Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

1963. november 2a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á Központi Bizottság beszámolója bányai meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait A termelőszövet­kezetek birtokában levő mezőgazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő emberek tu­lajdonában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonéi­ba kerülnek és jogbizonyta­lanság van a termelőszö­vetkezetek által ma hasz­nált más földek birtoklásá­ban is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé te­szi. hogy a tsz-ek birtoká­ban lévő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulaj­donába menjen át. Az el­gondolás szerint a jelenleg városban élő földtulajdo­nosnak kellő időt bizto­sítva magának kellene el­határoznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, vagy meg­váltási ár ellenében fel­ajánlja földjét Ugyanezt a jogot biztosítani kell a nem tsz-tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendel­kező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy idő­határ nélkül, bármikor ma­ga válasszon, földjáradékot élvez élete végéig, vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosí­tott állami tulajdonban lévő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelő- szövetkezetek és a föld névszerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megál­lapodására és elhatározására bízzuk. és esetei ellen, mindenki­nek meg kell értenie, hogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink kö­tött hasznos az adott szá­mú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. — Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevé­kenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ez­után is szükség lesz. Az utóbbi évek gyakor­lati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkal­mazott politikánkat is. Mindazok, akik leszámol­tak a múlttal és becsülete­sen dolgoznak, megtalálják helyüket a társadalomban. A továbbiakban a nők és a fiatalok helyzetéről, sok­rétű problémáiról szólt a beszámoló. Számokkal, ada. tokkal illusztrálva, hogyan nőtt a dolgozó nők szere­pe társadalmunkban; s vi­tába szállt azokkal a hamis általánosításokkal, szélsősé­ges nézetekkel, amelyek az ifjúságnak gondolkodás- módjáról, magatartásáról zajlott vitákban felmerül­tek. Aláhúzta, hogy a fia­talok többsége elítéli a ka­pitalizmust, értékeli a fel­nőttek harcát, amely el­söpörte a régi világot. A mai fiatalok túlnyo­mó többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti a haza iránti kötelezettsé­gét. — Népünk szocialista összefogását az utóbbi években is jól szolgálta pártunk belpolitikája, — amely hirdeti és megvaló­sítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunis­ták és pártonkívüliek ösz- szefogását és együttműkö­dését, államunk, társadal. műnk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. • más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egé­szében. A párt a Hazafias Nép­front vezető erejeként, e mozgalom keretében való­sítja meg a különböző fog­lalkozású és hivatásbeli emberek, a nemhivők és különböző felekezetekhez tartozó hívők, mindazok összefogását, akik felis­merve társadalmunk alap­vető és közös érdekeit, ma készek együttműködni a haza felvirágoztatásában. A fontos közjogi funkci­ókkal is felruházott Haza­fias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztálvok lesznek, ameddig társadalmunk egésze poli­tikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. A Magvar Népköztársa­ság jogrendje biztosítja az állampolgárok teljes egyen­jogúságát. államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk' és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály ha­talmát megvalósító állam funkciójára a kapitaliz­musból a kommunizmusba való hosszú történelmi át­menet egész időszakában szükség van. Ebben az idő­szakban, ha a helyzet vala­mely oknál fogva nem éle­ződik, az állam működésé­ben az elnyomó funkciók mindinkább csökkennek és nagyobb szerepet kap az egyszerű dologi igazgatás, a gazdasági és kulturális szer­vezés alkotó munkája, az emberek mindennapi gond­jaival való foglalkozás. A párt, az állam szerepé­nek ebből a felfogásából ki­indulva szükségesnek tart­ja az állam és az állam kü­lönböző szerveinek erősíté­sét, demokratikus tovább­fejlesztését Tovább kell fejleszteni a legfőbb tör­vényhozó szerv, az ország- gyűlés szerepét.. Fokozni kell törvényalkotó tevé­kenységét az alapvető tár­sadalmi kérdésekben széle­síteni kell hatáskörét ellen­őrző szerepét Az ország- gyűlés munkájával össze­függésben fontosnak tart­juk az új választójogi tör­vényt, amely az egyéni-kép­viselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és a választói között, s ez is ked­vezően hat majd az ország- gyűlési munkára. Egész népi államunk, kor­mányszerveink, az állami gazdasági és kultu­rális irányító szervek, valamint a helyi nép­hatalmi és igazgatási szer­vek, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szol­gálja, demokratikus. Társadalmi kérdéseink közül meg kívánom még említeni a népesedés ala­kulását is. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánk­ban különböző okok követ­keztében, erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megállapítás is el­hangzik erről. Mintegy két éve a csökkenés is megállt és nagyon kismértékű ja­vulás mutatkozik. Mégis, úgy tartjuk, hogy álla­munknak és társadalmunk­nak is jelentős kérdéséről van szó, amellyel foglal­kozni kell. Sokan a szüle­tési arányszám növekedését leszűkítik a kérdés anyagi (bölcsődei, óvodai férőhe­lyek, lakáshiány, családi pótlék) oldalára. Kétségte­len, hogy itt többről, tár­sadalmi, szemléleti, egész­ségügyi és anyagi vonatko­zású dologról van szó. «. A Központi Bizottság azt tartja, hogy nagyon sokré­tű, a társadalom, az em­berek életének sok vonat­kozását komolyan érintő kérdésről lévén szó csak rendkívül körültekintő vizsgálatok, az érdekeltek­kel való beható tanácsko­zás alapján lehet olyan in­tézkedéseket kidolgozni, amelyek célszerűek a szü­letési arányszám növekedé­sének elősegítéséhez. Szük­ségesnek látszik, hogy az illetékes kormányzati szervek foglalkozzanak a népesedés alakulásával és a társadalmi szervek be­vonásával dolgozzák ki mindazokat az intézkedé­seket, amelyek a nők, az anyák, a család, a társa­dalom érdekének megfe­lelnek és a kérdés társadalmi, etikai, közegészségügyi és anyagi, oldalát egyaránt át­fogják. Pártunknak az utóbbi A referátum ezután gaz­dasági kérdésekkel foglal­kozott, Ismertette a máso­Az alapvető jó mellett állami munkánkban nem- kívánatos bürokratikus vo­nások is fannak, s részben ennek folyományaként „ki­járás”, úgynevezett „szocia­lista összeköttetés” és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés _ és korrupció is előfordul. A párt feladata az álla­mi szervekben, a tanácsok­ban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek és más tömeg­szervezetek, az egész társa­dalom segítségével erősí­teni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájá­nak demokratizmusát, ha­tékonyságát és támogatni azt, ami abban jó, de le­küzdeni a bürokratizmust, a megengedhetetlen befo­lyásolást, mindazt ami rossz a jelenlegi gyakor­latban. Államéletünk demokra­tizmusának, az állami és tanácsi munka hatékonysá­gának további erősítése, a munka rossz vonásainak és gyengeségeinek megszünte­tése mindenekelőtt irányí­tási rendszerünk és veze­tési mócfszereink megjaví­tását és fejlesztését, a szo­rosan vett hatósági mun­kában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg. Rendszerünk demokratiz­musát erősíteni egyértelmű azzal, hogy a dolgozók, a lakosság közvetlenül, vagy képviselői útján mind na­gyobb mértékben. hozzá­szólhasson érdemileg azok­hoz a kérdésekhez, ame­lyekben érdekelt. Hogy ez a jelenleginél hatékonyabb legyen, a gazdasági, a kul­turális és szociális, de még az államigazgatás sok kér­désében is, nagyobb hatás­kört kell kapniok az üze­meknek és intézmények­nek, a megyei, a járási, a városi és a községi taná­csoknak. Ez állami mun­kánk továbbfejlesztésének útja. időben hozott minden fon­tosabb határozata a szocia­lista társadalom teljes fel­építését célozza, s ezt szol­gálják a kongresszus előtt lévő újabb javaslatok is. Nagy célunk megvalósítá­sáért: X. Erősítjük és tovább fejlesztjük a munkásosztály, a nép hatalmát. 2. Tovább kell szilárdítani és fejlesz­teni a szocialista tulajdon- viszonyokat. 3. Növelni kell a termelőerőket és meg kell szervezni azok ésszerűbb felhasználását. 4. Uralkodóvá kell tennünk a marxista világnézetet, erő­síteni a szocialista társa­dalmi tudatot, a közösségi szellemet. 5. A magasabb szinthez közelítve, tovább kell csökkenteni a fizikai és szellemi munka, a város és falu közötti különbséget. 6. Növelni kell a munka termelékenységét döntően a műszaki' színvonal emelé­sével és a munka magasabb fokú szervezettségével. 7. Növelni kell a gazdaságos termelést az ipar, a mező- gazdaság, a népgazdaság minden főbb területén. 8. Tovább kell emelni né­pünk, a dolgozók szakis­mereteinek, általános mű­veltségének, kultúrájának színvonalát. 9. Meg kell javítani elosztási rendsze­rünket, tovább kell emelni a fogyasztást, a dolgozók életszínvonalát. Az eredményes munká­hoz az országon belüli fel­tételek megvannak és a nemzetközi feltételek is adottak, illetve szakadatlan helytállással biztosíthatók, a szocialista társadalom teljes felépítéséhez ha­zánkban még hosszú évek munkája kell, de annak gyümölcseit már a ma élő generációk is élvezni fogják. dik ötéves tervidőszak eredményeit az iparban, a mezőgazdaságban, szólt a vidék fokozott iparosításá­ban elért előrehaladásról, fhajd aláhúzta: — A Központi Bizottság a beszámolási időszakban átfogóan kritikailag elemez­te gazdasági fejlődésünket Ez a vizsgálat is megmu­tatta népgazdaságunk élet­erős alapjait, az elért nagyarányú fejlődést ugyanakkor komoly fogya­tékosságokat is feltárt. A gazdasági munka főbb , fogyatékosságai abban fog­lalhatók össze, hogy az or­szág rendelkezésére állé erőforrások kihasználásá­nak hatékonysága elma­radt a lehetőségektől. Gaz­dasági növekedésünk üteme a korábbi évekhez képest lassúbbodott. A termelő­észközök kihasználása az ipari és a mezőgazdasági üzemekben nem volt kielé­gítő. Fontos gazdasági ága­zatok fejlődését gátolta, hogy a termelés növekedé­sével nem tartott lépést a tárolás, a feldolgozás és a szállítás. Ennek következ­tében komoly károk kelet­keztek. Ez rámutatott ter­vező munkánk komoly fo­gyatékosságaira. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb volt, s fogyasztási alap a terv sze­rint, a felhalmozási alap a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett Mindez azzal a következ­ménnyel járt, hogy a fogyasztás és a felhal­mozás együttes összeg« meghaladta a nemzeti jövedelmet, kedvezőtle­nül alakult a külkeres­kedelem! mérleg, A Központi Bizottság * káros tendenciák láttán s pártszervezetekhez, a párt­Kitért a referátum a gaz­daságirányítási rendszer re­formjára is. Aláhúzta: a reform célja erőforrá­saink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javítá­sának meggyorsítása. A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatás­köréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe ke­rüljön. Azzal, hogy a gaz­dasági kérdések nagy töme­gének eldöntése- vállalati és tanácsi hatáskörbe ke­rül, a kormányzati szer­vek számára biztosítható, hogy figyelmüket az ellen­őrzésre, a népgazdaság fő arányainak tudományosabb kialakítására, hosszabb tá­vú tervek kidolgozására fordítsák. A központi tervezésnek a jövőben is elsőrendű sze­repe lesz. A központi terv­ben kell dönteni a fogyasz­tás és felhalmozás arányá­ról, a beruházások fő ará­nyairól, a népgazdasági ágak műszaki fejlesztéséről, a fogyasztási struktúra be­folyásolásáról. a nemzetkö­zi munkamegosztásban va­ló részvételünk fejlődésé­nek kérdéseiről, a termelő­erők elhelyezésének változ­tatásairól és a legfontosabb szociális-kulturális és élet­színvonalbeli tényezőkről. Az árutermelés és a piac mechanizmusától várjuk viszont, hogy egyes termé­kek termelésében a kínálat rugalmasabban alkalmaz­kodjék a kereslethez, hogy a vállalatok igyekezzenek a legcélszerűbben felhasz­nálni gazdasági erőforrásai­kat. Nem arról van tehát szó, hogy a jövőben a központi tervezés, illetve a piac tör­vényei egymástól függetle­nül funkcionálnak a gazda­ságban, hanem e kettő olyan egységéről van sző, amelyben a központi terve­zés játssza az uralkodó szerepet, mivel az a felada­ta, hogy szabályozza a nép­gazdaság! fő folyamatokat és magát a piaci mechaniz­must is. Az új gazdasági mecha­nizmusban a vállalatok számára az állam kötelező tagsághoz, az állami & gaz­dasági vezetőkhöz, a mun­kásokhoz, a dolgozókhoz fordult. Napirendre kerüli a gazdasági vezetés javí­tása, a rend megkövetelése, az általános munkafegye­lem erősítése, a munkatel­jesítmények fokozása, a létszámgazdálkodás szigorí­tása. Ezeknek az intézke­déseknek nyomán 1965-ben a javulás sok jele mutat­kozott és az 1966. évi ada­tok azt mutatják, hogy s javulás folytatódott. A harmadik ötéves terv főbb előirányzatait, a nép­gazdaság fej lesztésében előttünk álló legfontosabb feladatokat ismertette Ká­dár János ezután. Hangoz­tatta, hogy az idei első há­romnegyedév tapasztalatai alapján megállapítható: a gazdasági fejlődés fő vona­laiban megfelelt a harma­dik ötéves terv céljainak. Ez az év kedvező mező- gazdasági eredményeket hozott. Az egész mezőgaz­dasági termelés 5—6 szá­zalékkal magasabb a múlt évinél. Továbbra is nagy prob­lémát jelent, hogy a beru­házásoknál nincs megfelelő összhang a beruházási igé­nyek és a beruházást elő­készítő, illetve kivitelező kapacitások között Bár az építőipar egészében túltel­jesíti tervét tetemes mér­tékű elmaradással kell számolnunk a beruházási építkezéseknél, ezen belül főként az ipari beruházá­soknál. Külkereskedelmi forgal­munk alapvetően a terve­zettnek megfelelően ala­kult A nemzetközi piacon valamivel versenyképeseb­bek vagyunk, de a fejlődés nem kielégítő. tervmutatókat általában nem ír elő. A vállalatok maguk dolgozzák ki tervei­ket a központi szervektől kapott információ éa piaci ismereteik alapján. Az ál­lam, mint tulajdonos, a vállalatok működését sza­bályozza, de a szabályozás módja, formája megválto­zik. Az állam általában nem közvetlen utasítások­kal biztosítja a tervcélok megvalósítását, hanem gaz­dasági és közgazdasági esz­közökkel, megfelelő hitel- politikával, a vállalati tisz­ta jövedelem felhasználásá­nak szabályozásával és más eszközökkel. A szocialista tervgazdál­kodás célja a szükségletek kielégítése. A vállalati gaz­dálkodás akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha te­vékenysége a fizetőképes keri—Jet kielégítésére irá­nyul a lehető leggazdaságo­sabban, ha azt termel, ami­re a társadalomnak szüksé­ge van. A vállalati nyere­ség — eszköz. Az új gazda­sági mechanizmusra való áttérés után a nyereség ala­kulása nem egyedüli, de legfőbb mutatója lesz a termelés hatékonyságának, a gazdasági tevékenység minőségének a vállalatok­nál. A gazdasági mechaniz­mus reformja a tényleges értékekkel, az előállításhoz szükséges társadalmi mun­kával összhangban levő ter­melői árakat kíván. A termelői árakat 1968. január elsejével általáno­san rendezni kell, s ma­fát az árképzés módját is meg kell változtatni. A következő években egyes cikkek termelői árát emelni, másokét csökkenteni kell, Á termelői árak változása bizonyos esetekben és mér­tékben a fogyasztási árakat is érintheti. A fogyasztási árak változása nem járhat a lakosság életszínvonalá­nak csökkenésével, annak a tervben meghatározott mértékben emelkednie kell. Árpolitikánk fontos vonása marad a jövőben is — bi­zonyos rugalmasság mellett Kispolgárság, értelmiség Tisztelt Elvtárs aki Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dol­gozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, il­letve az értelmiség is — részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire —• hang­súlyozta Kádár János, majd megállapította, hogy ! a tudományok, a techní* í ka, valamint a kultúra í szerepének növekedésé- I Tel együtt növekszik as f értelmiség száma és tár» j sad almi jelentősége is. Ä magyar értelmiség a munkásokkal és parasztok­kal, a néppel együtt dol­gozik a közös célért, a szo­cializmusért. A politikai­lag leghaladóbb értelmi­ségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politi­kájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó több­sége egyetért, ezt munká­jával igazolja. A pártnak azonban figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes rétegei érzékenyeb­ben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatá­saira, ezért soraikban fá­radhatatlanul terjeszteni kell a marxista—leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gon­dolkodást, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét. Társadalmunk megbe­csült tagjai azok a kisem­berek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik te­vékenységüket. Nem szün­tetve meg a harcot a je­lentkező élősdiség szelleme A dolgozó osztályok szövetsége Társadalmunk minden nagy feladatának megoldá­sában cselekvőén résztvett és résztvesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését és tömö­ríti mindazokat a hazafia­kat. akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmi­leg-úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály for­radalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt fele- lősséeét atekintetben. hoey a tömegekkel összeforrva dolgozzék és megnyerje közérdekű céljainak meg­valósításához a társadalom különböző osztályainak és réteffninek Vktvdspiőit. azo­kat is. akiknek egy vagy A népesedési vitához. •. Az új gazdasági mechanizmus ♦ Gazdasági helyzetünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom