Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. október 1. Afrika új független állama: Botswana Pénteken, néhány perccel éjfél előtt a gaberonesi sta­dionban kialudtak a fé­nyek, a királyi első ir lö­vészezred zenekara rázen­dített az angol himnuszra, miközben az angol zászlót lehúzták a stadion közepén elhelyezett zászlórúdról. — Pontban éjfélkor a fények ismét kigyulladtak, a ref­lektorok fényében tündök­lő zászlórúdra új, kék-fe- hér-fekete zászló kúszott fel és új himnusz hangzott el, jelezve, hogy új füg­getlen állam jött létre Af­rika földjén, Becsuánföld angol protektorátus Bots­wana néven önálló állam­má lett. Becsuánaföld 1885-ben, 81 évvel ezelőtt került an­gol „védnökség” alá, a be- csuánák ellenállásának le­verése után. Gazdaságá­nak vezető ágazata az ál­lattenyésztés. A földterü­letnek mindössze két szá­zaléka áll művelés alatt, egy százaléka erdő, 58 szá­zaléka legelő, az ország többi része művelésre al­kalmatlan. A földterület 60 százaléka angol korona­birtok, 2 százalék a British South Africa Company bir­toka, 38 százaléka a néger törzseké. Az országban je­lentős az azbesztbányászat. Exportjának 51 százalékát és importjának 78 százalé­kát a Délafrikai Köztársa­sággal bonyolítja le. Rho­desiával szintén jelentősek gazdasági kapcsolatai. A 38. független afrikai állam területe 712 000 négy­zetkilométer, nagyobb, mint Franciaország. Lakossága ugyanakkor mindössze 543 ezer fő. Ebből mintegy 4000 a fehér. A függetlenné vált ország nehéz gazdasági helyzete következtében erő­sen függ a jelenleg fajgyű­lölők uralma alatt álló két szomszédjától. Hosszú kö­zös határa van a Délafri­kai Köztársasággal és Rho­desiával is. Mint az AFP jelenti, 400 főnyi hallgatóság előtt nyit­ják meg Djakartában Su- bandrio volt külügyminisz­ter perét. Tizenöt külföldi újságírót is beengednek az esemény tudósítására, köz­tük az NBC és CBS ameri­kai rádió-televóziós társa­ságok képviselőit. Bombatámadás egj kubai kikötő ellen A Kubai Forradalmi Fegyveres Erők Miniszté­riuma közleményben jelen­tette be, hogy csütörtökön Camagüey tartomány észa­ki partjai ellen egy az Egyesült Államok irányá­ból érkező kétmotoros re­pülőgép bombatámadást hajtott végre. A pernek a korábbi be­jelentés szerint szeptember 30-án éjfélkor kellett vol­na megnyílnia, de a tár­gyalás kezdetét egy nappal elhalasztották. Magyar idő szerint ma 14 órakor je­lenik meg bírái előtt Su- bandrio volt külügyminisz­ter. Ma kezdődik a Subandrio per Négert öltek a rendőrök 000 Törzsi villongások Nigériában Törzsi villongások ismét emberéleteket követeltek áldozatul Nigériában, a fe­kete földrész legnagyobb lélekszámú országában. A Reuter-iroda a nigé­riai fővárosból érkezett ér­tesülésekre hivatkozva azt jelenti, hogy az utóbbi né­hány napban legalább hat­van ember halt meg az összecsapások következté­ben. Szemtanúk elmondották, hogy Kadunában, az észa­ki fővárosban Muzulmán Hauszák csoportjai — kö­zöttük gyerekek és nők is — bunkókkal, késekkel és üvegcserepekkel felfegyver­kezve végigrohantak a köz- igazgatási székhely utcáin, szidalmazták a keleti or­szágrészből származó Ibó- törzsbelieket, szállodákat és üzleteket gyújtottak fel, autókat rongáltak meg és kirakatokat zúztak be. Az ibók a tettlegességre tett- legességgel válaszoltak. — Egyedül Kadunában har­mincán vesztették életüket. Kellemetlen kérdések San Fracisco is bevonult azoknak az észak-ame­rikai városoknak sorába, amelyekben halálos áldoza­tot követelt a négerek és a rendőrök összecsapása. Képünkön: egy néger férfi felemelt kézzel kér bebocsátást, hogy megnézze, az ő fia-e az a 16 éves néger fiú, akit egy fehér rendőr lőtt agyon szeptem­ber 37-én. A fiút Matthew Johnson-ként azonosította a rendőrség, s meggyilkolását követően a néger fiata­lok sorozatos tüntetésekbe kezdtek, amelyek valósá­gos utcai harcokhoz vezettek. — (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Az SPD parla­menti frakciója bejelentette, — hogy Erwin Fol­ger képviselő a Bundestag legkö­zelebbi interpel- lációs napján a következő két kérdést fogja fel­tenni: 1. Igaz-e, hogy az Erhard kan­cellár washingto­ni utazásával khpcsolatbáh bé­relt különrepülő- gép költségei 140 ezer nyugatnémet márkát jelentet­tek? 2. Milyen politi­kai haszon szár­mazott abból, hogy a delegá­ciót a ' washing­toni utazásra el­kísérte a kancel­lár felesége, leá­nya és veje, va­lamint a minisz­terek feleségei. Äz Erhard—Johnson kötélhúzás bonni háttere Washingtonban vé­get ért Erhard bonni kancel­lár és Jonhnson elnök megbeszéléssorozata. Igaz, a közös közlemény megfogal­mazása elhúzódott és végül is Johnson azon a repülő­gépen folytatta az alkudo­zást Erhard-tal, amellyel a floridai Cape Kennedy ra­kétakilövő bázison tettek villámlátogatást. A wa­shingtoni nyilatkozatból úgy tűnik, hogy alapjában véve semmi sem változott és az amerikai kormány továbbra is mindent meg­tesz azért, hogy Nyugat- Németország valamilyen módon az atomfegyverek közelébe jusson. Az Erhard—Johnson tár­gyaláson külpolitikai kérdé­sek kerültek napirendre, de mindkét fél vonalvezetésé­re rányomták bélyegüket a belpolitikai problémák. A Welt cikkírója ezzel kap­csolatban így írt: „A kan­cellár gyenge pozíciója a Fehér Házban folytatott tárgyalásoknál az ő egye­düli erőssége.” A lap ezzel arra utalt, hogy Johnson ugyan különböző követelé­sekkel lép fel, de nem akarja a döntést erőltetni, nehogy ezzel is fokozza a bonni kancellár belső ne­hézségeit. Johnsonra ugyan­akkor a szenátus nyomása nehezedik, mivel ott egyre erősödik a követelés, hogy csökkentsék a Nyugat-Né- metországban állomásozó trmerikai haderők létszá­mát. Általában megállapít­hatjuk, hogy a tárgyaló fe­lek között elsősorban gaz­dasági problémák merültek fel. Bonn ugyanis csökken­teni akarja az amerikai fegyvervásárlásokat, ami Washingtont meglepetés­szerűen és kellemetlenül érinti, hiszen az Egyesült Államok főleg ebből az összegből akarja fedezni az NSZK-ban állomásozó haderők költségeit Erhard ezt a kérdést is elsősorban azért említette, hogy belpolitikai pozícióját próbálja erősíteni és főleg a Starfighter botrány miatt felborzolódott közhangula­tot megpróbálja lecsillapí­tani. Erhard egy sor kér­désben a nyugatnémet par­lament többségének támo­gatását sem élvezi. A szo­ciáldemokraták és a sza­bad demokraták az atom­fegyverkezésnél a jelek sze­rint elejtik a NATO-n be­lüli közös megoldást, ami a parlamenti vitában is vi­lágossá vált. Egy kölni lap azt is megállapította, hogy a parlamenti vita után már nem lehet a pártok közös külpolitikájáról . be­szélni. A CDU «CSU koalíción belül a jobboldal van tá­madásban. Jellemző, hogy a CDU-frakció néhány tag­jának már az az ötlete tá­madt, hogy bizottságot kel­lene alakítani, amely ta­nácsokat adna a kormány­főnek a kabinet személyi és szervezeti módosítására. A tanács elnökéül pedig Franz Josef Strausst aján­lották, aki a bonni szélső­jobboldal ismert vezére. A kezdeményezés tehát az Erhardtól is jobbra álló erők kezében van. ök tör­nek ambereik hatalomraj ut- tatására és általában az a vélemény Bonnban, hogy Strauss a maga módján ügyesebben alkalmazza az intrika, a köpeny és tőr politika eszközeit, mint Erhard. Nyugat-Németországban általában terjed a véle­mény, hogy: Erhard már nem a régi. Ügy mondják, fizikailag és szellemileg is megrokkant, össze sem le­het hasonlítani azzal a kétségkívül élvonalbeli szakemberrel, aki annak­idején a gazdasági refor­mot megalapozta. Lehet, hogy ebben sok az igazság, de helytelen lenne úgy fel­tüntetni a nyugatnémet po­litikában jelentkező vál­ságtüneteket, mint valami­lyen személyi probléma kö­vetkezményeit. A nyugat­német politikában nem az Erhard-féle vezetés mon­dott csődöt, hanem az egész irányzat jutott vál­ságba, amit még Erhard elődje, Adenauer indított útjára. Az amerikai—nyugatné­met párbeszédnél megmu­tatkozó különböző nehézsé­geket a NATO-problémák is erősítik. Ide tartozik, hogy Bonn hosszabb ideig kettős játszmát folytatott, igyekezett saját javára ki­használni az egyre inkább romló francia—amerikai vi­szonyt, hogy mint elsőszá­mú katonai szövetséges az eddiginél is nagyobb ered­ményeket kapjon az atom­fegyverkezés terén. Erhard ezzel kapcsolatban most legalábbis ígéretekkel tá­vozhatott Washingtonból, amelyekkel Bonnban időt nyerhet ellenfeleivel szem­ben. Különböző elemeket tartalmaz Washington és Bonn viszonya a vietnami háborúval kapcsolatban is. Bonn globálisan támogatja az Egyesült Államok akci­óit, de ugyanakkor aggo­dalommal tölti el az az el­képzelés, hogy esetleg Eu­rópában állomásozó ameri­kai katonai egységekkel töltik fel a délkelet-ázsiai amerikai hadsereget. A bonni revanspolitikusok szeretnék elkerülni, hogy az Egyesült Államok na­gyobb jelentőséget tulajdo­nítson Ázsiának, mint Nyu- gat-Európának. Ez az ellentmondások magva. Nem az első eset a történelemben, hogy kü­lönböző kalandorpolitikusok között is felmerülnek prob­lémák. Ennek éppen a tá- gabb koncepció hiánya az oka. A Washington— Bonn vitát azonban helyte­len lenne túldramatizálni, hiszen az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Németor- szág is az erőpolitika híve és egymást minden fonto­sabb kérdésnél a legjelen­tősebb katonai partnernek tekintik. Sümegi Endre A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnök­sége — a mozgalom buda­pesti és megyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, ame­lyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága IX. kongresszusá­nak irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vita során felszólalt Bállá Já­nos, dr. Bodóczky László, dr. Csemik József, Darvas József, dr. Erdey-Grúz Ti­bor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy An­tal, Sín Lajos és Z, Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható esz­mecsere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvá­nuló politika alapvető kér­déseivel kapcsolatban. —■ Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyet­ért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitá­ban elhangzott észrevétele­ket és javasatokat eljuttat­ja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának. Szovjetunió és Kína „Amikor Kína a szocia­lizmus útjára lépett, lé­nyegesen kitolódtak a szo­cialista tábor határai, je­lentősen megnőtt ereje és még inkább a szocializmus javára változtak meg a szocializmus és a kapita­lizmus közötti erőviszo­nyok” — írja Mihail Ka- pica moszkvai egyetemi ta­nár, a Les Nouvelles de Moscou most megjelent számában. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 17. évfordu­lójára írt cikk rámutat egyebek között, hogy Kíná­ban szovjet közreműködés­sel épült az első atomreak­tor és az első ciklotron. A Szovjetunió 200 nagyüzem építéséhez nyújtott segít­séget. 1960-ban a szovjet segítséggel létesített üze­mek adták Kína acélter­melésének 39 százalékát, traktorgyártásának 91 szá­zalékát, villanyenergia-ter- melésének 25 százalékát. A Szovjetunió 1400 üzem teljes dokumentációját bo­csátotta a népi Kína ren­delkezésére, tízszer annyit, mint amennyit Kínától cse­rébe kapott. Jelentősen elősegítette Kína szakem­berképzését. Érdekes mozzanatra em­lékeztet Kapica professzor cikkében: amikor a csang- kajsekisták és óceánontűli támogatóik sorozatos be­repülésekkel próbálták ter­rorizálni a Kínai Népköz- társaság lakosságát, a né­pi kormány felkérésére szovjet repülők érkeztek Kínába, akik hamarosan elvették a betolakodók ked­vét az ország légiterének megsértésétől. A moszkvai hetilap cik­ke végezetül idézi azSzKP Központi Bizottságának szeptember elsejei nyilat­kozatát, amely szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Kínai KP vezetői által támasztott nehézsé­gek ellenére, törekedni kí­ván a barátság erősítésére a kínai kommunistákkal és a kínai néppel, határozot­tan ragaszkodva a kom­munista világmozgalom fő irányvonalához, a Marxiz­mus—Leninizmus és a pro- letárintemacionalizmus el­veihez. ffllNDENFELÖL | BOMBAY Csütörtökön meglepetés­szerűen sztrájkba léptek a bombay-i kikötő adminiszt­ratív tisztviselői, közöttük révkalauzok és munkave­zetők. Az egyik kikötői tisztviselő elbocsátása mi­att. öt azért menesztették, mert egy lapban munka­ügyi problémákat vetett fel. WASHINGTON Az amerikai képviselő­ház csütörtökön 210 szava­zattal 156 ellenében jóvá­hagyta a kormány 1,75 milliárd dolláros szegény- ségenyhítési programját. A demokratapárti többség a szegénységellenes megaján- lási törvény megszavazása­kor a déli demokratákkal és köztársaságpártiakkal késhegyre menő küzdelmet vívott BELGRAD A Jugoszlávia és Indoné­zia között szeptember 17- én megkezdett gazdasági tárgyalások szeptember 29- én este Belgrádban befeje­ződtek. A Tanjug értesülé­sei szerint Indonézia fize­tési halasztást kapott a Ju­goszláviával szemben fenn­álló, hitelből eredő tarto­zására. BRÜSSZEL A belga kormány péntek délelőtti ülése után hivata­losan bejelentették, hogy Belgium a NATO-val szem­ben fennálló katonai köte­lezettségeinek felülvizsgá­lását kéri. A belga kormány dönté­se néhány nappal azután született meg, hogy egy magas rangú katonatisztek­ből és parlamenti képvise­lőkből álló vegyesbizottság egyhangú határozatban sür­gette a NATO-val szemben fennálló kötelezettségek korlátozását. WASHINGTON Erhard nyugatnémet kan­cellár viharos tárgyalásai nyomán Washingtonban számas hír terjedt el ar­ról, hogy a vietnami hábo­rú növekvő szükségletei és a rendkívüli magas költsé­gek miatt — amelyekhez Bonn szemmelláthatóan nem akar hozzájárulni — még az idén megkezdik egyes amerikai csapategy­ségek kivonását Nyugat- Némelországból. Beavatot­tak szerint a kivonás- mér­tékét elsősorban a vietna­mi háború szabja meg, de sor kerülhet mintegy 50 ezer főnyi amerikai ka­tona visszahívására. WASHINGTON Johnson elnök az ENSZ- közgyűlés alkalmából Ame­rikában tartózkodó külügy­miniszterek közül a közel­jövőben találkozik a szov­jet, a francia és az angol külügyminisztérium vezető­jével —, jelentette be csü­törtökön a Fehér Ház. Johnson és Rusk kedden Couve de Murville-t fo­gadja. Később George Brown angol külügyminisz­ter keresi fel őket. Októ­ber 10-én, hétfőhöz egy hétre, Gromiko szovjet külügyminiszter folytat megbeszéléseket Johnson- nai és Rusk amerikai kül­ügyminiszterrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom