Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. július 7. Sukarno elnök szerdán megjelent a csonka parla­ment ülésén és ingerült hangú beszédben reagált a parlament ama határozatá­ra, mely megfosztotta őt élet­hossziglani elnöki tisztsé­gétől és Suharto tábornok­ra ruházta a kormányala­kítás feladatát. A főparancsnoki egyen­ruhát viselő elnök, szembe­nézve régi ellenfelével, a házelnöki székben, ülő Na- sution tábornokkal, háta mögött S.uhartóval és a, töb­bi katonai vezetővel, egye­bek között kijelentette: — Részt akarok venni a nemzet vezetésében. Ha önök Suharto tábornokra bízzák a kormányalakítást, úgy érzem, mintha belőlem aféle királyt csinálnának, nem akarom, hogy király­ként kezeljenek. Némelyek azt mondják nekem: Bung karno, te csak ülj nyugod­tan, mi majd megalakítjuk a kormányt. Ebbe én nem megyek bele. Ez ellent­mond az alkotmánynak és az én lelkiismeretemnek. Még mindig jogom van ah­hoz, hogy magam döntsék, de nem akarok király len­ni, még a királyok királya sem. Az elnök különböző új­ságcikkekről szólva így folytatta beszédét: — Megaláznak engem. Ütnek élőiről, ütnek hátul­ról, korbácsolnak tetőtől talpig. Az alkotmány sze­rint az elnöknek kell meg­alakítania a kormányt. Há­la a mindenhatónak, a kongresszus elnöke világo­san megmondta, hogy Su- hartóval együtt az elnök alakítja meg a kormányt. Ha így van, rendben van; Nem akarok élethossziglani elnök lenni. Mi több: egy­általán nem akarok elnök lenni. Csupán szolgálni akarom népemet és a sza­badságot. Indonézia tovább­ra is az irányított demok­rácia , nem pedig a libe­rális demokrácia politiká­ját folytatja. Beszéde közben az elnök többször is haragosan fel­emelte hangját. Amikor pedig befejezte felszólalá­sát, megtapsolták. A beszé­det a rádió is közvetítette. Megfigyelők szerint a be­széd lényege abban állj hogy Sukarno aláveti ma­gát a parlament „trónfosz­tó” határozatának, sőt ab­ba is beleegyezik, hogy Su­harto alakítson kormányt. Ellentétek a nyugat­németorsszági francia csapatok státusza körül INDONÉZIA Sukarno erélyes fellépése Képünkön: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kál­lai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Péter János külügy­miniszter. A francia kormány szo­katlanul gyorsan, egy hé­ten belül válaszolt arra a nyugatnémet jegyzékre, amelyben Bonn ideiglene­sen szabályozta a NÄTO- ból kivált francia csapatok helyzetét. Jólértesült körök­ben úgy tudják, hogy a francia kormány elutasí­totta Bonn tervét A nyu­gatnémet kormány ellenőr­zési joggal felruházott fő­megbízottat akar kinevezni a francia csapatok mellé. Tanácskozik a varsói szerződés politikai testületé A bukaresti államtanács palotájában Walter Ulb- richtnak, az NDK küldött­sége vezetőjének elnökleté­re! szerdán folytatódott a Varsói szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszaka. A Pravda szerdai számá­ban „A cél: a béke és a biztonság” címmel tudósí­tója, Lukovec tollából tik- ket közöl a varsói szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületének bukaresti ülésé­ről. Európa a béke és a kol­lektív biztonság földrésze lehet — ez azoknak az épí­tőjellegű javaslatoknak a lényege, amelyeket az eu­rópai szocialista államok •lőterjesztenek. Az európai biztonság megteremtésének problé­májával összefüggő fontos kérdések közül a legidősze­rűbb a német probléma. Nyugat-Németország sa­ját nemzeti- érdekeinek semmibevételével csatlako­zott a NATO agresszív ka­tonai tömbjéhez. És nyíltan folytatja az ország militari- zálását, egy nagy hadi gé­pezet megteremtését A varsói szerződés orszá­gai megfelelő kötelezettsé­get vállaltak arra vomafko zóan, hogy megakadályoz­nak mindenfajta agressziót a nyugatnémet militaristák részéről és megvédik a ki­alakult határokat. Megsem­misítő csapást mérnek mindazokra, akik kezet mernek emelni a Német Demokratikus Köztársaság határaira, merényletet kö­vetnek el az NDK függet­lensége ellen és a többi szocialista állam határai ellen. Országaink meg vannak róla győződve — írja Lu­kovec —, hogy az európai biztonság megteremtése reális, elérhető cél. A szo­cialista «»szagok fejleszteni akarják az együttműködést valamennyi európai ország­gal a békés egymás mellett élés elvei alapján és síkra- szállnak a kapcsolatok ápo­lásáért a béke és a népek biztonsága érdekében — ír­ja befejezésül a Pravda. Fiíffgetl@n es Mcslewi Kezfáriaség Huszonegy díszlövés és tűzijáték köszöntötte ked­den éjfélkor Afrika új füg­getlen köztársaságát. Ma­lawit. Eddig az ország Rho- dbsia és Nyaszaföld szövet­ségének 1961-ben bekövet­kezett felbomlása óta Ma­lawi néven a nemzetközös­ség független királysága­ként szerepelt. Kedden a köztársaság kikiáltását ün­nepségsorozatok előzték " 'eg. Hastings Banda, a független ország első mi­niszterelnöke szerdán tette le a Legfelső Bíróság el­nöke előtt a köztársasági elnöki esküt. Kedden elhagyta az or­szágot Sir Glyn Jones brit főkormányzó. Az angol ki­rálynő képviselőjét búcsúz­tatva, Banda hangsúlyozta, hogy az országban mindig szívesen látják az euró­paiakat és az angol alkal­mazottaknak nem kell fél­niük, hogy elvesztik állá­sukat. Tízezrek tüntettek Rómában Giorgfo Amendola, az Olasz Kommunista Párt titkára beszél azon a nagygyű­lésen, ahol tízezrek tiltakoztak Hanoi és Haiphong bombázása ellen. (Telefoto —MTI Külföldi Képszolgálat) Proton—3. U Thant genfi sajtóértekezlete A szovjet űrkutatási prog­ramnak megfelelően szer­dán a Szovjetunióban ha­talmas hordozórakéta segít­ségével sikeresen felbocsá­tották a Proton—3. jelzésű tudományos űrállomást. A Proton—3. űrállomáson különleges tudományos be­rendezést helyeztek el a kozmikus sugárzás komplex tanulmányozásának folyta­tására, mégpedig: A tudományos és mérő­műszerek mellett az űrál­lomáson elhelyeztek egy rádiókészüléket is, amely a 19,545 megaherz frekven­cián dolgozik. U Thant genfi sajtóérte­kezletéin a vietnami problé­mán kívül más kérdésekkel is foglalkozott. A küszöbön álló moszk­vai útjáról szólva. közölte, hogy a szovjet vezetőkkel folytatandó tárgyalásaira semmiféle merev napirend nem készült. Megkérdezték a főtitkár­tői, vállalná-e másodszor is az ENSZ-főtitkáiri tisztsé­gét. „Korábban már hangot adtam annak az óhajom­nak, hogy megváljak tiszt­ségemtől novemberben, amikor az ötéves mandá­tum lejár, s nem hiszem, hogy áthidalhatatlan prob­léma lenne egy elfogadható utód kijelölése” — mondot­ta U Thant. |J|lNDENFELÖL Á szocialista gazdasági együttműködés és a harmadik ötéves tervünk KATMADDU A nepáli kor­mány szerdán be*- jelentette. hogy a június 29-i földrengés követ­keztében 150 em­ber életét vesz­tette. A belügy­minisztérium je­lentése szerint a földlökések Ne­pál nyugati ré­szén voltak a leg­erősebbek, ahol mintegy 20 000 személy vált haj­léktalanná. ATHÉN Joannisz Tumbasz, görög külügyminiszter kijelentet­te, hogy megkezdődtek a görög—török tárgyalások Ciprusról. A külügyminisz­ter, aki előzőleg Genfben tartózkodott, tárgyalt TJ- Thant ENSZ-főtitkárral. AMSZTERDAM Habib Burgiha tunéziai köztársasági elnök szerda reggel repülőgéppel Amsz­terdamba érkezett. Az el­nököt nagy ünnepélyesség­gel fogadták, gépét a ha­tártól a holland légierő 12 vadászgépe kísérte. ROMA Szerdán megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. A plénum, amelyen Luigi Longo, a párt főtit­kára elnököl, az olasz kül- és belpolitika kérdéseit vi­tatja meg. BELGRAD A jugoszláv parlament kedden este végleges for­mában elfogadta az ország gazdasági fejlődésének öt­éves tervét. Az 1970-ig ter­jedő időszakot felölelő terv sokoldalú előkészítő munka és több hónapig tartó vita után lépett életbe. A középtávú terv a kö­vetkező alapvető gazdasá­gi és politikai célokat tűzi az ország elé: 1. Az élet- színvonal egyenletes növe­lése, a keresetek nagyobb- arányú részesedése a nem­zeti jövedelemiben. 2. A szo­cialista társadalmi viszo­nyok további erősítése, kü­lönös tekintettel a közvet­len termelő szerepének növelésére a társadalmi­gazdasági fejlődés folyama­tában. 3. Az úgynevezett passzív területek előrehala­dásának meggyorsítása. A terv feladatul tűzi ki a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatának fej­lesztését. Az életszínvonal évente 8,5—9,5 százalékkal emel­kedik és így a nemzeti jö­vedelemben való részesedé­se 1970-re 71-ről 74 száza­lékra emelkedik. R maeryar gazdaság nem juthatna messzire a nemzetközi gazdasági együt- működés, a növekvő külke­reskedelmi forgalom nélkül Az ország nyersanyagsze­génysége és viszonylag fej­lett ipara nélkülözhetetlen­né teszi az importot, ami­nek fejében termékeink egy részét a külföldi piacokra kell exportálni. Nem vélet­len, hogy a magyar nem­zeti jövedelem majdnem kétötöde származik a kül­kereskedelemből. A hely­zetünk ilyen szempontból hasonlít a világ nagy kül­kereskedő államaiéhoz. Angliáéhoz, s a Benelux államokéhoz. Ha igaz a külső piacokra való ráutaltság általában, méginkább igaz a szocia­lista országok vonatkozásá- I ban, hiszen a magyar kül­kereskedelmi forgalom 38 , százaléka velük bonyolódik ( le. Egyes termékek — pl, a nyersanyagok — tekinteté­ben pedig szinte az egész magyar import .szocialista forrásokból származik. A magyar gazdaság exportra szánt termékeinek pedig kétharmadát adjuk el ba­ráti államokban. Szükség­telen is több példa annak igazolására, hogy mekkora a jelentősége a szocialista országokkal való kapcso­latnak. R harmadik ötéves terv kidolgozásakor a tény­leges helyzetből kellett ki­indulni. Az egész tervmun­kát meghatározta, hogy az ipar fejlesztéséhez növekvő mennyiségben szükséges "a nyersanyagokat, különféle energiahordozókat biztosi- tani, s fejleszteni a kereskedelmi, — általá­ban a gazdasági kapcsola­tokat a szocialista orszá­gokkal. Az ország speciális helyzete döntő tényezővé tette a nemzetközi munka- megosztás fejlesztését. „Az elzárkózás a nemzetközi munkamegosztástól — mon­dotta Fock Jenő a parla­mentben — nagy társadal­mi veszteségekkel jár, előbb-utóbb akadályozza a termelés bővítését. Viszont a nemzetközi munkameg­osztásban való fokozottabb részvétel kiterjeszti a gaz­dasági potenciált”. Vagyis erőteljesen segíti a gazda­ság fejlesztését, kiegyensú­lyozott fejlődését. flz új ötéves terv a külkereskedelem terén is lehetőséget ad a rugal­masságra. — A korábbi tervek részletesen ki­munkálták az import és az export alakulását, tételesen meghatározták a megvásár­landó és eladásra kerülő termékek listáját, előírták, melyik országgal milyen értékben és mennyiségben kell kereskedni, stb. Holott bármilyen gondosan ki­munkált is a terv, a piaci helyzet változása miatt nem lehet előre látni öt évre, hogy a nemzetközi piaco­kon milyen fejlemények lesznek és ezek miként be­folyásolják a terv teljesí­tését. Az új ötéves terv reálisabb: gondosan kimun­kálta ugyan a külkereske­delem várható alakulását, de az Országos Tervhivatal nem javasolta a parla­mentnek törvénybe iktatá­sát, „mivel a külkereske­delmi forgalomra erősen kihat a nemzetközi piaci helyzet — mondotta Ajtai Miklós beszédében —. más­részt lehetővé kell tennünk az export és import egy­mással egyensúlyban álló rugalmas változtatásának lehetőségeit”. Ez különösen, szinte döntően a tőkés pia­cokra vonatkozik. A szoci­alista piac más jellegű, s a velük való kereskedelmi kapcsolat lényegesen biz­tonságosabb, mivel 5 évre szóló hosszúlejáratú keres­kedelmi szerződéseken ala­pul. A harmadik ötéves terv­ben az egész külkereske­delmi forgalom gyorsab­ban növekszik, mint •

Next

/
Oldalképek
Tartalom