Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-03 / 208. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek / SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA tfaKgaBgfiaH / XVI;. évfolyam, 208, szám Ara SO filiór 1966, szept. 3., szombat. Jó eredmények az Aprítógépgyár szocialista címért küzdő brigádjainál Több mint félmilliós megtakarítás — Érdekes módszer a faminta műhelyben A jászberényi Aprítógép­gyárban négyszázötvenhá­rom dolgozó küzd a szocia­lista címért. Az esztendő elején munkavállalásokat tettek, melyeknek összérté­ke 1.4 millió forint megta­karítását ígérte. A brigá­dok célkitűzései között első helyen a termelékenység növelése szerepel, ezenkívül az önköltség csökkentését is fontos feladatnak tartot­ták. A pártkongresszus tiszte­letére 31 brigád tett újabb felajánlást, határozta el to­vábbi közel százezer forint megtakarítását. A verseny- bizottság a közelmúltban értékelte az eddigi eredmé­nyeiket, s megállapította; a brigádok időarányosan tel­jesítették önként vállalt kö­telezettségüket, Eddig 627 950 forint meg­takarítását eredményezte a verseny, míg a kongresszu­si többlet-vállalásból 57 000 forintot teljesítettek. Ennek az összegnek döntő része a termelékenység növeléséből adódott. A versenyzők közül kü­lönösen jó teljesítményt nyújtott eddig Baki István vasszerkezeti lakatos bri­gádja. Éves vállalásuknak több mint felét megvalósí­tották. Hasonló jó ered­ményt értek el Máték An- talék is. Érdekes színfoltja a ver­senynek a faminta műhely dolgozóinak sajátos válla­lási módszere. Ok nem éves felajánlást tettek, hanem amikor megkapják havi termelési programjukat, — egyenként bírálják el, me­lyik munkadarabot meny­nyivel a határidő előtt ké­szítik el. Egyszóval válla­lásaik mindig a konkrét üzemi érdekekhez kapcso­lódnak. Természetesen az utalványozott és a ráfordí­tott normaórákból pontosan ki lehet számítani, hogy a termelékenység növelésével mennyi megtakarítást értek el. Az eddigi tapasztalatok szerint minden munkájuk­kal előbb készültek el a programozott határidőnél Dicséretet érdemel még Farkas Sándor daraboló brigádja is kitűnő munká­jáért. Az év elején felaján­lották; 5000 kilogramm anyagot takarítanak meg 30 ezer forint értékben. Ebből már több mint 20 ez­ret teljesítettek.- f—P ­Őt és félmillió baromfit ad az idén Szolnok megye Szolnok megye az ország legnagyobb baromfitenyész­tő megyéi közé tartozik. Erre vall az idei tenyész­tési kedv is. Mint a Szol­nok megyei tanács mező- gazdasági osztályán meg­tudtuk, az idén várhatóan öt és fél millió baromfit nevelnek fel a közös és a háztáji gazdaságokban. A szolnoki állami, a tisza­füredi földművesszövetke­zeti és a karcagi, valamint a túrkevei termelőszövet­kezeti keltetőállomásokról közel ötmillió naposcsibét vittek már ki idáig. A nagy baromfitenyésztő termelő- szövetkezetek között is elő­kelő helyük van a karca­giaknak. Az ottani őt tsz közös vállalkozásban 150 ezernyi csibét nevel fel az idén. A jászladányi Petőfi Termelőszövetkezet viszont egyedül 80 ezret. Várhatóan még mintegy 800 ezer csibét adnak át ezután, s ezzel meglesz az öt és fél millió. Magyarország első papírexportja Szolnokról A szolnoki papírgyár ve­zetőit augusztus 23-án sür­gősen Budapestre rendel­ték, ahol tudomásukra hoz­ták, hogy a legrövidebb Időn belül fehér szuperior csomagolópapírt kell gyár­taniuk, nyugati tőkés or­szág részére. Ez önmagában is derült égből villámcsapásként hatott. Hogyne, amikor a felszabadulás után az or­szág határát nem lépte át magyar papírszállítmány. Egészen napjainkig papír­ból importra szorult Ma­gyarország. E gyökeres for­dulat megértéséhez azon­ban tudni kell, hogy ebben az esztendőben négy új papírgép kezdett termelni, melyek az előző összes pa­pírtermelésnek több mint a felét állítják elő, az or­szág papírtermelése majd­nem megduplázódott. A papírgyár vezetőit büszkeséggel töltötte el e megbízatás, ami egyúttal a gyár kiváló működésének elismerését is jelentette. Csak akkor hökkentek meg kissé, amikor a szállítási határidők szóba kerültek. A körülbelül 30 vagonra­kományt kitevő, 3,2 millió forint értékű papírt szep­tember közepéig kell le­gyártani. A csomagolásnak pedig ki kell elégíteni a tengeri szállítás kívánal­mait. A papírgyári kollektíva dicséretére legyen mondva, a megbízás után negyven- nyolc órával már export papír futott az új, az ápri­lis közepén üzembehelye­zett négyes számú papír­gépen. Sőt a mai napon bevagonírozták az első szál­lítmányt is. A LIGNIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat megbí­zottja elmondotta, hogy a szolnoki papírgyár minden szempontból dicséretes munkát végzett. A nyugati megrendelő papírmintájá­nál sokkal jobb minőségű árut állított elő a lehető leggyorsabban. Reményét fejezte ki arra nézve, hogy ezt a megrendelést továb­biak fogják majd követni. — bognár — A aégpts számú papírgép, »melyen u ólai magyar export papír készül Szolnokra költözik a Tiszántúli Mezőgazdasági Fejlesztési Iroda A Földművelésügyi Mi­nisztérium állományában nemrégen új intézmény ala­kult meg, a Tiszántúli Me­zőgazdasági Fejlesztési Iro­da. Tagjai agrárközgazdá­szok, akik a Tisza II. víz­lépcső hasznosításával fog­lalkoznak. Pontosabban a nagy vízügyi létesítmény­hez kapcsolódó öntözőtele­pek tervezését, gazdaságos- sági elemzését végzik majd. Az iroda egyébként — örö­münkre — megkezdte Szol­nokra költözését Székhelye a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon lesz majd, ahol már csinosítják, festik a szobákat Ügy értesül­tünk, hamarosan — néhány hét múlva — Szolnokon lesznek a szakemberek is. Nagy munkájukról a ké­sőbbiekben tájékoztatjuk is olvasóinkat. A Tiszántúli Mezőgazda­sági Fejlesztési Intézet mindaddig marad megyénk székhelyén, míg be nem fejezte munkáját. Kezdődik a mezőgazdasági ^ szakmunkása kiatás Jászberényben kertészek, Jászapátin állattenyésztők, Kenderesen gépészek tanulnak — <Jj intézmény Kunhegyesen (Tudósítónktól) Néhány esztendőre visz- szanézve jelentős megbe­csülést szereztek maguk­nak a mezőgazdasági szak. munkások. Több Szolnok megyei mezőgazdasági üzemben is rendezték a bérüket. Szinte valameny- nyi termelőszövetkezetben felelős vezetőket bíztak meg a szakmunkások kép­zésével. Már az 1965—66-os tanév végén több mint há­romszáz általános iskolai tanuló jelentkezett e pá­lyára. A Földművelésügyi Mi­nisztérium által jóváha­gyott négyszázhuszonöt ta­nulószerződést már augusz­tus 15-ére túlteljesítette a megye. A termelőszövetkezetek négyszáztíz, az állami gazdaságok hatvan fiatalt szerződtettek. Legnagyobb érdeklődés a gépes szakmák iránt mu­tatkozott. Főként növény- termesztő gépész és öntöző növénytermesztő gépésznek jelentkeztek sokan. A két szakmára százötven tanuló vállalkozott. A kertészet és a barom­fitenyésztés különösen lá­nyok körében népszerű. E szakmák tanulóinak több mint nyolcvan százaléka lány. Első alkalom, a megyé­ben, hogy a nagyarányú jelentkezés miatt nem Is lehetett mindenkit fel­venni. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok elő­jegyzésbe vették a kima- radtakat. Jászberényben, ahol a kertészek tanulnak, csak szeptember 12-én tudják kezdeni a munkát. Itt a régi elavult konyhaépüle­tet felújították s csak ek­korra készül el, A Földmű­velésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérlet­ügyi Főigazgatóságának rendelkezése értelmében, ebben az iskolában kivétel nélkül minden szakmában 5 hónapos elméleti oktatás történik. Az első turnus­ba száznegyven tanulót hív­nak. Harmincnégy szőlő- termesztőt, harminchárom gyümölcstermesztőt, het- venhárom zöldségtermesz­tőt. Bemutató üzemnek a Jászsági Állami Gazdasá­got jelölte ki hozzájuk az FM. és a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya. Jászapátira továbbra is állattenyésztőket iskoláz­nak. Százötven baromfite­nyésztőt, szarvasmarhate­nyésztőt és sertéstenyész­tőt helyeznek ott el. — A gyakorló gazdaság a jász­apáti Veleml Endre és az Alkotmány Termelőszövet­kezet. Az állattenyésztő tanulók továbbra is 3 hó­napos turnusonként váltják egymást. A többi időt a tanulók a szerződtető gaz­daságokban töltik. Jászapá­tin szeptember 5-én kezdő­dik az oktatás. Űj Iskolával gyarapodott megyénkben a mezőgazda- sági szakmunkásképzés. Szeptembertől működik a kunhegyest szakmunkás­tanuló iskola is, Mint arról a Néplap ko­rábban hírt adott, ott gé­pészeti jellegű oktatás kez­dődik. Kunhegyesen kap­nak elméleti képzést az öntözéses növénytermesz­tők és a növénytermesztő gépészek egyrésze. Az el­sőéves tanulók egy évig tartózkodnak majd a kun­hegyes! iskolában, amely szeptember 19-én nyitja meg kapuját. A növény- termesztő gépészek leg­többje az idén is a kende­res! mezőgazdasági szak­munkástanuló iskolában tanúi. V. K,

Next

/
Oldalképek
Tartalom