Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966, július 31. Gondolatok a gazdasági mechanizmus reformjáról, a pártbizottságok és a párt- szervezetek gazdaságszervező munkájáról (Folytatás a 7. oldalról) szükség lesz, mint eddig. Az új gazdasági mechanizmusban konkrétabbá válik s jobban elhatárolódik a párt, az állami, a gazdasági mechanizmus reform- vek munkája. E szervek és vezetőik nagyobb önállóságot kapnak, ezzel együtt nő a felelősségük is. A gazdasági mechanizmus reformja során fokozatosan megszűnik az a gyakorlat, hogy a pártbizottságok s a párt- szervezetek az állami, a gazdasági vezetők, a szak- szervezet helyett dolgoznak, s így hatékonyabbá válik a pártbizottságok, a párt- szervezetek munkája is. A munka koordinálására azért is nagy szükség van, mert a politikai vezetés a párt politikája, a párt, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek rendszerén keresztül valósul meg. Ezek a szervek együttesen biztosítják a párt és a kormány határozatainak megvalósítását. A koordináció teszi lehetővé, hogy az egyes szervekben dolgozó kommunisták az adott szerv sajátosságának megfelelően dolgozzanak. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után jó koordinációs munka nélkül nem lehet eredményesen dolgozni. A feladatok meghatározása, koordinálása után a feladatok végrehajtásában fontos szerepe van a szervező munkának, a kommunisták példamutatásának. Jórészt ettől függ a végrehajtás sikere, hatékonysága, Ezért nagyon fontos, hogy minden területen dolgozzanak kommunisták. A példamutatásnak, a szervező munkának kifejezésre kell jutni a párt s a kormány határozatainak végrehajtásában, a tudomány, az élenjáró tapasztalatok alkalmazásában, terjesztésében, a szocialista munka- versenyben, a helytállásban, a lazaságok, felelőtlenségek leleplezésében, felszámolásában, egyszóval az élet minden kérdésében. Az új gazdasági mechanizmusban nem csökken, ellenkezőleg növekszik a kádermunka jelentősége. Ez megköveteli, hogy a pártszervek az eddigieknél is hatékonyabban foglalkozzanak a kádermunkával. A pártbizottságoknak, a párt- szervezeteknek aktív kezdeményező szerepük kell hogy legyen az állami, a gazdasági s a társadalmi szervek vezetőinek kiválasztásában, az alkalmatlannak bizonyultak kicserélésében. A gazdasági mechanizmus reformja során a káderek kiválasztásakor ugyanúgy mint eddig, nagy figyelmet kell fordítani a politikai megbízhatóságra, a szakmai hozzáértésre, emellett vizsgálni kell azt is, hogy milyen az adott ember munkában való jártassága, áldozatkészsége. felelősségtudata. a dolgokhoz való viszonya. A kádermunkában különösen most, amikor napirenden van az új gazdasági mechanizmus bevezetése, külön figyelmet érdemel Kádár elvtárs megállapítása, amit a gazdaságirányítási reformot előkészítő bizottság záró értekezletén tett. Kádár elvtárs itt arra a kérdésre válaszolt, hogy megfelelnek-e az új követelményeknek a vezetők. Kádár elvtárs kifejtette: — ..Az emberek zöme megfelel, mert. menetközben megtanulja elvégezni azokat a. feladatokat, amelyeket az új feltételek állítanak elébe, s eközben gondolkodásmódja is átalakul. Minden valamirevaló párt.. KISZ. vagy szakszervezeti funkcionárius csak örül annak, hogy ezentúl alkotóbban dolgozhat, mert számukra ezt jelentik a változások. Munkájuk feltételei úgy alakulnak, hogy több lehetőségük lesz az önálló alkotó, az életben hatékony tevékenységre”. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése fokozza az ellenőrző munka iránt támasztott követelményeket is. Az elkövetkezendő időben hatékonyabbá és rendszeresebbé kell tenni a határozatokat, a feladatok végrehajtásának pártellenőrzését. Az ellenőrzésben fő szempontként kell kezelni, hogy érvényesül-e a párt, és a kormány gazdaságpolitikai döntése. Az adott gazdasági egység munkájával, tevékenységével elősegíti-e a népgazdasági érdekek érvényesülését. Az ellenőrző munka során rendszeresen vizsgálni kell a felsőbb párt és állami szervek, illetve saját határozataik végrehajtását, azt, hogy az illető szervek milyen felelősséggel foglalkoznak a termelés valamennyi forrásának, lehetőségeinek kihasználásával, a tudomány, a technika, az üzemszervezés, a gyártásszervezés legjobb eredményeinek alkalmazásával, a munkaerő, az anyagi és a pénzügyi források gazdaságos felhasználásával, a munkatermelékenység, a minőség, a korszerűség, a versenyképesség alakulásával, beruházásokkal, ár- és hitelkérdésekkel, továbbá rendszeresen ellenőrizni kell a vezetők munkastílusát, vezetői határozottságot, a vezetésben a demokratikus módszerek érvényesülését, valamint a vezetők és a tömegek kapcsolatának alakulását. A pártbizottságok és a pártszervezetek az ellenőrző munka során e legfontosabb kérdésekkel foglalkozzanak, mert így van biztosítva a feladatok érdemi megoldása. Az elaprózott ellenőrzés csökkenti a vezetők felelősségét, s növeli a pártmunka bürokratikus, formális oldalait. A gazdasági mechanizmus reformjával növekszik az agitációs és propaganda- munka jelentősége, szerepe, a magasabb rendű öntudat, formálásában. A gazdasági mechanizmus reformja fokozza az ember aktív szerepét a társadalomban. A Központi Bizottság határozata önmagától nem valósul meg, ezért a propaganda, az agitáció eszközeivel meg kell ismertetni az intézkedések lényegét, az intézkedések értelmét, az egyes ember kötelességét, mert az emberek csak akkor cselekszenek tudatosan, ha tudják mit kell tenniük, munkájuknak mi az értelme, az értéke. Kádár elvtárs ugyancsak a gazdaságirányítási reformot előkészítő bizottság záró értekezletén hangsúlyozta, hogy „mindenekelőtt arra van szükség, hogy a gazdasági élet kulcspozícióiban lévők jól megértsék a reform lényegét, alapgondolatait, hogy már az előkészítő munkát is ennek szellemében tudják végzni. s ezután magának a reformnak az érvényesítését is. miután a vezetők megértették, egy szélesebb körrel is meg kell értetni a tennivalókat”. A gazdasági mechanizmus reformja újfajta gondolkodásmódot, a gazdasági kérdések korszerű felfogását követeli meg. A feladatoknak megfelelő új nézetek kialakulása azonban nem megy végbe eszmei összecsapások, az elavult nézetek elleni ideológiai harc nélkül. A reális szemlélet kialakulása viszont a lehetőségek gyorsabb kihasználásának elengedhetetlen feltétele. Ezért a propaganda és az agitációs munkában ebben az időszakban is folytatni kell a kétfrontos harcot, küzdeni kell a túlzott remények, a pesszimizmus, a konzervatívizmus, a régi, elavulthoz való merev ragaszkodás, a torzítások, a félreértések, a türelmetlenség, a lazaságok ellen. A pártnak, a kommunistáknak az új mellé kell állni, az újat kell hirdetni és a gyakorlatban megvalósítani. A gazdasági mechanizmus reformja a kommunistáktól is újabb ismereteket igényel. A politikai, a műszaki ismeretek mellé most alaposabb közgazdasági ismeretre kell szert tenni, mert nekik kell megértetni, elfogadtatni az újat, bekapcsolni az embereket az új gazdasági mechanizmus megvalósításába. Az elkövetkezendő időben széleskörű és eleven gazdaságpolitikai propagandát kell folytatnunk, mely egyfelől kellő információt nyújt a széles rétegeknek az új gazdasági mechanizmus összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről, másfelől biztosítani kell a tömegek véleményének összegyűjtését és hasznosítását is. Az új gazdasági mechanizmust az emberek valósítják meg. Hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése milyen eredménynyel jár, jórészt a párt- szervezeteken, a kommunis" iákon múlik. A gazdasági mechanizmus reformja uj erőket szabadít fel, bevezetésével megteremthető az emberek, az üzemek és kollektívák érdekeinek s a társadalom érdekeinek összhangja. Ha a pártbizottságok, a pártszervezetek, a kommunisták az új gazdasági mechanizmus szellemében dolgoznak és jól végzik munkájukat, akkor a társadalom, de saját maguk hasznára is nagy eredményeket érnek el. Ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus megvalósuljon, valamennyi kommunista, valamennyi vezető és dolgozó eszére, szívére, lelkesedésére és jó munkájára szükség van. A Központi Bizottság határozata szerint az új gazdasági mechanizmus alapvető elemeit egyidejűleg 1968. január 1-én léptetjük életbe. Az előkészítés, a bevezetés, az új gazdasági mechanizmus szellemében végzett munka többirányú tevékenységet, gondos előkészítést, sokoldalú szervező munkát követel. Igényli többek között a reform végrehajtási intézkedéseit, az állami rendszabályok kidolgozását, a jogi rendezést, a vezetők, a dolgozók felkészítését, az irányító szervek feladatainak tisztázását, stb. Kádár elvtárs mondta a gazdaságirányítás reformját előkészítő bizottság záró értekezletén: „A reform ugyanis nem száz vagy kétszáz ember ügye, de mégcsak nem is azoké az embereké, akik a gazdasági élet vezető posztjain állnak, hanem millióké, és csak akkor lesz eredményes, ha milliók ügyévé válik, az valósul meg a reformból, ami milliók munkájaként valósul meg, az válik valósággá, amit milliók megértenek és helyeselnek az elgondolásokból.” A reform bevezetését is pártunk irányítja, éppúgy, mint az előkészítést. A párt, a kommunisták lesznek ebben az időszakban is azok, akik megértetik a Központi Bizottság határozatát, tudatossá változtatják az embereket, megszervezik munkájukat, s kinevelik bennük a magasfokú felelősségérzetet. ☆ A cikkben foglaltak korántsem merítik ki a témával kapcsolatos gondolatokat, összes problémát. A cikk írója egy vita alap iául szánja az írást, azzal a céllal, hogy eszmecsere bontakozzon ki ezekről a kérdésekről. A szerkesztőség magáévá teszi ezt és várja, hogy gazdasági-, párt- és tömeg- szervezeti funkcionáriusok hozzászólásaikban fejtsék ki erről a fontos témáról véleményüket, gondolataikat AT V képernyője előli Földes Pétert 4 Maroaréta-üoy A televízió műsorának múltheti főszereplője még mindig a Labdarúgó Világ- bajnokság volt, sajnos már nélkülünk. így egy kissé a kívülálló szemével néztük a sorrakerülő elődöntőket. És ha bár elismeréssel is figyeltük a vérbeli angol— portugál összecsapást, hol volt már az az izgalom, amellyel a portugál—magyart, vagy a brazil—magyart végigszurkoltuk. Sajnos az elmúlt napokban a televízió egyéb műsorai sem hoztak igazi, vérbeli izgalmat. Filmek A franciák Kék expresz- szének ezúttal kár volt megállnia. Vagy legalábbis nem bántuk volna, ha ezúttal elszáguld mellettünk. Mert bár utasai 25 percig tartózkodtak a televízió képernyőjén, okosabbak aligha lettünk. Legfeljebb annyival, hogy megállapítottuk: a 13-as szám még a bűnügyi történeteknek sem tesz jót. A kétszer is vetített Torreádor-keringő is csalódást okozott. A neves francia szerző, Anouilh műve nyomán készült angol film készítői fáradt fantáziával és szokványos sablonokkal oldották meg feladatukat. Ha itt-ott fel is csillant valami az eredeti franciás szellemességéből, a film egészében nem tudott magával ragadni. így a szerelmi hetvenkedő tábornoknak másfélórás históriája inkább unalmat, mint élvezetet hozott. Leónak (oroszlán név) már nincsenek fogai, amikor igazán szükség volna rá, nyugtáztuk egvkedvűen. és már az sem okozott szellemi izgalmat, hogy kételkedtünk, hajdani leoságában is. Ha élvezetben nem is volt részünk, egv igazságban azonban tovább • erősödtünk: amelyik „leo” ugat, az nem harap. A franciák nemzeti ünnepé*. július 14-ét felidéző A béke env napja szerencsére az előbbieknél sokkal frisebb szemléletű. Az eseményeket egy fiatalember szemüvegén láttatia, s a kéneket kisérő belső monológ kamaszos iróniája sajátos ízt ad a különben nem túlságosan eredeti témának. Fzek után rajtunk már csak egy segíthet: Angval. — Hála Roger Moore-nak. Cuv;er sza'onia Az említetteknél jóval tartalmasabb s helyenként élvezetes perceket jelentettek a TV természettudományos műsorai. Rési kötelesség ez már, s csak örülhetünk, hogy a televízió helvet adott a kultúra története egy kevésbé ismert vonulatának megismerésére. s így lehetőség nyílt számunkra, hogy nyomon kisérjük a természet tudományának alakulását és fejlődését. Ezúttal Cuvier, a modern anatómia és őslénytan előfutárának szalonjába vitt cl bennünket dr. Benedek István, S a jó vendéglátó kedves közvetlenségével ismertetett meg bennünket nemcsak Cuvier sokoldalú egyéniségével, de a korszak, az 1890-es évek heves vitákkal teli forró levegőjével is. Hasznos és jó műsor ez, még akkor is, ha az előadói a népszerűsítés vágyának heve olykor el is kapja. Az átöröklésről elhangzott előadás, valamint a Százéves Állatkertről adott közvetítés ugyancsak természettudományos kultúránk felfrissítését és további bővítését szolgálták. Zene — ba'ett A kijevi operaház Inter- víziós balettprogramja, — melyből részleteket láthattunk, csak ízelítő volt a rendkívül magasszínvonalú szovjet balettművészetből. Kiváló szólistákat ismerhettünk meg, s közülük is elsősorban a férfiak nagyfokú technikája bűvölt el bennünket. A késő éjszakában — tíz óra után — hallhattuk (a türelmesebb nézők) a csehszlovák Con- certino-zenekar műsorának egy részletét. A vers és muzsika együttesére komponált, idegenben először bemutatott mű — melodráma — aligha szerzett újabb híveket a komolyzene táborának. Modern hangvétele ellenére, lírai finomságainak dacára avíttnak, másodlagosnak hatott. Ezekután a jövő hét műsorát fokozott éhséggel várjuk. És várhatjuk is, hiszen Csiky Gergely esel víg játékának keddi, Tamási Áron Éne- kesmadár című költői vígjátékának vasárnap esti előadása, valamint a film egyik halhatatlanjának, Paul Czinnernek időtálló filmje Shakespeare Ahogy tetszikjéből — csütörtök este — bizonyára nem okoznak majd csalódást a tv- nézőknek. V. M. 1918 őszén, az orosz hadifogságból hazatérő Lányi Adám százados alig lépte át a magyar határt, amikor egy tiszti járőr letartóztatta. A százados izgatottan tapogatta meg a zsebében lapuló szivaros dobozt, melynek titkos rekeszében egy levél feküdt. A levél jeladás volt, a polgári forradalom kirobbantására, amelyet Szamuely Tibor és Kun Béla küldött Landler Jenőnek. Teljesítette küldetését? Kudarcot vallott a Margaréta- ügy? A százados, útban a börtön felé, végiggondolja életét; milyen utat tett meg a királyi tanácsos apja védőszárnyaitól, a hadifogságon keresztül a forradalmi szolgálatig. A cselekmény bonyolultsága az izgalmakat, a gyors ritmust és a pergő eseményeket kedvelő olvasó igényeit elégíti ki; a történet háttere, az első világégés, a szocialista forradalom és a polgárháború, a történelem iránt érdeklődőknek nyújt pontos képet: a százados öccse és barátai a gyermekélet csínyjeit és kedves-komoly, vidám-szomorú játék-harcukat vetíti elénk; a lélek rejtelmeit kereső olvasók megismerkednek Lányi százados kétségekkel, töprengésekkel, kételyekkel és bizakodással teli útjával, amíg a monarchia kiszolgálásától eljut a forradalomig. A Zrínyi Kiadó jól választott, amikor a'Fáklya-könyvek sorozatban kiadta Földes Péter művét. Aki elolvassa, a jövőben is szívesen veszi kézbe a Fáklya-könyvek további köteteit. Gelléri Miklós A nemzet művésze Száz éve halt meg Egressy Gábor „Megénekellek!... de te léssz oka, Ha énekem tán szabadon nem szárnyal: Lerészegítéd szomjas lelke- met Művészetednek édes italával...” 1844-ben a „nemzet művészedként ünnepelte Petőfi Egressy Gábort, akinek természetes játékmodora, szép versmondása százakat hódított meg a magyar színjátszásnak. Színészi pályáját vidéken (Rozsnyón, Kassán, Kolozsvárott) kezdte. Nevével a pesti közönség először 1837-ben a Nemzeti Színház (amelynek egyik alapító tagja volt) első előadásának színlapján találkozott: a költőt alakította Vörösmarty Árpád ébredésében. Ifjú korától, de különösen külföldi tanulmányútjai után szenvedélyesen síkraszáll a dráma ügye mellett, szóban és hírlapi cikkekben hirdetve: a dráma az értelemhez szól és önismeretre tanít, Gyakran otthagyja Pestet és vidéken vendégszerepei. A szabadságharcban vállalt politikai tevékenysége hosszabb időre megszakítja színészi pályáját: emigrálni kényszerül. Visszatérve kiadja emlékezéseit Törökországi napló címmel. Színpadhoz csupán 1854-ben jut ismét. Ettől kezdve részben játszik, részben a színpadi játék elméleti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztője a Magyar Színházi Lapnak, alapítója és első tanára a színi tanodának. Igen gazdag tapasztalatait és elméleti fejtegetéseit gyűjtötte ösz- sze A színészet könyve című művében, amelyet tankönyvül szánt a tanodának. Egressy Gábor mindamellett, hogy írói és tanári tevékenységet is folytatott, elsősorban színész volt: a játék, a beszéd és a mozgás művésze. Emlékezetes szerepekkel (Bánk bán, s számos. saját maga fordította Shakespeare-hősszerep. Hamlet, Lear király, III. Egressy Gábor a Mátyás király szerepében (Kassai Vidor festménye) Richard stb. színpadra vitelével) írta be nevét a magyar színjátszás történetébe. Petőfi a színész sorsáról írta: „Lekötve csügg ő egy rövid bilincsen — Ez a jelen; csak erre számolhat Ha a jelennek biztos fövenyébe Le nem bocsátá híre horgonyát; Elmegy nevével az idő hajója...” A száz évvel ezelőtt. 1866. július 30-án elhunyt Egressy Gábor, a dráma szenvedélyes szószólója nagyszerű színpadi alakításaival lebocsátotta hírének horgonyát, s nevét megőrizte az utókor. — á — o — Eelhívjuk a bútor, vas, Keravill stb. áruházak, boltok vezetőinek, valam int a vásárló lakosság szíves figyelmét, hogy szövetkezetünk az alább felsorolt részlegei útján a megyén belül bárhová vállal motoros triciklivel, illetve lova.skocsival áru- szállításokat. Szolnok, Jászberény, Törökszentmik- lós, Karcag, Mezőtúr. Tiszaföldvár, Kunhegyes, Kisújszállás. Olcsó díjszabás. anyagi felelősség. SZOLNOK MEGYEI TEMPO ÁLT. SZOLG. KSZ.
