Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

1M6. szeptember 21* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyáltalán nem mondhatjuk Mester­házi Lajos Példázat­sorozatának legújabb da­rabjáról. De bizonyos, hogy az írói szándék sem az volt, hogy egy vitán felül álló erkölcsi igazság he­lyességét dokumentálja. A megtörtént egyedi eset — egyéni sorokkal a közép­pontban — olyan izgalmas közérdekű erkölcsi kérdé­sekre vet fényt, amelyekkel életünk során igen gyak­ran találkozhatunk, s amelyekre nem egyszer alig­ha tudunk megnyugtató megoldást találni. Ezért iz­galmas és vérbelien mai történet ez a mostani pél­dázat. Az idős özvegyasszony- anyós szerint senki sem állhat fia boldogságának útjába. Házassága rosszul sikerült — tiszta ügy — el­válnak szépen, csendben, barátságban és emberség­ben. Különben is ma már három házasságra egy vá­lás esik, mi sem természe­tesebb, minthogy a magta­lanná vált feleség és a gyermekre áhítozó férj út­jai elváljanak. Hajdanán a pápa még a királyi párt is szétválasztotta, ha kide­rült róluk, hogy nem lehet utódjuk, fgy érvel az idős asszony. De vajon ilyen egyszerű lenne? S egyszeriben ránktömek a nyugtalanító kérdések. Erzsi és Jóska családi tra­gédiáján már valóban nem segíthet senki, de a ka­tasztrófa nyomán olyan erkölcsi szakadékok mély­ségei nyílnak meg előttünk, hogy szinte beleszédülünk. Pedig a történet nyugodt, epikus folyású — hosszú monológok állítják meg a cselekményt minduntalan. De bennünk kavarognak a kérdések: Hol kezdődött, hogyan juthattak idáig, hiszen szerették egymást, még életük felénél sem tar­tanak, s máris a hajótöröt­tek közé számítanak. Ta­lán a férj a hibás elsősor­ban, őt terheli a felelősség, de a feleséget sem ment­hetjük fel igazán, hiszen ha egyszer, csak egyszer, még az elején erősebben áll a lábán; az idős anyós­nak feltétlen része van a dolgok idáig fajulásában — bután szedette és ostobán féltette fiát. Talán ha nem laknak együtt, akkor... de ismerünk más jó példákat is; ha a fiatalok okosabban adják vérüket az ország­építésbe, feleslegesen nem pazarolják, lehet, hogy... így gyűrűznek bennünk, mint vízbedobott kavics nyomán a kérdéshullámok, újabb és újabbakat indítva útjukra. S ezáltal válik igazán közhasznúvá Mes­terházi erkölcsi apropo-tör- ténete. ÜGY NYUGALMAS VASÁRNAP szombat este. Három történet első kézből, maga az író, Goda Gábor nyújtotta át őket. Három csattanóra épített „eset”, melyben az író vi­lágának néhány jellegzetes figurájával ismerkedhet­tünk meg a képernyőn. Történetesen: a kövér és lakájmosolygású Kompo- thyval, a karrierista Csík Antallal, valamint a pén­zeszsák műyészbarát „jó­emberrel”. Három figura — időben eléggé távol eső történetek­ben, de ugyanazzal az írói látomásmóddal, ugyanazzal a szatiro-tragédiái vonások­kal rajzolva és ugyanazzal a közéleti szenvedélyesség­gel. A képernyőre fordítás a legjobban, a legteljeseb­ben a címadó történet, a kispolgár elvtelen és ge- rinctelen magatartását sza- tirizáló Egy nyugalmas va­sárnap átdolgozásában si­került. A televízió olyan képi „fordulatokat” talált a figura jellemzésére, me­lyek emlékezetesek marad­hatnak a néző számára. így a „hős”, Csík Antal büty­kös-szőrös lábának „beszé­des” közelije, ő és az igaz­gató hintázó felének „be­szélgetése”, körözés a Ba­laton vizében, kapaszkodás a gyűrűn felfelé, végül az árván maradt napszemüveg a parton — megannyi, a képi fogalmazás mesteri példája. Ugyanakkor Major Tamás játékának is nagy része van Csík Antal „sike­rében”. Az író olyan, mint a hő­mérő — vallotta magvas összekötő és bevezető sza­vaiban Goda Gábor. A Mű­remekben, a Vihar előttben is a társadalom hőmérsék­letét vizsgálja; és a hőmé­rő mindennél világosabban mutatja: az 1920-as évek kapitalista társadalmát, a pénz utáni sóvárgás, a min­denáron való gazdagodás tartja lázban — s égeti el előbb utóbb, a 30-as évek második felének atmoszfé­ráját pedig a közelgő vihar előtti fülledt melegség tölti meg. Lázas, beteg kor­szak mindkettő — s a te­levízió még segít is a hő­fok leolvasásában. Talán a Műremek képernyőre vite­lében érezhető bizonyos hangsúlyeltolódás a kaba­részerű megjelenítés irá­nyába. A Vihar előtt azonban vázlatosságában is teljes illúziót adott — hála Szendrő József groteszk humorának. Külön kell szólni az epi­kus összekötőszöveg és a drámai megjelenítés mes­teri egybejátszásáról. En­nek köszönhetjük, hogy az est folyamán — még a tör­ténetek cselekményének pergése közben sem sza­kadt meg kapcsolatunk Goda Gáborral, az íróval. Ezért is éreztük olyan meghittnek és meggyőzőnek a talán még szerzői estnek is beillő élvezetes órácskát. V. M. Korszerűsítik a mezőgazdasági repülőf lőttét A mezőgazdaságban az el­múlt években mind nagyobb szerepet kapott a nemrégiben felújított, kibővített repülő­flotta, amelynek Lengyelor­szágból importált PZL gépei évente több mint félmillió hol­don szórták ki a műtrágyát, illetve szabadították meg ka­lászolás előtt a gabonákat a gyomoktól. Emellett szőlők és gyümölcsösök permetezésénél, porozásánál tettek rendszere­sen igen jó szolgálatot. Most tovább korszerűsítik az orszá­gos növényvédelmi szolgálat légiflottáját: a Szovjetunióból a következő hetekben 2, a ta­vaszig pedig további 18 AN—2 rendszerű nagyteljesítményű repülőgép érkezik. Az AN—2- es gépek maximális hasznos terhe 1500 kilogramm, amely csaknem háromszorosa a PZL gépekének. 'Ezenkívül a jövő év végéig két helikoptert is kap a mezőgazdasági flotta. A hónap első napjaiban levelet kaptunk két újító­tól, a Szolnok megyei Vas­ipari Vállalat jászberényi gyáregységének munkásai­tól. Tavaly november óta húzódó újítási ügyük meg­nyugtató befejezéséhez kér­tek segítséget. Türelmet­lenségük teljesen jogos volt, mert az időközben egymás­után háromszor is benyúj­tott javaslatukat figyelmen kívül hagyta a vállalat ve­zetősége. Miért kellett Borics Lász­lónak és Montvai Lajosnak ugyanazt a? ötletet három­szor felajánlani? Azért, mert az első javaslat egysze­rűen elkallódott a gyár­egység vezetőjénél. Ezután azt gondolhatnánk, hogy az 1966 - februárjában másodszor kézhez vett újí­tási javaslatot fokozott gon­dossággal igyekezett a vál­lalat központjában lévő újítási előadóhoz eljuttat­ni. A dolog vége az lett, hogy ez az irat sem jutott el _ rendeltetési helyére. Szőrén- szálán eltűnt. Ak­kor már 1966. július 27-ét írtak. Később szeptember 7-én a két újító értesült a téma elfogadásáról, s ar­ról, hogy fáradozásukat ezer forint eszmei díjjal jutalmazták. Az újítás egyébként le­hetővé teszi, hogy a teher­gépkocsik lengéscsillapítói­nak öntvényházát egy be­fogószerszám alkalmazásá­val géppel fúrják. A régi fúrási módnál így három és félszer gyorsabban halad a munka, jobb minőséget és munkabér megtakarítást érnek el vele. Az újítás népgazdasági eredménye kézzel fogható, a szakvélemények is alátá­masztották, a vasipari vál­lalat főmérnöke mégis esz­SILÖZNAK A NAGYKÖRŰI HALADÄS TSZ-BEN Á Verseghy Könyvtár tervei az új népművelési évadra Az új népművelési évad­ra kidolgozott terveink is­mertetésével, reméljük ked­vet csinálunk az olvasásra, hiszen minden tevékenysé­günk a könyvet szerető szolnokiak műveltségének, tájékozottságának növelését szolgálja. Sok igényes olvasónk ké­rését teljesítjük az új évad­ban a könyvek beszerzé­sében. Ügy gyarapítjuk gyűjteményünket, hogy al­kalmas legyen a legkülön­félébb területeken működő szakemberek érdeklődésé­nek kielégítésére. Valami­vel kevesebb szórakoztató, csak időtöltésre való köny­mei díjat tűzött ki az újí­tók részére. Megállapítha­tó, hogy a Szolnok megyei Vas­ipari Vállalat újítási nap­lója hemzseg az „eszmei díjak”-tól. Több esztendő statisztiká­ját nézve arra a következ­tetésre jutottunk, Hogy a sokszor kényelemszeretet­ből alkalmazott, fix díjjal történő jutal­mazás egyáltalán nem segíti a vasipari vállalat­nál az újító mozgalmat. Egy konkrét, de rendkí­vül szabálytalan újítási ügy intézését vizsgáltuk meg, amelyből kiderült, hogy a gyáregységvezető súlyos mulasztását az egyszemélyi elbíráló, a vállalat főmér­nöke is tetézte, amikor az eszmei díj kifizetését el­rendelte. A közmondás, hogy „Las­san járj, tovább érsz ÜL az embernek, de semmi eset­re sem az újítási javasla­toknak szól. — bognár — vet vásárolunk. Inkább ar­ra törekszünk, hogy min­den tudományszakban be­szerezzük a tudományos kutatás középső szintjéig a hazai irodalmat. Filozó­fiában, társadalomtudomá­nyokban, irodalom- és nyelvtudományban, törté­nelemben, mezőgazdaság­ban gyűjtésünk a tudomá­nyos kutatás felső szintjéig terjed ki. (A műszaki tu­dományok különféle ágai­ban ezt a feladatot a me­gye műszaki könyvtárai látják el.) Könyvvásárlásunkban te­hát igen nagy jelentőségű lesz a visszamenőleges be­szerzés. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot te­remtünk a központi antik­váriummal. fontos ‘feladat a helyis­mereti gyűjteményünk ki­egészítése is. Könyvtárunk ebben az évben egy mun­katársat kizárólag a „Szol­nok megyei gyűjtemény” gondozásával bízott meg. Elkészült a gyűjtemény ol­vasói katalógusa. Szerkesz­tik a megyéről szóló cikk­kivágatok katalógusát. A tavalyinál sokkal több újságot, folyóiratot rende­lünk meg. A nagy érdeklő­désre való tekintettel a Társadalmi Szemlét három, a Nagyvilágot, Kortársat, Űj írást pedig két példány­ban fizetjük elő. Bővítjük a tudományos folyóiratok sorát is. Tavasszal kiadjuk a könyvtárba járó folyóira­tok jegyzékét. Sok érdekes, tartalmas tervünk van a fiatalok szá­mára. Októbertől kezdve kéthetenként az olvasóte­remben „Üj könyvek fiata­loknak” címmel könyvis­mertetéseket tartunk. Verses hang!eme2ek!<e1, zenével egy-egy előadómű­vész bemutatkozásával igyekszünk érdekessé tenni az összejöveteleket. Negyedévenként témák szerint összeállított kis ol­vasótervéket készítünk. El­vünk, csak nagyon érdekes, izgalmas könyvek szerepel­hetnek a jegyzéken — al­címe: Csak fiataloknak! A középiskolásoknak se­gítséget adunk a tanulmá­nyi versenyekre való fel­készülésben. Október 15-re ajánló bibliográfiát készí­tünk a versenyek minden témájához. Az érettségizők bizonyára örülnek majd a magyar-tételekhez készülő ajánló irodalomjegyzéknek, amit március elején adunk ki. Ma már nincs olyan em­ber, aki nem érdeklődne a világpolitika különböző eseményei iránt Kedves olvasóinkat Távol-keleti utazásra hívjuk meg. Ösz- szel havonta egy-egy érde­kes távoli országról halla­nak előadást, l^lőadókul az egyes országokban hosszabb ideig tartózkodott újságíró­kat. politikusokat hívjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy az ország gazdasági szerke­zetének átalakulásával kap­csolatos politikai és gazda­sági feladatokról tájékoz­tassuk a szakembereket. Október végén adjuk ki az új gazdasági mechanizmus témájával foglalkozó köny­vek és folyóirat cikkek bib­liográfiáját. Ősszel jelenik meg újra a Marxizmus—Len inizmus Esti Egyetem kötelező és ajánlott olvasmányainak le­lőhely-katalógusa. Áprilisban újra megren­dezzük a Költészet Napját, májusban az Ünnepi Könyv­hét megyei megnyitóját. Zenekedvelő olvasóink bi­zonyára örömmel fogadják, hogy januártól hanglemezedet is lehet kölcsönvenni á könyv­tárból. Hetente háromszor a kölcsönzési időben a zene­barátok meg is hallgathat­ják a kiválasztott darabo­kat. Dr. Kardos Józsefné Nevelés — a haza védelmére Eredménvenk sza­badságunk megvédése, a nemzetközi helyzet szük­ségszerűen megkívánják, hogy a katonai kiképzésen túl megfelelően felkészítsük fiataljainkat a haza védel­mére, neveljük jó haza­fiakká, fejlesszük bennük a nemzetközi szolidaritás érzését. Mindez olyan fel­adat, melyet nem lehet le­szűkíteni csupán a katonai kiképzésre. Megyénk fiataljainak többsége tudja, érzi is ezt a felelősséget, s önként vállalja hazája, szülei, test­vérei, szerettei védelmét, amikor a katonai kiképzést megelőzően, vagy azt kö­vetően bekapcsolódik a kü­lönböző továbbképzésekbe, új ismereteket adó szak­körök foglalkozásaiba. Ezt a többezerre tehető önkén­test tömöríti, szervezi és segíti a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség. A szö­vetség foglalkozásain fej­lődnek, alakulnak ki és erősödnek meg mindazok az erkölcsi, tudati és aka­rati vonások, melyek ösz- szefüggésükben a haza vé­delmét szolgálják. egyéniben 144 alapszervezetben több mint ctezerötszáz fiatal és idő­sebb férfi és nő igyekszik elsajátítani a repülés, a rádiózás, a gépkocsivezetés, a lövészet, az ejtőernyő, a rakétakezelés és több más szakterület alapelveit. A felsorolásból is kitűnik, hogy az MHS egyik alap­vető feladata: a katonai kiképzés előkészítése, szer­vezése és végrehajtása. Az ifjú katonajelöltek egy része honvédelmi kér­désekkel kapcsolatos poli­tikai, technikai kiképzés­ben részesül az MHS kü­lönböző köreinek foglalko­zásain. Tavaly például az elektrotechnikai — rádió, lokátor, rakéta — klubok és körökben mintegy ezer­kétszáz, a modellező klubok­ban több mint ezerhétszáz, a repülő klubokbán pedig csaknem százharminc fia­tal szerezhetett előképzést. Ezenkívül ezernyolcszáznál többen szerezték meg gép­jármű-, illetve motorkerék­párvezetői jogosítványukat. A sorköteles fiatalok 65— 70 százaléka tömeges lövé­szeten vett részt, megis­merkedtek a célratartás- sal, a fegyverrel. Ä legutóbbi kikép­zési évben csaknem 300 előadást, filmvetítést, kiál­lítást, honvédesteket és lak­tanyalátogatásokat szervez­tek, melyeken több mint harmincezren vettek részt. Köztük a tartalékos tisz­tek is, akiknek 50 százalé­ka járt el a szervezetszerű továbbképzésre. A honvédelmi nevelést szolgálta az agitációs pro­paganda munka is. Ennek egyik gyakorlati megnyil­vánulása a sikeresen befe­jeződött honvédelmi össze­tett verseny. E2en több mint tizenhétezer fiatal és idősebb bizonyította be, hogy a haza védelmében számítani lehet rájuk. S arra a csaknem harminc- kilencezer emberre, akik a polgárvédelem alapjaival ismerkedtek meg a múlt év során. Ezek az eredmények szolgáltak alapjául annak, hogy az idén újabb két alapszervezet alakult és négyszázötvenegy új MHS tag csatlakozott a régiek­hez. A gyakorlati tettekben kifejezésre jutó hazafiság egyre jobban összefonódik a proletár nemzetköziség, az internacionalizmus érzé­sével. Ezt példázzák azok a tiltakozások, melyeken elítélték az Egyesült Álla­mok vietnami agresszió­ját. Nagyon sok fiatal MHS tag önként jelentkezett, hogy személyesen, fegyver­rel a kézben segíthessen a szabadságukért küzdő vietnamiaknak. Nem be­szélve azokról a forintok­ról, amelyet munkabérük­ből ajánlottak fel. Ezek az eredmények természetesen csakis más tömegszervezetekkel való jó kapcsolat révén szület­hettek meg. Az elért siker azonban nem teljes. A tanuló ifjú­ság honvédelmi nevelése elmarad a kívánalmaktól. Az MHS megyei elnöksége ezért kiemelt feladatként jelölte meg az iskolákkal való jobb kapcsolat, esvütt- működés megteremtését. Majnár Józseí A_ TV KÉPERMŐJE ÉLŐIT TISZTA ÜGY? LENT IS, FENT IS HANYAGSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom