Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
1963. november 2a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á Központi Bizottság beszámolója bányai meg kell teremteni a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait A termelőszövetkezetek birtokában levő mezőgazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő emberek tulajdonában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonéiba kerülnek és jogbizonytalanság van a termelőszövetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi. hogy a tsz-ek birtokában lévő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint a jelenleg városban élő földtulajdonosnak kellő időt biztosítva magának kellene elhatároznia, hogy a tsz-be megy dolgozni, vagy megváltási ár ellenében felajánlja földjét Ugyanezt a jogot biztosítani kell a nem tsz-tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon, földjáradékot élvez élete végéig, vagy megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tsz-nek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban lévő földet — ha igényli — saját tulajdonába vegye át. A rendezést a termelő- szövetkezetek és a föld névszerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. és esetei ellen, mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocializmus építése és társadalmi viszonyaink kötött hasznos az adott számú önálló kisiparos és kiskereskedő munkája. — Társadalmi szükségletet elégítenek ki, ezért tevékenységük társadalmilag hasznos, munkájukra ezután is szükség lesz. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott politikánkat is. Mindazok, akik leszámoltak a múlttal és becsületesen dolgoznak, megtalálják helyüket a társadalomban. A továbbiakban a nők és a fiatalok helyzetéről, sokrétű problémáiról szólt a beszámoló. Számokkal, ada. tokkal illusztrálva, hogyan nőtt a dolgozó nők szerepe társadalmunkban; s vitába szállt azokkal a hamis általánosításokkal, szélsőséges nézetekkel, amelyek az ifjúságnak gondolkodás- módjáról, magatartásáról zajlott vitákban felmerültek. Aláhúzta, hogy a fiatalok többsége elítéli a kapitalizmust, értékeli a felnőttek harcát, amely elsöpörte a régi világot. A mai fiatalok túlnyomó többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti a haza iránti kötelezettségét. — Népünk szocialista összefogását az utóbbi években is jól szolgálta pártunk belpolitikája, — amely hirdeti és megvalósítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunisták és pártonkívüliek ösz- szefogását és együttműködését, államunk, társadal. műnk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. • más politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében. A párt a Hazafias Népfront vezető erejeként, e mozgalom keretében valósítja meg a különböző foglalkozású és hivatásbeli emberek, a nemhivők és különböző felekezetekhez tartozó hívők, mindazok összefogását, akik felismerve társadalmunk alapvető és közös érdekeit, ma készek együttműködni a haza felvirágoztatásában. A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztálvok lesznek, ameddig társadalmunk egésze politikailag és világnézetileg teljesen egységes nem lesz. A Magvar Népköztársaság jogrendje biztosítja az állampolgárok teljes egyenjogúságát. államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk' és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú történelmi átmenet egész időszakában szükség van. Ebben az időszakban, ha a helyzet valamely oknál fogva nem éleződik, az állam működésében az elnyomó funkciók mindinkább csökkennek és nagyobb szerepet kap az egyszerű dologi igazgatás, a gazdasági és kulturális szervezés alkotó munkája, az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás. A párt, az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva szükségesnek tartja az állam és az állam különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó szerv, az ország- gyűlés szerepét.. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét ellenőrző szerepét Az ország- gyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni-képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és a választói között, s ez is kedvezően hat majd az ország- gyűlési munkára. Egész népi államunk, kormányszerveink, az állami gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szervek, a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus. Társadalmi kérdéseink közül meg kívánom még említeni a népesedés alakulását is. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánkban különböző okok következtében, erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megállapítás is elhangzik erről. Mintegy két éve a csökkenés is megállt és nagyon kismértékű javulás mutatkozik. Mégis, úgy tartjuk, hogy államunknak és társadalmunknak is jelentős kérdéséről van szó, amellyel foglalkozni kell. Sokan a születési arányszám növekedését leszűkítik a kérdés anyagi (bölcsődei, óvodai férőhelyek, lakáshiány, családi pótlék) oldalára. Kétségtelen, hogy itt többről, társadalmi, szemléleti, egészségügyi és anyagi vonatkozású dologról van szó. «. A Központi Bizottság azt tartja, hogy nagyon sokrétű, a társadalom, az emberek életének sok vonatkozását komolyan érintő kérdésről lévén szó csak rendkívül körültekintő vizsgálatok, az érdekeltekkel való beható tanácskozás alapján lehet olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek célszerűek a születési arányszám növekedésének elősegítéséhez. Szükségesnek látszik, hogy az illetékes kormányzati szervek foglalkozzanak a népesedés alakulásával és a társadalmi szervek bevonásával dolgozzák ki mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nők, az anyák, a család, a társadalom érdekének megfelelnek és a kérdés társadalmi, etikai, közegészségügyi és anyagi, oldalát egyaránt átfogják. Pártunknak az utóbbi A referátum ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott, Ismertette a másoAz alapvető jó mellett állami munkánkban nem- kívánatos bürokratikus vonások is fannak, s részben ennek folyományaként „kijárás”, úgynevezett „szocialista összeköttetés” és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés _ és korrupció is előfordul. A párt feladata az állami szervekben, a tanácsokban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek és más tömegszervezetek, az egész társadalom segítségével erősíteni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát és támogatni azt, ami abban jó, de leküzdeni a bürokratizmust, a megengedhetetlen befolyásolást, mindazt ami rossz a jelenlegi gyakorlatban. Államéletünk demokratizmusának, az állami és tanácsi munka hatékonyságának további erősítése, a munka rossz vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési mócfszereink megjavítását és fejlesztését, a szorosan vett hatósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg. Rendszerünk demokratizmusát erősíteni egyértelmű azzal, hogy a dolgozók, a lakosság közvetlenül, vagy képviselői útján mind nagyobb mértékben. hozzászólhasson érdemileg azokhoz a kérdésekhez, amelyekben érdekelt. Hogy ez a jelenleginél hatékonyabb legyen, a gazdasági, a kulturális és szociális, de még az államigazgatás sok kérdésében is, nagyobb hatáskört kell kapniok az üzemeknek és intézményeknek, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsoknak. Ez állami munkánk továbbfejlesztésének útja. időben hozott minden fontosabb határozata a szocialista társadalom teljes felépítését célozza, s ezt szolgálják a kongresszus előtt lévő újabb javaslatok is. Nagy célunk megvalósításáért: X. Erősítjük és tovább fejlesztjük a munkásosztály, a nép hatalmát. 2. Tovább kell szilárdítani és fejleszteni a szocialista tulajdon- viszonyokat. 3. Növelni kell a termelőerőket és meg kell szervezni azok ésszerűbb felhasználását. 4. Uralkodóvá kell tennünk a marxista világnézetet, erősíteni a szocialista társadalmi tudatot, a közösségi szellemet. 5. A magasabb szinthez közelítve, tovább kell csökkenteni a fizikai és szellemi munka, a város és falu közötti különbséget. 6. Növelni kell a munka termelékenységét döntően a műszaki' színvonal emelésével és a munka magasabb fokú szervezettségével. 7. Növelni kell a gazdaságos termelést az ipar, a mező- gazdaság, a népgazdaság minden főbb területén. 8. Tovább kell emelni népünk, a dolgozók szakismereteinek, általános műveltségének, kultúrájának színvonalát. 9. Meg kell javítani elosztási rendszerünket, tovább kell emelni a fogyasztást, a dolgozók életszínvonalát. Az eredményes munkához az országon belüli feltételek megvannak és a nemzetközi feltételek is adottak, illetve szakadatlan helytállással biztosíthatók, a szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban még hosszú évek munkája kell, de annak gyümölcseit már a ma élő generációk is élvezni fogják. dik ötéves tervidőszak eredményeit az iparban, a mezőgazdaságban, szólt a vidék fokozott iparosításában elért előrehaladásról, fhajd aláhúzta: — A Központi Bizottság a beszámolási időszakban átfogóan kritikailag elemezte gazdasági fejlődésünket Ez a vizsgálat is megmutatta népgazdaságunk életerős alapjait, az elért nagyarányú fejlődést ugyanakkor komoly fogyatékosságokat is feltárt. A gazdasági munka főbb , fogyatékosságai abban foglalhatók össze, hogy az ország rendelkezésére állé erőforrások kihasználásának hatékonysága elmaradt a lehetőségektől. Gazdasági növekedésünk üteme a korábbi évekhez képest lassúbbodott. A termelőészközök kihasználása az ipari és a mezőgazdasági üzemekben nem volt kielégítő. Fontos gazdasági ágazatok fejlődését gátolta, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a tárolás, a feldolgozás és a szállítás. Ennek következtében komoly károk keletkeztek. Ez rámutatott tervező munkánk komoly fogyatékosságaira. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb volt, s fogyasztási alap a terv szerint, a felhalmozási alap a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett Mindez azzal a következménnyel járt, hogy a fogyasztás és a felhalmozás együttes összeg« meghaladta a nemzeti jövedelmet, kedvezőtlenül alakult a külkereskedelem! mérleg, A Központi Bizottság * káros tendenciák láttán s pártszervezetekhez, a pártKitért a referátum a gazdaságirányítási rendszer reformjára is. Aláhúzta: a reform célja erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása. A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe kerüljön. Azzal, hogy a gazdasági kérdések nagy tömegének eldöntése- vállalati és tanácsi hatáskörbe kerül, a kormányzati szervek számára biztosítható, hogy figyelmüket az ellenőrzésre, a népgazdaság fő arányainak tudományosabb kialakítására, hosszabb távú tervek kidolgozására fordítsák. A központi tervezésnek a jövőben is elsőrendű szerepe lesz. A központi tervben kell dönteni a fogyasztás és felhalmozás arányáról, a beruházások fő arányairól, a népgazdasági ágak műszaki fejlesztéséről, a fogyasztási struktúra befolyásolásáról. a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fejlődésének kérdéseiről, a termelőerők elhelyezésének változtatásairól és a legfontosabb szociális-kulturális és életszínvonalbeli tényezőkről. Az árutermelés és a piac mechanizmusától várjuk viszont, hogy egyes termékek termelésében a kínálat rugalmasabban alkalmazkodjék a kereslethez, hogy a vállalatok igyekezzenek a legcélszerűbben felhasználni gazdasági erőforrásaikat. Nem arról van tehát szó, hogy a jövőben a központi tervezés, illetve a piac törvényei egymástól függetlenül funkcionálnak a gazdaságban, hanem e kettő olyan egységéről van sző, amelyben a központi tervezés játssza az uralkodó szerepet, mivel az a feladata, hogy szabályozza a népgazdaság! fő folyamatokat és magát a piaci mechanizmust is. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok számára az állam kötelező tagsághoz, az állami & gazdasági vezetőkhöz, a munkásokhoz, a dolgozókhoz fordult. Napirendre kerüli a gazdasági vezetés javítása, a rend megkövetelése, az általános munkafegyelem erősítése, a munkateljesítmények fokozása, a létszámgazdálkodás szigorítása. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán 1965-ben a javulás sok jele mutatkozott és az 1966. évi adatok azt mutatják, hogy s javulás folytatódott. A harmadik ötéves terv főbb előirányzatait, a népgazdaság fej lesztésében előttünk álló legfontosabb feladatokat ismertette Kádár János ezután. Hangoztatta, hogy az idei első háromnegyedév tapasztalatai alapján megállapítható: a gazdasági fejlődés fő vonalaiban megfelelt a harmadik ötéves terv céljainak. Ez az év kedvező mező- gazdasági eredményeket hozott. Az egész mezőgazdasági termelés 5—6 százalékkal magasabb a múlt évinél. Továbbra is nagy problémát jelent, hogy a beruházásoknál nincs megfelelő összhang a beruházási igények és a beruházást előkészítő, illetve kivitelező kapacitások között Bár az építőipar egészében túlteljesíti tervét tetemes mértékű elmaradással kell számolnunk a beruházási építkezéseknél, ezen belül főként az ipari beruházásoknál. Külkereskedelmi forgalmunk alapvetően a tervezettnek megfelelően alakult A nemzetközi piacon valamivel versenyképesebbek vagyunk, de a fejlődés nem kielégítő. tervmutatókat általában nem ír elő. A vállalatok maguk dolgozzák ki terveiket a központi szervektől kapott információ éa piaci ismereteik alapján. Az állam, mint tulajdonos, a vállalatok működését szabályozza, de a szabályozás módja, formája megváltozik. Az állam általában nem közvetlen utasításokkal biztosítja a tervcélok megvalósítását, hanem gazdasági és közgazdasági eszközökkel, megfelelő hitel- politikával, a vállalati tiszta jövedelem felhasználásának szabályozásával és más eszközökkel. A szocialista tervgazdálkodás célja a szükségletek kielégítése. A vállalati gazdálkodás akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha tevékenysége a fizetőképes keri—Jet kielégítésére irányul a lehető leggazdaságosabban, ha azt termel, amire a társadalomnak szüksége van. A vállalati nyereség — eszköz. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés után a nyereség alakulása nem egyedüli, de legfőbb mutatója lesz a termelés hatékonyságának, a gazdasági tevékenység minőségének a vállalatoknál. A gazdasági mechanizmus reformja a tényleges értékekkel, az előállításhoz szükséges társadalmi munkával összhangban levő termelői árakat kíván. A termelői árakat 1968. január elsejével általánosan rendezni kell, s mafát az árképzés módját is meg kell változtatni. A következő években egyes cikkek termelői árát emelni, másokét csökkenteni kell, Á termelői árak változása bizonyos esetekben és mértékben a fogyasztási árakat is érintheti. A fogyasztási árak változása nem járhat a lakosság életszínvonalának csökkenésével, annak a tervben meghatározott mértékben emelkednie kell. Árpolitikánk fontos vonása marad a jövőben is — bizonyos rugalmasság mellett Kispolgárság, értelmiség Tisztelt Elvtárs aki Társadalmunkban mint szövetségeseink, más dolgozó osztályok és rétegek — így a kispolgárság, illetve az értelmiség is — részt vesznek a szocialista társadalom építésében. A párt kellő figyelmet fordít a szövetség ápolására és sajátos kérdéseire —• hangsúlyozta Kádár János, majd megállapította, hogy ! a tudományok, a techní* í ka, valamint a kultúra í szerepének növekedésé- I Tel együtt növekszik as f értelmiség száma és tár» j sad almi jelentősége is. Ä magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politikájával, a szocializmus magyar gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért, ezt munkájával igazolja. A pártnak azonban figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes rétegei érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira, ezért soraikban fáradhatatlanul terjeszteni kell a marxista—leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodást, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét. Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, városi kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik tevékenységüket. Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme A dolgozó osztályok szövetsége Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvőén résztvett és résztvesz a Hazafias Népfront. Sikerrel valósítja meg a kommunisták és pártonkívüliek politikai együttműködését és tömöríti mindazokat a hazafiakat. akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját. Mint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi. Nálunk történelmileg-úgy alakult, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt fele- lősséeét atekintetben. hoey a tömegekkel összeforrva dolgozzék és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához a társadalom különböző osztályainak és réteffninek Vktvdspiőit. azokat is. akiknek egy vagy A népesedési vitához. •. Az új gazdasági mechanizmus ♦ Gazdasági helyzetünk
