Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-28 / 255. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII évfolyam, 255, siám Ära SS Iliié? 1966, október 28,, péntek. Á gyakorlat igazolja a párt politikájának helyességét Szolnok város kommunistáinak pártértekezlele A megyeszékhely kommunistáinak küldöttei tegnap a Ságvári Endre művelődési ház nagytermében tartották pártértekezletüket, melyen megvitatták a szolnoki városi pártbizottságnak az MSZMP VIII. kongresszusa óta végzett munkáját. A pártértekezleten kétszázhetvenhat küldött, negyvenhárom meghívott tanácskozott,. Jelen volt és felszólalt Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Az értekezlet elnöki tisztét Kapás 'Rezső, a városi tanács vb-elnöke töltötte be. A munkabizottságok megválasztása után Sipos Károly, a városi pártbizottság első titkára tartott rövid ajánló beszédet. Kiegészítéseket fűzött a pártbizottság beszámolójához. — Magyarossi Sándor pedig a revíziós bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámoló alapos értékelést adott arról a munkáról, melyet egyrészt a pártbizottság, másrészt irányításával a város kommunistái és pártonkívüli dolgozói az, utóbbi négy évben végeztek a megye- székhely politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének fejlesztéséért. Jelentette a pártbizottság a pártértekezletnek, hogy Szolnokon a pártszervezetek, az állami és társadalmi, valamint a gazdasági szervek, a város párttagjai együtt a pártonkí- viiliekkel eredményesen dolgoztak a párt VIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért. — Ennek eredményeként a szocializmus gazdasági és politikai bázisai tovább növekedtek. A beszámoló részletesen Ismertette a második ötéves terv ipari vonatkozású eredményeit, megállapítva: „a fejlődés következtében Szolnokon számottevő, országosan is mérhető mennyiségű termék- féleséget állítanak elő. A Szolnok városi központtal működő Kőolajterme- lŐ Vállalat adja az ország földeáztermelésének 79 százalékát, a Tisza- menti Vegyiművek az ország kénsavtermelésé- nek 74 százalékát, valamint a porított szuper- foszfáttermelés 68 százalékát. A Tisza Bútoripari Vállalat IV-es számú gyáregysége állítja elő az ország konyhabútor-termelésének 24 százalékát.” Az elmúlt években került sor több üzemben a termelő berendezések cseréjére, illetve a termelés bővítésére. Jelentős rekonstrukció kezdődött egyes üzemekben, gyáregységekben A megve beruházásainak 35 százaléka Szolnokon valósult meg. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése — állapítja meg a beszámoló —, újabb, nagy feladatokat ró az üzemi, a vállalati pártszervezetekre. Részletesen meg kell ismertetni a Központi Bizottság erről szóló határozatát a dolgozókkal és fokozatosan ki kell alakítani a pártmunkának azokat az új módszereit, melyek igazodnak a gazdasági irányítás új rendszeréhez. A pártbizottság helyes várospolitkai tevékenységének sok-sok bizonyítékát tárta fel a beszámoló, ismertetve a lakosság életkörülményeit javító különböző intézkedéseket, a város tervszerű fejlesztése érdekében hozott és tettekben realizált határozatokat. Az utóbbi években Szolnok szebb, tisztább, rendezettebb lett, új épületekkel, utakkal gazdagodott, tovább épült a Tallinn körzet, a Tisza-liget- ben megvan már az alapja egy korszerű, sokirányú igényt kielégítő kultúr- park létesítésének. A lakosság javuló élet- körülményeinek ismertetése mellett foglalkozott a jelentés azokkal a gondokkal is, emeljek ma még sok problémát okoznak. — Ilyen a lakáshelyzet, amiről az utóbbi taggyűléseken is szó esett. Szolnokon a második ötéves terv idején nagymértékű — a korábbi években példa nélkül álló — lakásépítkezés folyt. Kü-' lönböző forrásokból 2359 lakás épült. Az évenkénti lakásigénylők száma kétezer felett van. Állami lakásból ezeknek az igényeknek csak körülbelül fl százalékát lehetett kielégíteni. Az összes elosztott állami lakások 45 százalékát munkások kapták, a szövetkezeti lakások 42 százaléka ugyancsak munkásoknak jutott. A harmadik ötéves terv idején mintegy ezernyolcszáz állami és szövetkezeti, valamint száz társas lakás és háromszázötven egyéni családi ház építésére kerül sor. Az egészségügyi intézmények mostoha helyzetén való javítás, a bölcsődehálózat fejlesztése ugyancsak az ismert és megoldásra váró gondok közé tartozik. A pártbizottság jelentése beható elemzésnek vetette alá a város élénkülő kulturális életét, a kulturális intézmények működését, az általános- és középiskolákban folyó oktató-nevelő tevékenységet. Egyértelműen megállapítva, hogy a város kulturális életében számottevő a fejlődés, bár még nem mindenütt kielégítő a kulturális munka eszmei színvonala, — aminek oka, hogy a művelődésügy területén nem elég szilárd a marxistaleninista világnézetet valló káderek száma. A továbbiakban elemezte a város társadalmi viszonyainak alakulását mindenekelőtt a munkásosztály és az értelmiség vonatkozásában. Érlékelte a KISZ, a szakszervezet és más tömegmozgalmak, szervezetek tevékenységét. Befejezésül részletesen vizsgálta a beszámoló a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság irányító munkáját, kapcsolatát a pártalapszervezetek- kel, a pártépítés, az agitáció és az ideológiai munka helyzetét, a pártoktatás eredményeit. Megállapítva : a pártszervezetek politikai munkája következtében a város dolgozóinak, különösen a párt tagjainak szocialista tudata jelentősen fejlődött. Hangsúlyozta a jővőt illetően is a tudatformáló tevékenység fontosságát, a szocializmustól idegen eszmék, nézetek elleni harc fontosságát. A beszámoló feletti vitában huszonkilencen szólaltak fel, mindannyian kifejezve egyetértésüket a pártbizottság beszámolójával és a jövőre vonatkozó feladatokkal. Juhász János megköszönte a megyei és a városi pártbizottság segítségét, amit a gépjavító vállalatnál folyó beruházás megvalósításához nyújtottak. Ismertette, hogy a vállalat pártszervezete hogyan veszi ki részét a beruházási program végrehajtásából. miként készülnek a dolgozók azokra az újabb feladatokra, amelyek a mezőgazdaság gépesítésének fejlődéséből a kollektívára hárulnak. — Nagy István beszélt arról, milyen gondolatok foglalkoztatják a vegyiművek párttagjait a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatosan. A nemzetközi helyzetről szólva tolmácsolta; a vegyiművek kommunistái és pártonkívüli dolgozói szolidárisak a hősiesen harcoló vietnami néppel. Javaslatára a pártértekezlet (Folytatás a 3, oldalgn.) Átfogó távlati tervek készülnek a vízkárok megelőzésére Szolnok megyében évről évre jelentős gondot okoz az ár- és belvíz elleni védekezés. Szinte alig mérhető az a kár, melyet a víz pusztító hatása okoz a mezőgazdaságnak. Az utóbbi három év különösen vizes esztendő volt. Csupán az Idén 16 ezer hold töld maradt vetetlen. A víz lassan húzódott le a talajról. Az ár- és belvíz mintegy 80 millió forint kárt tett a termelőszövetkezetekben. Az állami gazdaságokat ért csapás is számottevő. (Nem beszléve a lakóházak, tanyák, stb pusztulásáról.) Sok vitára ad alkalmat az árvédelmi töltéseken belüli, az úgynevezett hullámtéri termelés. Akadnak. akik így teszik fel a kérdést: vajon megéri-e a kockázatot, megtérülnek-e az előlegezett termelési költségek? Számos termelőszövetkezetünk a folyó mellett fekszik. A tiszaburaí, tiszaroffi, tószegi, vezsenyí, kőtelki és nagyrév! tsz-ek legjobb földje az ártéren van. A megyében csaknem száz kilométernyi nyárigátat létesítettek 50 ezer hold szántó védelmére. Fájdalmas látvány volt. tavaly, amikor az aratás előtt a 20—25 mázsás átlagtermést Ígérő búzatáblákat seperte el a Tisza. De a . víz nem minden évben pusztít. A hullámtéri földeken 120— 150 millió forint értékű fer- ménjrt lehet előállítani. Tehát a hullámtéri termelés népgazdasági és üzemi szükségessége nem vitatható. A belvíz az árhullámnál Is nagyobb kárt okoz megyénkben. A magas ár és a tartós esőzések következtében a lefolyástalan területeket elborítja a belvíz a tavaszi hónapokban. Pusz- títla az őszi kalászosokat, lehetetlenné teszi a kapások elvetését. A tsz-ek területéből az idén 78 600 hold került víz alá. Tavaly az állami gazdaságokban több mint 27 ezer holdat borított el a belvíz. Néhány község, város határa különösen sokat szenvedett. A karcagi tsz-ekben 11 334 hold szinte tengerré változott. Vajoi miért következhetett be e hatalmas kár? Több oka van. Az utóbbi száraz években az öntözés fellendült. Amíg I960 ban 75 ezer, tavaly már 116 ‘’zer holdat öntöztek. A belvízmentesítést szolgáló —3880 kilométernyi — csatorna A Nagyalföldi Kőolajfúró Vállalat Petőfiről elnevezett háromszoros szocialista brigádjának tagjai maradéktalanul teljesítették kongresszusi vállalásukat. Továbbra is kitartó munkával küzdenek ismét a szocialista brigád címért. Képünkön Sebestyén László, Szabó Pál és László Gyula magasnyomású cementező agregátor szivattyúját javítják, amelyet mélyfúrásoknál a béléscsövezet cementezésére használnak. 4 folyó mellelii termőföldek védelme Xegyezer kilométernyi csatorna rendbetételre szorul jelentős részében öntözővizet szállítottak. Akkor ez szükségszerű intézkedés volt. Az aszályos hónapokban öntözött kapásnövények meghálálták a mesterséges csapadékot. Ám e csatornák többsége feltöltődött, eliszaposodott, s a belvíz levezetésére alkalmatlanná vált. A nagyüzemek a táblásí- tással egyidőben nem 1 c- szültek fel a belvíz elleni védekezésre. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az agrotechnikai módszerek alkalmazásánál sem veszik figyelembe a talajvíz állapotát, a belvízveszélyt. A tanácsok, a vízügyi szervek és a vízgazdálkodási társulatok jelentős összegeket fordítottak az ár- és belvíz mentesítésre. A vízig emberei 574 kilométer hosszúságú védőtöltésre vigyáznak A Zagyva —Tama—Gyöngyös menti töltések, műtárgyak építésére 40 millió forintot fordítottak. Több községet körgáttal vettek körül. A nvárigátak fenntartására, felújítására a helyi tanácsok 6 millió forintot költöttek. A vízügyi Igazgatóság a belvízcsatornák, s az itteni műtárgyak felújítására évente 8 millió forintot fordít. Ennek ellenére a nyári- gátak melletti termelés nem biztonságos. Szükségessé vált, hogy mielőbb átfogó, hatékony intézkedések történjenek e területek védelme érdekében. Meg kell oldani _ a belvízelvezetés visszatérő problémáját. Megyénk ár- és belvízvédelmi helyzete élénken foglalkoztatja a megyei irányító szerveket, legutóbb a megyei párt-végre- hajfóbizottság tárgyalt e kérdésről. A párt-vb megállapította, hogy a jelenleg! helyzet megváltoztatása érdekében átfogó távlati terveket kell az érdekelt szerveknek készíteniük. Á megvei tanács végrehajtó bizottsága a vízügvi igazgatósággal együtt koordinálja az üzemek, vízgazdálkodási társulatok munkáját és koncentráliák a rendelkezésre álló erőforrásokat. Figyelembe kell venni azokat a területeket, ahol a károk mértéke nagyobb az átlagosnál. Az intézkedési terveket a megyei tanácsülés tárgyalja meg és hagyja jóvá. — n>, l
