Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

Beszélgetés a városi tanács vb-elnökével

A fejlődő iparváros

(Folytatás az 1. oldalról) házilagos kivitelezésben 21 kilométer utat, 19 kilométer zártcsatomát, majd 26 millió forint értékben. Ezek kiegészítéseképpen 81 ezer négyzetméter járda létesült 3 millió forint értékben. A lakosság ivóvízellátásának javítására 19 855 folyóméter elosztó vízvezetékhálózat épült, erre több mint 2 millió forintot fordítottunk. Beruházási keretből létesült a vízmű és az Eötvös téri víztorony között a 800-as nyomóvezeték, 1600 folyóméter hosszúságban, s megkezdődött az 500-as főnyomóvezeték építése Is. Bővítettük a vízműtelepet, g így a napi víztermelést 24 ezer köbméterre növeltük. Jelentős szennyvízcsatornát "építettünk, majd 80 millió forint értékben.

— Ügy gondolom, a "rhásodik ötéves tervben Szolnokon a sláger a villanyvezetékek kábelesltése, (í csatornázás és a gázvezeték fektetése volt,

— Mennyire így van, ezt nemcsak az előbb említett számok bizonyítják, hanem az is, hogy a legtöbbet ezért szidtak és ezsért dicsértek bennünket Tudom, nem volt kellemes bukdácsolni a szolnoki utcákon heteken, hónapokon keresztül. Ám házilagos építőcsoportunk, mely sokszor három műszakban végezte az utak aszfaltozását, a lehető legrövidebb időn belül rendbetette a városközpontot Rendeztük a Tisza-par- ti sétányt és nagyon sok külterületi utcán is építettünk utat. Az igaz, nekünk nagyon mélyről kellett indulnunk.

— Szeretnénk valamit hallani a lakás- építkezésekről, mint a város egyik legnagyobb gondjáról.

— A valóság az, hogy egyre nagyobb a lakásgondunk. öt év alatt több mint tízezerrel nőtt a város lakóinak száma, s napjainkban is körülbelül 14 ezren járnak be Szolnokra dolgozni. S a gondokat na- gyobbítja még, hogy a város lakóépületeinek 97 százaléka földszintes, s 70 százalékuk vályogból épült Tehát nálunk a' városrendezést városrekonstrukcióval kell megoldani. A második ötéves tervben Szolnokon összesen 2859 lakás épült. Többségét a szanáltak helyett kellett adnunk. Elosztásra kevés jutott. A város lakóinak lakáshelyzetében a harmadik ötéves terv utolsó éveiben lesz jelentős javulás, mivel az épületelemgyár 1968-ban kezdi meg a termelést

— Sok gonddal kell meg- küzdenünk, hiszen egy rohamosan fejlődő, épülő városban élünk. De minden gondért kárpótolnak bennünket egy-egy felépített új lakóház, elkészült új utak. Öröm, hogy nincs már gondunk a gázellátással, hisz mind a gázvezetéképítés, mind a propánbután gázellátás folyamatos. Erről jut eszembe egy rövid kis történet, melyet utoljára hagytam. Hat évvel ezelőtt történt. Az egyik tanácsülésen felállt egy tanácstag, s azt mondta: minek ez a nagy gázvezeték építési terv. Nem éri meg a földgáz, hogy feltúrják érte a várost. Megérte-e? Én azt mondom, igen és hiszem, hogy velem mondják mindazok, akiknek a földgáz tetté kényelmesebbé az életét.

Egyetlen számból induljunk ki: tízezer. Ennyivel emelkedett az elmúlt öt esztendő alatt a megyeszékhely lakossága. Nem fogadhatjuk el csupán ezt perdöntő bizonyítéknak. a város iparosodásának Illusztrálására, de a kérdés vizsgálatakor mégis fontos ez a számadat. Kiváltképpen akkor, amikor azt látjuk, hogy a megye többi hat városában kivétel nélkül csökkent a lakosság száma. Talán ott nem fejlődött az ipar az elmúlt években? Dehogynem. Olyan ütemben azonban, mint Szolnokon — sehol sem.

Szolnok ipari jellegét a régi gyárainak és az új, egyre jobban bővülő üzemeinek köszönheti. Vajon miért ez a város az, amelyiknek ilyen gyorsan, szinte napról napra lemérhetően változik az arculata? Elsősorban kiváló természeti adottságainak és nagyszerű fekvésének köszönheti

Aki végigmegy a már elkészült vasúti töltéseken, csak az tudja igazán érzékelni, mit is jelent a szolnoki vasúti rekonstrukció. Óriási munka, pedig még az első ütem sem fejeződött be.

Még jónéhány év hátra van a rekonstrukció befejezéséig, de már kezd kibontakozni a majdnem másfél milliárdos beruházás befejezése utáni vasút képe. Elkészült a vegyiművek mögötti, a déli ipartelepet kiszolgáló piroskai ideiglenes fogadópályaudvar.

A ki- és bejárati vágányok pályaszintbeli kereszteződésének megszüntetésére eddig már nyolc vas- betonhid épült. Leghosszabb az újszászi kijárat részére — a magasfogadó alatt átvezető — készült 72 méteres híd. Jelenleg a magasfogadó 12 vágányához szükelőnyét. Az iparhoz szüksége, víznek, közútnak és vasútnak egyaránt birtokában van. — Ezenkívül az ország fővárosához való közelsége Is alkalmassá teszi az Ipar decentralizációja következtében vidékre telepítendő üzemek befogadására.

A két kongresszus között eltelt időszak újabb előrelépést Jelentett az új ipartelepek létesítésében, a meglévő termelőegységek bővítésében és a szolnoki állomás vágányhálózatának korszerűsítésében. — Mindezekre népgazdaságunk több milliárd forintot fordított. Csupán a Tiszamentl Vegyiműveknek két új kénsav- gyára és a szuper foszfát Özem bővítése 583 millió forintba került.

Az idén kezdték meg a déli Ipartelep új gyárának az épületelemgyárnak az építését, amelyet nemsokára a szomszédságába kerülő autódaru javító üzem fog követni.

séges töltés építése folyik.

A három évvel ezelőtt kezdődött vasúti rekonstrukció első lépcsője — amelyben a rendezőpályar udvarnak kell elkészülni — 1968-ban fejeződik be.

A kivitelező vállalatok vezetői, pártszervezeteinek és tömegszervezeteinek képviselő nagy elhatározásra szánták magukat: két hónappal lerövidítik az első ütemnek eredetileg 1968. december 31-re kitűzött befejezési határidejét. Szocialista szerződést kötöttek, amelyben vállalták, hogy 1958. november 7-ig befejezik az első ütemet, ekkorra adják át és helyezik üzembe az új rendezőpályaudvart és létesítményeit.

Ez a határidő módosítás a népgazdaságnak kereken 15 millió forint megtakarítást jelent.

Határidő előtt két hónappal