Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
Két kongresszus között SZOLNOK \ AJ AN LAS Beszélgetés a városi tanács vb-elnöhével „...Tudja a város, a jövőnek felelős, de a múltjára sem emlékezik hiába. Nem kételkedik magában a város. jó úton van:- itt föl nem éled a sötét árnyak kora..." (Jevtusenko: Ébredő város) Még néhány nap és október 27-én értekezletre gyűlnek össze a város kommunistáinak küldöttei. Annak a városnak kommunista küldöttei, mely büszke történelmére, hol dicső tettek születtek 1919 tavaszán, hol nehéz megpróbáltatások járma alatt sínylődött a szegény évtizedekig, s mely félig rombadől- ve, éhesen, agyoncsigázottan, de mégis fellélegezve köszöntötte 1945 tavaszát. Régi a város, s mégis évről évre fiatalabb. Erről a lüktető, fejlődő életről szeretnénk most beszámolni, korántsem a teljesség igényével. Hisz minden eredményünk felsorolására nem lenne elegendő ez a kis vasárnapi mellékletünk, még akkor sem, ha esak pártunk Vili. kongresszusa óta eltelt időt vesz- szük figyelembe. Csak így egy csokorba kötve látjuk igazán mit jelentett az elmúlt négy esztendő annak a városnak életében, hol 1949-ben 37 ezernél alio több ember élt, s ma 60 ezer embernek nyújt otthont, munkát pihenést. A városi pártértekezleten elért eredményeinkről, felen gondjainkról, a jövő feladatairól beszélnek majd küldötteink. Az eredmények összegezéséhez ajánljuk e 12 kis oldalas összeállítást, s egyúttal köszöntjük őket jó munkát kívánva. Rólunk szól ez a melléklet, valamennyiünkről. A mi munkánkról, a mi eredményeinkről. S ha megválasztják a megyei pártértekezlet, s majdan ott a kongresszus küldötteit, csak annyit kérünk: szóljanak ők az ország szívében levő városról, az itt élő, Tisza-parti emberekről, s tolmácsolják valamennyiünk szíves üdvözletét. Tulajdonképpen a titkárnőnek köszönhettük, hogy ezen a délelőttön nyugodtan beszélgethettünk a város fejlődéséről. Különben ötpercenként keresték volna, hol telefonon, hol személyesen a városi tanács vb elnökét. Kapás Rezsőt. Volt miről szót ejteni, hisz évtizedek alatt nem fejlődött annyit Szolnok, mint az utóbbi öt esztendő alari. — Jellemző városunk fej lődésére — mondta a vb- elnök —, hogy 1861-re készült el Szolnok általános rendezési terve. Nagy örömet jelentett ez akkor számunkra. Ám öt év alatt kiderült, hogy a terv jórészt használhatatlan. Olyan gyors ütemben fejlődött a város, hogy a régi számításokat túlhaladtuk. Akkor például nem vettük figyelembe, s ma már készül a vasúti rekonstrukció, s meglesz majd az új személypályaudvar. Most tehát a város belső területein felül kell vizsgálniok a várostervezőknek a rendezési tervet, s újat kell készíteniük. — Említene elnök elvtárs néhány adatot is arra vonatkozóan, mit fejlődött a város a második ötéves tervben? — Évenként körülbelül 150 millió forintot fordítunk a város fejlesztésére. Ebben az összegben benne van mind a tanácsi költség- vetés, mind a községfejlesztésre befizetett forintok, s a lakosság által végzett társadalmi munka értéke. Egyébként csak megemlítem, hogy Szolnokon községfejlesztési bevételünk mindössze 900 ezer forint, az évi adóbevételünk pedig 5,5 millió forint. Tehát lényegében állami hozzájárulásból fejlődik városunk. — A tanács a második ötéves tervben megépített (Folytatás a 2-ik oldalon)