Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
9 Viláq t&rolefár’oii. cctycsiH'ctck! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 60 fillér XVIk évfolyam, 281. szám. 1966. november 29., kedd. Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa Kádár János előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját Hétfő délután 2 órakor as Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A kongresz- szusi teremben az elnöki emelvény mögött vörös -drapériával bevont háttéren a nemzetközi munkásmozgalom, nagy tanítójának, V. 1. Leninnek domborművű képét helyezték el. Mellette piros-f ehér -zöld alapon nagyméretű IX-es szám hirdette, hogy a párt legfelsőbb testületé ezúttal kilencedik alkalommal vonja meg a végzett munka mérlegét, s határozza meg a következő évek feladatait. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak tapsa közben léptek a terembe a párt Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a testvérpártok jelenlevő küldöttei. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke köszöntötte a küldötteket, a testvérpártok küldöttségeit és a vendégeket. Majd így nyitotta meg a kongresszust: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. február 24-i határozatának megfelelően a pártértekezleteken 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választottak a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusára. A szavazati jogú küldött elvtársak közül jelen van 554 elvtárs, nem tudott megjelenni öt elvtárs. Megállapítom, hogy pártunk Szervezeti Szabályzata értelmében kongresszusunk határozatképes. Központi Bizottságunk megbízásából a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusát megnyitom. Kállai Gyula elvtárs javaslatára megválasztották a kongresszus elnökségét, melyben a testvérpártok kongresszuson részt vevő delegációinak vezetői is helyet foglaltak. Ezután került sor Kállai Gyula megnyitó beszédére. Kállai elvtárs a többi között ezeket mondotta: A Magyar Szocialista Munkáspárt irányító tevékenysége, a kommunisták és a pártonkívüliek összefogása, népünk millióinak odaadó fáradozása maradandó, nagy alkotásokkal gazdagította hazánkat. A szocialista társadalom szilárd alapjain tovább erősödött népgazdaságunk. Fejlődött, bővült és korszerűbb lett szocialista iparunk, — nőtt a termelése, javult a szerkezete és területi elhelyezése. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink túlnyomó többsége megszilárdult és eredményesen gazdálkodik.' Termelőszövetkezeteink évről évre növekvő mennyiségű terméket adnak az ország lakosságának. Az elmúlt négy évben tovább fejlődött és számos szocialista szellemű alkotással gyarapodott kultúránk. Emelkedett népünk műveltségének és szakképzettségének színvonala, élete szebb, gazdagabb lett. tovább növekedett a szocializmusba vetett hite és bizalma. Nagyszerű munkásosztályunk vezetésével népünk egyre növekvő egységbe forr össze: a munkások, a. parasztok, az értelmiségiek egész munkáját és tevékenységét mindinkább egy akarat, a szocializmus építésének a szocialista haza gyarapításának gondolata hatja át. A szocialista nemzeti egység politikája új erőket szabadi tott fel és állított az építő munka szolgálatába. Nagy eredményeinket annak köszönhetjük, hogy sikerrel oldottuk meg a szocializmust építő munka bonyolult belső feladatait és elvi alapokon nyugvó, következetes külpolitikát folytattunk. Ezután Kállai Gyula megemlékezett a kommunista mozgalomnak arról a sok nagyszerű harcosáról, akiket a két kongresszus között eltelt időben veszítettünk il Emléküket a magyar kommunisták nagy tisztelettel és szeretettel megőrzik és ápolják. A kongresszus egyperces néma felállással adózott emléküknek. Kállai Gyula ezután a kongresszus tanácskozásainak megnyitása■ alkalmából ismételten szeretettel is nagyrabecsüléssel köszöntötte a küldötteket, valamint a meghívott elvtársakat és pártonkívülieket. Majd így folytatta: Pártunk Központi Bizottsága meghívta kongresszusunkra a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak. valamint az európai tőkés országokban tevékenykedő testvérpártjaink küldötteit. Valamennyiünk nevében forró elvtársi szeretettel köszöntőm testvérpártjaink küdöttségeit,' akik jelenlétükkel megtisztelték pártunk IX., kongresszusát. (Nagy taps.) Forró szeretettel üdvözlöm a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Leonyid lljics Brezsnyev elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárával, (viharos taps). A Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttségéi, élén Le Dúc Tho elvtárssal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával. (Nagy taps.) Kállai Gyula ezután forró szeretettel köszöntötte a többi külföldi testvérpárt küldötteit. Valamennyi név elhangzása után f elcsattant a kongresszus résztvevőinek tapsa. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a IX. kongresszus munkabizottságaira vonatkozó javaslatot c Központi Bizottság írásban a küldőitek rendelkezésére bocsátotta. A javaslatokat a küldöttek csoportértekezletei megvitatták, s azokkal kapcsolatban észrevételt, vagy javaslatot nem tettek. A kongresszus résztvevői a munkabizottságokra előterjesztett javaslat felett együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták. Bejelentette Kállai Gyula, hogy a Központi Bizottság eljuttatta a küldöttekhez a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatokat. A javaslatot a kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták. A IX. kongresszus napirendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó: Blszku Béla elvtárs. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó: Horváth András elvtárs. 1 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Nógrádi Sándor elvtárs. 5. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Nemeslaki Tivadar elvtárs, 6. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak me .választása. A kongresszus által jóváhagyott ügyrend szerint az első, második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és hatodik napirendi pontot a kongresszus zárt ülésen tárgyalja. A kongresszus tanácskozásai reggel 9 órától 13 óráig, majd 15 órától 19 óráig tartanak. A kongresszus ezután rátért az első napirendi pontra. , Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságánál: első titkára lépett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bizottság referátumát. Á Központi Bizottság beszámolója Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a Vili. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületekről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több, mint 90 százaléka vett részt és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt •politikájával s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte. ,A párttagságtól és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozat-tervezetben és a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó előter jesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk, A kongresszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit éí- résztvevőit. mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta: A Központi Bizottság azt kéri a kongreszustól, hogy értékelje a végzett munkái marxista - leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá,, fejlessze tovább pártunk inuiká’ában mindazt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk: munkásosztályunk. dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk álló időszakra szocialista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. Nemzetközi kérdések Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta: — A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus és a szocializmus. a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor, az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor, a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopol tőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását. — Pártunk Vili. kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. — A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950. és 1965. között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem-szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében álljuk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amis 1950- tői a közös jiiac országai! an az ipari termelés évi növekedése 7.2 százalék voll, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség .Tanácsának szervezetében tömörült szocialista országok 'pari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ terület énen: 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965-ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági — és természetesen katonai — ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkés országokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők jelenlegi, egység bontó politikája — bármi legyen is szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szocialista országok egységének időleges megbomlása az impérialistákat taktikai lehetőséghez juttatta, dg nem változtat azon, hogy Történelmileg korunk a ka- 'pitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. Kádár János ezután az imperialisták új, leplezett neo-kolonialista módszereitől szólt, majd kiemelte: — Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogv Na kapitalista, vagy a nem kapitalista utat válnszr- ják-e? A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialisták ftrrr «S^nveíkes;I
