Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

7. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 1966 július 22, Couve de Mur vitte hazánkba látogat PÁRIZS (MTI) Couve de MurviUe fran­cia külügyminiszter hétfőn utazik Prágába. Háromnapos csehszlovákiai tartózkodás után pedig hazánkba láto­gat. A francia külügymi­niszter Prágában Vaclav David külügyminiszterrel és Jozef Lenárttal, a csehszlo­vák . kormány elnökével tárgyal. Július 27-ét Bratis- lavában tölti, ahol Michal Chudiknak, a Szlovák Nem­zeti Tanács elnökének ven­dége lesz. Couve de Mur- ville július 28-án reggel Bratislavából egyenesen Budapestre utazik. A francia lapok kiemelik, hogy francia külügyminisz­ter még nem járt sem Csehszlovákiában, sem Ma­gyarországon a háború óta. De Gaulle Bonnban BONN (MTI) De Gaulle francia köztár­sasági elnök csütörtök dél­előtt megérkezett Bonnba, hoj^y megbeszélést foly­tasson a nyugatnémet veze­tőkkel. A köztársasági el­nök kíséretében volt Pom­pidou miniszterelnök, Cou­ve de Murville külügymi­niszter és Messmer hadügy­miniszter. A francia vendégedet Bonn repülőterén Erhard kancellár és kabinetjének vezető tagjai. fogadták. De Gaulle csütörtök este tért vissza Párizsba. Portugál repülőgép zambiai területet bombázott LUSAKA Egy portugál repülőgép bombatámadást hajtott vég­re a zambiai területen fek­vő Balovale város térségé­ben. Ez a vidék közel fek­szik Angola portugál gyar­mat határához. A Zambiá­ban élő angolai menekül­tek közölték, hogy a repü­lőgép bombái az 6 táboruk­ra hullottak. Kenneth Kaunda tamoiai elnök bejelentette, hogy az eset színhelyére azonnal ki­szállnak a hadsereg és a kormány képviselői. Véget ért Péter János látogatása a Szovjetunióban MOSZKVA (MTI) Péter János külügymi­niszter, aki július 13-án érkezett Moszkvába, hogy eleget tegyen a szovjet kormány meghívásának, be­fejezte hivatalos baráti lá­togatását a Szovjetunió­ban. Csütörtökön délután Pé­ter János a Moszkvától mintegy 30 kilométerre le­vő Lenyinszkije Gorki hely­ségbe látogatott. A másfél évszázados, egykori nemesi kastélyban ólt Lenin utolsó éveiben. És itt is halt meg 1924. január 11-én. Péter János megtekintette a mú­zeummá átalakított házat, bejárta a körülötte elterü­lő parkot. Péter János és kísérete csütörtökön este a menet­rendszerű géppel visszauta­zott Budapestre. GEMINI-10 Cape Kennedy (MTI). Lapzártakor érkezett: Young és Collins ameri­kai űrpilóták, a Gemini—10 űrhajó utasai három nap után hazafelé készülődnek. Csütörtökön még egy jót aludtak a világűrben —, kilencórás alvás után a föl­di ellenőrző központnak kellett ébresztenie őket —, még végrehajtanak néhány, a tudományos programban szereplő feladatot, de nagy­jából már a leszállás prob­lémája foglalkoztatja őket. A Gemini—10-nek magyar idő szerint 22 óra 07 perc­kor kell leereszkednie az Atlanti-óceán vizére, 900 kilométernyire keletre Flo­rida partjaitól. Az ameri­kai haditengerészet Guadal­canal elnevezésű helikopter- anyahajója már a helyszí­nen cirkál, hogy a lehető leggyorsabban „kihalássza” az űrhajósokat az óceán­ból. A tenger vize nyugodt, ha technikai hiba nem tör­ténik, zavartalan leszállás várható. A két űrhajóst felébredé­se után utasították, hogy a Csendes-óceán felett ne nézzenek ki a kabinabla­kon, mert a famciák nuk­leáris kísérleti telepén az adott időpontban éppen a francia atombombák biz­tonsági szerkezetével foly­tak kísérletek. Bebizonyo­sodott, hogy Young és Col­lins a legkevésbé beszédes és a legkevésbé izgulékony űrhajós. Csak nagyon ke­veset és nagyon röviden érintkeztek a földi ellenőr­ző központtal, és mint a műszerek kimutatták, szí­vük az egész űrutazás alatt nagyon nyugodtan vert. Góliát „üldorádóban“ tT DbL AMERIKAI „1IIKOK« NYOMÁRA* Huszonkét éves a népi Lengyelország Legyelországban 1944. jú­lius 22-én hozták nyilvá­nosságra a Júliusi Kiált­ványt, amely a népi állaim születési okmányaként meg­hirdette a háborúba rom- badőlt ország újjáépítését, a Bug folyótól az Odera- Neisse vonaláig. A népi Lengyelország történetében az elmúlt 22 esztendő minden területen nagyarányú , változást ho­zott. Üj gyárak és üzemek százai létesültek, új ipar­ágaik jöttek létre, olyanok, amelyek korábban nem lé­teztek Lengyelországban. — Hajógyárak, elektrotechni­kai üzemek, alumíniumko­hók, golyóscsapágy-gyárak épültek, megszületett és gyors ütemben fejlődött a lengyel vegyipar. Az utóbbi fejlődésére két számadat: 1960-ban havi átlagban 4 590 000 tonna műanyagot és műgyantát állítottak elő, s ez a mennyiség 1966 ja­nuárjára 10 500 000 tonnára emelkedett. Szintetikus úton előállított gumiból 1959-ben havonta még csak 42 000 tonnát készítettek, 1966 ja­nuárjában viszont már ez el 10—12. helyet foglalja a világranglistán. Lengyelország kikötőiben elsősorban . Szczecinben, Gdyniában és Gdanskban évente 26 millió tonna árut raknak át, magasan túllép­ve a háború előtti színvo­nalat. Évente 11,5 ezer ide­Mengeléék nyomdokain WASHIGTON (TASZSZ) Mississippi állam Over- ton városának kórházában homloküreggyulladás-j ár- vány tört ki a betegek kö­zött. Amikor megindult a vizsgálat, az egyik beteg — Alice Davis — emléke­zett arra, hogy néhány nappal ezelőtt éjszaka meg­jelent ágyánál dr. Hell és injekciót adott néki. Ezt követően érezte ennek a betegségnek a tüneteit. Egy másik beteg — Clara Walker — ugyancsak visz- szaemlékezett arra, hogy ugyanezen az éjszakán dr. Hell rábeszélte egy „csil­lapító” injekcióra és ezután kezdte rosszul érezni ma­gát. Kiderült, hogy a kór­ház mind a 18 néger ,bete-‘ ge Hell doktor éjszakai vi­zitjének az áldozata. Dr. Hell először tagadott, amikor azonban a kórház néhány ápolónője megerő­sítette. hogy látták Hell doktort, amikor a laborató­riumba ment és onnan homloküreggyulladás vak­cinát hozott, beismerte: ekére megfontolt szándék­kal halálos adag homlok- üreggyulladás vakcinát adott a betegeknek, mert meg akarta ölni őket. A vizsgálat során az el­vetemült fajgyűlölő kijelen­tette: ,.meg kell mutatni a négereknek, hogy hol van az ő helyük és ennek leg­jobb eszköze, ha megölik őket. Néhány évvel ezelőtt — folytatta Hell — tudták a feketék, hogy hol a he­lyük. de mos. egyenjogú­ságot akarnak. Be kelleit fognom a szájukat." Az amerikai sajtó meg­jegyzi, hogy dr. Hell nem tagja egyetlen fajgyűlölő szervezetnek sem. Nem is sértegette durva szavakkal i négereket, nem égetett keresztet, nem gyújtotta fel négerek lakóházait, nem lőtt lesből polgárjogi har­cosokra. ,,Csupán” humá­nus foglalkozását állította embergyűlölő célok szolgá­latába. Arthur Rovans bíró „elmebetegnek” nyilvánítot­ta Hellt és ezzel lehetővé tette, e fajgyűlölő gyilkos számára, hogy elkerülje a büntetőét. a mennyiség is 3 450 000 tonnára növekedett. Hasonló fejlődést tapasz­talhatunk a széleskörű kooperációt feltételező gép- járműiparban is. T- Csak 1964-ben 20 600 személygép­kocsi, 26 700 különféle te­hergépjármű és 19 200 trak­tor került le a lengyel gyá­rak futószalagjáról. Jelentős helyet foglal el a lengyel népgazdaság ága­zataiban a tenger és a ha­jógyártás. Négyszázezer em­ber él a +engerből Lengyel- országban, 200 kereskedelmi hajó és 130 nyílttengeri ha­lászhajó járja az óceánokat. Az elmúlt esztendőben pél­dául 280 000 tonna tengeri hal volt a halászok zsák­mánya. Lengyelország három nagy hajógyárral rendelke­zik, melyekben évente mint­egy 50 hajót építenek 350 ezer BRT összűrtaltalommal Az évi termelés nagyságát tekintve a lengyel hajóipar gém hajó keresi fel ezeket a kikötőket. Különösen Szczecin bonyolít le nagy forgalmat, amely az utóbbi években Európa egyik leg­jelentősebb kikötőjévé épült ki. A tengeri hajózáson túl­menően nagy figyelmet fordítottak a folyami-hajó­zás fejlesztésére is. Hirdetmény A Fegyvemeki Községi Tanács Művelődési Otthon igazgató állása megürese­dett. A végrehajtó bizott­ság az állás betöltését meg­hirdeti. Az állás betöltésé­nek feltétele; legalább ta­nítóképzői oklevél. Fizetés: a 4007/IV./a, kulcsszám sze­rint. 1500—2500 Ft-ig. Je­lentkezés 1966. július 30-ig a vb elnökénél. Községi Tanács VB „húsosfazéktól”, azok bosz- szút esküdtek ellene. Poli­tikai szócsövük W. Averrel Harriman akkori helyettes külügyminiszter nem is késett a darázs-szúrássze- rű figyelmeztetéssel: Ar­gentína lépései súlyos ha­tással lehetnek az ország jövőbeni segélyézésére. — Ebből azután ingerült vita támadt. Az olajcégek jól „megnyálazták plajbászu- kat” és százmillió dolláros kártérítést követeltek ed­digi gazdasági tevékenysé­gükért. Buenos Airesben azonban nem késett a „tromf”. Kijelentették, hogy „az olajcégeket az ar­gentin igazságszolgáltatás elvei szerint fogják kár­pótolni”. Ök is kalkuláltak és megállapították, hogy kártérítési fizetés helyett Argentínának vannak jo­gos követelései az olaj- mágnásokkal szemben. ARTURO ILLIA argentin elnök bátor intézkedései miatt a korábban gondo­san összevarrogatott baba­ruha erősen berepedt s e repedés később tovább szélesedett: Argentínában és Latin-Amerika más or­szágaiban is. Az Egyesült Államok szenátusa ugyanis még 1963 novemberében törvényjavaslatot fogadott el. Eszerint megszüntetik a „gazdasági segély” folyó­sítását mindazon országok­nak, amelyek felmondják az amerikai vállalatoknak nyújtott koncessziókat. — A Siglo című perui lap sze­rint a szenátus e döntése durván sérti nemcsak Ar­gentína, hanem Peru. Ch!- le és Ecuador érdekeit is. De maradjunk csak Ar­gentínánál. Illia egyrészt igyekezett leszerelni a dolgozók jogos bérkövete­léseit, másrészt időnként Johnson kormányával is „ujjat húzott”. A múlt év szeptemberében például Argentína nem támogatta az Egyesült Államok kép­viselőházának szeptember 20-i hírhedt határozatát. Az emlékezetes határozat törvényerőre emelte a la­tin-amerikai országok bel- ügyeibe történő beavatko­zást. Ezzel számos nemzet­közi szerződést megsértett, s ugyanakkor az Egyesült Államok ellen tüzelte La­tin-Amerika népeinek nem­zeti önérzetét. Tehát szaporodott a ro­vás Illia washingtoni szám­láján. Az argentin tábor­noki kar jobboldali elemei pedig ezalatt fokozatosan aktivizálódtak, s a dolgozók elleni „hatékonyabb” poli­tikát követeltek a kor­mánytól. Illia felemás ma­nőverei nem elégítették ki őket s ezzel június máso­dik felében végképp „be­telt a pohár”. A „gorillák” — a jenkik szekerét húzó népellenes tábornokok — menesztették Illiát és meg­ragadták az ország kor­mánykerekét. Az ország ideiglenes elnökévé Juan Carlos Ongania táborno­kot nevezték ki. Az az On­gania lett az új elnök, aki a múlt év novemberéig az argentin fegyveres erők fő- parancsnoka volt és akit épp Arturo Illia mozdított el tisztségéből. ONGANIA eddig meg igyekezett átfutó progra­mot adni. Argentin demok­ratikus tisztek egy cso­portja szerint a puccsis­ták a következő célokat tűzték maguk elé: 1. kor­porációs — fasiszta — mac- cartista állam megteremté­se; 2. az argentin gazdaság alárendelése az amerikai monopóliumoknak; 3. az Egyesült Államok által annyira sürgetett Amerika- közi fegyveres erők létre­hozása, s csapatok küldése Dél-Vietenamba. Argentí­na új elnöke tehát a jenki monopolisták sakkfigurája, közreműködésével ezentúl Argentínában is tetszés sze­rinti időben és tetszés sze­rinti helyre léphetnek. — Legalábbis ilyen szándé­kok vezetik azokat, akik a Casa Rosada — az argen­tin elnöki palota — ku­lisszái mögött a zsinórokat húzogatják. E cseppet sem dicsére­tes erőlködés azonban nem­csak Argentínában, hanem Latin-Amerika más orszá­gaiban is növekvő elége­detlenséget szül. Ez érthe­tő, hiszen a mindinkább osztályöntudatra ébredő társadalmi erők Argentína példáján saját sorsukat is lemérni igyekeznek. Mert a jenki imperializmus csep­pet sem szégyenlős, nem is válogatós. Ha hatalmi érdekei úgy kívánják, má­sutt is igyekszik félrelökni az akadályokat, és hege­móniára tör. E BRUTALITÁS azon­ban ellenszenvet kelt és ellenállásra tüzel. Már a havannai értekezlet egy­hangúan kimondja, hogy megalakítják a latin-ame­rikai szolidaritási szerve­zetet. E szervezet havan­nai székhellyel működik és 1967-ben összehívja a latin-amerikai népek első nagyszabású szolidari­tási konferenciáját. — E konferencia minden bi­zonnyal olyan határozato­kat hoz, amelyek a koráb­bi megosztottság helyébe a latin-amerikai forradalmi erők növekvő egységét ál­lítják. Az egység pedig a győzelem egyik legbizto­sabb záloga. Milassin Béla BEIRUT Az UPI hírügynökségnek a damaszkuszi rádióra hi­vatkozó jelentése szerint Szíria kormánya utasította ENSZ-képviselőjét, hogy a Biztonsági Tanács elnöké­től kérje a tanács rendkí­vüli ülésének összehívását. Ezen az ülésen vitatnák meg Izrael múlt heti ag­resszív támadását Szíria ellen. MOSZKVA Moszkvában aláírták a szovjet tudományos akadé­mia és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság állami tudományos és műszaki bi­zottsága kibővített tudo­mányos együttműködési tervét. A terv egyebek kö­zött előirányozza, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kutató munká­ra, tapasztalatcserére és szakképzettségük fokozására 55 tudóst küld ebben az évben a szovjet tudomá­nyos akadémia intézmé­nyeihez. Rossz hír! Kovácsék karamboloztak, a kár 20 000.— Ft. Jó hír! Senki sem sérült meg. A kárt az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ az új CASKO biztosítás alapján 2000.— Ft önrészesedés levoná­sával megtérítette. LEGUTÓBB Argentíná­ban „füttyentettek” s za­varták le a politikai tánc­parkettről Ulia kormányát. Arturo liliánák az volt a legfőbb bűne, hogy — ha­bár gyakran a jenki meló­diákhoz mérte lépteit — alkalmanként kirúgott a hámból és nemzeti figurá­kat is alkalmazott. Ilymó- don többször is megsértet­te az északról határozottan elvárt összhangot. A kegyvesztettség már az Ulia beiktatása utáni hónapokban megkezdődött. Az új argentin elnök 1963 novemberében ugyanis fel­mondta a Frondizi kor­mány és az amerikai mo­nopóliumok közötti olaj­szerződést. Erre volt oka bőven. Ä Frondizi kor­mány ugyanis a parlament mellőzésével kötött szerző­dést, s abban tizenöt évtől negyven évig terjedő idő­szakra az amerikai mono­póliumoknak engedték át az ország olaj forrásainak feltárását és kihasználását. A szerződés feltételei Ar­gentína számára nagyonis előnytelenek voltak. — A több, mint hatmillió heK- támyi olajlelőhely teljes egészében az USA mono­póliumok kezébe csúszott, így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a kőolajban gazdag Argentína külföld­ről importált petróleumot. Évente mintegy 250 millió dollárt költött ilyen célra! Mivel az olajmonopolis­I tákat ilymódon Ulia elnök elkergette az argentínai

Next

/
Oldalképek
Tartalom