Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-24 / 226. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYB I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TAKÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 236, szám. Ara §8 iiiiéí 1966, szept, 34., szombat, Vacsorafőzés versenyben Reg»iilo és ejtőernyős bemutató Rádiőirányításii iiajőbaj nokság Ma kezdődnek a Tisza-ligeti Napok Az úttörővasút ünnepélyes átadásával ma délután 2 órakor kezdődik az a nagyszabású ünnepségsorozat, amely ■ a szolnoki fiatalok egyik legnagyobb .seregszemléjét jelenti. A gondosan összeállított program azohban az idősebb korosztály tagjainak is maradandó élményt nyújt és a szervezők arra számítanak, hogy vasárnap ebéd után az emberek ezrei látogatnak majd a szolnokiak közkedvelt ligetébe. A mai nap sálágere az úttörővasút átadása és az ezt követő nagyszabású számháború. Ezzel egyidőben rendezik meg a körrepülő modellek megyei bajnokságát. A középiskolás fiatalok és az ipari tanulók összetett honvédelmi versenyben és különböző sportágakban mérik össze erejüket. Az ínycsiklandó illatok a vacsorafőzési verseny résztvevőinek táborhelyét jelzik majd. Valószínűleg sokan megnézik a szabadtéri filmvetítést és a fiatalok a hűvös idő ellenére sem riadnak vissza a ligeti báltól. Vasárnap délelőtti 10 órakor ifjúsági nagygyűlést tartanak, majd ezt követi a civil és a katona fiatalok találkozója. Közben — akit érdekel — az MHS repülőseinek és ejtőernyőseinek bemutatójában gyönyörködhet. Ezen a napon rendezik meg a rádióirányítású kishajók megyei bajnokságát is a sportpálya mögött. A kétnapos program, — melynek eseményeiről később részletesen beszámolunk — kultúrműsorral és bállal zárul. Megjutalmazzák a legjobb ifjú kombájnosokat Vasárnap a megyeszékhelyre hívták össze az Idei aratásban legjobban teljesítő ifjú kombájnosokat. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek kombájnos fiataljait a Ságvári Művelődési Házban fogadják, — s ugyanitt a legjobbak, jutalmat kapnak. Sok a méz - kevés az edény Ezeregysxáz méhész a megyében Munkatársunkat arról tájékoztatták a MÉSZÖV felvásárlás1 főosztályán, hogy az idén igen jó volt a méztermés. Olyannyira, hogy a begyűjtésben némi fennakadás is mutatkozott, tudEiniazoif a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége hazánkból A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Dolores Ibarrurinak, a párt elnökének vezetésével látogatást tett Magyarországon a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A spanyol küldöttség különböző ipari és mező- gazdasági üzemeket látogatott meg, megismerkedett a magyarországi szocialista építőmunka nagy sikereivel. A delegáció találkozott és eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával; Komócsin Zoltánnal a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Benke Valériával, a, Központi Bizottság tagjával és a Központi Bizottság más képviselőivel. A spanyol testvérpárt küldöttsége pénteken elutazott hazánkból. Az elutazás előtt Kádár János és felesége vacsorát adott Dolores Ibarfuri elvtársnő és a küldöttség tagjainak tiszteletére. A baráti hangulatú vacsorán részt vett Biszku Béla, Komócsin Zoltán a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Benke Valéria a Központi Bizottság tagja, A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán és Benke Valéria búcsúztatta. niilltk a felvásárló szervek nem készültek fel kellőképpen edénnyel. Emellett a többletméztermés értékesítése Is gondot jelent. Megyénkben egyébként országosan is figyelemre méltó a méhészkedés. A termelőszövetkezeteken kívül 36 méhész szakcsoport ezeregyszáz méhésze foglalkozik vele. Az Idén mintegy 18—20 vagon mézet vásároltak fel, főképpen a tiszafüredi, a jászberényi és a szolnoki járásból. ] Uj rendelő, védőnői és orvosi lakosok ' Tószegen Az utolsó simításokat végzik Tószegen az új orvosi rendelőn. Az egymillió százötvenezer forintos költséggel épült egy emeletes rendelőt október 5-én és 15-én adják át. Az emeleti rész előbb készül el, s ott három orvosi lakást alakítottak ki. Ezeket már 5-én átadják a két körzeti és a fogszakorvosnak. A jövőben ugyanis körzeti fogászati rendelés is lesz Tószegen. A tisza- várkonyi és a tiszajenői lakosoknak sem kell majd Szolnokra utazni foghúzásra vagy pótlásra. Az október 15-i átadáskor a földszintet veszik birtokukba a tószegiek. Itt két rendelőt, tágas várót, fogászati szakrendelőt, s külön egy gyermek szakorvosi rendelőt építettek. Ezenkívül egy védőnő is otthonra talál a kényelmes védőnői lakásban, melyet szintén a földszinten helyeztek el. A tószegiek nehezen, de ugyanakkor büszkeséggel várják az átadást. A rendelő megépítéséhez több mint ötszázezer forintot adtak. Huszonötezer forintot ér társadalmi munkájuk: az udvar feltöltése és a parkosítás. — m — Szakosodik a termelés Szolnok megye termelőszövetkezeteiben A rizst o Nagykunság adja A kukorica a szolnoki és a törökszentmiklósi járásban terem a legjobban (Tudósítónktól) Szolnok megyében a nagyüzemi gazdálkodás alapfeltételeinek — koncentráció, üzemnagyság, technika, munkaerő, szakgárda — kialakulásával megérett a helyzet több szövetkezetben, gazdasági körzetben a szakosításra. A termelőszövetkezeti gazdaságok nagy részében már meghatározták a távlati fejlődés irányát. A jászberényi járásban például valamennyi termelő- szövetkezetre vonatkozóan elkészítették a szakosítási terveket is. A megye növénytermelésében sikerült létrehozni az úgynevezett bázisgazdaságokat. Ezeket ott alakították ki, ahol ebből vagy abból a növényféleségből többéves átlagban kiemelkedő volt a termésátlag. A megye talajtani adottságai olyanok, hogy rao- zaikszerűen helyezkednek el a talajtípusok. Emiatt tájjelleggel nem lehet egy- egy növényiéieségre a szakosítást végrehajtani. Hiszen még egy gazdaságon belül is számtalan talajtípus fordul elő. Körülbelül húsz termelőszövetkezetben foglalkoznak az átlagosnál nagyobb mértékben kenyérgabona termeléssel. Közöttük a törökszentmiklósi Petőfi, a nagyiváni Új Élet, a tisza- sülyi Rákóczi Tsz is. Ezekben a gazdaságokban a szántóterületből a kenyér- gabona vetésterületi aránya magasabb a megyei átlagnál. Kukorica termelésre ott szakosodtak a termelőszövetkezetek, ahol a termésátlag májusi morzsoltban 25 mázsa körüli szokott lenni. Az őszi és tavaszi árpa termőterületek, főleg a tiszafüredi járás volt kunhegyes! részén és Be- senyszög határában fordulnak elő. Kukoricából viszont a szolnoki, a törökszentmiklósi és a kunszent, mártoni járásban érnek el magasabb átlagot szövetkezeteink, A rizstermelés Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve városokra koncentrálódott, E helyeken termeljük a megye ,.rizatermésénel» 80 százalékát. A zöldségtermelésre főleg a jászberényi a szolnoki és a kunszentmártoni járás termelőszövetkezetei specializálódtak Az aprómagvak, virágmagvak nagyrészét Űjszá- szon, Rákócziújfalun, Já- noshidán, a mezőtúri Űj 4 tiszaiéin ói November 7. Tsz-ben törik a kukoricát (Tudósítónktól) A tiszatenyői November 7 Tsz gazdái ebben az évben 410 holdon termeltek kukoricát. Már megkezdődött a kukorica törése és a törökszentmiklósi keverőüzembe történő beszállítása. Előzetes becslés szerint holdanként 14 mázsa májusi morzsolt kukoricára számítottak. Ám a törés utáni első tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy ezt a mennyiséget egy-két mázsával túlteljesítik. Csak helyeselhető a tsznek az eljárása, hogy a termést a földről közvetlenül a keverőüzembe szállítja be. Így igen jelentős értékű fuvart és munkabért takarítanak meg. Nem is számolva, hogy ilyen nyárias időben sokkal jobban megy a szállítás, rakodás, mint télen. Ülést tartott a megyei mező- gazdasági állandó bizottság Pénteken tartotta meg ülését a Szolnok megyei mezőgazdasági állandó bizottság- Az ülés napirendjén täästo időssseú tésss szerepelt, közöttük kiemelten a harmadik ötéves terv mezőgazdasági tennivalói NYUGATNÉMET EXPORTRA SZÁLLÍTJÁK A PECSENYEKACSÁT A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VAULALAT TÖRÖKSZENTMIKLÓSI GYÄREGYsea«B<te Reménység és a tiszaderzsi Kossuth Tsz-ekben termelik. Olajlen termelésre kedvezőek a feltételei a rákóczifalvai Rákóczi, a mezőhéki Táncsics, a já- noshidai Vörös Hajnal, a zagyvarékasi Béke, a karcagi Lenin, a vezsenyi Ti- szamenti, a csataszögi Szebb Élet közös gazdaságnak. Ezek az Üzemek adják a megye olajlen termelésének mintegy 60—70 százalékát. Az állattenyésztés szakosításának ugyan nincsenek olyan kötött előfeltételei, mint a növénytermelésnek. A gazdaságos termelés kívánalmaiból kiindulva azt kell figyelembe venni, hogy milyen a tény észállomány minősége, az üzem állattenyésztési , állóeszközeinek állapota és mennyisége. Továbbá, hogy rendelkeznek-e képzett szakemberekkel, szak- munkásokkal. A szakosodó üzemek általában a megye jó tsz-ei közé tartoznak. Az állattenyésztő profilú gazdaságokban egy hold szántóra viszonylag magas számosállat jut, és az állattenyésztési hozamok, illetve költségek igen kedvező képet mutatnak. Ezt vizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy a magas termésátlagokat és az 1 alacsony önköltséget produkáló tsz-ck nagy része már évekkel ezelőtt gazdaságilag megszilárdult. A szakosodó szövetkezetek átlagos üzemnagysága jóval meghaladja a gyenge tsz-ek és a megye tsz-einek átlagos területnagyságát is. Szakosításkor, ha nem is elsőrendűen, de figyelemmel kell lenni erre is. A mezőgazdasági üzemekben az ágazatok szervesen ösz- szefüggnek egymással. A szokosodott termelő- szövetkezetekben 1964-ben kenyérgabonából 2.5 mázsával magasabb termésátlagot értek el a megye szövetkezeti átlagánál, önköltségük 30 forinttal kevesebb volt. A jászapáti Alkotmány, a jászboldogházi Aranykalász, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi, a jászberényi Kossuth, a zagyvarékasi Béke és a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezetben a szokosodás eredményeképpen is kiemelkedő sikereket' értek el. Közgazdászok szerint ezért nagyobb arányú sertéstenyésztés javasolható a ti- szaföldvári Lenin, az abád- szalóki Lenin, a zagyvarékasi Béke, a mezőhéki Táncsics, a jászalsószent- györgyi Petőfi és a jászberényi Kossuth Tsz-ben. Ezek a termelőszövetkezetek szarvasmarhatenyésztésre és hizlalásra is igen alkalmasak. A megye 35—40 tsz-ében hasonlóak még az adottságok, s ott specializálható a termelés. Legjobb szövetkezeteinkben a vetésszerkezet már az állami gazdaságainkéhoz ha» sonlít. S ez a jövő útja, Tátb Fái
