Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-21 / 223. szám
a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. szeptember M. Megkezdődött az ENSZ-közgyűlése Kedden magyar idő szerint 20.00 órakor nyílt meg New Yorkban azi ENSZ közgyűlésének XXI. ülésszaka. Ezen az ülésszakon a napirend 92 pontot ölel fel. Kétségtelen viszont, hogy a legfontosabb nemzetközi probléma a napirenden hivatalosan nem szereplő vietnami kérdés. Goldberg amerikai ENSZ küldött hangot adott véleményének, hogy a vietnami helyzet a tanácskozások homlokterében lesz. ENSZ- megfigyelők a vietnami kérdéssel hozzák összefüggésbe a csehszlovák ENSZ- delegáció hétfőn beterjesztett indítványát, miszerint az ENSZ közgyűlése tanácskozzék az erőszak alkalmazásának problémájáról. Az idei közgyűlés fontosságát jelzi, hogy az Egyesült Államok ENSZ-kül- döttségét Humphrey alel- nök vezeti. U Thant ENSZ-főtitkár hétfőn közölte, a közgyűlési ülésszak tartamára hajlandó hivatalban maradni, noha ötéves megbízatása november 3-án lejár. Az idei ülésszakon egy új tagállam Guayana is részt vesz. Az ülésszak a tervek szerint december 20-ig tart. A megnyitó ülésre New Yorkba érkezett már Indonézia küldöttsége Adam Malik külügyminiszter vezetésével. Az ülést a szokásnak megfelelően az előző ülésszak elnöke, Amintore Fan- fani nyitotta meg, majd egyhangú szavazással megválasztották a közgyűlés új elnökét, Abdul Rahman Pazhwak 48 éves afgan diplomatát. Kedden felvették a világszervezet tagjainak sorába Guayana-t, a volt Brit Guayanát, amely az idén kapta meg függetlenségét. A közgyűlés érdemi munkája ma kezdődik meg, az alelnökök megválasztásával, illetve az általános politikai vitával. Az idei ülésszakon ismét megvitatják Kína EN3Z- tagságának ügyét, tárgyalnak a dél-afrikai és a rho- desiai helyzetről, és szó lesz a leszerelés problémájáról is. Feltehetően már pénteken a délnyugat-afrikai kérdést is napirendre tűzik, mert számos afrikai , állam azt kívánja, hogy a Délafrikai Köztársaságtól vonják meg azt a megbízatást, amelynek értelmében Délnyugat-Afrikát kormányozhatja. New Yorkban már megkezdődtek a diplomáciai tanácskozások, Rusk amerikai külügyminiszter hétfőn Mende nyugatnémet al- kancellárral, valamint Has- luck ausztráliai és Fanfani olasz külügyminiszterrel tárgyalt. A várható közgyűlési fejlemények közül a Reuter- hírügynökség kiemeli még, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter valószínűleg csütörtökön, vagy pénteken mond beszédet. Gromiko New York-i tartózkodása idején találkozik Rusk amerikai külügyminiszterrel is, és a megfigyelők számos nemzetközi probléma, elsősorban a vietnami kérdés megvitatását várják tőle. Az ENSZ közgyűlés XXI. ülésszaka előtt Dean Rusk amerikai külügyminiszter felkereste U Thant ENSZ- főtitkárt. A képen Rusk és U Thant, utóbbi hivatali szobájában. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) PEKING Már Kuo-Mo-zsó is ellenség Összetűzések Indonéziában A Reuter hírügynökség jelentése szerint Djakartá- tól 650 kilométernyire keletre ' heves összetűzések voltak. Muljadi alezredes, közép-jávai ezredparancsnok állítása szerint katonái „fegyveres kommunistákkal” csaptak össze, rövid ideig tartó, de heves tűzharcot vívtak velük. Mint a Reuter kiemeli, hónapok óta első ízben hangzott el nyilvános bejelentés ilyen fegyveres harcról. Muljadi közölte, hogy néhány foglyot ejtettek, de ellenfeleik nagy része visz- szavonult a dzsungelbe. Az alezredes szerint a vele szemben álló erőket Su- pardjo Volg dandártábornok irányítja, akit a dja- kartai hatóságok most azzal vádolnak, hogy tavaly — mint a hadsereg stratégiai erőinek helyettes fő- parancsnoka — közreműködött Untung alezredes puccskísérletének megszervezésében. A fővárosban a hadsereg baloldali személyeket tartóztat le. Az Ampera című katonai irányítású lap állítása szerint szerdán „kommunista agitációs kampány” kezdődik. A kampány öt napig tart. „Az Isten nevében — kiáltjuk: álljatok meg!” — Ezekkel a szenvedélyes szavakkal hívott fel VI. Pál pápa a Vietnamban folyó háború megszüntetésére, az emberiséget sújtó problémák megoldására a ■már hosszabb idő óta nagy érdeklődéssel várt legújabb pápai enciklíkájá- ban. A pápai körlevél a napokban hét nyelven jelent Kína különböző városaiban megkezdődött a „vörös gárda” vezetőségének megalakítása: „főparancsnokságokat”, „térparancsnokságokat” szerveznek. Instruk- tori minőségben a „térparancsnokságokba” meghívják a kínai népi felszabadító hadsereg katonai körzeteinek és helyőrségeinek parancsnokait és politikai funkcionáriusait. A pekingi utcákon továbbra is röplapokat osztogatnak. Az egyik röplap szerint Senszi tartományban a politechnikai intézet, az ipari intézet, a mérnökképző intézet diákjainak egy csoportja „erőszakkal elfogta a Kínai Kommunista Párt tartományi bizottságának titkárát”. Utána végig vonszolták az utcákon, miközben „sötét banditának” nevezték. Egyúttal követelték, hogy „teljesen szervezzék át a tartományi pártbizottságot, bocsássanak rendelkezésükre meg, de nem tartalmaz egyetlen „szenzációs” javaslatot sem, pedig egyes források tudni vélték, hogy a pápa ebben a körlevelében nagy jelentőségű Javaslatokat fog előterjeszteni. Az Unitá ma reggeli száma azt írja, hogy VI. Pál pápa és U Thant ENSZ- főtitkár egyaránt vád alá helyezi az amerikaiak vietnami agresszív háborújának eszkalációját. egy autót, hogy Pekingbe utazhassanak és jelentést tehessenek Mao Ce-tung elnöknek a harc eredményeiről”. Mikor figyelmeztették őket, hogy „nem szabad sértegetni embereket, mert ez nem szerepel a KKP Központi Bizottsága 11. plénumának 16 pontos határozatában” a diákok így feleltek: „Miért nem szabad sértegetni ? Még meg is fogjuk verni!” „Mi munkások, parasztok és katonák — mondja befejezésül a röplap a leghatározottabban tiltakozunk az említett diákok erőszakos cselekményei ellen”. A hunani „vörös gárdisták” röpcédulán bírálták Kuo Mo-zsót, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának elnökhelyettesét, a kínai Tudományos Akadémia elnökét. Azt írták, hogy Kuo Mo-zsó „politikai kapituláns”, „reakciós író”, „gazdag földesúri családból származik”, a fel- szabadulás előtt a baloldali írók ellen harcolt, sokat írt, de főleg a burzsoá urakról, mind a mai napig „a nép ellensége” maradt. Meg kell vizsgálni viselt dolgait és gaztetteit — mondja a röpcédula. A különböző tartományokból még most is érkeznek Pekingbe „vörös gárdisták”. Ugyanakkor a lapok jelentik, hogy hétfőn Pekingből százezer, Sen- janból pedig tízezer „vörös gárdista”, „forradalmár pedagógus és diák” utazott falura. A Renmin Ribao hétfői vezércikkében felszólítja a „vörös gárdistákat” a közép- és főiskolai tanárokat és diákokat, menjenek falura és nyújtsanak segítséget a termés betakarításához. i Pápai körlevél Vietnamról „Surveyor-2“ Kedden magyar idő szerint 13 óra 31 perckor Ken- nedy-Fokról felbocsátották a „Surveyor—2” amerikai Hold-rakétát, amelynek feladata, hogy simán leszálljon a Holdra. A számítások szerint a rakétának 63 órás repülés után péntekre virradó éjjel be kell kapcsolni a fékezőrakétákat és simán le kell szállni a Hold látható felének közepetáján. Ugyanúgy, mint elődje a Surveyor—1, amely június 2- án érekezet a Holdra, a Surveyor—2 is képeket küld majd a földre a leszállás környékéről, hogy azokból következtethessenek az űrhajósok leszállási lehetőségeire. A Surveyor—1 a Holdról 11000 felvételt továbbított. Ezeknek értékeléséből arra következtetnek, hogy olyan űrhajók is leszállhatnak a befúródás veszélye nélkül, amelyeken ember utazik. Mewliálrált a Generál Motors A dolgozók egységes fellépésének hatására a General Motors gennevillersi hűtőszekrénygyárának vezetősége megmásította korábbi elhatározását, visszavette a korábban kizárt 600 munkást. Hétfőn reggel a gyár dolgozói az üzem kapuja előtt nagygyűlésen követelték társaik visszavételét, majd a délelőtt folyamán az utcákon tüntettek. Délután azután az üzem vezetői engedtek a követelésnek, és a kizárt dolgozók szerdán ismét munkába állnak. Szíria maga exportálja olaját Ibrahim Makhusz szíríai külügyminiszter kijelentette, Szíria lesz az első arab ország, amely függetlenül exportálja majd kőolaját. A miniszter követelte, hogy az arab világból távolítsák el a nyugati olajtársaságokat. A szíriai külügyminiszter ezt a kijelentését a Szíriái kőolajvezeték építési munkálatainak megkezdésekor rendezett ünnepségen tette Rákká szíriai városban. La Pasionária beszél Szemünk szeretettel simogatja a vendéget. Megöregedett, ez az első fájdalmas gondolat, ahogy a szép, fáradtarcű, fehérhajú asszonyt nézzük. Felette is elszállt az idő — és milyen idők! — pihennie kellene, hiszen már igazán nagymama korban van, elmúlt hetven éves is. De talán azon csodálkoznánk a legjobban, ha pihenne. Alakját legendák szövik körül, nevét mély tisztelettel említik százmilliók világszerte. Fél évszázada halad az „egyetlen úton” — ahogy életrajzában megírta — a küzdelem útján, a spanyol nép szabadságáért való harc útján. Azt mondják, ha Dolores Ibárruri szólt a néphez, tűzbementek érte. Érte? Nem. Ibárruri lángoló szavai a haza, a szabadságszeretet magvát hintették el, az ő hite, lelkesedése szállt át hallgatóiba. Most feláll. A csepeli munkások meghatott csendben figyelik, amint lassan a mikrofonhoz lép. Ügy tűnik, az állás is nehezére esik, kezére támaszkodik. Tisztán csengő, érces hangja meglepetést kelt. Ahogy beszélni kezd, átalakul. Szeme lángol, szava tüzel, a levegő átforrósodik és ő — megfiatalodik. A lágy spanyol nyelv zenének tűnik ajkáról. Néhány mondat és minden szem megbabonázva tekint a szónokra. Varázslatos, ahogy percek alatt kapcsolatot teremt hallgatóival. Mi az, ami ilyen lenyűgöző? A beszéd lírai szépsége, ügyes szónoki fogások, pátosz? Nem. Itt valami másról van szó. Ibárruri a munkások nyelvén beszél. A baszkvölgyi bányászlány, aki bányász férje első letartóztatása után, húsz évesen fellázadt és harc- baindult a munkások jogaiért, és egész életét ,a küzdelemnek szentelte, tökéletesen ismeri a munkások nyelvét. őszintén, egyszerű szavakkal, forró szeretettel beszél hazájáról, arról, hogy „megtört a csend” és Spanyolországban ismét erőteljesen hallatszik a szabadság és a demokrácia követelése. Valami sugárzik belőle, amikor Spanyolországról beszél. Fájdalom borítja el arcát, ha a nép szenvedéséről és büszkeség, amikor álhatatos, minden terrortmegvető bátorságáról szól. Szavai szenvedélyesek. Belülről, a szívéből fakadnak. Milyen különös, hogy a neve, melyet első cikkei szignálására vett fel, s mellyel ismertté vált: La Pasiona- ria. <A szenvedélyes.) Szép név, találó név, s ha valakire illik, az Dolores Ibárruri. Fájlaljuk, mikor elhallgat. Maradj még közöttünk, mondanánk, s beszélj. Igen, ilyennek képzeltük a nagy forradalmárt, a spanyol polgárháború híres La Pasionáriáját, a fasizmus elleni harc legvszenve- délyesebb, leglángolóbb, legnemesebb alakját. Szilágyi Éva Csapataink a Vltavában Mikor e sorokat diktálom, befejeződött a Vltava hadgyakorlaton résztvevő csapataink felvonulása a testvéri Csehszlovákia területén. A városok és falvak útvonalait felvirágozták, a tereken és az utcákon ember-erdő köszöntötte a porlepte járműveken robogó katonáinkat. Néhány nappal ezelőtt, amikor alkalmam volt a felvonulási útvonalon végigutazni, némi aggódással néztem a kanyargó, helyenként csak 3—4 méter széles hegyi utakat, arra gondoltam, hogy a mi — alföldi viszonyainkhoz szokott — harcosainknak milyen nehéz körülmények között kell majd eleget ten- niök már az első parancsnak is. Tart most a menet, hosszú kilométereken átkígyózik a sor, s impozáns nyugalom, nagyszerű biztonságérzék jellemzi csapatainkat. A hosszú úton mindenütt ünnepük dolgozó népünk- fiait. A helyi lakosság virággal, gyümölccsel, jószóval és éljennel fejezi ki szeretetét és megbecsülését. Aki a Malacky-ban, ebben a kisvárosban tartott katonagyűlést végignézte, aki tanúja volt annak, miként hívják meg idegenek a katonákat és tiszteket — visszautasítha- tatlan kedvességgel — egy- egy pohár sörre vagy kávéra, csak annak lehet fogalma arról, hogy a két nép közötti barátság menynyire él az emberek — csehszlovákok és magyarok — szívében; ...Az éjszakába burkolózó délcseh község utcáin pirosló szemekből fűzött gyöngysor parázslik: a vonuló gépjárművek stopp- lámpái. A ’feltételezés szerint az agresszorok, imperialista és revansista céljuk megvalósítása érdekében, megtámadták csehszlovák szövetségeseinket. A csapatok felvonulása egyre tart. Szédületes technikai erő árad a „veszélyeztetett” területek felé. Az egyik szükségrepülőtéren vadászgépek érnek földet, rubintos jelzőlámpák villának fel és hunynak ki, sötét árnyak rejtik, álcázzák a gépeket. Kápráztató gyorsasággal épülnek a tüzelőállások. Itt szovjet, amott csehszlovák, a város előtt magyar csapatok, az erdőtől nem messze a német nemzeti néphadsereg egységei dolgoznak. Az egyik magyar tüzelőálláshoz késő este érkezünk. A harcosok almával és szilvával kínálnak bennünket. — Egy néni hozta az este — mondja Gazsi Ferenc őrvezető. — Egész szakajtóval hozott, itt lakik nem messze. Az ajándékozó Hornik Jozefné volt. — Az anyák tulajdonsága, hogy mindenki gyermekének gondját viseljék. Az én fiam is katona, talán ő is ott áll most egy ilyen állomáson és rá az ottani anyák gondolnak — mondja. — Ezek a fiúk itt magyarok. Az ön fia pedig csehszlovák. — Ezek itt mind a tni gyerekeink: szép, megtermett, stramm fiúk, erősek és határozottak... azért az anyai szó mindegyiknek hiányzik. Épül a tüzelőállás, jön a váltós. Akik eddig dolgoztak, pihenőbe mennek. Vacsora után almát és szilvát esznek az őrök... Bodrogi Sándor
