Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-28 / 255. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966 .október 2& f Metro—sztrájk Párizsban Az amerikai elnök Thaiföldön Zuhogó esőben érkezett Johnson elnök csütörtökön, magyar idő szerint a reggeli órákban Thaiföldre. Gépe három órás repülés után szállt le a Bangkoktól 120 kilométernyire dél-keletre fekvő satthipi légitámaszponton. Johnson és felesége, valamint kísérete, egyelőre pihen Kittpkac- horn miniszterelnöknek a Sziámi-öböl partján levő birtokán, majd ma kezdi meg hivatalos bangkoki tárgyalásait. Johnson szerdán — amint jelentettük — villámlátogatást tett Dél-Vietnamban, a Cam Ranh-i amerikai támaszponton, ahonnan ez alkalommal a sajtót kitiltották. Látogatásáról most érkezett meg az első Reuter-jelentés. Eszerint Johnsonnak „helybe hozták” a frontról frissiben visszaszállított amerikai sorkatonákat. Az elnök autogramokat osztogatott és kezeket szorongatott. — Ezután egy kórházat keresett fel, ahol gratulált a sebesült amerikai katonáknak, köztük olyanoknak is, akiknek mindkét lábát akna tépte le. Johnson innen még visz- szautazott Manilába. A dél-vietnami villám-látogatás éppen a titokzatosság miatt kapott nagy sajtónyilvánosságot. Az idegeket még tovább borzolták, amikor Johnson Thaiföldre indult. Az elnök — meglepetésszerűen — 90 perces késéssel érkezett ki a repülőtérre. Néhány diplomata, időközben megunta a várakozást és hazament. A Reuter iroda bangkoki tudósítója szerdán ünneprontó jelentéssel harangozta be Johnson thaiföldi látogatását. Elmondotta: az utóbbi hetekben belpolitikai vihar kerekedett Thaiföldön, amit az amerikai katonaság jelenléte indított el. Néhány napja az egészségügyi miniszterhelyettes nyilvánosan elpanaszolta, hogy veszélyesen terjed a nemibetegség azokban a városokban, — amelyekben az amerikai katonaság zöme állomásozik. A bangkoki bank igazgató-főfelügyelője az amerikai katonák által becsempészett dollár törvénytelen forgalmát tartja a gazdasági bajok egyik fő okának. Ugyanakkor kormánykörökben vérig sértve reagáltak Fulbright és Morse amerikai demokratapárti szenátoroknak azokra a bírálataira, hogy Thaiföld „gyakorlatilag amerikai gyarmattá vált”. Nem jártak sikerrel az egyeztető tárgyalások és így pénteken, De Gaulle elnök sajtóértekezletének napján sztrájkolni fogna í a párizsi Metro dolgozói. Az egyeztető megbeszéléseket a párizsi közlekedési vállalat igazgatósága kezdeményezte. A tárgyalásokon azonban kiderült, hogy az igazgatóságnak nincs semmiféle lényeges új javaslata. Az október 6-án tartott legutóbbi Metró-sztrájk gyakorlatilag teljes volt. Ugyanakkor az autóbusz vállalat dolgozói is sztrájkoltak. Most pénteken viszont a Metróval egyidejűleg nem kerül sor az autóbusz-alkalmazottak sztrájkjára. Szakszervezeteik csak peticiók aláírására hívták fel az autóbusz dolgozóit. Szovjet tiltakozó jegyzék Kínához A szovjet külügyminisztérium csütörtökön jegyzéket juttatott el Csang Tö-csün-höz, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivőjéhez. Ebben erélyesen tiltakozik a pekingi szovjet nagykövetség ellen végrehajtott újabb provokációk miatt. Mint a jegyzék megállapítja, október 23-án elzárták a pekingi szovjet nagykövetség bejáratát. A dolog odáig fajult, hogy néhány külföldi diplomata október 23-án diplomáciai rendszámmal ellátott gépkocsiján nem hagyhatta el a szovjet nagykövetséget és a lezárt utcáról kénytelen volt visszahajtani a szovjet nagykövetség területére. Az utóbbi időben már máskor is előfordult, hogy kínai hivatalos személyiségek bátorításával és támogatósával a Szovjetunió nagykövetsége előtt nyíltan szovjetellenes tömeges zavargásokra került sor. Az a benyomás alakul ki, hogy az államközi viszony általánosan elfogadott elveinek, a nemzetközi, jog elemi normáinak és a diplomáciai sérthetetlenség elvének durva megsértése a Kínai Népköztársaságban sajátos gyakorlattá kezd válni —, hangzik a jegyzék. — A szovjet külügyminisztérium az október 23-i provokációt olvan újabb szándékos lépésnek minősíti, amellyel a kínai fél tovább akarja élezni a szovjet—kínai államközi viszonyt. A Szovjetunió jegyzékében követeli, hogy a kínai hatóságok haladéktalanul tegyenek hatékony intézkedéseket a szovjet nagykövetség ellen irányuló kilengések megszüntetésére és biztosítsák a feltételeket a követség zavartalan munkájához. 4 „vörösoárdisták” alkotmánymódosítást követetnek A Kyodo japán hírügynökség pekingi tudósítójának jelentése szerint a pekingi, a sanghaji és más „vörösgárdisták” hangoztatják, hogy az 1954-es alkotmány elévült és gátolja a nagy kulturális forradalom fejlődését. A „vörösgárdisták” azt követelik, hogy az alkotmány mondja ki: Mao tanítása az ország egyedüli irányító ideológiája és egész Kínának a Mao-féle eszmék iskolájává kell válnia. A „vörösgárdisták” azt is követelik, hogy számolják fel az egyéni földtulajdont, szüntessék meg a bank-, vagy takarékpénztári betétek kamatozását. Kínai atom fegyverkísérlet Az Üj Kína hírügynökség csütörtökön este jelentette: Október 27-én Kína saját területe fölött sikeres irányított lövedékes atomfegyverkísérletet hajtott végre. Az irányított rakéta zavartalanul repült és a nukleáris robbanófej pontosan eltalálta a célt a megadott távolságban, — nukleáris robbanást hozva létre. Az Űj Kína jelentéséből nem tűnik ki, mekkora volt a megadott távolság és milyen hatóerejű volt a robbanás. Bonyolódik a holland kormányválság Norbert Schmelzer, a katolikus néppárt vezére egyelőre képtelen ellátni a Julianna királynőtől kapott megbízatást, hogy találjon megfelelő személyiséget az új kormány megalakítására. A koalíciós kormány — mint ismeretes — október 14-én megbukott, amikor a parlamentben leszavazták a Cals-kabinet jövő évi költségvetési tervezetét. Schmelzer legutóbb Jelle Zijlstra professzor, volt pénzügyminisztert próbálta rábírni a kormányalakításra Zijlstra, a protestáns forradalom-ellenes párt vezére, elutasította a megbízást. ' ) Szovjet vezetők Franciaországba tátogatnak A szovjet fővárosban kiadott hivatalos közlemény bejelenti: Alekszej Koszigin ez év decemberének első felében, Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Podgornij pedig 1967-ben Franciaországba látogat. Erről a két ország kormánya állapodott meg De Gaulle Szovjetunióbeli látogatása során. Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Podgornij jövő évi franciaországi látogatásának pontos idejét a későbbiekben állapítják meg. [mindenfelől ŰJ-DELHI Nasszer, az EAK elnöke, csütörtökön reggel repülőgépen hazaindult Űj-Delhi- bőL j LONDON Brown angol külügyminiszter szerdán fogadta a szovjet tudósküidöttséget. BARCELONA A barcelonai egyetem jogi karán szerdán ezer diák tiltakozó gyűlést tartott, hogy kikényszerítse a demokratikus (nemhivatalos) diákszövetség elismerését, és azt, hogy a kormány feloldja a márciusi és áprilisi diáktüntetésekkel rokonszenvező 68 egyetemi előadó ellen hozott szankciókat. FRANKFURT November 5-én, két argentin detektív kíséretében szállítják Argentínából Frankfurtba a 64 éves Ger. hard Bohne ügyvédet, aki ellen a nyugatnémet hatóságok vádat emeltek „az Euthanazia akcióban” való részvétele miatt. Bohnenak jelentős szerepe volt a náci időkben, az elmebetegek és a gyógyíthatatlanok „kellemes kivégzésére” vonatkozó tervezet kidolgozásában. CIUDAD GUATEMALA Guatemalái partizánok szerdán a főváros közelében megtámadtak egy rendőrőrsöt. Három rendőr és három támadó életét vesztette . BRÜSSZEL A legnagyobb belga francia nyelvű lap, a brüsszeli Le Soir megvette két, szintén francia nyelvű nagy laptársát, a brüsszeli La Lanteme-t és a liege-i La Meuse-t. A három lap együttes példányszáma el fogja érni a félmilliót. Fla- mand körökben riadalom mai fogadták a szerdai be jelentést. LUSAKA ' Kaunda elnök rendeleté re csütörtökön kiutasította- Zambiából 25 fehér műn - kást. Az 50 000 főnyi zambiai fehér kolónia számos tagjának az utóbbi hónapokban szerepe volt az ország iparában kulcsfontosságú rézbányák kormány- ellenes sztrájkmozgalmaiban. ŰJ-DELHI Az indiai rendőrség szerdán őrizetbe vett 260 hindu vallású fanatikust, aki Indira Gandhi miniszterelnök hivatala előtt tüntetett, követelve, hogy a kormány tiltsa meg a szent állatoknak tekintett tehenek levágását. KINSHASA A kongói rádió csütörtöki jelentése szerint Mulam- ba mégis elfogadta a had- ügyminiszteri tárcát, de most már nem biztos, hogy Mobutu elnök a korábban felajánlott tisztséggel megbízza. Mulamba dandártábornokot, a vezérkar nyomására, előző nap váltották le a miniszterelnöki posztról, de Mobutu felkínálta neki a hadügyminisz- terséget, amit Mulamba akkor még elutasított. Most újabb levelet küldött, amelyben elvállalná a megbízatást. A kinshasai rádió a jelentéshez hozzáfűzi, hogy ezek után Mobutu még nem nyilatkozott. BONN A Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportja csütörtök délelőtt megtartott üléséről közleményt adtak ki, amely bejelenti, hogy lemondtak az Erhard- kormány szabaddemokrata párti miniszterei. RANGOON A UPI hírügynökség jelentése szerint csütörtökön reggel a burmai kormány utasítást adott U Nu volt miniszterelnök és U Ba Swe volt hadügyminiszter szabadonbocsátására. U Nut és minisztertársait 1962 márciusában vették „védő-őrizetbe”, miután kormányát a Ne Wih tábornok vezette forradalmi tanács eltávolította. A volt miniszterelnök négy évet Äs hét hónapot töltött fogságban. Johnson „villám-vizitjei’* fiZ fi látványos, „műsoron kívüli szám”, amit negyvennégy ezer kilométeres körutazása közben, másfél órás dél-vietnami villámlátogatásával nyújtott Johnson amerikai elnök — több érdekes tanulsággal szolgák Az egyik tanulságot maga a helyszín kínálja. — Földrajzilag ugyanis az elnök valóban Dél-Vietnam területén járt, jogilag azonban — az Egyesült Államokban, miután látogatása csupán egy amerikai katonai támaszpont területére korlátozódott, ahová „idegeneknek tilos a bemenet”. Jellegzetes mozzanat ez. Gondoljuk csak meg: Johnson személyében, aki korábban, alelnök korában egyszer már megfordult Dél-Vietnamban. most először lépett amerikai államfő az Egyesült Államoknak erre a délkeletázsiai hűbérbirtokára. Az alkalom tehát mindenképpen kivételes. Hogy-hogy nem: az amerikai elnök mégsem az ország fővárosában tett látogatást, hanem saját csapatainak egyik támaszpontján — méghozzá olyan bázison, amely nem is az ország belsejében, hanem a tengerparton fekszik. A következtetés nyilvánvaló: a saigoni rezsim, s maga a többszázezer főnyi amerikai katonaság annyira nem ura a helyzetnek Dél-Vietnamban, hogy egyszerűen nem merték megkockáztatni: Johnson oda menjen, ahová ilyenkor legalábbis illik — „szövetségesének” székhelyére, Saigon bm KINEK és minek szólt akkor a látogatás? Feltűnő módon semmi esetre sem a dél-vietnami Ú!-D @1 hib ő 1 komoly és megszívlelendő üzenetet kapott a világ: azon a hár- • más csúcstalálkozón, amelyen az általános nemzetközi helyzet és több aktuális részprobléma megoldási módozatairól tárgyalt Indira Gandhi asszony, indiai miniszterelnök, Nasszer, az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök, a reális tények felismeréséből fakadó figyelmeztetést küldtek a világnak. A legtöbb szó természetesen a vietnami konfliktusról esett. Amikor Indira Gandhi azt fejtegette; ennek a kegyetlen és tragikus háborúnak véget kell vetni, még mielőtt teljesen elpusztítaná Vietnamot és romlásba döntené az egész világot — nyílt és világos vádiratot fogalmazott meg az agresszor, a vietnami nép békéjére és függetlenségére törő amerikai imperializmus ellen. Az indiai miniszterelnök hang. súlyozta, hogy a vietnami békét csak a vietnami nép akaratának megfelelően, minden külföldi beavatkozás nélkül, a genfi egyezmények alapján lehet meg- volósítani. Ez azt jelenti, hogy nem a válságról válságra bukdácsoló dél-vietnami bábkormányzat amerikai ihletésű frázisaira kell figyelni, hanem Vietnam népének hangjára, amely egyrészt a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front javaslataiban, másrészt a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatiban öltött testet. R delhi hármas csúcson szereplő más kérdések — a gazdaságilag fejlődőben levő országok problémái, az európai béke kérdései, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása — mind olyan problémák, amelyek nem egy szálon összefüggenek a nemzetközi helyzetet napjainkban legjobban beárlakosságnak. Tudjuk, Amerikában milyen nagy hagyománya van a „tömegfürdö- nek”, s hogy Johnson elnök személy szerint is milyen nagy híve a kézfogásoknak, gyermek-csókolás- nak és a hasonló reklám „kapcsolat-tartásnak”. Dél- Vietnamban ilyesmiről szó sem volt. S ez önmagában is felér egy önkritikával: az elnök tudta, hogy jobban teszi, ha itt — messzire elkerüli a tömegeket. Londoni sajtójelentésekből arra következtethetünk, hogy ezúttal az elnök részben — saját csapatainak harci kedvét szerette volna fokozni személyes megjelenésével, kitüntetések osztogatásával és azzal az ígérettel, hogv „Amerika nem fogja magára hagyni fiait”. Ha meggondoljuk, hogy Johnson most mekkora súlyt dobott a „harci kedv” serpenyőjébe, önként adódik a következtetés, hogy ezzel a harci kedvvel komoly bajok lehetnek — és ezzel az elnök is tisztában van. VÉGÜL. de nem utolsósorban: a dél-vietnami vizit az amerikai választóknak szól, — csakúgy* mint az egész ázsiai körutazás és a manilai értekezlet Az elnök a választási hadjárat finisében vállalkozott e turnéra, amelyről négy nappal a szavazás előtt tér haza. Amikor elindult, az egyik washingtoni kommentátor némi iróniával jegyezte meg: a kitűnő érzékkel összeállított programból már csak az hiányzik, hogy Johnson Dél-Vietnamba is ellátogasson. Tegnap óta ezt az űrt — kitöltötték. nyékoló veszedelemmel, a vietnami háborúval. Amikor az indiai miniszterelnök, az EAK elnöke és Jugoszlávia elnöke egyaránt hangsúlyozták, hogy jól tudják; értekezletük nem oldhatja meg a problémákat, nem orvosolhatja a világot kínzó bajokat,-— meg is határozták az értekezlet célját, feladatát és értelmét, ugyanakkor a három, a nemzetközi világban komoly tekintélyt élvező ország vezetői politikai elképzeléseinek kicserélése, tapasztalatai megvitatása feltétlenül hasznos. A világsajtó minden kommentárjában azt hangoztatja: a három politikus birtokában nincs valamiféle „varázspálca”, amelynek érintésére egyszerre megszűnnek a bajok, vagy elhallgatnak a fegyverek Vietnam földjén — de minden ilyen megbeszélés, ahol felvetődnek a megoldással kapcsolatos újabb elképzelések, akárcsak egy lépéssel is közelebb hozhatja a nemzetközi problémák megoldását, közöttük a vietnami háború befejezését flmi a gazdasági problémákat illeti, szó esett Üj- Delhiben a fejlődő országok eladósodásának kérdéséről is, amely együtt a fejlett országok és fejlődő országok közötti életszínvonalkülönbség további növekedésével, szintén hozzájárul a nemzetközi feszültség növekedéséhez. R hármas csúcstalálkozó olyan esemény volt, amelynek jelentősége éppen abban van, hogy a három el nem kötelezett ország politikájának egységes vonala — akár a vietnami háború, akár más nemzetközi kérdés megítélésében — a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének hívei álláspontjával egyezik. w Új-Delhi üzenete
