Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
Az éltető víz t/pari la a hullámtéren A folyók hullámtereit tárva megdőlni érzi az ember a régi mondást: fában szegény az Alföld. A folyó és a gátak közötti területeken csodálatosan szép nemes nyár- és fűz- erdök váltják egymást. Emberek munkájának eredménye ez, a vízügynél dolgozó erdészeké. ök gondoskodnak arról, hogy ezek a gyorsan növő fák segítsenek az árvédeke- y.ésnél, hogy legyen elegendő rőzse a gátak védelméhez. S amiről vaimi keveset beszélünk: hozzájárulnak az ország papfrfa és rostfa ellátásához. Az utóbbi négy esztendő alatt ötezerről tizennégyezer köbméterre nőtt az igazgatóságnál a fakitermelés mennyisége, s ennek fele már »pari fa volt. Feszülnek az izmok A vízügyiek munkája a vízhez kapcsolódik. Érthető ugye, hogy kedvenc sportjukat is a vízen űzik. A sportklub öt szakosztálya közül legeredményesebben a kajak-kenu szakosztály működik. Nemrég zajlott le Győrben az országos vidéki kajak-kenu bajnokság, ahol a vállalat Ifjú sportoló: hat aranyérmet és számos jó helyezést értek el. Tizenötmillió forint értékű energiát használnak fel ebben az évben a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál. Az előző években ez a szám tíz millió forint volt, de időközben a vízgépészeti vállalattól átvették az öntözőtelepeket, 5 ezért növekedett ilyen je- entősen az energia-felhasználásuk.' Nern \olt reg az az idő, amikor templomba mentek imádkozni az alföldi parasztok egy kis esőért. Sírt a lelkűk, ha a fonnyadozó termésre néztek, s ha látták, hogyan szomjazik a föld. Aztán az ember először bátortalanul, később határozottan szólt: kifogunk rajtad idő. A két kongresszus közötti időszakban 3.7 millió forintról 7.4 millióra emelkedett a vízügyi igazgatóságnál készült műszaki tervek értéke. Évenként 260—300 műszaki tervdokumentáció készült el. így többek között elkészítették a Mátra és Bükk alján lévő termelőszövetkezetek részére a több völgyzárógátas víztározóval kialakított, földbehelyezett, nyomócsőves esőszerű öntözőtelep tervét. Nagy felelősséggel végzett Nem engedjük, hogy aszály sújtsa minden évben földjeink. Egyszerű ezt így elmondani, de mennyi-mennyi munka kellett, amíg kiépültek a megyében az első öntözőrendszerek. Az utóbbi négy évben már meggyorsult a tempó, s ma már 110 ezer hold földet tud öntözni évente a vízügyi munkát igényelt a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz öntözőtelepének, az újsolti minta öntözőfürtnek, a törökszentmiklósi Dózsa Tsz szennyvízöntő telep tervének elkészítése. Ezenkívül számos törpevlz- mű, s községek vízrendezésének, csatornázásának tervét készítették el. Bővült a tervezési osztály a közelmúltban egy talajmechanikai laboratóriummal, amely ma már a jelenlegi tervezéseknél elengedhetetlenül szükséges. igazgatóság. Sok millió lorint kellett ehhez, de mindenki tudja: megérte. Képünk is bizonyítja: dolgoznak a makkos! vízkivétel! mű szivornyái, szállítják a vizet több ezer hold földre. Tö- rökszentmiklóson pedig a megyében első helyen az Aranykalász Tsz 500 holdas gyümölcsösében már üzemel az AC nyomócsöves esőztető öntözőtelep. Csupán ebben a szövetkezetben, ezzel az új módszerrel 1754 holdat öntöznek majd, melynek lényege: föld alatt hálózzák be az öntöző- csöVek a területet, s hidráso- kon keresztül jut a víz a termésre. Ez a módszer egyaránt alkalmas öntözésre és fagy elleni védekezésre. r Irta: Varga Viktória Fényképezte t Nagy Zsolt Munkában a tervezők Mint a v.. . ...úgy repül a vízen a 'ehér szárnyashajó. Képünkön Bede Mátyás, a hajózási üzemegység vezetője, Nyeső István és Litmann János hajóvezetőkkel éppen vonalbejárásra indul. Csak kevesen tudják, hogy az igazgatósághoz tartozó 182 kilométeres Tisza- szakaszon Tiszafüred és Csongrád között a vízügy felelős a hajóút biztosításáért. Amellett, hogy gondoskodnak a biztonságos hajózásról, maguk is jelentős teherszállítást bonyolítanak le a Tiszán. Négy év alatt 45 ezer tonnányi anyagot úsztattak le a folyó hátán, s vizijár- művedk majd 130 ezer kilométert tettek meg ez idő alatt. Két kongresszus között A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Petőfi Sándor: A TISZA A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába’. Mint az őrült, ki letépte láncát Vágtatott a Tisza a rónán át Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! RÍSZ ÉVES T4VL4TB4S A vízügyi igazgatóság működési területe több mint hatezer négyzetkilométer. Ebből négyezer négyzetkilométert meghaladó terület mély ártéren van. Érthető tehát, hogy az árvíz mellett évről évre nagy harcot vívnak a vízügyi szolgálatosok a belvizek ellen. Különösen nagy volt a harc az idén tavasszal, amikor 94 ezer katasztrális hold termő- terület és legelő került víz alá. Éjjel-nappal dolgoztak a szivattyúk, s majd háromszáz millió köbméter vizet emeltek ót a csatornákba. A belvízvédekezés hatékonysága érdekében az elmúlt években több szivattyútelepet korszerűsítettek. Tíz millió forintos költséggel kiépült a Villogó-felső és a Tiszasüly-sajó- foki összekötő csatorna. Az idén pedig korszerűsítik a dohai szivattyútelepet, felépítik a Körös-éri zsilipet. Az utóbbi négy év alatt elfogadott újítási javaslatok gazdasági eredménye mintegy hétmillió forint. A vízügyi szolgálatnál első ízben Szolnokon rendezték meg 1964-ben az Országos Újító és Tapasztalatcsere Kiállítást. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz 800 kilométer hosszú gát védelme, biztosítása, 30 ezer katasztrális halld földterület, 10 ezer hold erdő tartozik. Egy-egy árvédekezésnél 700 ezer katasztrális hold földet kell megvéde- niök a pusztítástól. E számok is jól mutatják, Sziolinok megye egyik legnagyobb üzeméről, vagy ha úgy tetszik, vállalatáról van szó. Az igazgatóság vezetője Hegedűs Lajos vízügyi igazgató. Feladataikról igy beszélt: — A technika haladásával számos lehetőség nyílik a védelmi munkák korszerűsítésére, a további gépesítésre, s ezzel együtt, uz emberek továbbképzésére. És ugyancsak a vízügyi szolgálatban, elsőként itt alakult meg az újítóklub. Minden évben újítási hónapot tartanak, és értékes pályadíjakat, készpénzjutalmakat adnak a leghasznosabb ötletekért. Az építkezéseknél a technológia fejlesztésére van szükség. — A következő öt évben 50—60 millió forintot kell fordítanunk évenként felújításra és ugyanennyit fenntartásra az alapvető szakágazatainkban, a biztonsági szolgálatra. az üzemszerű termelési tevékenységre, egyszóval mindarra, ami a vízgazdálkodáshoz tartozik. Ezenkívül évenként 40 milliót fordítunk vállalatfejlesztésre. Ennek érdekében a lehető leggazdaságosabban kell beruháznunk. Elkészül például a dohai szivattyútelepünk, mintegy hatmillió forint értékben. A folyamszabályozásra újabb 60 milliót költünk, mely összefüggésben van már a II. tiszai vízlépcső építésével. Egyébként a II. tiszai vízlépcső építése az ezzel kapcsolatosan kiépítendő félmillió katasztrális hald öntözőtelep, alapvetően két évtizedre meghatározza igazgatóságunk feladatait. Ezen túl csak a főmű építésénél több száz millió forint értékű munkát kell elvégeznünk. — Évről évre nő az egy holdra jutó nemzeti vagyon. Ennek védelme fokozottabb követelmények elé állít bennünket, hatékonyabban kell védekeznünk mind az ár-, mind a belvíz ellen. EZT T1SZABONÉL LÁTTUK Ez is megfokcsntés Nemcsak az ár ellen
