Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÄLLALAT TÖRÖKSZENTMIKLÓSI GYÁREGYSÉGIBEN 33 VA GON OS HÜTÖTÄROL0T LÉTESÍTETTEK. A KÉT HÓNAPOS PRÓBAÜZEM UTÁN LEÁLLTAK ÉS A KISEBB-NAGYOBB HIBA KÁT KIJAVÍTVA OKTÓBERBEN MEGINDUL A TÁRÓI,Ó ÜZEMELÉSE. Ä szakember ne politizáljon ? As áltatni gazda­ság főmérnökét felkérték, vegyen részt a szocialis­ta brigádok vállalásainak elbírálásában. S akkor derült ki, azt se nagyon tudja, mi fán terem az egész mozgalom. Noha csak az Ó állami gazda­ságában 14 szocialista brigád működik már, s még továbbiak tervezé­sén munkálkodik ott a szakszervezet. Csakhogy a főmérnök a szakszer­vezetnek sem tagja. El­határolta magát tőle. Másik eset. KISZ-tag- gyűlésre készülődtek a fiatalok. A gazdálkodási képességéről különben közismert főagronómus leintette őket: ne a tag­gyűlésen járjon az eszük ilyenkor, hanem a répa­szedésen. Aztán a har­madik példa. Egy szövet­kezeti főagronómustól faggatóztam erről-arról, a szövetkezet közösségi életét illető dolgokról. Kedvesen elhárította, for­duljak az elnökhöz, az foglalkozik ilyesmikkel. Öszerinte a szakember 1 ermeljen és ne politizál­jon, ez a dolga. Eszembe jutott akkor és azóta is többször. Van már néhány esztendeje, hogy Mohácsi Imrével, a karcagi Lenin Termelő- szövetkezet főagronómu- sával bejártuk a 13 ezer holdas közös birtokot. Mohácsi Imrét mint szaktekintélyt is az elsők között emlegetik a me- * gyében. Pedig Mohácsi-.. Imre sokat politizál. — Köztudott, hogy megyénk * országgyűlési képviselője is. És az akkori határjá-. résünkből éppen az ma­radt meg bennem: lép- ten-nyomon milyen sze­retettel adott eligazítást az embereknek nem szak­mai dolgokat illetően. Távollétében megkérdez­tem a szövetkezeti tago­kat mi a véleményük a főagronómusukról? Talá­lóan mondta egyikük: talpig ember, egész em­ber. Éggéss ember. Nem szakbarbár. Nemcsak az érdekli, arrébb vágták-e ki négy centivel a cukor­répát a kapálok. Azt is szeretné megismerni és segíteni rajta, aki kapál. Eszébe sem jut az elő­kelő elszigeteltség, az „angolos tartás” erőlte­tése. S hogy mennyire az ilyen embereknek van igazuk, legyen erre egy másik példa. Néhány éve Jászfényszarura ke­rült főagronómusnak a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemről egy fia­tat tudós ember dr. Lász­ló Domokos. Nem félt attól, hogyha az embe­rekkel is törődik, nem­csak a szakmával, akkor elaprózza magát. És az emberek a szak­isai ©ügaaoöásbaa is se­gítettek dr. László Do­mokosnak. Nagy tapasz­talatukat szívesen aján­lották fel az ambiciózus szakembernek. Ottani működése után néhány esztendőre pedig elnö­küknek választották. És dr. László Domokos vál­lalja a politizálást is. Szabó Béla, a tiszaföld- vári Lenin Termelőszö­vetkezet disszertáló Álla­mi-díjas főagronómusa szerint nem is lehet más­képpen. Kiváló szakembe­rek szép életfelfogásai ezek. És valahogy úgy van, általában a jól gazdálkodó szakemberek vallják magukról, hogy ők szívesen politizálnak is. Véletlen? Aligha le­het. Nemrégen e me­gyében gazdálkodott Gyé­mánt Gyula, a Héki Ál­lami Gazdaság főagronó- musaként. Ö mondta el egyszer — különben most országos szinten veszi ki részét a mezőgazdaság irányításából — soha nem indul ki anélkül a ha­tárba, hogy a rádiót meg ne hallgatná, az újságot át ne futná előzőleg. Azt is megvallotta miért. — Természetes, hogy a ve­zetők közül éppen a szakember jut ki első­nek a határba. S mint első érkezőtől tőle kér­dezik meg az emberek mit szól ahhoz, amit ma bemondott a rádió, amit ma ír az újság. Csakis annak, aki min­denestől vállalja a kö­zösséget. Azonosul azzal, mégha alkalmazottja és nem tagja a termelőszö­vetkezetnek, akkor is. Ügy, ahogyan a jászki- séri Kossuth Tsz-ben Gu- bicz András, a kunszent­mártoni Zalka Mátéban Keresztes Péter, a nagy­körűi Haladás Termelő- szövetkezetben Pribéli Menyhért és máshol má­sok nagyon sokan. Időz­zünk a nagykörűi pél­dánál egy pillanatra. Az ottani főagronómus oda- kerülésekor nagyon gyen­gén gazdálkodott a ter­melőszövetkezet. — Sok volt a baj, az emberek egymás közötti viszo­nyával is. És Pribéli mindennel törődött. Neki volt hát igaza. Neki és mindazoknak, akik teljességében vál­lalják az életet, hivatá­sukat. És a mezőgazda- sági szakember hivatásá­val az is vele jár: lám­pása legyen egy kicsit a környezetének. Halljon meg mindent és lásson meg mindent. Segítsen mind abban, amiben tud. Politisáljon is. A mezőgazdász szép kö­telezettséget vállal ma­gára a faluban. De csak akkor érezheti e mun­ka minden örömét, ha egész emberként vállalja, EacsáÉ Lajos JHa: A ív kép­ernyője előtt 111 Lent is, fent is hanyagság szerkesztő ség postájából Ilii Adócsaló juvaros a bíróság élőit Húrom év Mázad levéltári anyaoa tilmszalavon (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Állami Levéltárba-, ahol vagon­számra őrzik letűnt korok eredeti írások dokumentu­mait, a Tiszavidék törté­nelmének hiteles emlékeit, különleges értékmentő munka előkészületeit kezd­ték meg. Az 1848-as szabadságharc előtti időkből a XVII., XVIII., XIX. század első feléből jelentős mennyisé­gű iratanyagokat őriznek. A régebbi időkből szárma­zó dokumentumok egy ré­sze enyészetnek indult: az erősen megsárgult lapok töredeznek, a fekete tintá­val írott sorok elhalvá­nyulnak, fokozatosan olvas­hatatlanná válnak. Ezeket az iratkötegeket most gondos munkával fó­liákba csomagolják. Az így előkészített hatszáz kötet­nyi, mintegy másfél tonna súlyú iratanyagot gépkocsi­val Budapestre, az Orszá­gos Állami Levéltár labo­ratóriumába szállítják. Ott speciális filmfelvevőgép se­gítségével a hatalmas meny- nyiségű iratgvűjtemény lap­jainak minden egyes ol­daláról filmfelvételt ké­szítenek. Az elkészült nagy filmtekercsek hi­telesen, időrendi sorrend­be rakva őrzik az útókor számára az elmúlt évszáza­dok pusztulásra ítélt SzoN nők megyei emlékeit, SB & *>-* Vitáit proletariat, eqx/as üljetek ! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI FÁRTBIZDTTSAS ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 0í53. szám. Ura: 50 fillér 1966. szept. 21., szerda. A tanács segítette a belvízkárosultakat 460 íakóhás helyreállítása megtörtént # Harminckelten új hásat építenek § 350 eser forint belvís levesetésre Karcagon még az idős emberek sem emlékeznek olyan esztendőre, amikor a belvíz és a magas talaj­víz többszáz házat tönkre­tett. Az idén ez történt. A városban 615 ház rongáló­dott meg, 43 pedig teljesen elpusztult. Májusig volt legnehezebb a helyzet, de azóta is — főleg a talaj­víz miatt — újabb épüle­tek rongálódtak meg. Az augusztus végén készített összesítő a már említett számokat tartalmazza. A városi tanács átérezve az emberek gondját gyor­san és mindenben igyeke­zett segíteni. Az építési és közlekedési csoport dolgozói soron- kívül intézték a helyre­állítási és építési engedé­lyek kiadását. Helyszíni szemlék során állapították meg, hogy az adott ház javításra szorul-e, vagy pedig újjá kell építe­ni. Az anyagszükségletet is felmérte a csoport, s már ekkor jelezte, hogy a ren­delkezésre álló tégla és vá­lyog is kevés. A végrehajtó bizottság a megyei tanácshoz, majd a TÜZÉP főigazgatósághoz fordult segítségért. így ka­pott az építőipari ktsz 500 ezer téglát a belvíz által megrongált házak helyre- állításához. Ezenkívül a város az éves kerettel együtt 600 ezer téglát .hasz­nálhat fel, vagyis összesen egymillió százezret. A helyi TÜZÉP-telepen építőanyag­gal elsősorban a belvízkárt szenvedettek igényét elé­gítették ki. A TEMPO Ksz ismét foglalkozott vályog­veréssel, s két kisiparos is kapott erre engedélyt. Így a vályog mostmár nem hiánycikk, nem gátolja az építkezést. A tanács vezetői kezde­ményezték azt is, hogy a termelőszövetkezetek, a vál­lalatok és hivatalok saját dolgozóiknak segítsenek az épületek helyreállításában, így történt ez. A termelőszövetkezeti épí­tőbrigádok szeptember 15-ig 40 lakóházat hoztak rendbe. A Lenin Tsz még téglát is adott segítségképpen, s a többi közös gazdaságban is megtették amit lehetett, hogy könnyítsék bajba ju­tott tagjaik gondját. Több vállalatnál, hivatalban egy­szeri gyors segélyt adtak, s emellett szombat, vasár­nap társadalmi munkában vettek részt a házak reno­válásában. építésében. Állandóan figyelemmel kísérték a belvízkárosultak sorsát. A végrehajtó bizott­ság például két esetben na­pirendre tűzte annak meg­vitatását Kedden reggel a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság területén megkezdő­dött a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, a Német Demok­ratikus Köztársaság és Ma­gyarország hadseregeinek közös hadgyakorlata, ■ a „Vitává”. Nem sokkal ki­lenc óra után érkeztek a megfigyelőhelyre a katonai küldöttséget vezető honvé­delmi miniszterek Rogyion Majinovszkij, Czinege La­jos; Marian Spychalski, Karl-Heinz Hoffmann, Dob­hol tartanak a károk helyreállításában, milyen segítségre van szükség. A gyors intézkedéseknek, a rendben folyósított köl­csönöknek, egyszóval az összehangolt munkának kö­szönhető, hogy 460 lakóház i helyreállítása megtörtént, ötvené folyamatban van. Azok is megkapták az en­gedélyt., akik az elpusztult helyett új családi házat építenek, harmincketten már igénybe is vették az újjáépítési kölcsönt. Száz­öt épület helyreállításához nem fogtak hozzá, de ezek jórészét maguk a tulajdo­nosok hozzák rendbe. A belvízlevezető árkok, átereszek felújítására az idén 350 ezer forintot köl­tenek Karcagon. Több ut­cában már befejezték ezt a munkát, s mire az esős idő beköszönt a vízlevezető főcsatornák városszerte ké­szen lesznek. N. K. ri Dzsurov és Ion Ionita. Néhány perc múlva a cseh­szlovák párt- és kormány­küldöttség élén megérke­zett Antonin Novotny, Csehszlovákia elnöke, a CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára, Grecsko marsallnak, a varsói szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának, valamint a gyakor­latot vezető Bohumir Lom- sky hadseregtábornok, csehszlovák honvédelmi miniszter társaságában. Megkezdődött a vVitava“-hadgyakorlat Becsülettel teljesítik kongresszusi vállalásukat A Budapesti Fűrészek szolnoki telepén a ronktérí rakodó brigád a kong­resszus tiszteletére felajánlotta, hogy naponként 255 köbméter rönköt szállít » csarnok részére feldolgozásra. — Vállalásukat becsülettel teljesítik. Képünk«« Isroáe Jóssef brigádjának tagjai a vagonból autódaruval kirakják a fák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom