Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-07 / 159. szám
»66. július 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Cibakház! Gépjavító Állomás hat kombájnja dolgozik a nagyrév! Béke és Barátság Tsz-ben. Az esős időt kihasználva átnézik a gépeket, z a kisebb-na- gyobb hibákat kijavítják a műhelykocsi segítségével Vágják már a régi villanyoszlopok csonkját a szolnoki Kossuth téren és a Beloiannisz úton. A napokban kocsidaruval jelentek meg a T1TÁSZ munkásai és miközben hegesztő- pisztollyal levágták az oszlopok alját, már be is akasztották felső részüket a darukötélbe, aztán emelték a kocsira. Gyorsan ment mindez. Ha a régi módszerrel, betonalapjukkal együtt kiássák ezeket a vezeték- tartókat, a forgalom napokra megbénul. Most gyorsan ment a munka. De ott maradtak a csonkok. Meglepődve néztük ezeket, mint váratlanul odakerült idegen tárgyakat a Kossuth téren, meg a Ságvári körút sarkán. Tegnapelőtt megkezdték a beton kitördelését, tegnap pedig a vascsonkok vágását a járdaszint alatt. Néhány nap múlva már csak az aszfaltburkolat egy-egy kis négyszögletű foltja emlékeztet a régi villany oszlopokra”, melyek igen nagy munkaráfordítással, négy nagyobb és sok apró darabból készültek s a fejünk felett elhúzódó vezetékek tömegét hordták. A vezetékek a föld alatt futnak s a régi huzaltartók helyett ott maradtak a karcsú ostorlámpák, melyeket már régebben állítottak fel. Csak most tudunk igazán örülni ezeknek, csak most lett valóban szebb velük a városkép, mert az új győzelme akkor teljes, amikor a régi eltűnik. nemzeti jövedelem. S érdemes ezt az előző ötéves B megtermelt nemzeti jövedelem külkereskedelmi forgalor külkereskedelmi forgaloi a KGST-országokkal Jól látható, hogy az új tervben a nemzeti jövedelem várhatóan évente 4,4 százalékkal növekszik, míg a KGST-be tömörült szocialista országokkal a külkereskedelmi forgalom évente 13,3 százalékkal lesz több. Ez azt jelenti, hogy a KGST-be irányuló exportunk 1965. évet alapul véve 50 százalékkal nő 1970-ig (az összes export 46 százalékkal), a KGST országokból származó importunk 54 százalékkal nő (az össze« import 45 százalékkal). így a KGST országok részesedése a harmadik ötéves terv végén mintegy 72 százalék lesz egész külkereskedelmi forgalmunkban. A magyar importnak körülbelül a fele nyersanyag. S itt jelentkezik leginkább a szocialista országok szerepe. Vegyühk két példát azon az általános tényen túl, hogy az ország nyersanyag és tüzelőanyag tervvel összevetve vizsgálni : évi éti. növekedés üteme 1961—65 1966—70 4,6% 4,4% 10,40/o 7,0% 11,1% 13,3% majdnem egészét a szocialista országok fedezik, s hosszúlejáratú szerződésekben 1970-ig le is van kötve. Az ötéves terv előírja, hogy javítani kell az ország tüzelőanyag felhasználásának helyzetét. Korábban a szén volt az alapvető energiaforrás. — Közismert, hogy a magyar szén viszonylag drága és alacsony a kalóriája. — Energiatermelésben sem gazdaságos, hiszen a benne rejlő energiának csak kicsiny része hasznosítható. Sokkal gazdaságosabb és korszerűbb az olaj és a földgáz felhasználása. Ez utóbbiból viszonylag jelentős készlettel rendelkezünk, s az import-szükséglet nem nagy. Olajból azonban korlátozottak a magyar készletek és mind nagyobb részben importálni kell. Az ötéves tervben előirányzottak szerint az összes tüzelőanyag fel- használáson belül 1970-ben 40 százalékra kell emelni Svájci mintájú üsxölegelő a szolnoki szondái réten 1 (Tudósítónktól) Szolnok külső kerületében a szandai réten svájci mintájú közös nagyüzemi üszőlegelőt alakítottak ki megyénk tsz-ei. A kitűnő, hordalékos talajú tiszai árterületre ezer növendéküszőt hajtottak ki. Ezek tbc negatív szülőktől származnak és alapját képezik a minőségi gümőkórmentes szarvasmarhaállomány fejlesztésének. 1 A tápanyagban dús réten rendkívül gazdag a fűhozam. A jószágok mozgását — villanypásztor helyett — terelőkarámok biztosítják. A mintegy húsz kilométer hosszúságú korlátok egységekre, csoportokra osztják a jószágállományt. Egy tereién belül hetven-nyolc- van jószág tartózkodik. Ezzel biztosítják egyébként a szakaszos rendszerű legeltetést is. A legelőtáblákra óriási szivomyák segítségével juttatják el az éltető vizet Terelőlemezekkel árasztják el a nagykiterjedésű rétet A legelők szélén modem ita tokát szereltek fel és „kempingeket”, fedett üszőszállásokat létesítettek. Ide tűző napsütésben húzódnak a jószágok. A szemre is igen szép, korszerű nagyüzemi legelőn októberig tartják a növendékjószágokat HOLNAP ÚJ KEN VÉR SÜLHET... A tarlóba 30 holdon kerül napraforgó a tiszafüred—kocsi Petőfi Tsz-ben — Szalmalehúzás után, vetőszántás Elvonultak a kombájnok. A szövetkezeti táblákon csend lett Csak a szalmalehúzó traktorok serénykednek. Pár nappal előbb még tizenkét hatalmas kombájn járta az őszi árpa táblákat, s takarította be a Petőfi Termelőszövet- keziet termését Nincs már lábon több őszi árpa Ami volt 200 holdon, learatva, elcsépelve. Sőt jórészét már bevitték a traktorok Tiszafüredre. Ami meg itt maradt a szövetkezet központjában, azit most tisztítják. s a magttárpadiásos istálló padlására fúvatják. — Július elején kezdtük az aratást. Ezen a nyáron 200 hold őszi árpa és Í50 hóid búza termését kell gyorsan, minél kiseob szemveszteséggel betakarítani. Igyekszünk — mondja Mátyus Imre, a tiszafüred—kocsi Petőfi Termelőszövetkezet főagronó- musa. — A Tiszafüredi Gépállomástól két kombájnt kaptunk, egy szovjet és egy magyar gyártmányút. De szerencsére a Hortobágyi Állami Gazdaság kisegített bennünket, mert még náluk nem dolgoztak a gépek. A múlt hét péntekére híre szaladt, hogy az állami gazdaságból tíz kombájn jön segíteni. A szövetkezetiek kiálltak a táblák végére, nézték, hogyan falják az óriás gépek a kalászost. Két nap alatt learatták 200 hóidról az árpát S a kombájnok visszamentek az állami gazdaságba. A gyerekek még utánuk szaladtak, egészen el az utca végéig. — Most már csak a 450 hold Bezosztája búza áll talpon. Két kombájnnal és Földmunkán (Tudósítónktól.) Nem tapasztalatcserén vendégeskedők, nem is ide- telepedettek. Balmazújvárosból. Csak itt dolgoznak, s pár hete már egy szolnoki kis utca — a Zápor utca nehéz földjébe bújnak. Nehéz a föld — benne kell szép szál ambermagas- ságú mélységet ásniuk. A gödör szélén 500-as eternit- csövek húzódnak. Zsibóval „Kis zárszámadás” Jásztelken A jászteleki Tolbuchin Termelőszövetkezetben évek óta kialakult szokás az úgynevezett kis zárszámadás. Aratás után a termelőszövetkezet majdnem megduplázza a munkaegységelőleget Addig minden teljesített munkaegységet 20 forintjával előlegeznek. Betakarítás utánra 15 forinttal emelik az összeget. Visszamenőleges értékkel. Vagyis a január 1-től ez ideig teljesített minden munkaegységre végeredményben 35 forintos előleg jár; A tagok nagy része — aki sokat dolgozik — csinos összeghez jut Van, aki 8—10 ezer forintot vesz fél kis zárszámadáskor. A termelőszövetkezet az idén is igen jól „áll” anyagilag. Már most készülődnek az idei kis zárszámadásra, ahogy Jánosi Menyhért főkönyvelő tájékoztatott bennünket. az olaj és a földgáz részesedését. Honnan lehet olajat kapni? Részben a már működő Barátság kő- olajvezetéken át a Szovjetunióból, ugyanis Európában ott van a legjelentősebb olajlelőhely. A további szükségletet szintén a szovjet szállításokkal lehet fedezni. így a legfontosabb energiahordozóban a problémát csakis a szocialista országok segítségével lehetséges megoldani. Véerső következményében hasonló a helyzet az egyetlen jelentős nyersanyagunkkal, a bauxittal. Az alumínium alapanyagával bőségesen rendelkezünk, de olcsó villamosenergiánk nincs a feldolgozásához. A Szovjetuniónak viszont van. mert jelentős vízienergiaforrásokkal rendelkezik. Az új ötéves tervben bontakozik ki ténylegesen az évekkel ezelőtt megkötött magyar— szovjet timföld-alumínium egyezmény. A tervek szerint 1970-ben évi 120 000 tonna timföldet szállítunk a Szovjetunióba és onnan vissza 60 000 tonna alumíniumot kapunk. Ugyancsak jelentős kooperáció épül ki e vonalon elsősorban Lengvelorszásgal, de Csehszlovákiával is. Így tehát a tüzelőanyag és nyersanyag problémánkat az új tervben a szocialista országokkal kiépült erőteljes kooperáció révén oldjuk meg. Az új ötéves terv biztonságossá tételében nagyon sokat segített, hogy a készülő tervet és az elkészült tervet folyamatosan egyeztettük a KGST-be tömörült országokkal. Minden ország figyelembe vette terveiben a magyar szükségleteket, a magyar gazdaság exportra kínált áru- választékát, a magyar terv ugyancsak megfelelően módosult a többi szocialista ország szükségletének és exportképességének figyelembevételével. Ilyen szorosan és alaposan összehangolva a tervek még nem voltak, s ennek megfelelően a biztonság is jelentősen nőtt. A* e«tvü**mű<i-ödé<7nolc sok területét azonban a terv nem öleli fel. Ennek több oka vart, amelyek között szerepet játszik a bevezetendő új gazdasági mechanizmus is. Ennek keretében a tervnek a fő aránvokat meghatározó és a gazdasági tevékenységet befolyásoló szerepe lesz. Gy- * ' (vaskarikával) összefogva azok kerülnek majd a mélybe Hónapokig tartott, yrág a régi víztoronytól idáig értek. Az utca végén, a kis palik köziepén 2000 köbméteres víztorony épül jövőre Tizenkét ember ássa, mélyíti akkurátusán a földet. Keveset beszélnek — lent kevés a levegő, s nagy kánikula idején fojtogat a meleg. A brigádvezető Radócz Imre a Nyugati Főcsatornától vezényelte ide embereit — Most csak 340 kilométert utazunk hetente — mondja Csige Imre, aki szomszédos volt, míg ott lakott az író (s büszke rá nagyon) Veres Péterrel. — Azóta sok év telt el, s a földmunka sohase volt könnyű mesterség. Ha szerencse is van, havi 1800-at megkeres az ember. Ez a bér — hozzájön, ami jár! Családi pótlékra gondol. Hétvégen mindőjüket várja a család otthon. Van köztük hat gyerek apja. öté, de legalább kettő minden nősnek van, — A fiataloknak meg lesz — hunyorít Radócz Imre. — Most erős a normájuk, ne legyen idejük asszonynéppel cieázni! — Azért péntek felé jobban nyílik rá a szemünk! Ezen az őszinte szón úgy nevetnek, hogy egyikük saját hátára dobja a nehéz agyagot — Halkan káromkodik, már a tisztesség is úgy követeli. A mostani munkahelyhez közel, a Vöröshadsereg úti munkásszálláson laknak. Reggelenként sörösüvegben hozzák magukkal a tejet — Sok pénz elmegyen a kosztra, utazásra — mondja Radócz brigádvezetö. Dehát örökké nem élhet az ember otthoni szalonnán — a föd kiszíjja az erőt, pótolni kell! ötnapos a munkahétj ük, reggel hattól este hatig dolgoznak a hatodik napért, amelyik utazással telik. A hetedik a családé, házé. Mert ház van. úgy dukál. — Ha cikket ír rólunk, írja ám bele, hogy aki csak tudja, bírja, taníttassa a gyerekét, ne próbálják a huszadik században ezt a mi nehéz, földbebújós életünket — törli le az izzadságot homlokáról a brigád- vezető. — Tizen ötéves suty- tyó legénykoromban kezd - tem... — És szívesen csinálja most is — vágja ketté szavát Csige Imre, s betyáro- san hunyorít hozzá — felfelé a gödörből. részben kézi kaszákiZSű takarítjuk be. Ugyanis 56 hóidról idegen munkacsapatok aratják le a termést. Mert ipari szalmára szerződtünk. Nem lehet géppel betakarítani. A szalmának tisztának, töretlennek keil lennie. Mázsánként 96 forintot kapunk majd érte. Megéri. Kell a pénz nekünk — somija tovább a főagronómus. — Az ősrí árpa tarlókon már megkezdtük a szalmalehúzás t. Mindjárt a tábla szélére húzatjuk és ott kazlazzák össze. Hadd haladjon a vetőszántás, illetve a műtrágyázás. Szikes talajon gazdálkodik a szövetkezet De helyes agrotechnikával, korszerű talajműveléssel nagyüzemi termésátlagok at érhetnek el. Ezért már hétfőn munkáiba állították a szalmalehúzót. Korán kezdenek a traktorosok, jól bélehaladnaik az estébe. Szerdán megkezdődött; a vetőszántás. Harminc holdon a tarlóba napraforgót vetnek. Holdanként 150 kilót. Nem első eset, amikor nyáron zöldtákarmányter- mesztéssel kísérleteznek. Tavaly csak közepesre sikerült a termés. De így i■ megérte. Ezen a nyáron hátha több eső jár. Akkor a napraforgó termését majd lesdlózzák. Ha nem kedv® az idő, akkor lelegel te tik. Lánctalpas erőgép szántja a tarlót Harminc holdon vetőszántás készül Ha a szikes talajon jó munkát ad a gép, akikor kihagyják a tarlóhántást és rögtön mélyszántják a több ázás holdat. — A termés nem a legjobban sikerült. A víz nagy kárt tett benne, őszi árpából 2300 mázsát takarítottunk be. Búzáiból nem érjük el a tervezettet. A tíz mázsát. Hiába, a víz még nagy úr. Pedig az egész területünkön Bezosztáját termesztünk. Járt már ránk olyan esztendő, a tavalyi, hogy 14 mázsás átlagtermést írhattunk. Olyan táblák is akadtak, ahol majdnem 20 mázsát fizetett az intenzív búza. Most gyengébb. Ezért minden szemre vigyázunk, el ne pocsékolódjék. A nyári munkáknál, a betakarításnál három saját erőgép és őt gép- állomási erőgép dolgozik majd. A közös gazdaságiban évről évre kalászost kalászos után vetnek. A monokultúrás termesztés szakértelmet és helyes talajművelést követéi. A szövetkezetben tudják ezt. S így készítik elő a felszabadult tarlókat a jövő évi kenyér magjának befogadására. A falu szélén, a szövetkezet központjában _ kora hajnaltól késő esitigi zúg a tisztítógép. A szövetkezetiek lapátolják az árpát, megtisztítják, majd a padlásra kerül. Tíz ember dolgozik itt. Mégis többen jönnek erre. Az állattenyésztők, a vezetők, vagy éppenséggel a faluból az asszonyok vagy a gyerekek. Zúg a cséplőgép. Tisztítja az árpát Ma még az árpát. Holnap már a búzát. A kenyérnekvalót. Megállnak az emberek, s tenyerükkel bele-belemeríte- nek a szemekbe. Arcuk elé tartják a marókba szorult szemeket, meg-megíújják és lassan visszacsurgatják a csomóhoz. Egy-két szemet megrágnak. S állnak, csak állnak derűsen a gabonacsomónál. Fizet a föld. Holnap új tenyér sülhet. ■-« Tnuv
