Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
Tapasztalatcsere jutalompénsből Dóra István kazánkovács szocialista brigádja lassan egy esztendeje gyűjti a jutalomként kapott pénzösz- szegeket. Most már összeraktak annyit, hogy gondolkodni kellett, mire költsék. A brigádtagok úgy döntöttek, június 4-én elutaznak Miskolcra, a Lenin Kohászati Művekbe tapasztalatcserére. Vasárnap pedig kirándulnak Lillafüredre és Tapolcára. Természetesen ki-ki hozza a feleségét, hadd barátkozzanak össze az asszonyok. A jól sikerült tapasztalatcseréről, kirándulásról a brigádvezető ezeket mondta. — Igazán megérte az utazás. A kohászati művekben szívélyesen fogadtak, sok érdekességgel ismertettek meg bennünket munkástársaink. Vasárnap remekül szórakoztunk, jól esett pihenni az erdők világában. Jövőre ismét útrakelünk. Letéti könyvtárak a műhelyekben Az üzemi könyvtárnak ma kilencszázöt beiratkozott olvasója van, kötetállománya meghaladja a hétezret. Hat évvel ezelőtt alig lele könyvvel rendelkeztek, s a könyvtári tagok száma csak hatszáz volt. Tavaly 26 ezer ‘könyvet kölcsönöztek ki, azaz a gyár minden dolgozójára tíz jutott. Nagy segítséget nyújtanak az olvasás megszerettetésében a műhelyekben működő letéti könyvtárak, melyeket a szocialista brigádok megbízottal kezelnek. Az Idei versenyvállalás alapján tíz szocialista brigád valamennyi tagja beiratkozott a könyvtárba. A Szolnoki MAY büszkeségei Cslk Béla, a sportkör elnöke mondta: „Négy évvel ezelőtt tizennégy szakosztályunkban hétszázan sportoltak, s ezernégyszáz pártolótagunk volt. Jelenleg ezernél többen küzdenek egyesületünk színeiért, kétezerötszázra növekedett pártolótagjaink száma. Vívóink, atlétáink országszerte ismertek. Reméljük labdarúgócsapatunk és ökölvívóink folytatják jó szereplésüket és jövőre feljutunk az NB I/B-be. — A sportkör létesítményeinek felújítására, sportfelszerelésekre több mint egy millió forintot költöttünk az elmúlt években.” A szemüveg Az iszákosok a társadalmi bíróság elé kerülnek Az esztergályos műhelyben az egyik munkás védő- szemüveg nélkül élezte az esztergakést a köszörű kövön. — Miért nem használja a védőszemüveget? — kérdeztem. — Mert öt perc alatt bepárásodik, és nem tudok dolgozni. — A páramentesítő szappan kitűnően bevált. — De nem lehet kapni. Hiába kérünk, azt mondták a vállalat venne, de nem lehet kapni. Én meg nem érek rá törölgetni az üveget, ezért lóg a szemüveg a kő mellett a szegen, s nem használja senki. A társadalmi bíróság három évvel ezelőtt alakult meg, tagjai közül többen népi ülnökök is. Kelemen Dezső, a társadalmi bíróság elnöke mukájáról így tájékoztatott: — Testületünk legfőbb feladatának tekinti a nevelést. Határozatáink meghozatalakor mindig ezt tartjuk szem előtt. — Milyen ügyeket tárgyalnak? — Főként az iszákosok kerülnek elénk, de sajnos olyan is akadt, akit munkatársának meglopása miatt marasztaltuk el. A hitelezők a nem fizető adósuktól előttük követelik pénzüket. Tavaly kilenc ügyet tárgyaltunk összesen, az idén eddig már nyolcat. A társadalmi bíróság eddigi működésével tekintélyt vívott ki a gyárban. A becsületes dolgozók támaszt látnak benne. A bíróság eddigi neveltjei többségükbe jó útra tértek: „Mehet dolgozni, fiant...” A szakorvosi rendelőben egy munkás rosszullétről panaszkodott. Dr. Köti József főorvos előszedte a mindentudó kis dobozt, s kikereste betegének kartonját. Az ápolónő lefektette a munkást a heverő- re, s hőmérőt dugott a hóna alá. — A legfontosabb munkánknak a beteggondozást tekintjük. Valamennyi dolgozónk szűrővizsgán esett át, amelyen megállapítottuk, milyen betegségben szenved. Nézze — mutatott az üzem térképére — műhelyenként pontosan megjelöltük, hogy hány embernek van magas vérnyomása, gyomorbántalma és így tovább. Munkaegészségügyi törzslapra írtuk fel vizsgálati eredményeinket. A dolgozók közel 1/3-a állandó gondozásra szorul. Ezeket 9 az embereket rendszeresen behívjuk ellenőrzésre, gondoskodunk állapotuk javulásáról. Betegségük súlyosbodását megelőzzük, ugyanakkor másokat már a be- ^ség kezdeti stádiumában Az orvos gyógyítunk — mondta a főorvos. — A csökkent munkaképességűek elhelyezése nem okoz gondot? — A vállalatnál társadalmi rehabilitációs bizottság működik, melynek elnöke éppen a személyzeti és munkaügyi osztály ve zetője. Gondolhatja, hogy messzemenően támogat bennünket. Sajnálatos, hogy a gyomorműtéteseket nem ismerik még el csökkent munkaképességűeknek, holott nálunk a gyomorbán- talom — zajos üzem lévén — foglalkozási megbetegedésnek számít. Erről szeretnénk meggyőzni az illetékes egészségügyi szerveket. Mindezt tudományos dolgozattal fogom bizonyítani. — Elég kicsi ez a rendelő. — Igen, kinőttük. A vállalat a készülő öltöző épületben korszerű szakorvosi rendelőnek is helyet ad. A főorvos betegéhez fordul, alaDosan kikérdezi, megvizsgálja. Felíria a gyógyszert és végső szava ez: — Mehet dolgozni, fiam. B. Nagy »‘ál vivő Csúsz Katalin atléta Csábi József labdarúgó irta: fábiAn Péter Foto: NAGY ZSOLT Két kongresszus között A Szolnoki Járműjavító Három év alatt 23 millió forintot költöttek gépekre Konyhát, éttermet kapott a gyár — Megkezdték a fehér-fekete öltöző építését A gyár elavult termelőberendezései nagyon rászorultak már a korszerűsítésre. Az elmúlt három év alatt mintegy 23 millió forintot költöttek új gépek, berendezések vásárlására: Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gépek 85 százalékát kicserélték. Az üzemrészek fejlesztésére, a technológiai korszerűsítésére is jelentős összeget fordítottak. Ez alatt az idő alatt a karbantartó osztály dolgozói öltöző-fürdő épületet kaptak, hasonmód női öltöző és fürdő is épült. A dolgozók sok-sok éven át a művelődési ház tánctermében étkeztek, meglehetősen mostoha körülmények között. Az áldatlan állapotokat szüntette meg az 1965. januárjában átadott új üzemi konyha és éttereim. Egyszeri főzéssel ezerkétszáz embernek készíthetnek ebédet, az asztaloknál turnp1962—1965 között 357 újítást vezettek be, amiből 17.4 millió forint megtakarítás származott. Érdekes viszont, hogy a bevezetett újítások száma ugyanakkor évről évre csökkent. Míg például 1962-ben százötvenkét újítást alkalmaztak, eddig két évvel később csak tizenkilencet, tavaly pedig hatvanhatot. A kifizetett újítási díjak összege a három év alatt 316 ezer forint. A sok újító közül a legkiválóbb eredményt Tóth László, a karbantartó osztály részlegvezetője érte el, akinek eddigi újításaiból több mint félmillió forint a megtakarítás. Megérdesonkét kétszázötvenen foglalhatnak helyet. Ebben az ötéves tervben újabb jelentős beruházásokra kerül sor. Június elsején megkezdték a 750 személyes öltöző-fürdő építését a régi nagykapu környékén. Jövő ősszel már ezt használják a mozdonyosztály dolgozói. Fehér-fekete öltöző lesz, az emberek külön teremben vetik le a munkaruhát, innen bemennek a fürdőbe, s tisztálkodás után a fehérteremA szocialista brigádok közül nem is egy tekinthet vissza hatéves múltra. Igazán azonban csak 1962-ben vált mozgalommá a személtén kapja meg az ezüst koszorús újító kitüntetést. ben öltöznek át utcai ruhájukba. Ez a létesítmény 7,5 millió forintba kerül. A földgáz bevezetésére 12 —15 millió forintot költenek, míg a kazántelep beruházására mintegy 60 milliót. A mozdony osztály további darusítása 1,1 millió forintot vesz génybe, míg a teherkocsi osztály futójavító részlege korszerű tető- szerkezetet kap, amely körbeépítve korszerű műhelycsarnokká terebélyesedik. Erre a célra 8 millió forintot szánnak. eialista címért küzdők kezdeményezése. Akkor 63 brigád ötszáznyolcvankét dolgozója tett vállalásokat. Egy évvel később 89 brigád mintegy nyolcszáz tagja mondhatta magáénak a szocialista címet. Nevükhöz — csak egy példát említve — 1.5 millió forint értékű anyag megtakarítása és ötven bevezetett újítás fűződik. ’ Tavaly 156 brigád mintegy másfélezer tagja örvendezett a közös sikernek, öt brigád ezüst-, tizenkilenc bronzplakettet kapott, mert megszakítás nélkül hat, illetve üt éven át megszerezték a szocialista címet. Zöldkoszorús jelvényt 51, oklevelet 39 brigád kapott. A leghíresebb Szabó Károly, Antal Lajos, Vigh Béla, Munkácsi József, Gazdag András szocialista brigádja, ők állnak mindig a munkaverseny élén. A szocialista munka műhelye címet a mozdony és a megmunkáló osztály érte el. Az idén 164 brigád tett munkavállalást, s így 1526 dolgozó küzd meg ismét a szocialista címért. A minőségi kocsijavítás és a pártmunka Amikor a párt végrehajtóbizottság tagjaival beszélgettem, s kérdeztem tőlük: a két kongresszus között melyik volt a legnehezebb időszak a pártmunkában — valamennyien a minőségi kocsijavításra való áttérés esztendejét, 1965-öt említették. Az új javítási rendszer ugyanis nem csupán vállalati utasítások megfogalmazásából állt. A munkások megszokták — hiszen hosszú éveken át csak ezt hallották —, hogy akkor dolgoznak jól, ha minél több járművet adnak át a forgalomnak. A minőségi javításra való átállás tehát elsősorban szemléleti akadályokba ütközött. Mindenekelőtt az volt a feladat, hogy a munkások megértsék, miért volt szükség a változásra, hogyan kell a jövőben dolgozniuk. Az üzemi pártbizottság megismerkedett az új javítási rendszerrel, s meghatározta a politikai tennivalókat. A pártalapszerve- zetek termelést ellenőrző és segítő tevékenysége az új rendszer bevezetéséhez kötődjön. Fokozta a nehézségeket* az, hogy a ráfordítási időket kezdetben nem tartották be, különösen a teher- és személykocsi-osztályon voltak olyan ciklusok, amikor valósággal lelket kellett verni az emberekbe. A pártbizottság helyesen ítélte meg a helyzetet akkor, amikor megállapította: a szocialista munkaverseny a minőségi javítás szolgálatába álljon. A párttagok és a párton kívüliek fáradozása meghozta a remélt eredményt. A vállalat gazdaságosan teljesítette feladatait: így jelentős nyereségrészesedést fizethetett. Tizenhét millió torint megtakarítás újításokból Szocialista brigádok . a munkaversenv élén
