Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

«♦*»* t»t az orrában... Maczó László vegyész- mérnökkel beszélgettünk a nemrégiben kidolgozott új technológiáról, mellyel a gyermekcipők minőségét javítják, — Miben áll az új tech­nológia? — Lényege a következő: 4—5 centiméter hosszú és 0.3—0,4 milliméter vastag műanyag fóliát ragasztunk be a gyermekcipők orrába, a talp és a bőr közé. Ez­zel elériük, hogy jobbak, tartósa bbak lesznek a ké­szítményeink. — És a cipők ára? —- Természetesen nem növekszik. Július elején megkezdtük a gyártásukat, s már az ősszel ezekben járhatnak a gyerekese. H4T4L ARCOK Szabó Borbálát 1964-ben a KISZ kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. A kiváló ifjú­munkásnő a 38/B műhely tűződéjében dolgozik, s mint művezetői mondták róla — példamutatóan. — Arra kértük, beszéljen ne­künk a martfűi fiatalokról. — A gyárban az átlag­életkor alig magasabb a harminc évnél. Ha körül­sétál a műhelyekben, sok­sok fiatal arcot lát. A ki- szisták exportbrigádjai, szocialista címért küzdő kollektívái jó hírnévnek örvendenek. S hogy az if­júsági szervezet mennyire vonzó, hadd példázzam egv adattal. Két évvel ezelőtt négyszáznyolcvan tagja volt a KISZ-nek, jelenleg hat- százan vagyunk. * I MARI­fííl MODEL­LEK A munka jutalma A vállalat dolgozói jó munkájuk jutalmaként 1963—1965 között minden esztendőben kaptak nyere­ségrészesedést. 18 millió forintot fizettek ki erre a célra. Érdekes, hogy míg 1963 tavaszán egy dolgozó­ra 787 forint nyereségrésze­sedés jutott átlagosan, addig a tavalyi munka alapján 1966-ban 1288 fo­rintra emelkedett ez az ösz. szeg. Az ártalmak ellen Dr. Zentai Márton már közel tíz éve vezető üzem­orvosa a gyárnak. Két ren­delés közötti szünetben be­szélgettünk az orvosok munkájáról. — Mi elsődleges felada­tunknak azt tekintjük, hogy az üzemegészségügyet jól szolgáljuk. ízzel a terme­lést szeretnénk a magunk módján segíteni. Általában olyan vizsgálatokat vég­zünk a műhelyekben, amik kimutatják azokat az ár­talmakat, amelyek a mun­kások termelékenységét visszafogják. — Például? — Ilyen a levegő szeny- nyezettsége is. Vagy: vásá­roltunk egy igen jó műszaki színvonalon mozgó gépet. Viszont, akik dolgoztak ve­le, fejfájásról, szédülésről panaszkodtak. Kiderítettük, hogy ezt a ragasztóanyag okozza. Nyilván a labora­tóriumban azon törik a fejüket, hogyan lehetne ezen változtatni. — És a gyógyítás? — Igyekszünk megelőzni a szervi betegségek súlyos­bodását, kifejlődését. E célból vezettük be a beteg­Anyák gondjai A négyezer dolgozónak csaknem fele nő. Többségük a környe­ző falvakból jár be dolgozni. Az anyák legfőbb gondja — mint a nőbizott­ságon megtudtuk — az, hogy gyermekeiket sokan sem az otthoni, sem a gyári bölcsődében és óvo­dában nem tudják elhe­lyezni. A gyártelepi bödesőde és óvoda fejlesztésére saj­nos, már nagyon hosszú idő óta nem került sor. A korábbi években pénz nem volt erre, később, 1963-ban 700 ezer forintot szántak a bővítésre, ám akkor építési mutatót nem kap­tak hozzá. Azóta holtpon­ton van az ügy. SZORGALMAS MESTEREK Az év elején az „A” mű­szakos művezetők brigádot alakítottak. Célkitűzéseik között a műszaki-technoló­giai színvonal emelése is szerepel, melynek révén anyagot, bért és energiát akarnak megtakarítani. A szorgalmas mesterek műszaki brigádja nem voff tétlen. Különösen lelkes újító munkájukkal tűnnek ki. Közösen nyújtottak be egy javaslatot, melynek al­kalmazásával évente körül­belül 200 ezer forintot le­het megtakarítani. gondozást. Mintegy hét­százötven dolgozónkat rend­szeresen ellenőrizzük az időszakos vizsgálatokon. — Nem szűkös a ren- delőépiilel? — Szükség van a bőví­tésére. Erre kaptunk pénzt a gyártól. Fizikotherápiát létesítünk. Irta: FÁBIÁN PÉTER Foto: NAGY ZSOLT Két kongresszus között Tisza Cipőgyár 85 millió forint beruházásra Import csökkentés Automatizálás A gyár termelő berende­zéseinek korszerűsítésére és a szociális létesítmények fejlesztésére a két párt- kongresszus közötti idő­szakban nem kevesebb, mint 85 millió forintot köl­tött. E beruházásra fordí­tott összeg döntő része tervhitelből, kisebb hánya­da saját erőforrásból szár­mazott. Például 1962-ben a szer­számkészítő üzem részére 1,5 millió forint értékű im­port kopírmarógépet vásá­roltak, mely jelentősen nö­velte a termelékenységet. A tornacipő gyártáshoz ti­zenkét új présgépet szerez­Mi az újítás magva, tet­tük fel a kérdést nemegy­szer a találékony emberek­nek. Szinte mindannyian azonos feleletet adtak: az ötlet. A «többi már megy, mint a karikacsapás. S hogy milyen eredményesek a martfűi újítók, s mennyi haszna van hobbyj ükből a 1967 MGDA Ha azit írnánk alkalmaz­kodva a régies magyar szó­használathoz: módi 1967, nyomban sejtenénk, hogy ezúttal csak a divatról, méghozzá a jövő évi divat­ról lehet szó. És valóban. A gyiár ifjú technikusainak küldöttsége augusztusban Csehszlovákiába, Gottwal- dovba utazik a cipőipari vi­lágkiállításra. Ezzel az úttal viszonoz­zák az ottani Svit cipőgyár fiataljainak martfűi látoga­tását. tek be, 600 ezer forintot költöttek raktárépítésre. Egy évvel később 4,5 mil­lió forintot fordítottak a Thunit műgumitalp-gyártás fejlesztésére, mellyel az or­szág e cikkből való import­ját a felére sikerült csök­kenteni. N yu gat-N émetországból 13 millió forint értékben gumiformatalp fröccsöntő automata gépeket vásárol­nak, melyek a korábbihoz képest évi 3 millióval több formatalp gyártását teszik lehetővé. Ezzel az ország cipőiparának teljes szük­ségletét a jövőben Martfű fedezi. ... - Eddig 393 ­népgazdaságnak, a statisz­tika adatai példázzák. Négy és fél év alatt 399 újítást vezettek be a gyár­ban, melyekből 32,2 millió forint megtakarítás szárma­zott. Az ötletek rabjainak 1,3 millió forint újítási dí­jat fizetett ki a vállalat. Négy évvel ezelőtt 56 bri­gád 778 dolgozója ve’-seny- zett a szocialista címért. Az idén 122 kollektíva 1547 dolgozója tett munkaválla­lásokat, küzd a cím elnye­réséért. A brigádtagok többségét kulcsgépeken foglalkoztat­ják, így a termékek minő­sége lényegében tőlük függ. Hogy mennyire jól dolgoz­Martfűről, a sivatagba — Három világrész szállítója — Londonban is koptatják — Itthon kedvelt márka A gvár három világrész szállítója. Európa tizenöt országéba exportálják a martfűi cipőket. Afrika ti­zenegy államának kereske­delmi cégei vásárolnak tő­lük. Amerikában pedig Ka­nada a partnerük. A Ti­sza Cipőgyár termékei vi­lághírnévre tettek szert. Az utóbbi négy évben nyolcmillió pár cipőt szállí­tottak külföldi megrendelő­iknek. Londonban. Bonn­ban, Stockhomban, Moszk­vában, Varsóban és a lí­biai sivatagban is nagy előszeretettel koptatják a martfűi női-férfi és gyer­mekcipőket. Évről évre nö­vekednek a megrendelések, bővülnek az export kapcso­latok. Hazánkban is jó hírnév­nek örvendenek a póló, a pabio, a pantonett s megannyi fantázia névre hallgató gyártmányaik. Az említett időszakban a bel­kereskedelem kilencmillió pár cipőt vett Martfűről. nak a címért küzdők, jel­lemzi egy adatpár: míg 1962-ben 88,2, addig 1967- ban 93 százalék volt az összes termékekből az első osztályú cipők részaránya. A szocialista munka mű­helye címet tavalyi ered­ményei alapján kilenc üzemrész közel ezer dolgo­zója érdemelte ki. ök va­lóra váltják Vörösmarty szavait: „Küzdeni erőnk szerint, a legnemesbekért...’’ DÉLUTÁNI MÜSZAKVÁLTÁS Sikeres irodalmi estek A művelődési ház köny v­tára mindig forgalmas. 1963-ban 10 200 kötet volt a könyvállomány, jelenleg tizenháromezer. A könyv­tárnak több mint ezer tag­ja van. Hét szocialista bri­gádnál letéti könyvtár mű­ködik, melyekből elsősor­ban a bejáró munkások kölcsönöznek. Nagy sikere volt a könyv­tár rendezte irodalmi es­teknek. Olyan jeles költők fordultak meg Martfűn, mint Váci Mihály, Vihar Béla, Vass István és olyan kitűnő művészek szerepel­tek az előadóesteken, mint Sinkovits Imre és Mensáros László. A könyvállomány növe­lésére százezer forintot köl­töttek. Hasznos hobbi/ 3 z ötletek rabjai A fáradozás dija ##••• erőnk szerint, a legnemesbekért..." A szocialista brigádmoz­galom évről évre erősödött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom