Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

i9őÖ, július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Gondolatok a gazdasági mechanizmus reformjáról, a pártbizottságok és a pártszervezetek gazdaság­szervező munkájáról írta: VÁCZI SÁNDOR, a megyei pártbizottság titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon" ti Bizottsága május 25—27-i ülésén elhatározta a gazdasági mechanizmus reformját, s elfogadta a harmadik ötéves tervet, „A harmadik ötéves terv célki­tűzéseinek s a gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítása szocialista építőmunkánk két nagy je­lentőségű, egymással szoro­san összefüggő feladatát je­lenti. A kölcsönhatás abban nyilvánul meg, hogy a re­form céljainak megvalósí­tása az egész terv idősza­kára kiterjed, s egyben elő­segíti, gyorsítja a terv cél­kitűzéseinek megvalósítását." A Központi Bizottság döntése a gazdasági me­chanizmus reformjáról nagy fontosságú határozat. A re­form pártunk céltudatos és töretlek politikájának ered­ménye, a határozat a mar­xizmus—leninizmus ideoló­giai és elméleti alapjain nyugszik. A gazdasági me­chanizmus reformját nép­gazdaságunk eddigi eredmé­nyei és magasabb fejlettségi foka teszi lehetővé és szüksé­gessé. A reform szocialista termelési viszonyaink erő­sítését, a termelőerők gyor­sabb fejlődését, az életszín­vonal emelését, a szociális, ta társadalom felépítését szolgálja. A reform a terv- gazdálkodás fejlettebb for­májára való áttérést jelenti, amelyben a gazdasági ösz­tönző és szabályozó eszkö­zök széleskörű alkalmazása nagymértékű vállalati kez­deményezés és önállóság mellett is a központi irá­nyítás hatékonyabbá válását eredményezi. A reform a vállalati, üzemi, tanácsi s a termelő­szövetkezeti önállóság nö­velésével kedvező feltétele­ket biztosít tevékenységük állandó javításához, az al­kotó kezdeményezés kibon­takoztatásához, a szocialista demokrácia további fejlő­déséhez. Az eddiginél nagyobb szerepet kap a piackutatás A szocialista termelési vi­szonyok győzelme utón a termelőerők fejlettebb fo­kán a szocializmus teljes győzelmének biztosítása ér­dekében a Központi Bizott­ság határozata az új gaz­dasági mechanizmus re­formjával alapvetően meg­változtatja a népgazdaság központi szerveinek, az üze­mek vállalatok, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek helyzetét, működésük felté­teleit, gazdálkodásuk for­máját. A vezetés közelebb kerül azokhoz a feltételekhez, amelyek a gazdasági me­chanizmus bevezetésével fokozatosan létrejönnek. Az üzemi önállóság nö­velésével jelentősen megnő a vállalatvezetés jelentősé­ge. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével, az üzemek s a vállalatok veze­tésében együttesen kell ér­vényesíteni az igazgatók egyszemélyi felelős vezeté­sének s a dolgozók kollek­tív részv telének elvét. Ezek nem egymást kizáró, hanem szocialista viszo­nyaink között egymást ki­egészítő elvek. A munka eredményessé­gének biztosítása érdeké­ben a gazdasági mechaniz­mus reformja után is az igazgatók egyszemélyi fele­lős vezetésének elvét kell érvényesíteni minden ter­melési, áruforgalmi, válla­latié jlesztési kérdésben, a kádermunkában. Az egy­személyi vezetés elvéből azonban nem szabad annak következni, hogy az igazga­tók túlságosan sok opera­tív döntési jogot centrali­záljanak saját hatáskörük­be, ellenkezőleg, a min­dennapi operatív kérdések eldöntését a lehető legjob­ban decentralizálják a szakmai és az alsóbb veze­tőkre. Az egyszemélyi felelősség elvét a vállalaton belül — fokozottabban mint bármi­kor — érvényesíteni kell s a szükségletre történő termelés. Ez elősegíti, hogy a termelés hatékonyabbá és minden gazdasági egy­ség munkája szervezetebbé váljon. A reformmal olyan árrendszert alakítunk ki, amely jobban ösztönöz a gazdasági feladatok, a gaz­daságosság követelményei­nek teljesítésére, s amely kedvezőbb alapot, bázist ad az elosztás tökéletesítésé­hez. Elősegíti az elosztás szocialista rendszerének további tökéletesítését. Hatékonyabbá teszi a szocialista bérezés elvének érvényesülését, jobban ösz­tönzi a kollektívákat s az egyes dolgozókat a szorgal­mas, a jó minőségű mun­kára, a szakképzettség eme­lésére. Jobb feltételeket te­remt a dolgozók fokozódó aktivitásához. A gazdasági mechanizmus reformja összefüggő válto­zásokat, megértéit szükség­leteket fejez ki. Az új irá­nyítási rendszerre való át­térés összefüggő társadalmi folyamatot jelent, amely valamilyen formában társa­dalmunk minden tagját érinti, s ezért iránta senk* sem lehet közömbös. az osztályvezetőknél, üzem- és műhelyvezetőknél, a művezetőknél, a csoport- vezetőknél, a munkások­nál. A vállalaton belüli felelősség fokozását min­den szinten előtérbe kell állítani, s különösen fokoz­ni kell az emberért való felelősséget. Különösen a vezetőknek, az igazgató­nak, az osztály- és csoport- vezetőknek, üzem- és mű­helyvezetőknek ügyelni kell arra, hogy minden mun­kahelyre olyan ember ke­rüljön, aki felkészültségé­nél, tapasztalatánál fogva legjobban el tudja végezni a rábízott munkát. A sze­mélyi felelősség érvényesü­lése érdekében együttesen kell érvényesíteni az anya­gi felelősség és az anyagi érdekeltség elvét és foko­zottabban szómon kell kérni a kötelezettségek tel­jesítését. A gazdasági mechaniz­mus reformja során a dol­gozókat is jobban be kell vonni a vezetésbe, a veze­tés előtt álló feladatok megoldásába. Fejleszteni kell a termelés irányításá­nak demokratizmusát, s igényelni kell a dolgozók közreműködését a felada­tok megoldásában. A dol­gozók bevonásának legjobb módja, ha olyan bizottsá­gokat hoznak létre, ame­lyekben ki-ki képességei­nek megfelelően részt tud venni a feladatok kidolgo­zásában, az egyes vezetők munkájának ellenőrzésé­ben. Ezért rendet kell te­remteni e területen is s meg kell szüntetni a pár­huzamos bizottságokat. El­képzelhető és helyesnek is látszik, hogy az igazgató mellett működjön a szak­vezetők tanácsadó bizottsá­ga, a főmérnök mellett a műszaki fejlesztési, az újítók tanácsa, a tervosz­tály vagy közgazdasági osz­tály mellett a közgazdasá­gi tanács, a kereskedelmi osztály mellett a kereske­delmi tanács, a személyze­ti osztály vagy főelőadó mellett a szakképzéssel foglalkozó tanács stb. E ta­nácsok feladatává kellene tenni a tartalékok feltárá­sát, javaslatok kidolgozá­sát s a gazdaságvezetés döntése után a vezetők mellett e tanácsok ellen­őriznék az osztályokon, il­letve az üzemben a végre­hajtást, a döntések meg­valósítását. Ezzel a mód­szerrel elérhetnénk, hogy az üzem dolgozói az eddi­gieknél jobban az üzem gazdáinak éreznék magu­kat. A vezetés hatékonyságá­nak fokozása érdekében erősíteni, javítani kell a belső ellenőrzést is. Ezt megköveteli a vállalati ön­állóság, a felelősség növe­kedése, a vállalat érdeke. A termelőszövetkezetek vezetésének javításánál ab­ból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezetek olyan kollektív gazdaságok, ame­lyeket a bennük társult ter­melők hoztak létre, s ame­lyeknek a vállalati gazdál­kodás általános szabályai' szerint kell tevékenységü­ket kifejteni. E kettős jel­legnek megfelelően ■ kell. a szövetkezeti belső életnek alakulni. A tagok azonban nemcsak tulajdonosok, ha­nem a szövetkezet dolgo­zói is. Ezért a tulajdonosi jogokon túlmenően megil­leti őket a vállalatok dol­gozóira is érvényes jogok és vállalniok kell mindkét alapon keletkező kötelezett­ségeket is. Mindezek alapján a tu­lajdonos és a dolgozó tag­Az új gazdasági mecha­nizmusban megnő a válla­lati önállóság, a felelősség és a kockázat. A vállalati vezetők döntései is az ed­digieknél nagyobb mérték­ben hatnak a vállalati s az egyéni jövedelmekre, a dolgozók munkakörülmé­nyeire, a vállalaton belüli szociális, egészségügyi és kulturális ellátásra. Ez a vállalati szakszervezeti szervek tevékenységére is befolyást gyakorol. A gaz­dálkodás új rendje és a vállalat szervezete megkí­vánja, hogy a szakszerve­zeti szervek felépítése, te­vékenysége is igazodjon a vállalati szervezethez. A szakszervezet jogait az új gazdasági mechanizmusban a dolgozók jogaként kell felfogni, amely úgv képvi­seli az összdolgozók vagy az egyén érdekét, hogy a vállalati, a népgazdasági érdekek is érvényesüljenek. A dolgozók bevonását a vál­lalatvezetésbe a gazdaságve­zetők mellett elsősorban a szakszervezeteknek kell biztosítani olymódon, hogy az segítse az egyszemélyi felelős vezetők munkáját. A vállalati szakszervezeti szervek segítséget nyújta­nak az olyan vállalati ter­vek, vállalatfejlesztés ki­alakításában. amely a leg­hatékonyabban szolgálja a népgazdaság érdekeit s egyben kifejezi a vállalati kollektívák érdekeit is. — Ugyanakkor szervező, moz­ság együttes testületének, a közgyűlésnek joga dönteni a termelőszövetkezeti tag­ság alapvető érdekeit érin­tő kérdésekben. A terme­lőszövetkezet azonban nem­csak kollektív szervezet, hanem termelő vállalat is, ezért a szövetkezeti jelleg megtartása mellett erősíte­ni és fejleszteni szükséges a vállalatszerű gazdálko­dást. A vállalati jelleg erő­sítése érdekében fokozni kell a vezetőség, az igazga­tóság önállóságát az ope­ratív gazdaságvezetési ügyekben. A vezetőség azonban nem tekinthető csupán vállalatvezetői tes­tületnek, hiszen a vezető­ség tagjai egyben szövet­kezeti tagok, tehát tulaj­donosok is. Ezért a kollek­tív döntés szerepe itt ál­talában nagyobb, mint az állami vállalatok vezetésé­ben. A termelőszövetkeze­tekben a vezetőség a tag­ságnak, a közgyűlésnek tartozik felelőséggel. A szövetkezet s a vezető­ség munkája felett a fo­lyamatos ellenőrzést az el­lenőrző bizottság gyakorol­ja, és azt általában maga folytatja le, de a szövetke­zet költségén szakértőket is igénybe vehet, vagy kér­heti szakértők kirendelését a feladatok kidolgozása, az egyes vezetők munkájának ellenőrzése, a feladatok megvalósításának segítése végett. Működtetni kell az alapszabály alapján a már létrehozott bizottságokat is, hogy így is fokozzuk a ter­melőszövetkezeti tagság ak­tivitását, részvételét a ve­zetésben, a feladatok meg­valósításában. ♦ gósító munkát végeznek e célkitűzések megvalósítása érdekében. Az új gazdasági mecha­nizmusban az üzemi szak- szervezet a vállalat vezeté­sével egyetértésben kollek­tív szerződésben foglalja össze a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő szabályokat. A kollektív szerződés érvényes jogsza­bályokra épülve részletei­ben és konkrétan tartal­mazza a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szerv kötelességeit. A kollektív szerződés tartalmazza majd a munkaviszonyt, a munka- védelmet, az nyagd és er­kölcsi ösztönzés rendszerét, a személyi jövedelmek el­osztását stb. érintő szabá­lyokat, Ezt a vállalat alkot­mányaként kell kezelni. A szakszervezeti szervek hatásköre úgy is nő. hogy meghatározott kérdésekben az igazgató véleményét ki­kérve önállóan döntenek a vállalat pénzügyi keretein be­lül a dolgozókat érintő szo­ciális. egészségügyi és kul­turális kérdésekben. Ellen­őrzési, illetve egyetértési jog illeti meg a szakszer­vezetei a dolgozók munka- viszonyával, a munkaidő­vel, az anyagi és erkölcsi ösztönző rendszerekkel, va­lamint a személyi jövedel­mek elosztásával kapcso­latban. A gazdasági vezetőnek döntés előtt ki kell kérni a szakszervezet véleményét a munkavédelmi berende­zéseket, a munkavédelmet, Az új gazdasági mecha­nizmus kidolgozása, a gaz­dasági mechanizmus re­formja igen fontos és lé­nyeges láncszem azoknak az intézkedéseknek sorában, melyeknek célja a párt vezető szerepének fokozot­tabb érvényesítése. A félre­értések elkerülése végett hangsúlyozni keli, hogy a párt vezető szerepét nem szabad leszűkíteni a Köz­ponti Bizottságra, a Politi­kai Bizottságra. A párt ve­zető szerepét a pártszervek egész rendszere, a Központi Bizottság, a Politikai Bi­zottság, a pártbizottságok s a pártszervezetek érvénye­sítik. A párt vezető szere­pének érvényesítéséből nem lehet kivonni a kommunis­ta állami, gazdasági és tö­megszervezeti vezetőket sem. A párt feladatai a gazda­sági mechanizmus reform­ja során megtnövekednék és módosulnak is. Az új hely­zetben tovább kell fejlesz­tenünk a pártmunka ma is helyesnek bizonyult jó módszereit és módosíta­nunk kell azokat, amelyek eddigi formájukban nem hoztak kielégítő eredményt, s el kell hagynunk mind­azt, amit a fejlődés túlha­ladott. Arról van tehát szó. hogy a pártmunka tartal­mát és módszereit is köze­lebb visszük azokhoz a fel­tételekhez, amelyek a gaz­dasági mechanizmus beve­zetésével létrejönnek. A gazdasági mechanizmus be­vezetésével a párt jobban elhatárolja a párt és a gazdasági munkát, a társa­dalmi szervek tevékenysé­gét és konkrétabbá teszi a vezetők, a dolgozók fele­lősségét. Ezzel megváltozik az a gyakorlat, hogy a fel­adatok elhatárolatlansága miatt sok vezetői gyengesé­get, hibát, hibák elköveté­sét a pártra hárítsák. A gazdasági mechaniz­mus reformjával az állami, gazdasági szervek, a szak- szervezetek hatáskörébe ke­rül egy sor olyan feladat, amivel a régi mechanizmus gyengeségei miatt eddig a pártbizottságok és a párt- szervezetek foglalkoztak, így fokozatosan megterem­tődik a feltétele annak, hogy a pártszeryek az ed­digieknél eredményesebben végezzék munkájukat. Az önállóság növekedése fokozza a pártbizottságok és a pártszervezetek fele­lősségét, növeli ezek hatás­körét a gazdasági építő­munkában. A reform során a gazdasági vezetők is job­ban igénylik a pártszervek véleményét, tapasztalatát, A nagyobb önállóság meg­növeli a dolgozók kezde­ményezőkészségét. Az ön­állóság helytelen irányba is elvihet vezetőket, az áru- és pénzviszonyok növeke­dése, a nyereségnek köz­a munkavégzés biztonságát, a dolgozók egészségének es testi épségének védelmét érintő kérdésekben. Ki kell kérni a szakszervezet véle­ményét az üzemi gazdasági vezetők megítélése. meg­erősítése vagy leváltása te­kintetében is. A termelési aktivitás kiváltásában és kibontakoz­tatásában nagy szerepe van a szocialista munkaverseny­nek, amely a gazdálkodás új rendszerében az eddigi­eknél hatékonyabban érvé­nyesülhet. A verseny irá­nyítása és szervezése, az eredmények értékelése, a gazdasági vezetők és a szaksziervezeti szervek együttes feladata. Hatékonyabbá kell tenni a dolgozók, illetve a szak- szervezet által végzett üze­men belüli társadalmi el­lenőrzést is. ponti helyre történő állí­tása egyes vezetőket a népgazdasági érdekekkel ellentétben a nyerészkedés irányába taszíthat. A gaz­dasági mechanizmus re­formja során ezért emelni kell a pártszervek politikai vezetésének színvonalát, ha­tékonyabbá kell tenni a kü­lönböző szervek munkájá­nak koordinálását, az álla­mi, a gazdasági és a tár­sadalmi szervek munkájá­nak ellenőrzését. A pártbizottságoknak, a pártszervezeteknek az új gazdasági mechanizmusban a politikai vezetés színvo­nalának emelése érdekében munkájuk meghatározásá­nál a terület, az adott gaz­daság helyzetéi, körülmé­nyeit mérlegelve a Köz­ponti Bizottság határozatai­ból kell kiindulni. A párt- bizottságok. a pártszerveze­tek munkájánák a Köz­ponti Bizottság határozatai képezik az alapját, emel­lett irányító tevékenységük során a körülményeket, a dolgozók véleményét, ja­vaslatait figyelembe véve azokban a kérdésekben is. melyben nincs a Központi Bizottságnak vagy a kor­mánynak határozata, fej­lesztési programokat, javas­latokat kell kidolgozni. Irá­nyító munkájukban fontos, hogy a dolgozók jogos, he­lyesnek bizonyult kritikai észrevételei alapján javas­latokat készítsenek egy-egy feladat megoldására az ál­lami és gazdasági vezetés részére is. A gazdasági mechaniz­mus reformja során gon­doskodni kell a különböző szervek helyes kapcsolatá­ról, azoknak feltételek­nek a megteremtéséről, amelyben a tömegek ak­tívan részt vehetnek az ügyek irányításában, a ve­zetők munkájának ellenőr­zésében, a kérdések, a fel­adtok tárgyilagos megvita­tásában, a politikai gondol­kodás, a kritikai szellem, a nyílt és őszinte légkör fej­lesztésében. Az irányító munkában a változások figyelemmel kí­sérése, számbavétele min­dig fontos volt, azonban most a gazdasági mecha­nizmus reformjával ez még fontosabbá válik, s előtérbe kerül, mert enélikül nem vé­gezhető el a feladatok he­lyes meghatározása. Az irá­nyító munkában a fő kér­dések kiemelése és kézben­tartása nagyon fontos. A politikai vezetés szín­vonalának emeléséhez ez nagyban hozzájárul a kom­munisták, a különböző szervek munkájának koor­dinálása. A munka koor­dinálására az új gazdasági mechanizmusban nagyobb (Folytatás o 8, oldalonj A gazdasági mechanizmus reformja és a gazdaságvezetés fejlesztése A szakszervezetek helye, szerepe az állami vállalatoknál Á pártbizottságok, a párt- szervezetek gazdaságszervező munkája az új gazdasági mechanizmusban

Next

/
Oldalképek
Tartalom