Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
i9őÖ, július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Gondolatok a gazdasági mechanizmus reformjáról, a pártbizottságok és a pártszervezetek gazdaságszervező munkájáról írta: VÁCZI SÁNDOR, a megyei pártbizottság titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon" ti Bizottsága május 25—27-i ülésén elhatározta a gazdasági mechanizmus reformját, s elfogadta a harmadik ötéves tervet, „A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek s a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítása szocialista építőmunkánk két nagy jelentőségű, egymással szorosan összefüggő feladatát jelenti. A kölcsönhatás abban nyilvánul meg, hogy a reform céljainak megvalósítása az egész terv időszakára kiterjed, s egyben elősegíti, gyorsítja a terv célkitűzéseinek megvalósítását." A Központi Bizottság döntése a gazdasági mechanizmus reformjáról nagy fontosságú határozat. A reform pártunk céltudatos és töretlek politikájának eredménye, a határozat a marxizmus—leninizmus ideológiai és elméleti alapjain nyugszik. A gazdasági mechanizmus reformját népgazdaságunk eddigi eredményei és magasabb fejlettségi foka teszi lehetővé és szükségessé. A reform szocialista termelési viszonyaink erősítését, a termelőerők gyorsabb fejlődését, az életszínvonal emelését, a szociális, ta társadalom felépítését szolgálja. A reform a terv- gazdálkodás fejlettebb formájára való áttérést jelenti, amelyben a gazdasági ösztönző és szabályozó eszközök széleskörű alkalmazása nagymértékű vállalati kezdeményezés és önállóság mellett is a központi irányítás hatékonyabbá válását eredményezi. A reform a vállalati, üzemi, tanácsi s a termelőszövetkezeti önállóság növelésével kedvező feltételeket biztosít tevékenységük állandó javításához, az alkotó kezdeményezés kibontakoztatásához, a szocialista demokrácia további fejlődéséhez. Az eddiginél nagyobb szerepet kap a piackutatás A szocialista termelési viszonyok győzelme utón a termelőerők fejlettebb fokán a szocializmus teljes győzelmének biztosítása érdekében a Központi Bizottság határozata az új gazdasági mechanizmus reformjával alapvetően megváltoztatja a népgazdaság központi szerveinek, az üzemek vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetét, működésük feltételeit, gazdálkodásuk formáját. A vezetés közelebb kerül azokhoz a feltételekhez, amelyek a gazdasági mechanizmus bevezetésével fokozatosan létrejönnek. Az üzemi önállóság növelésével jelentősen megnő a vállalatvezetés jelentősége. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, az üzemek s a vállalatok vezetésében együttesen kell érvényesíteni az igazgatók egyszemélyi felelős vezetésének s a dolgozók kollektív részv telének elvét. Ezek nem egymást kizáró, hanem szocialista viszonyaink között egymást kiegészítő elvek. A munka eredményességének biztosítása érdekében a gazdasági mechanizmus reformja után is az igazgatók egyszemélyi felelős vezetésének elvét kell érvényesíteni minden termelési, áruforgalmi, vállalatié jlesztési kérdésben, a kádermunkában. Az egyszemélyi vezetés elvéből azonban nem szabad annak következni, hogy az igazgatók túlságosan sok operatív döntési jogot centralizáljanak saját hatáskörükbe, ellenkezőleg, a mindennapi operatív kérdések eldöntését a lehető legjobban decentralizálják a szakmai és az alsóbb vezetőkre. Az egyszemélyi felelősség elvét a vállalaton belül — fokozottabban mint bármikor — érvényesíteni kell s a szükségletre történő termelés. Ez elősegíti, hogy a termelés hatékonyabbá és minden gazdasági egység munkája szervezetebbé váljon. A reformmal olyan árrendszert alakítunk ki, amely jobban ösztönöz a gazdasági feladatok, a gazdaságosság követelményeinek teljesítésére, s amely kedvezőbb alapot, bázist ad az elosztás tökéletesítéséhez. Elősegíti az elosztás szocialista rendszerének további tökéletesítését. Hatékonyabbá teszi a szocialista bérezés elvének érvényesülését, jobban ösztönzi a kollektívákat s az egyes dolgozókat a szorgalmas, a jó minőségű munkára, a szakképzettség emelésére. Jobb feltételeket teremt a dolgozók fokozódó aktivitásához. A gazdasági mechanizmus reformja összefüggő változásokat, megértéit szükségleteket fejez ki. Az új irányítási rendszerre való áttérés összefüggő társadalmi folyamatot jelent, amely valamilyen formában társadalmunk minden tagját érinti, s ezért iránta senk* sem lehet közömbös. az osztályvezetőknél, üzem- és műhelyvezetőknél, a művezetőknél, a csoport- vezetőknél, a munkásoknál. A vállalaton belüli felelősség fokozását minden szinten előtérbe kell állítani, s különösen fokozni kell az emberért való felelősséget. Különösen a vezetőknek, az igazgatónak, az osztály- és csoport- vezetőknek, üzem- és műhelyvezetőknek ügyelni kell arra, hogy minden munkahelyre olyan ember kerüljön, aki felkészültségénél, tapasztalatánál fogva legjobban el tudja végezni a rábízott munkát. A személyi felelősség érvényesülése érdekében együttesen kell érvényesíteni az anyagi felelősség és az anyagi érdekeltség elvét és fokozottabban szómon kell kérni a kötelezettségek teljesítését. A gazdasági mechanizmus reformja során a dolgozókat is jobban be kell vonni a vezetésbe, a vezetés előtt álló feladatok megoldásába. Fejleszteni kell a termelés irányításának demokratizmusát, s igényelni kell a dolgozók közreműködését a feladatok megoldásában. A dolgozók bevonásának legjobb módja, ha olyan bizottságokat hoznak létre, amelyekben ki-ki képességeinek megfelelően részt tud venni a feladatok kidolgozásában, az egyes vezetők munkájának ellenőrzésében. Ezért rendet kell teremteni e területen is s meg kell szüntetni a párhuzamos bizottságokat. Elképzelhető és helyesnek is látszik, hogy az igazgató mellett működjön a szakvezetők tanácsadó bizottsága, a főmérnök mellett a műszaki fejlesztési, az újítók tanácsa, a tervosztály vagy közgazdasági osztály mellett a közgazdasági tanács, a kereskedelmi osztály mellett a kereskedelmi tanács, a személyzeti osztály vagy főelőadó mellett a szakképzéssel foglalkozó tanács stb. E tanácsok feladatává kellene tenni a tartalékok feltárását, javaslatok kidolgozását s a gazdaságvezetés döntése után a vezetők mellett e tanácsok ellenőriznék az osztályokon, illetve az üzemben a végrehajtást, a döntések megvalósítását. Ezzel a módszerrel elérhetnénk, hogy az üzem dolgozói az eddigieknél jobban az üzem gazdáinak éreznék magukat. A vezetés hatékonyságának fokozása érdekében erősíteni, javítani kell a belső ellenőrzést is. Ezt megköveteli a vállalati önállóság, a felelősség növekedése, a vállalat érdeke. A termelőszövetkezetek vezetésének javításánál abból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezetek olyan kollektív gazdaságok, amelyeket a bennük társult termelők hoztak létre, s amelyeknek a vállalati gazdálkodás általános szabályai' szerint kell tevékenységüket kifejteni. E kettős jellegnek megfelelően ■ kell. a szövetkezeti belső életnek alakulni. A tagok azonban nemcsak tulajdonosok, hanem a szövetkezet dolgozói is. Ezért a tulajdonosi jogokon túlmenően megilleti őket a vállalatok dolgozóira is érvényes jogok és vállalniok kell mindkét alapon keletkező kötelezettségeket is. Mindezek alapján a tulajdonos és a dolgozó tagAz új gazdasági mechanizmusban megnő a vállalati önállóság, a felelősség és a kockázat. A vállalati vezetők döntései is az eddigieknél nagyobb mértékben hatnak a vállalati s az egyéni jövedelmekre, a dolgozók munkakörülményeire, a vállalaton belüli szociális, egészségügyi és kulturális ellátásra. Ez a vállalati szakszervezeti szervek tevékenységére is befolyást gyakorol. A gazdálkodás új rendje és a vállalat szervezete megkívánja, hogy a szakszervezeti szervek felépítése, tevékenysége is igazodjon a vállalati szervezethez. A szakszervezet jogait az új gazdasági mechanizmusban a dolgozók jogaként kell felfogni, amely úgv képviseli az összdolgozók vagy az egyén érdekét, hogy a vállalati, a népgazdasági érdekek is érvényesüljenek. A dolgozók bevonását a vállalatvezetésbe a gazdaságvezetők mellett elsősorban a szakszervezeteknek kell biztosítani olymódon, hogy az segítse az egyszemélyi felelős vezetők munkáját. A vállalati szakszervezeti szervek segítséget nyújtanak az olyan vállalati tervek, vállalatfejlesztés kialakításában. amely a leghatékonyabban szolgálja a népgazdaság érdekeit s egyben kifejezi a vállalati kollektívák érdekeit is. — Ugyanakkor szervező, mozság együttes testületének, a közgyűlésnek joga dönteni a termelőszövetkezeti tagság alapvető érdekeit érintő kérdésekben. A termelőszövetkezet azonban nemcsak kollektív szervezet, hanem termelő vállalat is, ezért a szövetkezeti jelleg megtartása mellett erősíteni és fejleszteni szükséges a vállalatszerű gazdálkodást. A vállalati jelleg erősítése érdekében fokozni kell a vezetőség, az igazgatóság önállóságát az operatív gazdaságvezetési ügyekben. A vezetőség azonban nem tekinthető csupán vállalatvezetői testületnek, hiszen a vezetőség tagjai egyben szövetkezeti tagok, tehát tulajdonosok is. Ezért a kollektív döntés szerepe itt általában nagyobb, mint az állami vállalatok vezetésében. A termelőszövetkezetekben a vezetőség a tagságnak, a közgyűlésnek tartozik felelőséggel. A szövetkezet s a vezetőség munkája felett a folyamatos ellenőrzést az ellenőrző bizottság gyakorolja, és azt általában maga folytatja le, de a szövetkezet költségén szakértőket is igénybe vehet, vagy kérheti szakértők kirendelését a feladatok kidolgozása, az egyes vezetők munkájának ellenőrzése, a feladatok megvalósításának segítése végett. Működtetni kell az alapszabály alapján a már létrehozott bizottságokat is, hogy így is fokozzuk a termelőszövetkezeti tagság aktivitását, részvételét a vezetésben, a feladatok megvalósításában. ♦ gósító munkát végeznek e célkitűzések megvalósítása érdekében. Az új gazdasági mechanizmusban az üzemi szak- szervezet a vállalat vezetésével egyetértésben kollektív szerződésben foglalja össze a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő szabályokat. A kollektív szerződés érvényes jogszabályokra épülve részleteiben és konkrétan tartalmazza a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szerv kötelességeit. A kollektív szerződés tartalmazza majd a munkaviszonyt, a munka- védelmet, az nyagd és erkölcsi ösztönzés rendszerét, a személyi jövedelmek elosztását stb. érintő szabályokat, Ezt a vállalat alkotmányaként kell kezelni. A szakszervezeti szervek hatásköre úgy is nő. hogy meghatározott kérdésekben az igazgató véleményét kikérve önállóan döntenek a vállalat pénzügyi keretein belül a dolgozókat érintő szociális. egészségügyi és kulturális kérdésekben. Ellenőrzési, illetve egyetértési jog illeti meg a szakszervezetei a dolgozók munka- viszonyával, a munkaidővel, az anyagi és erkölcsi ösztönző rendszerekkel, valamint a személyi jövedelmek elosztásával kapcsolatban. A gazdasági vezetőnek döntés előtt ki kell kérni a szakszervezet véleményét a munkavédelmi berendezéseket, a munkavédelmet, Az új gazdasági mechanizmus kidolgozása, a gazdasági mechanizmus reformja igen fontos és lényeges láncszem azoknak az intézkedéseknek sorában, melyeknek célja a párt vezető szerepének fokozottabb érvényesítése. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni keli, hogy a párt vezető szerepét nem szabad leszűkíteni a Központi Bizottságra, a Politikai Bizottságra. A párt vezető szerepét a pártszervek egész rendszere, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a pártbizottságok s a pártszervezetek érvényesítik. A párt vezető szerepének érvényesítéséből nem lehet kivonni a kommunista állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetőket sem. A párt feladatai a gazdasági mechanizmus reformja során megtnövekednék és módosulnak is. Az új helyzetben tovább kell fejlesztenünk a pártmunka ma is helyesnek bizonyult jó módszereit és módosítanunk kell azokat, amelyek eddigi formájukban nem hoztak kielégítő eredményt, s el kell hagynunk mindazt, amit a fejlődés túlhaladott. Arról van tehát szó. hogy a pártmunka tartalmát és módszereit is közelebb visszük azokhoz a feltételekhez, amelyek a gazdasági mechanizmus bevezetésével létrejönnek. A gazdasági mechanizmus bevezetésével a párt jobban elhatárolja a párt és a gazdasági munkát, a társadalmi szervek tevékenységét és konkrétabbá teszi a vezetők, a dolgozók felelősségét. Ezzel megváltozik az a gyakorlat, hogy a feladatok elhatárolatlansága miatt sok vezetői gyengeséget, hibát, hibák elkövetését a pártra hárítsák. A gazdasági mechanizmus reformjával az állami, gazdasági szervek, a szak- szervezetek hatáskörébe kerül egy sor olyan feladat, amivel a régi mechanizmus gyengeségei miatt eddig a pártbizottságok és a párt- szervezetek foglalkoztak, így fokozatosan megteremtődik a feltétele annak, hogy a pártszeryek az eddigieknél eredményesebben végezzék munkájukat. Az önállóság növekedése fokozza a pártbizottságok és a pártszervezetek felelősségét, növeli ezek hatáskörét a gazdasági építőmunkában. A reform során a gazdasági vezetők is jobban igénylik a pártszervek véleményét, tapasztalatát, A nagyobb önállóság megnöveli a dolgozók kezdeményezőkészségét. Az önállóság helytelen irányba is elvihet vezetőket, az áru- és pénzviszonyok növekedése, a nyereségnek köza munkavégzés biztonságát, a dolgozók egészségének es testi épségének védelmét érintő kérdésekben. Ki kell kérni a szakszervezet véleményét az üzemi gazdasági vezetők megítélése. megerősítése vagy leváltása tekintetében is. A termelési aktivitás kiváltásában és kibontakoztatásában nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek, amely a gazdálkodás új rendszerében az eddigieknél hatékonyabban érvényesülhet. A verseny irányítása és szervezése, az eredmények értékelése, a gazdasági vezetők és a szaksziervezeti szervek együttes feladata. Hatékonyabbá kell tenni a dolgozók, illetve a szak- szervezet által végzett üzemen belüli társadalmi ellenőrzést is. ponti helyre történő állítása egyes vezetőket a népgazdasági érdekekkel ellentétben a nyerészkedés irányába taszíthat. A gazdasági mechanizmus reformja során ezért emelni kell a pártszervek politikai vezetésének színvonalát, hatékonyabbá kell tenni a különböző szervek munkájának koordinálását, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek munkájának ellenőrzését. A pártbizottságoknak, a pártszervezeteknek az új gazdasági mechanizmusban a politikai vezetés színvonalának emelése érdekében munkájuk meghatározásánál a terület, az adott gazdaság helyzetéi, körülményeit mérlegelve a Központi Bizottság határozataiból kell kiindulni. A párt- bizottságok. a pártszervezetek munkájánák a Központi Bizottság határozatai képezik az alapját, emellett irányító tevékenységük során a körülményeket, a dolgozók véleményét, javaslatait figyelembe véve azokban a kérdésekben is. melyben nincs a Központi Bizottságnak vagy a kormánynak határozata, fejlesztési programokat, javaslatokat kell kidolgozni. Irányító munkájukban fontos, hogy a dolgozók jogos, helyesnek bizonyult kritikai észrevételei alapján javaslatokat készítsenek egy-egy feladat megoldására az állami és gazdasági vezetés részére is. A gazdasági mechanizmus reformja során gondoskodni kell a különböző szervek helyes kapcsolatáról, azoknak feltételeknek a megteremtéséről, amelyben a tömegek aktívan részt vehetnek az ügyek irányításában, a vezetők munkájának ellenőrzésében, a kérdések, a feladtok tárgyilagos megvitatásában, a politikai gondolkodás, a kritikai szellem, a nyílt és őszinte légkör fejlesztésében. Az irányító munkában a változások figyelemmel kísérése, számbavétele mindig fontos volt, azonban most a gazdasági mechanizmus reformjával ez még fontosabbá válik, s előtérbe kerül, mert enélikül nem végezhető el a feladatok helyes meghatározása. Az irányító munkában a fő kérdések kiemelése és kézbentartása nagyon fontos. A politikai vezetés színvonalának emeléséhez ez nagyban hozzájárul a kommunisták, a különböző szervek munkájának koordinálása. A munka koordinálására az új gazdasági mechanizmusban nagyobb (Folytatás o 8, oldalonj A gazdasági mechanizmus reformja és a gazdaságvezetés fejlesztése A szakszervezetek helye, szerepe az állami vállalatoknál Á pártbizottságok, a párt- szervezetek gazdaságszervező munkája az új gazdasági mechanizmusban
