Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
Akit a víz vi«szahiízoít Dolgozott a békésszentandrá- <1 duzzasztó építésénél, aztán volt városi mérnök, de a víz visszahúzta. Most az ő birodalma is a Tisza, a Körös, a Berettyó, lévén Vincze László mezőtúri szakaszmémök. Itt állunk együtt a tiszapüspöki víz kivételi műnél, s hallgatom. szívében az első helyet: a felesége, a lánya, a veje, a munkája, vagy a kicsi unoka? Egy bizonyos, ha a kis trónörököst lovagol tat ja a hátán, akkor a haragvó vizeknek parancsoló óriásból egyszerre nagyon boldog, nyugodt nagypapa lesz. A fó munkakapcsolat eredménve Hajdú Lajos, az igazgatóság párttitkára mondta: — Négy évvel ezelőtt a vízügyi igazgatóságnál mindössze egy alapszervezetünk volt. Évről évre nőtt párttagjaink száma, s ma már hét alapszervezetben végeznek jó, eredményes munkát kommunistáink. Fontos feladatunknak tartjuk a'párttagság nevelését, ideológiai, politikai továbbképzését. Az utóbbi években kommunistáink közül heten végezték el a marxista—leninista esti egyetemet, húszán a marxista középiskolát, ötszáhuszonhatan politikai szemináriumokon, kétszáznegyvennvolcan szakszervezeti szemináriumokon tanultak. — Tudjuk, hatékony segítséget kell nyújtanunk a gazdaságszervező munkához. A munkaversenyekben élenjárnak párttagjaink. Most például a IX. párt- kongresszus tiszteletére a gazdasági vezetéssel együtt indított munkaversenyen mintegy 1,2 millió forint értékű termelési költség megtakarítására tettek felajánlást dolgozóink. S örülünk annak, hogy ebből a munkából tevékenyen részt vállaltak a kiszesek is. — Tisztában vagyunk azzal, hogy eredményeinket annak köszönhetjük, elvtársi, baráti kapcsolatunk van minden emberrel, s hogy jó munkakapcsolat alakult ki a pártvezetöség és a gazdasági vezetés között. milyen elragadtatással beszél a folyóról, a a csendről, amelyet megzavar az ő büszkeségük, az új vízkivételt mű. amely már villamosított, s amely négyezer hold földnek ad éltető nedvességet. — Negyven esztendeje ülöl^ ugyanannál az íróasztalnál -y mondja. — De mégsem. Az asztalt kicserélték, mert májll szétette már a szu. Az is igaz, keveset ülök én mellette. A vizes ember kint érzi jól magát, s nekülnk a területünk is igen nagy. Csak a hozzám tartozó gát hossza 196 kilométer. 3 tudja, mit Jelent ez árvíz idején? S beszél a munkájáról úgy, mint egy húsz esztendős Ifjú, szíve szerelméről. Bár most, negyven év után, nehéz lenne meghatározni, ki foglalja el Száz esztendő után Kerek száz esztendeig teljesített „szolgálatot’’ a sajfoki zsilip. Bizony tönkrement a hosszú szolgálat alatt. Lebontásával nem sokat teketóriáztak, felrobbantották, s ezzel véget ért tevékenysége. Most több millió forint értékkel új épül Sajfokon. ŐRHÁZAK — Kicsiny, fehér házak meghatározott távolságra egymástól, végig a folyók partjain, távol a falvaktól. Azok, akiknek itt az otthonuk, azt mondják: csak itt érdemes élni. Vizes emberek ők, s mesterségük apáról fiúra száll. Bódi László a VIII/2-es tiszai gátőr. Az ő őrháza Szajol alatt van a folyó partján, erdő közepében. — Apám negyvenhárom esztendeig volt itt gátőr. Utána én örököltem ezt a munkát. — S nem vágyik máshová innét? — En? Voltam én a Balatonon is nyaralni, elküldött az igazgatóság, dehát még a sörért is majdnem verekedni kellett. Balaton... Ez az igazi Balaton, itt ni. Itt van víz is, nap is, erdő is. — Mondja, mi a dolga egy gátőrnek? — Hát. 6 az őr jár ás gazdája. Felügyel az öntözésre, az erdő, a gyep ápolásara, feladata a vonalkarbantartás, rendbentartja az árvédelmi anyagot és mindig készenlétben. Van mit csinálni. Szolgálat éjjel-nappal. — Hát az igaz, hogy nem sok a fizetés — mondja Kuncze Imre, a VIII/5-ös gátőr, — de mi azért meg vagyunk elégedve. — Meg tetszik tudni, tartunk egy kis jószágot, azzal pótoljuk, — szól közbe Kuncze mama, aki arról híres, hogy olyan aludtteje nincs a környéken senkinek, mint neki. Azt is mondják, hogy a mama szenvedélyes újságolvasó. A múltkor megdöbbenve mondta az urának: azt írják, hogy az egyik tsz kiló húst adott le az államnak egy hold föld után. Hát az is valami? Mi tavaly 16 mázsát adtunk. Egyszóval ebből a kis jószágtartásból építettek maguknak egy házat, bent a faluban, Óballán. — Ha a papa nyugdíjba megy, odamegyünk lakni. — mondja a mama. — Biztosan nehezen szokja majd meg az öregem, hiszen itt született ebben a. gátőrházban. Az öreg előveszi a régi fényképeket, a gyerekeinek a képét, Károlyét, aki csa- tomaőr a keze alatt. Megmutogatja kitüntetéseit, és mély meggyőződéssel ezt mondja: — Tudja, aki a vizet, meg a fákat szereti, az csak becsülcies ember lehet. Szocialista módon dolgozni tanulni F olya ni szabályozás rwia r a liszan Tiszafüred és Csongrád között 180 kilométer hosszú folyamszakaszon befejezték a partbiztosítást. A munkát 1957-ben kezdték el, s az elmúlt hetekben adták át. Nagyságára jellemző, hogy felhasználtak több mint 13 ezer köbméter fűzrőzsét, majd 15 ezer köbméter terméskövet. A folyamszabályozás több mint 4 millió forintba került. Ezenkívül az elmúlt években 69 helyen építettek szabályozási művet. Most újabb feladat vár a folyamszabályozókra: Kisköre és Tiszafüred között meg kell építeniök a II. tiszai vízlépcsővel kapcsolatos szabályozási műveket, melyre előreláthatólag 64 millió forintot fordítanak. Gátat Tétünk a pusztításnak Ki ne emlékezne az 1964-es nagy tavaszi árvízre, amikor a Jászságban majd egy falut sodort el az ár. S ugye sokat beszéltünk a tavalyi nagy árvízről. s a védekezésben hősiesen helytálló vízügyi munkásokról. Az utóbbi négy esztendőben a megyében 204 napon ót kellett védekezni az ár ellen. Az ártól sérült gátakat azóta kijavították, s ahol szü.kség volt rá, újakat épff'*f*°k A 7.’»wa—Tama —Gyöngyös menti területek ármentesítésére 106 kilométer hosszú töltésszakaszt építettek a vízügyiek, s a földmunkagépek több mint egy millió köbméter földet mozgattak meg az építésnél. Csupán ez a töltésépítés több minit 60 millió forintba került. Ezenkívül évenként 10 milliót fordítottak a meglévő töltések felújítására, köztük a Mezőtúr— Túrkeve és a németért töltp<;i;7olrbC5' 1 ''rcvpr'g'f SZABÓ ISTVÁN, a hatszoros szocialista cím birtokos Béke II. brigád versenyfolelőse: — Itt a gépüzemben alakultak először a vállalatnál 1959- ben szocialista címért küzdő brigádok. Az első négy között voltunk mi is. Azóta hatszor nyertük el a kitüntető címet. Ma, huszonkilenc szocialista brigád dolgozik itt a gépüzemben 284 taggal. MAGYAR ÁRPÁD, a hatszoros szocialista T y i- tov brigád vezetője: Mi lakatosok vagyunk. Nálunk először csak egy brigád versenyzett, ma már három van. A Jó munka eredményeként többen kitüntetést kaptunk. Kolláth András és én jú-‘•~v*an kaptuk meg a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Sokan kiváló dolgozók. A brigádnak annyi kitüntetése van, hogy tele lenne vele egy óriás tabló. BATHO JENŐ, a hatszoros szocialista Gagarin brigád vezetője: — Nálunk nagyon sok fiatal dolgozik. — Talán azért, mert autószerelők vagyunk. — s a motor vonzza a fiatalokat. Most külön ifibrigád alakult nálunk Ifjú Gárda néven, s a mi brigádunk vállalt védnökséget felettük azért, hogj elnyerjék a szocialista címet. SIMON FERENC, • hatszoros szocialista T ö* rekvés brigád vezetője: — Jelentős felajánlásokat tettünk a pártkongresszus tiszteletére. Az ár- és a belvíz védekezés miatt, itt a gép- üzemben. 110 munkanap esett ki. Célunk, hogy ezt pótoljuk. Májusban és júniusban 250— 300 ezer fórint értéket már pótoltunk a lemaradásból. SZAKÁLL JÜLIA, az ötszörös szocialista CT 11 o- r ő adminisztratív női brigád . vezetője: — A vátosban is az elsők voltunk, akik szocialista brigádot alakítottunk. Adminisztratív munkánál ez formális, mondták sokan. Pedig nem így van. Ma már szívesen segítenek egymásnak a brigád tagjai és mindenki megszerezte a beosztásához szükséges végzettséget. PAROCZAI DEZSŐ, a kétszeres szocialista S z a- m u e 1 y Tibor brigád vezetője: — Mi TMK-sok vagyunk. Én Itt, a Képűim hon végeztem a gépipa. i technikumot. szerintem a szocialista brigád- mozgalom jó hatással van a munkára, az emberekre. Többen tanulnak, nagyobb gondot fordítanak a műszaki fejlesztésre. Jobb a kollektív szellem. Rendszeresen segítünk például egymásnak házépitéa- néL A 7. árvíz idején Pátria-lemezekkel védték a víz ellen a töltéseket a vízügyiek. Kpül a Zagyva—-Tárná töltés, megvéd sok ezer hold földet, sok száz családi hajlékot.
