Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-13 / 216. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. szeptember 13. Amerikai űrhajó a világűrben Két utassal kering a Gemini—11 A Cape Kennedy ameri­kai űrkisérleti telepről hét­főn magyar idő szerint 14.05 perckor, útjára bo­csátották azt az Agena-ra- kétát, amellyel a Gemi­ni—11 randevút bonyolít le az űrben — valahol a Hawaii-szigetek felett. Ma­gyar idő szerint 15 óra 42 perckor pedig Föld körüli pályára bocsátották a Ge­mini—11 jelzésű amerikai űrhajót, fedélzetén Char­les Conrad és Richard Gor­don űrhajósokkal. A Gemini—11 felbocsá­tása után az Amerikai Űr­hajózási Hivatal képviselő) közölték, az első pályaada­tok szerint a Gemini—11 sikeresen kezdte meg útját. ☆ Nem egészen másfél órá­val a felbocsátás után Conrad és Gordon űrhajója találkozott az Agena cél­rakétával, majd mintegy 15 percig tartó művelet ered­ményeként a két test — az űrhajó és a célrakéta — összekapcsolódott és szilárd rendszerként folytatja szá­guldását a Föld körül. Az űrhajósok ezúttal nem kaptak segítséget a földi állomásoktól. A Gemini—11 tehát a Föld körüli első fordulatra kitűzött feladatát eredmé­nyesen teljesítette. Kedden délelőtt Richard Gordon ki­lép az űrbe és valamilyen munkafeladatot hajt vég- ret Az űrkabinnak a ter­vek szerint új magassági rekordot kell elérnie: a Föld felszínétől 1384 kilo­méterre kell majd eltávo­lodnia. Novotny Bulgáriában Antonin Novotnynak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnökének vezetésé­vel hétfőn délelőtt cseh­szlovák párt- és kormány- küldöttség érkezett Szófiá­ba. Novotnyt és kíséretét ál­lamfőt megillető külsősé­gek között fogadták a bol­gár főváros repülőterén. — Fogadtatására Todor Zsiv­kov és Georgi Trajkov ve­zetésével megjelent a BKP Politikai Bizottságának és az ország * kormányának számos tagja. A repülőtér­ről a .városba vezető út két oldalán a szófiai dolgozók tízezrei üdvözölték a magas csehszlovák vendégeket. A delegáció programja szerint már a nap délután­ján megkezdődtek a hiva­talos bolgár—csehszlovák tárgyalások. Couve, de /Vlurville Jugoszláviában Couve de Murville fran­cia külügyminiszter vasár­nap este négynapos hivata­los látogatás céljából a jugoszláv fővárosba érke­zett. A francia diplomácia ve­zetője a második világhá­ború befejezése óta most először tesz látogatást Ju­goszláviában. Az iráni vendégek budapesti látogatásai Farah Pahlavi, Irán csá­szárnéja hétfőn délelőtt Kállai Gyuláné társaságá­ban a Lórántffy Zsuzsanna utcai ének- és zenei álta­lános iskolába látogatott. Az iráni uralkodó felesé­gét és kíséretét az iskola bejáratánál Lugossy Jenő művelődésügyi miniszter- helyettes fogadta. A gyer­mekek virágcsokrokkal kö­szöntötték a magasrangú vendégeket, akik az úttö­rők sorfala előtt mentek be a tanácsterembe. Ezután Tímár Istvánná, az iskola igazgatója tájékoztatta a vendégeket az iskolában fo­lyó zeneoktatás módszeré­ről. A császárné ezt köve­tően részt vett a VI. és VII. osztály foglalkozásán, majd meghallgatta a felső­tagozatos tanulók énekka­rát. A császárné nagy elis­meréssel szólt a magyar zenepedagógiáról és továb­bi sikereket kívánt az is­kola tanári karának. Mohammad Reza Pahla­vi Arya Mehr, Irán sahin­sahja és kísérete hétfőn délelőtt ellátogatott a Ma­gyar Nemzeti Galériába. Elkísérte őket Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács tit­kára, Péter János külügy­miniszter, Sarlós István. Budapest Főváros Taná­csa Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, Szarka Ká­roly külügyminiszterhelyet­tes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatqk In­tézetének ügyvezető elnöke és Bonyhádi Károly, a Ma­gyar Népköztársaság tehe- ráni nagykövete. Pogány ö. Gábor, a Ma­gyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója fogadta a ven­dégeket, akik ezután meg­tekintették a XIX. század magyar képzőművészetét bemutató kiállítást. Az iráni uralkodó és a kíséretében levő személyi­ségek a Magyar Nemzeti Galériából az Űt- és Vasút­tervező Vállalat székházába látogattak el, ahol Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, valamint a vállalat vezetői fogadták a vendégeket. Dr. Ábrahám Kálmán főmérnök ismertet­te a hazai műszaki tervezés szervezetét, feladatait, majd vetített képekkel mutatta be a vállalat tervei alap­ján megvalósított különbö­ző létesítményeket. Az iráni sah elismeréssel nyilatkozott a Nemzeti Ga­léria kiállításáról és az UVATERV tevékenységé­ről, s mindkét helyen be­írta nevét a vendégkönyv­be. Az UVATERVNÉL tett látogatást városnézés kö­vette, amelyen Farah Pah­lavi Shahbanu Kállai Gyu­láné társaságában szintén részt vett. A vendégek megtekintették a Mátyás­templomot és múzeumát, s a Halászbástyáról, majd a várban tett séta után a Tóth Árpád sétányról gyö­nyörködtek a főváros pano­rámájában. Megtekintették a lágymányosi lakótelepet és a Margitszigetet is. Hétfőn délelőtt Belgrád- ban megkezdődtek a fran­cia—jugoszláv hivatalos megbeszélések. A tárgyalá­sokon részvevő francia küldöttséget Couve de Murville francia, a jugo­szláv küldöttséget pedig Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter vezeti. A , tanácskozások napi­rendjén a két ország gaz­dasági, politikai és kultu­rális kapcsolatainak meg­szilárdítása és a nemzet­közi helyzet időszerű kér­dései szerepelnek. Mint a jugoszláv fővárosban hang­súlyozzák, a jugoszláv fél nagy érdeklődést tanúsít Franciaország önálló nem­zetközi politikája iránt. A francia diplomácia viszont közelebbről kíván megis­merkedni azokkal a kezde­ményezésekkel amelyeket Jugoszlávia az utóbbi időkben tett az európai országok együttműködésé­nek megjavítására. Ezenkí­vül megvitatják a nemzet­közi helyzet olyan problé­máit is, mint a vietnami kérdés és a világbéke meg­szilárdítása. ’Atomrobbantás De Gaulle jelenlétében Papeete Franciaország vasárnap este sikeres atomkísérle­tet hajtott végre Mururoa korall-zátonyon. A robban­tást De Gaulle köztársasá­gi elnök jelenlétében vé­gezték el. A robbantást plutonium- hasadáson alapuló robba­nószerkezettel hajtották végre. Semmilyen zavaró körülmény nem merült fel, és magyar idő szerint pótban 18.30 órakor, 25 mérföldnyire a De Grasse- csatahajótól, a kísérlet si­kerrel járt. A nagyméretű nukleáris szerkezet valószínűleg el­éri a 100 kilotonnát. — A bombát egy hatalmas, sár­gaszínű léggömbre ' szerel­ték, amely mintegy 500 mé­ter magasságban lebegett. De Gaulle a csatahajó kapitányi hídján állt es katonai gyakorlóruhát, sö­tét szemüveget viselt. A robbantás pillanatában a fényjelenség — amint az UPI hírügynökség megfo­galmazza — „pokoli színe­ket varázsolt a Csendes­óceáni hajnali égre”. Vasárnap délután De Gaulle megtekintette a Fangataufa-szigeten lévő berendezéseket, ezután visszament Haóba. A fran­cia államfő szerdán haj­nalban érkezik vissza Pá­rizsba. Szakértők közölték, hogy a robbantással kapcsolat­ban kevés a radioaktív csapadék. Honoluluból fran­cia és amerikai gépek in­dultak, hogy mintát ve­gyenek a rádioaktív felhő­ből. „Választási“ eredmények Dél-Vietnamból Hétfő délután Saigonban hivatalosan is közzétették a vasárnapi alkotmányozó gyűlési választások vég­eredményét. Nguyen Duc Ghang tábornok, miniszter bejelentette, hogy a válasz­tásokon való részvétel 80,8 százalékos volt. Az érvény­telen szavazólapok számát nem jelölte meg, csak any- nyit mondott, hogy keve­sebb volt 15 százaléknál. Az új alkotmányozó nem­zetgyűlés összetételét is­mertetve közölte, hogy he­lyet foglal benne 20 tanár, 20 katonatiszt, 18 állami alkalmazott, 17 tartományi tanácstag, 6 orvos, 3 bíró és 8 paraszt. A képviselők át­lagos életkora 40 év. A dél-vietnami rezsim vezetői óriási győzelemként könyvelik el azt a tényt, hogy az ország lakosságá­nak nem egész 30 száza­léka részt vett a vasárnapi választásokon. Ky tábor­nok, miniszterelnök sietett a rádió hullámhosszain vi­lággá röpíteni a „győzelem” hírét. Paradox módon ki­jelentette, hogy a választá­si eredmények a dél-viet­nami fegyveres erők óriási győzelmének tekintendők. A vörösgárdisták és a pekingi „kultúrjorradalom" Pekingben tovább folyik a „kulturális forradalom”. A pályaudvar előtti teret és az utcákat továbbra is ellepik a’ „vörösgárdisták”, akik az ország különböző részeiből érkeztek a fővá­rosba. A fő- és mellékut­cákban még a város köz­pontjában is látható, amint Korszerű és ütőképes az NDK nemzeti néphadserege Irta t Kurt Erhart alezredes Tíz éve alakult meg az NDK nemzeti néphad­serege, az első olyan had­sereg német földön, amely­nek célja nem a háború, hanem a béke fenntartása. Az NDK nemzeti néphad­serege szocialista hadsereg. Felépítése, haditechnikai eszközei és kiképzési mód­szerei a hadtudomány leg­újabb eredményeit tükrö­zik. Az NDK hadügymi­nisztere, Heinz Hoffmann hadseregtábornok egy kon­ferenciáján megállapította:, „A nemzeti néphadsereg modern, szocialista had­sereggé válása az első perc­től kezdve a szocialista ka­tonai koalíció keretében és annak szerves részeként zajlott le. A párt és a kor­mány előrelátó katonai po­litikájának gyakorlati ered­ménye volt az a tény, hogy az első egységeket már lét­rejöttük után két évvel alárendelték az egyesített parancsnokságnak. és hogy röviddel ezután már egész csapattesteket vontak be a Varsói Szerződés szolgálati rendszerébe. Ez mindenek­előtt azért vált lehetséges­sé, mert sem jellegében, kiképzési módszereiben, felépítésében, felszerelésé­ben, a politikai nevelőmun­kában, és az operatív-tak-Q tikai vezetőelveket tekintve nem álltak fenn lényeges ' különbségek az NDK nép­hadserege és a többi szo­cialista hadsereg között.’' Ebben rejlik annak ma­gyarázata is, miképpen tu­dott a nemzeti néphadse­reg rövid idő alatt a Né­met Demokratikus Köz­társaság védőpajzsává válni. A nemzeti néphad­sereg megalakulása óta — a hadászat forradalmi fej­lődésével lépést tartva — korszerűsíti fegyverzetét, s ma már abban a taktikai rakéták is szerepelnek. Ez­zel egyidőben magasszintű katonai és haditechnikai irányítókat képeztek ki Míg 1956-ban például 66 tiszt között még csak egy technikus vagy mérnök volt, 1965-ben már 7 tiszt­nél állt fenn ugyanez az arány. Megközelítőleg azonos személyi állománynál a technikai-harcászati esz­közökkel való felszerelés, mind minőségi, mind mennyiségi tekintetben so­kat változott 1957 óta. 1957- ben a motorizált védelmi egységek csak speciális páncélkocsikkal rendelkez­tek, felszerelésük napjain­kig kiegészült kerekekkel és lánctalpakkal egyaránt ellátott páncélosokkal. Míg tíz évvel ezelőtt a páncéloselhárító egységek felszerelése faként a má­sodik világháborúban al­kalmazott ágyúkból állt, addig ma korszerű lövegek — elsősorban a 85 mm-es ágyú és az azonos kaliberű önjáró ágyú, továbbá a kisebb, 57 mm-es ágyú, — állnak az egy­ségek rendelkezésére. Az egykori fegyvereket fel­váltották az irányítható páncéloselhárító rakéták és ezzel nagy mértékben nö­vekedett a páncéloséi háríte egységek ütőereje és moz­gékonysága. Ehhez hasonló a gya­logsági fegyverekben be­következett fejlődés is. Ma a „Kalasnikoje”-fegyverek. géppisztolyok és gépfegy­verek, nemcsak a tüzelés sebességének és a tűzerő­nek növelését teszik lehető­vé, hanem a szocialista hadseregek egységes fel­szerelését ,is jelentik, azt, amit a NATO-szakemberek évek óta képtelenek meg­valósítani a maguk had­seregeinél. A hagyományos tüzérsé­gi fegyverek, melyeket a modem háború követelmé­nyeinek megfelelően fej­lesztettek tovább és tökéle­tesítettek, fontos kiegészítői a rakétáknak. Akár a zász­lóaljak könnyű lövegeiről. akár az ezredek középkali­berű lövegeiről van szó, valamennyi kicserélődött korszerűbbre 1956 óta. Nemcsak a szárazföldi haderő fejlődött, de a légi haderő és a népi flotta is hatalmas fellendülést élt meg. A légiflottánál a modem szuperszonikus va­dászgépek rég kiszorították a MÍG—15-ösöket. Ma gyors hadihajók jelentik a népi flotta ütőerejének magját, rajtuk több, spe­ciális rakétakilövő beren­dezés. Fegyvereink jó ke­zekben vannak, mert a munkások és parasztok fiai öltik magukra a nemzeti néphadsereg egyenruháját, s ismerik feladatukat a bé­ke védelmében. „vörösgárdisták” házkuta­tásokat tartanak, autókra és kerékpáros riksákra rakják és gazdáikkal együtt elszállítják az el­kobzott ingóságokat. Ké- ■ ső éjszakába menően za- jonganak és kiáltoznak a „vörösgárdisták” hangszó­rókon ütemesen harsogják: „Éljen Mao elnök!” A faliújságok és kiált­ványok figyelmeztetik az ország más részeiből érke­zett „vörösgárdistákat”, hogy velük együtt „ellen­forradalmárok” valamint a .,földesuralj, a burzsoázia és a jobboldali elemek képviselői” is a fővárosba érkeztek és zavargásokat rendeznek. Ahelyett, hogy „kapcsolatot teremtenének a pekingi vörösgárdistáik­kal és tapasztalatcserét folytatnának velük a kul­turális forradalom végre­hajtásáról, az utcákon jár­kálnak, s kérdezgetik, hol a nyári palota, hol a pe­kingi nagyáruház”. — Ilyen felelősségteljes időben, amikor „a kulturális forra-r dalom” szélesedik és elmé­lyül, hogyan gondolhattok evésre és szórakozásra, ho­gyan vásárolhattok élelmi­szereket, gyümölcsöt és ruhaneműeket, ahelyett, hogy Mao Ce-tung műveit vennétek meg? — olvas­hatjuk a kiáltványokban. Egy ellenőrző osztag leg­újabb parancsa ismételten a tettlegességek ellen szállt síkra. „Érvekkel kell har­colni” — szól a rendelet, — nem szabad az embere­ket letérdeltetni, nem sza­bad verekedni, erőszakos­kodni és így vallatni, nem szabad az emberekre ter­het rakni és az utcán meg­hurcolni őket, kopaszra nyírni, fekete táblákat rá­juk akasztani. Egy másik pekingi pla­kát, melyet a hunani gár­disták írtak, azt javasolja, hogy a kínai nemzeti ün­nepre, október 1-re, az ün­nepségek kellő előkészítése, Mao Ce-tung elnök és a Központi Bizottság érdeké­ben, a vidéki gárdisták mi­előbb hagyják el a fővá­rost. A plakát szerzői ugyanakkor támadják a hunani pártbizottságot, mert „tömeget uszított a forradalmi fiatalokra”, A pekingi színművészeti is­kola plakátja éles hangon támadja a vidékről jött fiatalokat, hangoztatja, hogy „ál vörös gárdisták” vannak közöttük, akik csak esznek, isznak. A plakát szerzői egyértelműen köve­telik, hogy a vidékiek .„menjenek végre haza”. A plakátra vidékről jött fia­talok kézzel ráírták: „nem megyünk!” Zavargások Katangában Mobutu tábornok soron- kívül Kinhasába hívatta Munongót, Dél-Katanga kormányzóját helyettesével együtt. Helyi újságírókörök véle­ménye szerint a Kinhasa és Lubumbashi közötti élénk látogatáscsere oka a nyug­talan helyzet Dél-Katan- gában. ahol Csőmbe szövi intrikáit a központi kor­mány ellen. A fehér zsol­dosok és a katangai csend­őrök, akik a kongói sajté kifejezése szerint „egyes katangai politikusok' szol­gálatában állnak” Katanga elszakítására készülnek, hírek szerint ennek szep­tember 15-ig kell bekövet­keznie Lubumbashi straté- giai pontjainak megszállá­sával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom