Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
IJ SZELLEMBEN Változások 1962—1966 A párt Központi Bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a gazdasági mechanizmus reformjáról. Hogyan készül fel rá a gyár? Er- ;ől beszélgettünk F. Vagy Béla gazdasági igazgatóval. — Az új gazdasági mechanizmus szellemére, koncepciójára utaló néhány változás már bekövetkezett nálunk. Ilyen volt például az átlagbér-rendszerről való áttérés az abszolút béralapgazdálkodásra, mely például nagyon jó hatással volt az idei első ngyedév- ben a létszámhelyzetünk alakulására. Megemlítem az új premizálási rendszer előnyeit, a biztonsági tartalékcipők szabad értékesítését, 'a kisszériábam rendelt termékeknél a modell- felárat stb. Lényeg az, hogy ezek az új elemek jótékony belső feszültséget teremetettek: kénytelenek voltunk jónéhány kérdésben már az új szellemben gondolkodni, cselekedni. — És a felkészülésben hol tartanak? — A legelején, azaz most mérjük fel, mire és hogyan kell felkészülni. Néhány területre kialakultak elképzeléseink. Ezeknek megvalósításához azonban mindenekelőtt a személyi feltételeket kell megteremteni, melyek a jövőre nézve nem kedvezőek még. Speciális szakemberek egész sorára van szükségünk. — Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok B*állóbbait lesznek. Ez milyen belső következményekkel járhat? — Ismeretes, hogy az új gazdasági mechanizmusban a nyereség kerül a termelés centrumába. Annak érdekében. hogy a vállalat gazdálkodását jövedelmezőbbé tegyük, minden termelő egységünkben az önálló elszámolási rendszert alkalmazzuk. A vállalat saját szervezési jellegű önköltségi tervét gazdálkodási egységekre bontjuk le. — Tehát a vállalaton belül a „tervutasítás” megmarad. — A szerződéskötések alapján term 'szetesen továbbra is belső szervezési tervet kell készítenünk, amelynek következményei a jelenleginél sokkal nagyobbak lesznek. Hiszen azok teljesítésétől függ a vállalat fejlődése, jövedelmezősége. a dolgozók bérezése... Az üzemrészeink vezetőinek — beleértve a művezetőket is — premizálását a nyereséghez kötjük. A tervezett eredmény füffg vér vében tesszük érdekeltté őket. — És az üzemszervezésben honnan akarnak előbbre lépni? — Az, hogy véleményem szerint ma jelentős tartalékaink vannak, a túlhaladott bázis-szemléletből következik, hiszen a feltárt tartalékokat évről évre teljesítették. Okunk volt „titkolózni”. A nyereség viszont arra ösztönzi majd a vállalatot, hogy tartalékait gyorsan és hatékonyan aknázza ld, sőt bizonyos tartalékokat tervszerűen képezzen. Ezért munka- és üzemszervezési cs'móriunkat erősítenünk kell. — A gazdálkodás problémáiról néhány szór. — Űgv vélem, első dolgunk lesz a vállalati általános költségek csökkentése. Ma ez évi 55 millió forintot tesz ki. Tehát csökkenteni kell az adminisztrációt. a rezsiterbeket, kamatokat, kötbért, egyszóval általában az improduktív költségeket. — Mennyire szervezett a felkészülés? — Az elképzeléseinket igazgatói tanács elé terjesztjük. megvitatjuk, majd az ott hozott határozatok alapján intézkedési terv készül, melynek végrehajtása kötelező erejű lesz — fejezte be nyilatkozatát. Már nem a barakkokban, hanem az új üzletházban vásárolnak a martfűi asszonyok. Átellenben már . épül az ABC áruház. Az idén adták át a 900 személyes modern öltöző- fürdő épületet a gum!gyári dolgozóknak. Az új üzemrész. Az utóbbi négy évben 218 szövetkezeli lakást építettek. Ma már valóságos lakóteleppé nőtte ki magát. Nehéz Hivatásos álmodó tavasz Ezerkilencszázhatvanöt tavaszán az állategészségügyi zárlat miatt a vállalat bejáró dolgozóinak nagyré- Kae — mintegy hatszáz- hétszáz dolgozó — közlekedési nehézségek miatt nem jöhetett munkába. Jelentős ez akkor is, ha a létszámhoz, a 4500 emberhez viszonyítjuk. A pártszervezet felismerte: a létszámhiány okozta gondokból elsőként kell részt vállalnia, hogy ne legyen nagy kiesés a termelésből. A vezetők a párt egyszerű, dolgos tagjaival, a kommunistákkal tanácskoztak, tőlük kértek segítséget. Megértéssel fogadták. A pártcsoportok agitációs munkája fellendült. A kommunisták kezdeményezéseit követték a szocialista brigádok tagjai, összefogtak párttagok és pártonkívü- liek a terv, a vállalat munkája érdekében. (A munkásszállókban hamarosan megteltek a szobák: családos férfiak, munkásasszonyok vállalták önként, hogy időlegesen ideköltöznek, távol élnek családjuktól.) Sok százan a munka jobb megszervezésével és kiváló munkájukkal tűntek ki. A 37/A műhelyben Furka László és csoportja, a 39/A művezetője Erdei Sándor es Imrei András szocialista brigádtag. A gumigyárból a 49-es körön Kurucz István brigádtag Kovács Kálmánná, Kiss Mihályné és még sorolhatnánk a legönfeláldozóbbak nevét ök jóleső érzéssel gondolnak vissza ezekre a rendkívüli, küzdelmes, de eredményekben gazdag napokra. Voltak annak előtte is — és biztosan lesznek ezután is — nehéz időszakok a gyár, a közösség életében. És milyen jó ' érzés számukra visszaemlékezni erre az 1965-ös tavaszra! Mert, hogy sikeresen, erkölcsi, gazdasági eredményekkel gyarapodva oldották meg a nehéz feladatot — mi sem bizonyítja jobban: a vállalat az 1965. évi jó munkájáért 13. havi fizetést — s nem is keveset adhatott dolgozóinak. Vaiamennyiük, dolgozóik — vezetők sikeres munkálkodását igazolja ez. Nem akárki Marci bácsi. Hivatásos álmodó. Kezében a kaptafát tartotta, melyre úgy simul rá a fantáziája, mint a viasz. ha megolvasztják. Huszonegy éve tervezi a cipőket. Annak ii_v.v még Érse,.újvárost kezdte. Volt kisinas, első segéd, s a találékonyMakó Gábornét az üzemszervezési osztályon ismertük meg. Derűs, mozgékony teremtés, ö az ifjúsági szocialista brigádvezetők klubjának legfőbb istápolója. — A klub ötvenegy tagja kéthetenként, hétfői napon ad egymásnak találkozót a művelődési házban. — Legutóbb miről volt szó? — Nagy vita volt a béA 38/B műhelyben felkerestem Gonda Andrási Állami-díjas, hétszeres szocialista brigádját. — Tavaly, április negyedikén kaptuk a kitüntetést. Hatan részesültünk e nagy megtiszteltetésben. Egy év alatt két Állami-díjas társunk vált meg a gyártól. Sávad Ferencné és Erdős Istvánné a falujában kapott munkát — mondta Gonda András. — És a brigád? — Drávucz Péter beiratkozott a technikumba. A brigád nyolcadszor is szeretné elérni a szocialista címet, s az ezzel járó aranyplakettet — válaszolta Kása István, a másik kitüntetett sága, ügyes keze mesterré avatta. A magas, háromlábú széken ücsörgött, amikor megpillantottam. Haja ősz, s szemüveg segíti ki a szeme gyengeségét Kezében a kaptafát tartotta és a hü- velyknyi ceruzájával raj- zolgatott rá. A napokon át tartó töprengés és eldobott vázlatok után már biztos kézzel vetette kaptafára legújabb tervét A bélyegző kártyáján e név áll: Benkő Márton. A tervező osztályon mindenkinek csak Marci bácsi. Marci bácsi, aki nem is tudta megmondani, mennyi cipő modelljét álmodta már meg életében — hivatásból. A jövő esztendő divatja az ő munkaasztalán már lefutott. Huszonöt tervét fogadták el a kereskedelmi bemutatón. Ezekkel ünnepli majd huszonöt éves tervezői pályafutását rezésekről, elsősorban arról, hogyan lehetne még ösztönzőbbé tenni. Aztán sokan beszéltek a művezetők és az ifjúsági kollektívák kapcsolatáról. A gyár új vezérigazgatója, Kiss Lajos is részt vett a vitában. s megígérte, megvizsgálja a javaslatokat, észrevételeket s a megválóit hatókat elfogadja. — Az utóbbi évek legszebb emléke? A parlamentben. Kádár Példamutató pártmunkás Obenberger Ferencné, a 48-as műhely művezetője nyolc év óta a pártalap- szervezet titkára. A népszerű Óbi néni A példamutató munkájáról, fáradhatatlanságáról, mély humanizmusáról közismert. Segítségre mindig kész ember, amellett keménykezű vezetőnek ismerik. Öbi néni fegyelmezett, kifogástalan munkát követel meg a műhelyben. A kollektíva szereti, becsüli. Könyvelt — egymillióért Évek óta sok vásárló fordul meg az üzemi könyvesboltban. — Muth Mihály könyvtáros a következőket mondta: — Szeretik a könyveket a martfűiek. Az elmúlt négy esztendőben közel egy millió forint értékben vásároltak nálam könyveket. — Amikor a Parlamentben átvettük az Államidíjat, s utána a Munkácsy- teremben Kádár elvtárssál beszélgettünk hosszasan — mondta a brigádvezető János elv társsal. Az ötvenegyek klubja ÁLLAMI-DiJASOK
