Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-03 / 208. szám
1968. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉT ÉVI MUNKÁRÓL ADTAK SZÁMOT Vezetőség újjáválasztó taggyűlés az ÉPSZ&R-nél A Kunszentmártoni Gépjavító Állomás mesterszál!'s' üzemegységében ÁVSZ meleglevegős szárító elszívó berendezéseket készítenek a Hidasháti Állami Gazdaságnak. (Foto: Nagy Zsolt) Premizálják az őszi bciakariiásf a karcagi Lenin Tsz-ben A pártvezetőségek új- jáválasztása időszakának első napján, szeptember 1-én megtartották a vezetőségválasztó taggyűlést a szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalat alapszervezetében. A vezetőség körültekintő munkával készítette elő ezt az eseményt. A jó előkészítést elsősorban az biztosította, hogy sokirányú felmérést végeztek, sok ember véleményét meghallgatták, főleg a párt- alapszervezet belső életére vonatkozóan. A párttagok létszámának, életkorának alakulásától a gazdasági munkában tanúsított helytállásig sokmindent összefoglaltak. Kimutatták például azt: hogyan valósították meg korábbi elhatározásukat, hogy több fizikai dolgozót és több fiatalt vesznek fel az alapszervezet tagjai közé. Itt tértek ki arra is, ami állandóan visszatérő gondjuk: Nehéz pártmunkát bízni azokra, akik vidéki munkahelyeken dolgoznak. Sok önállóságra, önfegyelemre, sőt önálló kezdeményezésre van szükség ott, ahol az ellenőrzés kisebb, a számonkérés ritkább mindez eddig arra a köny- nyebb megoldásra késztette a vezetőséget, hogy általános, „örökérvényű” feladatokat adjanak a párttagoknak. Ezen a pártcsoportok önállóságának fokozásával igyekeznek javítani. A kollektív vezetésről is szólt a beszámoló. Kritikusan és önkritikusan vizsgálta meg, egy-egy vezetőségi tag ténykedését. A párt belső életével való sokoldalú foglalkozás mégsem jelentette a „befelé fordulást”, amit ilyen esetben általában nehéz elkerülni. Nem, mert a pártmunkát máskor sem tekintik csupán a hatvannyolc párttagra vonatkozó feladatnak. „Párttagok és pártonkí- vüliek vezető beosztásba helyezésénél véleményt mondtunk — hangzik a beszámolóban. — Ezt mindig arra alapoztuk, hogy érti-e a szakmát és politikailag megfelel-e az ottani feladatoknak.” Ugyanakkor kimondták most is: „A pártonkívüli, képzett szakmai vezetők magas szintű politikai képzésével is jobban kell törődnünk”. A párttagok és pártonkí- vüliek közös törekvésének eredményeként könyvelhették el a munkaverseny hozta sikereket is. A dolgozók összefogásával sok megoldhatatlannak látszó munkát végeztek el. Sokan tettek vállalásokat az építési határidők megrövidítésére, az önköltség csökkentésére. A kongresz- szusi verseny eredményeként adhatták át hamarabb például a vízügyi igazgatóság szolnoki munkásszállását, az öcsödi vízhálózat bővítését és még több más létesítményt. Dícsérőleg szólt a vezetőség beszámolója arról, hogy az általános, közép- és felsőszintű oktatásban kettőszáznegyvenen vettek részt a vállalat nyolcszáz dolgozója közül a két év alatt. S a példamutatásban nem maradtak adósak a kommunisták. Kihagyta azonban a pártvezetőség azt a lehetőséget, hogy a részletekből egybeszőve mondja el: változott, formálódott az emberek gondolkodásmódja a két évben, növekedett felelősségvállalásuk a vállalat, s egymás sorsáért. Bizonyíték arra a változásra a sok hozzászólás közül Csonka Istváné: — Régebben nemcsak akkor kerestek meg bennünket a vezetők, ha alacsony volt a teljesítményünk, akkor is, ha „kiugrottunk” — mondta. — Érdeklődtek, hogyan értük el. Most is szerenénk, ha egy-egy munkát nemcsak ránkbíznának. Tudnánk jobban is küzdeni a határidők leszorításáért, az anyaghiány leküzdéséért. Csak ismertetnék velünk rendszeresen az átfogó feladatokat. Ez a hozzászólás is mutatja, hogy az eddiginél is többet alapozhat a párt- szervezet és a gazdasági vezetés a kommunisták, s velük együtt a pártonkívü- liek szorgalmára, erejére. Nem hangzottak el ezen a taggyűlésen meghökkentő, nagy dolgok. Két év mindennapi munkájának tapasztalatait, s újabb két év teendőit foglalták össze úgy, ahogyan ők együtt, egymást, s önmaguk munkáját látják. B. E. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet határában bőven van tennivaló most az őszeleji napokban. Egyszerre végzik a kapások betakarítását és az őszi vetések gondos előkészítését. A szeszélyes, csapadékos időjárás miatt azonban egyes növényfélék érési ideje eltolódott. A kukorica teljes beéréséhez még több mint egy hónapra van szükség, a szokottnál egy-két héttel későbben kerül sor a rizs aratására is. A közös gazdaság vezetősége úgy szervezi a munkát, hogy ameddig a kukoricatörésre sor kerül a talajelőkészítésen, a szedésre érett cukorrépa betakarításán dolgoznak. A háromszázhatvannyolc hold cukorrépatáblán több mint 250 tsz tag és családtag szedi az ekék által kifordított répát. E hét végéig száz hold répatermését szállították el, illetve rakták prizmákba. A traktorok két műszakban dolgoznak a talajelőkészítésen. Tizenkét nehéz lánctalpas traktor, a keményebb, szikes talajon forgatja a tarlót. Az öt kormos traktor pedig a mor- zsalékosabb földeken dolgozik. A traktorosok jó munkáját dicséri, hogy a 3600 hold vetőszántást már befejezték. Készen, gondosan elmunkálva várja a jövőhét elején kezdődő vetést. Szeptember végéig október elejéig ezer hold őszi árpát és 2500 hold búzát akarnak a földbe tenni. Az őszi munkákon dolgozó szövetkezeti tagokat premizálással is ösztönzik a Lenin Tsz-ben. Az a szövetkezeti tag, akinek a területén a cukorrépa terméshozama eléri a holdan- kénti 180 mázsát, a termés öt százalékának értékét kapja. A terven felül termelt cukorrépának pedig a hú«z százalékát. A kukorica betakarításban résztvevők a termés 10 százalékát vihetik haza, jutalomképpen. A rizs aratást és az egyéb termények betakarítását egység szerint honorálják Más szemében a szálkát... Késdobáló burjánban [1 Repäiöteriies Karcagon 1 Üj légyfogó Kenderesen A napokban ellenőrző körúton voltunk, s a 4-es számú főközlekedési útvonal mentén lévő vendéglátóipari egységek közül néhánynak kulturáltságát vizsgáltuk. A csaknem másfélmillió forintos költséggel épült Pettyes csárdában —Szajol mellett — az asztalokon állandóan tiszta terítő, friss virág, idegennyelvű étlap van. A szolid berendezés szép, ízléses, vendégmarasztaló. Mindez azonban csak külcsín. A konyha — amellett, hogy a méreteire elmondott panasz jogos — rendetlen, piszkos. A söntésben az ital bőszájú, fedetlen, kí- vül-belül szennyes üvegben díszeleg A csárda vezetője valamikor maga is ellenőr volt. Ha ilyet tapasztalt, bizonyára annak megszüntetésére tett intézkedést. Most miért nem vigyáz és követeli meg a rendet? Ügy látszik, könnyebb volt más háza előtt söpörni. Hentes és mészáros az italboltban Törökszentmiklóson a cukrászüzem vezetőjét, Csicsak annyit mondott: majd megszűrjük. Reméljük, az illetékesek a tanulságot és tennivalóikat szűrik le az esetbőL Kulturáltabb vendéglátást Persze nemcsak a hibát láttuk meg. Kisújszálláson például az étteremben és a konyhán példás a tisztaság A pincérek valósággal zsonglőröznek az asztalok között. A vendég fél órán belül megebédelhet. Nem mondhatunk rosszat a ken- deresi büfé-falatozóról sem. A szűk helyiségben rend, tisztaság és csendesség uralkodik, pedig ottjártunkkor is alig fértünk be, annyian voltak. Hasonlóképpen nyilatkozhatunk a karcagi étteremről is. Bár itt már akadt hiba. Az alkalmi vendég — külföldi és belföldi egyaránt — nem érzi, hogy szívesen látják. A terítéket ömlesztve — a tányérban a kés, a villa, a kanál és a szalvéta — teszik eléje. Nem kerül ugyan nagy fáradságba a vendégnek azok szétrakása, de mégsem így szokták. Nem illik egy ilyen szép vendéglőhöz a „repülő” terítés. Majnár József. kós Piroskát minden elismerés megilleti, hogy az eléggé korszerűtlen kisüzemben termelt süteményekkel 15 egység igényét ki tudja elégíteni. A cukrászdáról már kevesebb jót mondhatunk. A fagylalt ajánló tábla üresen lóg a falon. Feketén, füstösen tátong hónapok óta a kály- hacső-lyuk, ízléstelen a vas hamutartó, melyet lepat- togzott zománc tesz tarkává. Mindez pedig filléres költségekkel megszüntethetnék. A surjáni italbotiból sem távozik jó véleménnyel a vendég. Az italbolt vezetője mint hentes és mészáros szokta, felgyűrt ingujjban szolgál ki. Fehér köpeny sehol. Az üres süteményes vitrin tetején a virágcserepet körülszőtte a pók. Rossz a kávéfőző, nincs hideg ital, pedig jó hűtőszekrény van az italboltban. A portál inkább szégyene, mint dísze a forgalmas útnak. De menjünk tovább, Fagylalt, mint légyfogó A kenderesi fmsz cukrászműhelyében készakarva sem lehetne nagyobb rendetlenséget csinálni, mint amilyen ott volt. Az egyik tejeskannában pedig döglött legyektől, darazsaktól ellepett előkészített fagylaltot találtunk. Amikor szóvátettük ezt a cukrászmesternek, ő a világ legtermészetesebb hangján Áz önállóság nagy felelősséggel jár A „GONDOLATOK a gazdasági mechanizmus reformjáról..." című cikket olvasva önkéntelenül is felmerül a kérdés a párt- szervezetek gazdaságszervező tevékenységének jövőjéről. Időszerű erről most, az alapszervezeti pártvezetőségek újjáválasz. tása közben szólni. Az új gazdasági mechanizmus nagy érdeklődésre tarthat számot. Az eddigi gazdasági intézkedések bebizonyították, hogy most kezdődik az igazi erőpróba nálunk, a kereskedelemben is. Az egyik legfőbb gondunk most az, hogy alapszervezetünk munkamódszerének továbbfejlesztésével eljussunk az emberek nevelésével olyan színvonalra. amely biztosítéka lesz az új dolgok megvalósításában való helytállásnak. A VÁLLALATI önállóság növekedése megköveteli a párt- és mozgalmi szervek önállóságának és kezdeményezőkészségének fejlődését is. Túl vagyunk már azon az időszakon, amikor a dolgozók gazdasági vezetésbe történő bevonásának szükségességét kellett hangsúlyozni. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volnának feladataink a döntések helyességének magyarázásában, indoklásában, elfogadtatásában, a megfelelő végrehajtás segítésében. A pártvezetőségeknek, a pártszervezeteknek akívab- ban és konkrétan kell ezután tájékoztatni az embereket. Ehhez viszont nagyon szükséges, hogy párttagok és pártonkívüliek teljes mértékben bírják egymás bizalmát. Ugyanígy a pártvezetőségek iránt is teljes legyen a bizalom, a segítőkészség. E bizalom megalapozásához pedig az kell, hogy a pártvezetőség figyelemmel kísérje a vállalat gazdasági ügyeinek alakulását és segítse megoldani mindazokat a feladatokat, amelyek a közösségre tartoznak. tinÄVAL*»SÜTÖTT pártvezetőségek gazdaság- szervező tevékenységét úgy képzelem, hogy tagjai rendszeresen résztvesznek a gazdasági ténykedések ellenőrzésében, az előzetes döntések kialakításában. — Egyetlen párttag sem elégedhet meg az események szemlélésével. A pártvezetőség sem támaszkodhat csak a közvetve szerzett tájékoztatásokra, hanem közvetlen tapasztalatai alapján mondhat véleményt. Legyen javaslata, véleménye fontos kérdésekről. E feladatot a kommunisták akkor tudják ellátni, ha a vállalati, sőt a népgazdasági érdekeket mindenkor ismerik, szem előtt tartják, ha ilyen szemlélettel és ítélőképességgel bírnak. Akkor ha ezeket az érdekeket következetesen képviselik. A KERESKEDELEM lényegében most jut el oda, hogy megfelelő önállósággal rendelkezzék, hogy feladatainak megoldásában a cél mindinkább a fogyasztók igényeinek kielégítése legyen. Az alapszervezetek vezetőségeinek és a párttagoknak őrködniük kell a biztosított kockázati veszteségalapok célszerű fel- használása felett. Nagy feladatot fog jelenteni az új szállítási szerződés hatékony alkalmazása is, — amelynek alapján a partnerekkel korrekt, de mindenkor a fogyasztói érdekeket messzenően figyelembe vevő kapcsolatot kell kiépíteni. Emellett merészen alkalmazni az új és egyszerűbb szerződéskötési formákat, mint például az előmegrendelések, a kamattérítéses áruátvételek, minőségvédelmi szerződések. kapacitáslekötési szerződések, bizományi szerződések stb. Mindezekhez megfelelően érteniök kell az alapszervezeti tagoknak, hogy állástfoglalhassanak, igennel vagy nemmel válaszoljanak a felmerülő kérdésekre. NtiHANT gondolatot emeltem ki mindössze azok közül, amelyek az új gazdasági mechanizmus konkrét bevezetését megelőzték. Azt hiszem azonban, hogy ezek alapján is kirajzolódik a kép, a pártszervezetek ellenőrző tevékenységéről. Csak azok tudnak a jövőben gazdasági és politikai feladataikban helytállni, akik megtanulnak politikusán gazdálkodni, — illetve, akik tudnak a gazdálkodással politizálni. Tóth Jenő a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat pártvezetőségének tagjí E. S.
