Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november 29. Á Központi Bizottság beszámolója tek a társadalmi fejlődés megakadályozására és ott, ahol a haladó erók nem voltak elég szervezettek, vagy éberek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkerekedését. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz elvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vívott imperialistaellenes küzdelemnek. — Az imperialisták gyarmati rendszere és új, álcá- zottabb leigázó törekvései ellen küzdő népeknek is vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniok kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését, ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásában az imperializmus elleni közös harc érdekeiből indulnak ki, ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak, — Tisztelt Elvtársak! A tőkés világon belül jelentős változások mennek végbe. Bár a vezető tőkés országok gazdasági és katonai ereje növekedett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkés országok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az imperialista táborban. Éleződtek az egyes tőkés országok egymás közötti ellentétei és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségek. — Széthullott a bagdadi paktum, meggyengült a ta- volkeleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO. A ciprusi válság kapcsán, a görög—török ellentétek feltárták az imperialisták Földközi-tenger menti katonai rendszerének gyengeségét. Megbomlott a NATO katonai szervezete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok ellen szervezett hidegháborús imperialista front. Egyes eu- rónai kapitalista államok, közöttük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal. A vezető tőkés államokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészletek és a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomás nehezedik. Komoly valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia, megtorpant a konjunktúra a nyugateurópai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban, Angliában,- Olaszországban, Franciaországban. általános jelenség a tőkés országokban, hogy a növekvő terheket feljes mértékben áthárítják a munkások. általában a dolgozók vállára. ennek nyomán fokozódik a sztrájkmozgalom. Tavaly csupán az Egyesült Államokban mintegy négyezer sztrájk volt, amelyben másfélmillió ember vett részt. Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak ? monopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel _és jelentős hatást gyakorolnak a tőkés államok belpolitikai életére. Az imperializmus lehe tőségeinek korlátozódása és mélyülő válsága egyrészl kapcsolatok keresésére, a2 úgynevezett „fellazítást taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legagresszívebb monopóltőkés köröket. Á vezető tőkés hatalom, a2 Egyesült Államok kormánya militarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit, nyílt agressziókat követ el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél- Vietnam népe elleni háború és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziók sorozata. Az amerikaiak vietnami agressziója korunk egyik leg- szégyenteljesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás nemzetközi bűntettét követi el. Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a második világháború alatt az egész Csendes-óceáni hadszíntérre. Népünk a szolidaritás érzésétől áthatva egységesen áll megtámadott, hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fog- niok az amerikai agresszo- rok megfékezésére, a háború tüzének eloltására. Az amerikai kormány, miközben folytatja és fokozza vietnami agresszióját, képmutatóan gyakran beszél a békéről és a háború politikai megoldásáról. Ennek az útja azonban csak egy lehet: az 1954-es genfi egyezmény tiszteletben tartása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása Dél-Vietnamból, a délvietnami nép ama jogának biztosítása. hogy maga döntsön sorsáról. Elvtársak! Az európai békét súlyosan veszélyezteti az Atlanti óceán két partján elhelyezkedő két legagresszívebb monopóltőkés csoport, az észak-amerikai és a nyugatnémet politikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valamennyi európai ország biztonságát fenyegeti. A béke és az európai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek eredményei, s aktív békepolitikája na°y nemzetközi elismerést váltott ki. Bonnból újabban olyan nyilatkozatok hangzanak. el, hogy rendezni óhajtják kapcsolataikat, a diplomáciai kapcsolatokat is, az európai szocialista országokkal. Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat- Németország iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a második világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával. A Német Szövetségi Köztársaságban ma üldözik a* haladó erőket, viszont szabadon működnek a revan- sista és újfasiszta erők, amelyek a legutóbbi tartományi választásokon már képviselethez is jutottak. A szocialista országok elten diverzáns, kém és terrorista szervezetek, emigráns ügynökségek, uszító rádióállomások működnek az NSZK-ban és mérgezik az európai légkört, zavarják az országok normális kapcsolatait. E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem várhatják, hogy a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére vonatkozó kijelentéseiket. A bonni kormánynak el kell döntenie, hogy tovább folytatja-e veszélyes, a német érdekeket is sértő, zsákutcába vezető politikáját, amely elszigeteli nemcsak a szocialista Európától, hanem az európai országok többségétől, vagy hajlandó konstruktív módon hozzájárulni az európai béke biztosításához. A varsói szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért. A Magyar Népköz- társaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az államok közötti megértést, a gazdasági és kulturális együttműködést mind a két oldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatainak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek. a béke megszilárdítása érdekében lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa néneinek, országainak kollektív biztonságáért. A párt első titkára ezután hazánk külpolitikájáról. népköztársaságunk növekvő nemzetközi tekintélyéről szólt. A társadalmunk osztályszerkezetében végbement mélyreható változás számszerűen mérhető. Az 1949- es állapothoz képest 1966- ig a következőképpen alakult a helyzet: A szocialista iparban dolgozók száma 521 000-ről 1 480 000-re, csaknem a háromszorosára növekedett A munkások és alkalmazottak összlétszáma 1 630 000- ről kereken 3 400 000-re, több mint kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak száma 10 000-ről 1 050 000-re növekedett. A kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma 8000-ről 192 000-re emelkedett. A kisáruterme- lők száma viszont 2 000 322- ről 142 000-re csökkent. Az ország gyorsütemű és nagyarányú iparosodásának megfelelően 1949 óta az összes dolgozók számán belül a mezőgazdaságban dolgozók részaránya 52 százalékról 32 százalékra csökkent. Adatok bizonyítják, hogy nálunk a földbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak. Majd később, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista átalakulás a népgazdaság minden területén végbement. Kiemelte: külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szociálisig országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztése. A magyar nép a szocialista társadalmat építi, békét kíván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztoá útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barátként, mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai bensőségesek és valóban testvériesek. Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban is, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. Mindaddig, amíg az imperialisták folytatják a fegyverkezési hajszát, fenntartják agresz- szív katonai blokkjait, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel. A nemzetközi feszültség, az imperialista hatalmak nyílt agressziós politikája arra kényszerít bennünket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk országuk védelmi képességére. A Varsói Szerződés keretében hazánk védelmi ereje szüntelen fejlődik, s hozzájárul a szocialista világ közös védelméhez. Kádár János a továbbiakban a KGST tagállamaival illetve a nyugati országokkal kialakult gazdasági kapcsolatainkról szólt, majd így folytatta: A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban törekedtünk a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfelelően, a VIII kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A jelenlegi világ- helyzetben a forradalmi marxista—leninista elmélet és gyakorlat megkövetel) az imperialista agressziók az aknamunka és a „fellazítási” tevékenység, a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósulásáért. A Központi Bizottság, a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott. A Kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpoltikai irányzatot és gyakorlatot. A beszámoló a következőkben összegezi a külpolitikánk céljait szolgáló elveket: 1. Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Magyar Népköztársaság szuverénitását; 2. küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottsá- gának erősítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért; 3 szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabadságjogokért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel; 4. támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen; 5. fejlesztjük az együttműködést Ázsia Afrika, Latin-Amerika független országaival; 6. küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért; 7 egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll az egész békeszeretó emberiség erejének összefogásával. Bármennyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, — mondotta Kádár János —, harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati rendszer, válságban van a kapitalista világ, van erős szocialista világrendszer, és a leghaladóbb erők között ott van független, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. hogy az állami és társadalmi élet területén mintegy negyedmillió emberével, a munkásosztály közvetlenül tölti be a vezető funkciókat. A párt 1958-ban, tízezrek bevonásával átfogóan megvizsgálta a munkásosztály helyzetét és megfelelő határozatokat hozott. A határozat végrehajtásának eredményeként növekedett a munkások politikai, társadalmi szerepe, anyagi és kulturális helyzete. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság ellenőrizte ennek a ma is érvényes határozatnak végrehajtását és a gyakorlatot —: ahol erre szükség volt — kijavította és továbbfejlesztette. A párt — az egész társadalom érdekében — mindenkor elsőrangú feladatának tekinti a munkások helyzetének, életkörülményeinek a lehetőségek szerinti rendszeres javítását. Céljaiban, tartalmában, tehát minőségileg erősödött a munkás—paraszt szövetség, következésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás—paraszt szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata. Ehhez most új, minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelkezünk. Tudnunk kell azonban, hogy a munkás—paraszt szövetség erősítése nemcsak a szándékon és a politikai kijelentéseken múlik, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikát is kíván és két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munkások és parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást biztosítottunk a termelőszövetkezetek vezetésében, bevezettük a föld járadékot, az öregségi járulékot, a társadalom- biztosítást, elterjesztettük azt a részesedési rendszert, amely a tudást és a szorgalmat díjazza, mindezek eredményeként megszilárdultak a szocializmus alapjai a magyar falun. Parasztságunk megtalálta a helyét a közös gazdaságban, becsülettel dolgozik és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új, minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folyamat, amely az egységes, szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet. A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Ezért pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelőeszközökkel erősítse, s ezután is így lesz. Ugyanezen okokból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék és csökkenjen a termékek önköltsége, A jövőben az ipari és a mezőgazdasági termelői árrendszert' úgy kell alakítanunk és összehangolnunk, hogy fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége, ezen kívül, bizonyos feldolgozó ipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetekben. Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is, részben a nyugdíj és a társadalombiztosítási ellátás további fejlesztésével. A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a' szervezettséget és a szerződések rendszerét. Javasoljuk, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövetkezetek kongresszusa válassza meg az országos termelőszövetkezeti tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakulása után az állami szervek, a termelő- szövetkezetek összességét érintő alapvető gazdaságpolitikai kérdések és jogszabályok kidolgozásával kapcsolatos álláspontjukat egyeztessék a tanáccsal. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek további megszilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a parasztság és a társadalom érdekeiből kiindulva javasoljuk: megfelelő jogsz*Társadalmi fejlődésünk és a% osztályviszonyok alakulása a belpolitikában elért eredményeink Az osztályviszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szocialista társadalom teljes felépítésének új alapjai és feltételek Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításának élén haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. A munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat, másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége magáévá tette a munkásosztály forradalmi célját, a szocializmust, s ennek felépítésén dolgozik, végül harmadszor, A munkás—paraszt szövetség Tisztelt Elvtársak! Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkásparaszt szövetség. A mező- gazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett.
