Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. szeptember 3. © Thant lemondásának visszhangja • • Összeül a Biztonsági Tanács Á lemondás oka a vietnami / kudarc * Uj jelöltek A Bolgár KP nyilatkozata NEW YORK (MTI). A nyugati hírügynöksé­gek bő részletességgel is­mertetik annak a vissz­hangját, hogy U Thant ENSZ-főtitkár nem akar megmaradni tisztségében újabb öt esztendőre. A saj- nálkozókhoz csatlakozott Martin kanadai külügymi­niszter. és Krag dán minisz­terelnök. A holland kor­mány nyilatkozatban fejez­te ki sajnálkozását. Trygve Lie, az ENSZ legelső főtit­kára kifejezte reményét, hogy ez a döntés talán még nem végleges. Az ENSZ-ben máris megkezdődtek a tanácsko­zások. Az AFP jelentése szerint szovjet küldöttségi körökben bejelentették, hogy Fedorenko, a Bizton­sági Tanács szeptemberi el­nöke nyomban megkezdi megbeszéléseit a Biztonsági Tanács tagjaival. A Reuter hírügynökség több ENSZ-küldött vélemé­nyének ad hangot, amikor azt írja, hogy U Thant „nyitva hagyta az ajtót”. A főtitkár megbízatása no­vember 3-án jár le. A Biz­tonsági Tanács afrikai és ázsiai tagjai most vala­mennyien áthidaló megol­dáson tanakodnak. Egyikő­jük kijelentette a Reuter tudósítójának, háromévi hosszabbítás talán elfogad­ható lenne U Thant szá­mára. A Combat szerint kifeje­zetten vietnami békeakció­jának kudarcával magya­rázható U Thant távozása. A lap emlékeztet rá, hogy Washingtonban éppen né­hány nappal azután hatá­rozták el Hanoi és Hai­phong olajtelepeinek bom­bázását, amikor U Thant felhívást intézett az Észak- Vietnam elleni légitáma­dások beszüntetésére. Azt is megjegyzik az ENSZ-ben — fűzi hozzá a lap —, hogy U Thant gondosan hangsú­lyozta: az ENSZ úgyneve­zett pénzügyi válságának semmi köze sincs elhatáro­zásához. Ami az utódlást illeti, a lap szerint elsősor­ban a tunéziai Monzsi Szlim, Lopez Mateos volt mexikói elnök és Kekkonen finn el­nök nevét emlegetik. Az Humanité értesülése szerint a Fehér Házhoz kö­zelálló körökben nagyon élénk elégedetlenséget vál­tott ki az ENSZ-főtitkár le­vele, amely közvetlenül tá­madja az amerikaiak viet­nami politikáját. A Paris Jour megállapít­ja: az ENSZ-főtitkár le­mondása után a világszer­vezet megalapítása óta leg­súlyosabb válságával néz majd szembe. U Thant, mint azt maga is mondta, a vietnami háború áldozata. ENSZ-körökben olyan hí­rek terjedtek el, hogy szá­mos tagállam küldöttsége felkéri U Thant főtitkárt, legalább ideiglenesen lássa el továbbra is feladatkörét. Nem látszik ugyanis való­színűnek, hogy U Thant utódját rövid idő alatt si­kerülne kiválasztani, a fő­titkár mandátuma pedig november 3-án lejár. Szá­mos küldöttség annak a nézetnek adott kifejezést, hogy legalább addig ma­radjon meg tisztében, amíg az új főtitkár szemé­lyére nézve megállapodás jön létre. Folyik a vizsgálat a ljub­ljanai repülőgépszerencsét­lenség okainak kiderítésére. Mint jelentettük, csütör­tökön reggel Ljubljana kö­zelében a Britannia Air­ways Limited angol légi­társaság egy turbólégcsa- varos utasszállító gépe le­zuhant. A szerencsétlenség egyik előidézője — ha nem fő tényezője — a ködös időjárás lehetett. Jugoszláv szakemberek véleménye sze­rint a repülőgép meg nem engedetten alacsonyan ha­ladt, amikor a repülőtértől mintegy két és fél kilomé­terre egy erdő fáinak re­pült és lezuhant. A jugoszláv vizsgáló bi­Jespersen, a Dán Kom­munista Párt elnöke az Ekstrabladet című lapnak adott nyilatkozatában kije­lentette: ami Kínában tör­ténik, annak semmi köze sem a kultúrához, sem a forradalomhoz, legkevésbé a kultúrforradalomhoz. Ez egyszerűen anarchia, és ha mindez a szocializmus ne­vében történik, akkor nem­csak magára Kínára, ha­nem a szocializmusra, mint Bár Goldberg amerikai ENSZ delegátus U Thant lemondó nyilatkozatát kö­vetően azt mondotta, hogy messzemenően egyetért a főtitkár értékelésével a nemzetközi helyzetet és az ENSZ szerepét illetően, amerikai részről nem tit­kolják az elégedetlenséget amiatt, hogy a nyilatkozat, az Egyesült Államok meg­nevezése nélkül ugyan, de élesen bírálta a Délkelet Ázsiában kialakult helyze­tet, a vietnami háborút. Ú Thant lemondó nyilat­kozatát követően a Bizton­sági Tanács a jövő héten ülést tart, hogy megvitassa a helyzetet. Jólértesült kö­rök szerint a tanács tagjai felkérik a főititkárt, hogy másítsa meg elhatározását s hosszabb időre, s végső esetben pedig ideiglenesen maradjon meg tisztében. zottság tagjainak megálla­pítása szerint a repülőtér navigációs berendezései ki­fogástalanul működtek. A vizsgálat során meg­állapították, hogy a szeren­csétlenséget még ennyien sem élték volna túl, ha nem válik le az összeütkö­zés pillanatában a repülő­gép farka. Az így keletke­zett nyíláson keresztül ugyanis az ütődés erejétől többen kizuhantak, illetve néhányan ki tudtak ugrani. A ljubljanai kórházban az orvosok hősies küzdelmet folytatnak két életben ma­radt, de rendkívül súlyos, állapotban levő személy megmentéséért. olyanra is kompromittáló. — A szocialista Kína nem létezhet más szocia­lista országok nélkül — jegyezte meg ezután a dán kommunista vezető. — En­nek érdekében meg keli változtania külpolitikáját. Sajnálatos, hogy a kínaiak ilyen veszélyes időben, ami­lyenben élünk, Mozart- hanglemezek összetörésére az utcák neveinek átkeresz­telésére fecsérlik erejüket. De Gaulle következe , állomása Új Kaledónia De Gaulle francia állam­fő jelenleg még Angkorban tartózkodik, ahol csütörtö­kön megtekintette a világ nyolcadik csodájának tar­tott, a IX—XIII. században épült és a múlt században feltárt templomromokat, műmlékeket. A várost fegy­veres őrség gyűrűje vette körül a francia elnök lá­togatása idejére. De Gaulle pénteken dél­előtt még egy utolsó esz­mecserét folytatott Noro­dom Szihanuk kambodzsai államfővel. Ezzel véget ér a háromnapos kambodzsai látogatás. De Gaulle tovább utazik világkörüli útja új állomására, Üj-Kaledóniá- ba. A pénteki párizsi lapok nagyrésze kommentárjában helyesli De Gaulle Phnom Penh-i beszédének megál­lapításait és nagy jelentő­ségűnek tartja, hogy a francia elnök ünnepélyesen felszólította az Egyesült Államokat, vállaljon köte­lezettséget, hogy megfelelő és meghatározott időben ki­vonja csapatait Dél-Viet- namból, s egyedül az ame­rikaiakat tette felelőssé a vietnami háborúért. ATHÉN Rendkívüli állapotot ren­deltek el a dél-görögorszá­gi Peloponnészosz-félszige- ten, ahol a csütörtök dél­utáni heves földrengést kö­vetően húsz ember megse­besült és ezrek váltak haj­léktalanná. Az Athéntől mintegy 130 kilométerre délre fekvő térségben 800 ház omlott össze, és a ter­mészeti csapás csupán azért nem követelt nagyobb ál­dozatokat, mert bekövetke­zése idején a lakosság zö­me a mezőkön dolgozott. OTTAWA A kanadai képviselőház csütörtök este elfogadta a Pearson-kormány által be­terjesztett törvényjavasla­tot, amely illegálissá nyil­vánítja az immár hetedik napja tartó vasutas sztráj­kot. A szenátus által jóvá­hagyott és szentesített tör­vényjavaslat a munka azon­nali felvételére szólítja fel a 30 százalékos fizetéseme­lésért sztrájkoló mintegy 110 ezer vasutast. WASHINGTON Az amerikai légió üldöző hadjáratot követel minden, a vietnami békéért fellépő szervezet ellen és sürgeti a kommunista párt elleni hajsza fokozását. Ugyan­csak követelik, hogy indít­sanak bírósági eljárást Lynd, a Yale-egyetem elő­A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága kötelességének tartja kije­lenteni, hogy nagy aggoda­lommal fogadta a Kínai KP Központi Bizottsága XI. plénumáról kiadott nyilat­kozatot és azokat az ese­ményeket, amelyek jelen­leg a Kínai Népköztársa­ságban történnek. Ez az aggodalom minde­nekelőtt abból fakad, hogy a plénum-határozatok is­mét síkraszállnak a hibás és káros állásfoglalások mellett, amelyekre a Kínai Kommunista Párt vezető­sége helyezkedett a nem­zetközi kommunista- és munkásmozgalom, az im­perializmus elleni népi harc, a békeharc, a nemzeti felszabadulásért és a szo­cializmusért folytatott harc alapvető kérdéseiben. A Bolgár Kommunista Pártot aggasztja, hogy ismét +°1 le­sen indokolatlan vádaskodá­sok érték a testvéri marxista- leninista pártokat. A Kínai KP vezetőségének hibás és káros állásfoglalása nehéz­ségeket okoz az imperialis­ta agresszió elleni harcban. Az imperializmus és a re­akció malmára hajtja a adója, valamint Aptheker, az ismert amerikai kommu­nista ellen, akik a külügy­minisztérium tilalma elle­nére látogatást tettek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Min ;n den • felől © SAIGON Hírügynökségi jelentések szerint kisebb harcok foly­tak az amerikai fegyveres erők és a szabadságharco­sok között Saigon közelé­ben, továbbá északon, a fő­várostól körülbelül 350 ki­lométernyire. — Amerikai bombázógépek csütörtökön kétízben intéztek támadást a demilitarizált övezetben feltételezett csapatösszevo­nások ellen. vizet. Az állásfoglalások különösen károsak a viet­nami nép elleni barbár amerikai imperialista ag­resszióval szembeni egysé­ges fellépés megvalósítása szempontjából. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága nyugtalanul fogadja a Kí­nai Népköztársaságban je­lenleg kibontakozott „nagy proletár kultúrforra dalom­ról szóló jelentéseket. A kínai kulturális és politikai életben végbement közis­mert események a nemzet­közi reakciónak használnak abban, hogy lejárassa a szocializmus és a kommu­nizmus eszméit, gyengítse befolyását a tőkés országok és a nemrég felszabadult országok munkásosztályára, értelmiségére és dolgozóira. A Bolgár Kommunista Párt tovább erősíti szolida­ritását az összes marxista- leninista párttal, tovább munkálkodik azon. hogy helyreállítsa és szilárdítsa a marxista—leninista egy­séget, a barátságot a Kínai Kommunista Párttal és a kínai néppel. S továbbra is támogatja a nemzeti fel­szabadító mozgalmat ACCRA A ghanai fővá­ros Tesano nevű kerületében csü­törtökön fegyveres harcra került sor a rendőrség és egy hattagú gépkocsi­tolvaj banda kö­zött. A banda egy súlyosan megsebe­sült tagja később a kórházban meg­halt, a többiek el­menekültek. KAIRO Szanaa-i jelentések sze­rint a jemeni külügymi­nisztérium bejelentette ha­tározott tiltakozását a dél- arábiai angol gyarmati csa­patok Jemen elleni pro­vokációs cselekményei miatt. Augusztus 26-án — hangzik a tiltakozás — an­gol nehéztüzérség hat óra hosszat lőtte Kataba lakott területet. Ezt megelőzően két nappal két angol heli­kopter felfegyverzett kato­nákkal a fedélzetén bere­pült Jemen légiterébe, —• ugyancsak Kataba körzeté­ben. Dán vélemény Kínáról A repiilő­szereacsétlenség oka Az első nemzetközi szocialista kongresszus 100. évfordulóján Száz esztendővel ez­előtt, 1866. szeptember 3- án ült össze a svájci he­gyek között, Genf városá­ban a Nemzetközi Munkás­szövetség, az Intemacionálé első kongresszusa. Az I. Intemacionálé 1864-ben alakult meg azzal a céllal, hogy szervezetileg összefogja az erősödő szo­cialista mozgalom különbö­ző csoportjait és irányzata­it. A múlt század ötvenes­hatvanas éveiben ugyanis sorra létesültek a gyárak, fejlődött a bányászat, a vasútvonalak hálózata mindinkább befonta a kon­tinenst. A tőkés fejlődés azonban egyben létrehozta azt a társadalmi osztályt, a proletáriátust, amelynek történelmi hivatása éppen a kapitalista kizsákmányolás elleni küzdelem volt. A munkásosztály ügyének képviselőit már a század el­ső felében foglalkoztatták azok a célkitűzések és mód­szerek, amelyek elérhetővé teszik egy „igazságos tár­sadalmi rendszer” megvaló­sítását. Több irányzat is magáévá tette a tőkés tu­lajdon megszüntetésének, kisajátításának követelé­sét. Ezekből a különböző irányzatokból magasodott ki az 1848-as európai forradal­mak előestéjén Marx és En­gels elmélete: a tudomá­nyos szocializmus. A történelmi fejlődés ta­pasztalata, az osztályellen­tétek mélyülése mind több és több munkást ébresztett öntudatra; mind több pro­letár vallotta magát a ka­pitalizmus ellenségének. A Nemzetközi Munkásszövet­ség tagjai különböző nem­zetiségűek voltak, a kapita­lizmus elleni küzdelemről különféleképpen véleked­tek, egyet értettek azonban a munkásosztály felszabadí­tásának nagy végső célkitű­zésében. Marx és Engels ezért álltak a Nemzetközi Munkásszövetség megalakí­tásáért vívott küzdelem élére, mert életbevágóan fontosnak tartották a szo­cializmus nemzetközi erői­nek tömörítését. Tudatában voltak annak is, hogy a tu­dományos szocializmus az Internacionáléban mindin­kább megnöveli majd befo­lyását; mind több munkás fog ráébredni arra, hogy a tőkés kizsákmányolás elleni nemzetközi forradalmi küz­delem eszméi világíthatják csak meg a munkásosztály végleges felszabadulásához vezető utat. A marxizmus érvény­re juttatásáért azonban az Internacionálén belül is meg kellett küzdeni. Éppen ennek a küzdelemnek volt jelentős állomása a genfi kongresszus. Az Angliából, Németországból, Franciaor­szágból, Svájcból megjelent, több mint hatvan küldött véleménye megoszlott szer­vezeti és elméleti-politikai kérdésekben1 egyaránt. A kongresszus — hosszú vita után — végül is a demok­ratikus centrilizmus alapel­vén felépülő, éppen ezért úttörő jellegű, Marx által fogalmazott szervezeti sza­bályzatot fogadta el; azt a történelmi dokumentu­mot, amely félreérthetetle­nül kimondotta, hogy a munkásság felszabadulása csak magának a munkás- osztálynak a műve lehet. A Szabályzat meghirdetése egyben mindenfajta, a szer­vezettség jelentőségét el­vető anarchista nézet és a munkásmozgalom felada­tait leszűkítetten felfogó, szektás vélemény elutasítá­sát is jelentette. A kongresszuson részt vevő marxisták következe­tesen felléptek a proudho- nista nézetek ellen. Proud­hon a francia munkásmoz­galom jelentős alakja volt. Híveivel együtt kárhoztat­ta a kizsákmányolást, azon­ban nem talált rá az ellene vívandó küzdelem helyes útjára. A proudhonisták így nem ismerték fel azt sem, hogy kapitalista viszonyok között a sztrájkok a mun­kásság helyzetének megn­yitásáért folyó harc haté­kony eszközei. A kongresszus azzal, hogy a proudhonisták vé­leményét elutasítva — ál­lást foglalt a sztrájkmoz­galmak mellett, nagy szol­gálatokat tett a további fejlődés ügyének. A küldöt­tek zöme a munkásság gaz­dasági küzdelmével foglal­kozva — ugyancsak a proudhonistákkal szemben — kiemelte a szakszerveze­tek jelentőségét. Hangsú­lyozta, hogy a szakmai egyleteknek küzdeniük kell a munkásság helyzetének magjavításáért, a kizsák­mányolás mérsékléséért és egyben részt kell vállalni­uk a proletáriátus teljes felszabadítását célzó küzde­lemben. Hasonló jelentősé­gű volt az a határozat is, amely — egyes küldöttek aggályoskodása ellenére — hitet tett a törvényesen biztosított 8 órás napi mun­kaidő követelése mellett. A munkások mindennapi életviszonyaival foglalkoz­va a tanácskozások részt­vevői a termelésbe mindin­kább bevont nők és gyer­mekek munkafeltételeinek megjavítását szorgalmazták. A kongresszus kiemelte a munkás-szövetkezetek je­lentőségét is. Nem hiányoztak a kifejezetten politikai jel­legű határozatok sem. A küldöttek magukévá tették a Marx által írt Alapító Üzenet legfontosabb meg­állapítását: a munkásosz­tálynak ahhoz, hogy fel­szabaduljon mindenfajta kizsákmányolás alól, meg kell a politikai hatalmat hódítania. A kongresszus a továbbiakban azt kívánta, hogy az uralkodó osztályok népelnyomó hadseregeit a nép felfegyverzésével he­lyettesítsék. A megjelentek állást foglaltak a materia­lista világnézet mellett, ugyanakkor azonban han­goztatták a még idealista, vallásos eszmék hatása alatt levő munkások szer­vezésének fontosságát is. A 1866-OS kongresszus elvi vitában létrejött alap­vető határozatai joggal ne­vezhetők történelmi jelen- tőségűeknek. A nemzetközi munkásmozgalom Genfben összegyűlt első harcosai olyan követeléseket írtak zászlójukra, amelyekért a munkásosztály világszerte hosszú évtizedeken át küz­dött és sok helyütt még küzd ma is. Ugyanakkor ezek a követelések a szo­cializmus országaiban, s így hazánkban is rendre meg­valósultak. Erényi Ti in*

Next

/
Oldalképek
Tartalom