Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

/ 1996. Június 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1! „Szemünk láttára történt... a mi életünkből van merítve" Hozzászólás a Néplap Irodalmunk védelmében című cikkéhez 1970-re a középiskolások 40 százaléka jár szakközépiskolába — íj szakmunkásképző intézeteket építenek .4 közoktatás reformjának végrehajtásáról A könyvhét idején jó- néhány jászsági termelőszö­vetkezetben megfordultunk, s természetesen könyvekről beszélgettünk- Szóba került eközben Varga József fő- szerkesztőnek a Néplapban fnegjelent cikke is. S mindjárt elöljáróban emlékeztetni keil: Varga József abból indul ki, hogy irodalmunk mai fejlődését igen sokan indokolatlan aggodalommal figyelik. Az aggodalmaskodók azt tart­ják, hogy fiatal íróink mű­ködése több esetben egye­nesein káros, mert problé­máinkról, nehézségeinkről a valóságnál sötétebb képet rajzolnak. Különösen azt veszik rossz néven íróink­tól, hogy az emberek fejlő­dését, átalakulását lassú­nak ábrázolják, és sok eset­ben a kelleténél erősebben is hangsúlyozzák: a múlt visszahúzó erői milyen nagy mértékben meggátol­ják előrehaladásunkat. Érdekes ebből a szem­pontból megismerni a ter­melőszövetkezetekben dol­gozók véleményét, ugyanis Sánta Ferenc Húsz óra cí­mű művének filmes válto­zatát falvainkban is per­gették, majd 1965 nyarán, a film moszkvai kettős ki­tüntetése után, a televízió­ban is bemutatták. ígyhát a filmet igen sokan látták, a televíziós közvetítését sok helyen közösen tekintették meg, és utána megvitatták a látottakat­Puszimon ostoron. Jász­telken, Jánoshidán igen ala­posan megvitatták Sánta Ferenc regényét. Ezeken a helyeken a felszabadulás előtt a határ tekintélyes ré­szét nagybirtokosok bitorol­ták, s éppen ezért sok volt a mezőgazdasági cseléd, zsellér, napszámos. Az 1945- ös földosztás hasonló kö­rülmények között zajlott le mint a Húsz óra falujá­ban. S a mi embereink is teljesen úgy fogadták, mint az irodalmi mű szereplői. Hányán voltak ezekben a községekben, akik kezdet­ben nem mertek földet igé­nyelni, a többiekre, a bát­rabbakra vártak! A Húsz óra e lapjainak olvasása­kor igen sokan megállapít­ják: Szemünk láttára és így történt a földosztás 1945- ben... És az ellenforradalom? A műben tragikus módon ke­rülnek egymással szembe az egykori semmitlen pa­rasztok. Nos, a jászsági tá­jakon is előfordult, hogy a régi nagybirtok egykori cselédje vadászpuskát fo­gott arra a valamikori cse­lédtársára, aki 1956 őszén járási vezető volt. Elfo­gadhatjuk hát termelőszö­vetkezeti embereinknek a Húsz óra e fejezetére vo­natkozó megállapítását: A mi életünkből van merítve az egész... De ugyanezt mondták a film és regény úgynevezett „nagy jelenetének” tárgya­lásakor is, amikor az iga­zi pozitív hős, Jóska, elég­tételt vesz egykori szegény­paraszti társán, aiki az el­lenforradalom napjaiban majdnem kioltotta az ő éle­tét. Parasztembereink teljes mértékben felfogták, mű­vészi szempontból milyen értékes az a körülmény, hogy Jóska a legizgalma­sabb jelenet során mondja ki az ötvenes évek reália értékelését: A padlásodat kiseperték, önkényeskedtek veled, önérzetedben megsér­tettek. de házat építettél, a gyereked pedig elvégezte az egyetemet­Igen figyelemre méltó, hogy a szövetkezetiek a Húsz órának azt a részét olvassák legszívesebben, legnagyobb érdeklődéssel, amely a termelőszövetkezeti vezetőségi ülés jegyzőköny­vét közli. Benne van ebben minden probléma: a vegy­szeres gyom irás, a régi földesgazdák és egykori mezőgazdasági cselédek, napszámosok ellentéte, a kertészet bővítési terve, a fiatal ösztöndíja — s el­nök, brigádvezető, egyszerű tagok, járási vezetők heve­sen vitatkoznak róla. „Olyan az egész, mintha a mi szövetkezetünkben zaj­lott volna le” — mondják róla Jászba! dogházán éppen úgy, mint Jászórokszáliá­son. Pontosan ezt mondhatjuk el Mocsár Gábor A piros­tövű nád című tv-játékáról is, amelyben az írónak há­rom novelláját ötvözték egybe. Izgalmas, izig-vérig mai, termelőszövetkezeti történet, tele a termelő- szövetkezet gazdasági és emberi problémáival. A jellemző példák felso­rolását még hosszan foly­tathatnánk, de talán ennyi is elég annak a bizonyítá­sára, hogy falun szívesen olvassák azokat a mai író­kat, akik az ő életükről, munkájukról, örömeikről, gondjaiüról írnak­Varga elvtárs írja cik­kében: Az aggodalmasko­dók azt hajtogatják, hocy kinek kel.1 az ilyen iroda­lom- Termelőszövetkezeti parasztjaink viszont hatá­rozottan azt válaszolják, hogy nekik feltétlenül kell, mert a művészi ábrázolás erejével mutatja be életü­ket, küzdelmeiket és egy­ben megvilágítja az előre, a felfelé vezető utat is. Nem vitás, hogy a tudatfor­málódás egyik legjobb se­gítője a mai életet ábrá­zoló szépirodalom. Véleményünk szerint a könyvtárosoknak, könyvter­jesztőknek, népművelési dolgozóknak mindent el kell követniük, hogy mai irodalmunknak ezeket a műveit minél hamarabb el­juttassák a termelőszövet­kezeti parasztok kezébe, il­letőleg könyvespolcára. Munkatársunk felkereste Bárdi Imrét, a megyei ta­nács vb elnökhelyettesét és a közoktatási reform vég­rehajtásáról érdeklődött tő­le. Első kérdésünk így hangzott: Melyek a reform végrehajtása során elért főbb eredmé­nyek Szolnok me­gyében? ____________ A reform végrehajtása sok tekintetben hozott je­lentős előrehaladást a köz­oktatásban. Számottevő mértékben sikerült előre­lépni az iskolázottsági szint emelésében. Igen jellemző mutatója ennek, hogy az általános iskola VIII. osz­tályát 1962-ben a tanköte­les korúaknak még csak 69.1 százaléka végezte el, 1965-ben ez az arány már 90.1 százalékra emelkedett. Az általános iskolai okta­tás színvonalának fontos mércéje, hogy a felső tago­zatosok milyen arányban járnak osztott, teljes szak- rendszerű oktatást nyújtó iskolába. Szolnok megyé­ben a tanyán élő gyerekek jelentettek e tekintetben gondot, hiszen a lakosság közel 20 százaléka tanyán él. A körzetesítés feladatai­nak megoldásával sikerült a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók arányát 85,9 százalékról 95,8 száza­lékra emelni. Jelentős emelkedés kö­vetkezett be a középiskolai oktatásban. A reform vég­rehajtásának időszakában 6765-ről 10 508-ra emelke­dett a középiskolás tanulók száma. Nagymértékben szélese­dett a diákszociális jutta­tások mértéke. A középis­kolás tanulók 42,5 százalé­ka részesül tanulószobai, menza, externátusi vagy kollégiumi elhelyezésben. A mennyiségi növekedéssel párhuzamosan megkezdő­dött a középiskolai hálózat szerkezeti átalakulása is. Ezt mutatja, hogy ma már 17 szakközépiskolai tagoza­ton 2050 diák tanul. A reform alapelvei íogyan érvényesül­nek megyénkben? A reform nemcsak meny- nyiségi feladatok megoldá­sát jelentette és jelenti, ha­nem az oktató-nevelő mun­ka tartalmi fejlesztését is. Az ilyen irányú feladatokat a reform ismert háron? alapelve rögzítette. Az első alapelv így fo­galmazódott meg: „Váljék szorosabbá iskoláink kap­csolata az élettel, a gyakor­lattal, a termeléssel. Min­den iskolatípus készítse elő tanulóit a termelőmunká­ban való részvételre.” Az iskolák belső, tartalmi ar­culata ennek az alapelvnek érvényesítése következté­ben szembetűnően válto­zott. Az általános iskolá­inkban szinte teljessé vált a gyakorlati foglalkozás be­vezetése, hiszen a felsőta­gozatos tanulók 96,9 száza­léka vesz részt gyakorlati oktatásban. Jelenleg a gimnáziumi tanulók 67,7 százaléka, az első osztályosok 46,4 száza­léka részesül 5 + 1-es rend­szerben gyakorlati képzés­ben. A rendezéssel egyide- iüleg a heti 2 órás gyakor­lati foglalkozásokra tértünk át mindazokon a helyeken, ahol az 5 + 1-es forma fel­tételei nem voltak biztosí­tottak. A termelő munkára köz­vetlenül előkészítő szakkö­zépiskolák iránt nagy ér­deklődés tapasztalható. A már végzett tanulók döntő többsége közvetlenül a ter­melő munkában helyezke­dett el vagy szakmáiénak megfelelően felsőfokú ok­tatási intézményben tanul tovább. Az élet és iskola kapcso­latáról szólva jelentős ered­ménynek tartjuk a munká­ra nevelés fejlődését. Az 1965—66-os tanévben pél­dául csak az őszi mezőgaz­dasági betakarítási mun­kákban mintegy 23 000 ál­talános és középiskolai ta­nuló vett részt, s végzett munkájuk értéke közel 3 millió forint volt. A reform második alap­elve a korszerű, a termé­szettudományos általános és szakmai műveltség nyúj­tása. E feladat megoldását szolgálják az új tantervek. Az általános iskolákban az új tanterv bevezetése befe­jezés előtt áll, s a középis­kolákban is megkezdődött. Az új tanterv s az ennek alapján készült új tan­könyvek megteremtik a ta­nulók tudományos világné­zete megalapozásának fel­tételeit. Ugyanakkor a tan­anyag bizonyos mértékű csökkentése több gyakorlá­si lehetőséget, s az ismere­tek alaposabb elsajátítását biztosítja. A korszerű okta­tás követelményeinek megfelelően javult az isko­lák szemléltetőeszközökkel való ellátottsága, mivel er­re a célra 1961 óta mintegy 12 és fél millió forintot fordítottunk. A harmadik alapelv így fogalmazódott meg: „A szo­cialista világnézet és er­kölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állampolgárokat, akik for­rón szereti hazánkat, né­pünket, odaadással szolgál­ják a szocializmust, a bé­két, a népek testvériségé­nek ügyét, építik és védik a nép államát.” Ennek az alapelvnek ér­vényesítésére sokirányú tö­rekvés bontakozott ki, is­koláink tevékenységében egyre inkább előtérbe ke­rül a nevelés. A tanuló if­júság döntő többsége be­csületes és fyű fia hazánk­nak, szereti es becsüli tár­sadalmi rendszerünket, a társadalom, a közösség ér­dekében szívesen és önfel- áldozóan dolgozik. Amikor elismerjük a nevelőmunka eredményeit, ehhez hozzá kell tennünk, hogy a har­madik alapelv érvényesí­tése tekintetében halad­tunk a leglassúbb ütemben előre. Ebből következően a továbbiakban elsőrendű ten­nivalóként adódik a neve- lőmunka- következetes javí" tása. Milyen _____segítséget g yújtottak a reform - ból adódó feladatok megoldásához a pe­dagógus pártalap- szer vezetek? A pedagógus párt­szervezetek ma már szin­te kivétel nélkül felada­tuknak tekintik a nevelő­munka és elsősorban az if­júsági mozgalom segítését. A pártalapszervezetek tag­gyűlései egyre sokoldalúb­ban vizsgálják az adott te­rület helyzetét és komoly mértékben segítik a fel­adatok megoldását. Fontos állomása volt e tevékeny­ségnek az a tanácskozás- sorozat, melyet május hó­napban — a jászberényi járás jó példáját követve — a járási, városi párt végrehajtó bizottságok szerveztek a kommunista pedagógusok részére. E tanácskozások azt tük­rözték. hogy a kommunista pedagógusok nagy aktivi­tással és felelősségtudattal dolgoznak a nevelómunka megjavítása érdekében. A nevelés feladatai és prob­lémái állottak e tanácsko­zások középpontjában. A vitákban nagy hangsúlyt kapott, hogv a nevelésben az érzelmi összetevők fo­kozása, a szocializmus épí­tésének a maga teljességé­ben való bemutatása első­rendű fontosságú feladat. Joggal tették szóvá e ta­nácskozások, hogy a fel­ügyeleti apparátus, külö­nösen pedig a szakfelügye­let munkájában jelentősen javítani kell a nevelés eredményességének elemzé­sét, vizsgálatát. Jól látták a tanácskozások résztvevői, hogy a pedagógus párt­alapszervezetek, pártcso­portok előtt is fokozottabb feladatok jelentkeznek, s azt is, hogy az ifjúsági szervezetek tevékenységé­hez következetesebb támo­gatást kell nyújtaniuk. Milyen feladatot kell még megoldani me­gyénkben a reform végrehajtása érdeké- . ben?_______ _ A reform végrehajtásá­ban még nagyon sok a tennivalónk. Átgondolt, hosszabb időre szóló prog­ram szükséges az eredmé­nyes megoldás biztosításá­hoz. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya már dolgozik a harmadik ötéves terv időszakának művelődési programján. Ezt az ötéves programot előreláthatóan ez év októ­berében vitatja meg a me­gyei tanács. Továbbra is alapvetőnek tekintjük az általános is­kolák oktató-nevelő mun­kájának, illetve ennek fel­tételeinek javítását. Ezen túl igen fontos feladatunk lesz a középiskolai hálózat további szerkezeti átalakí­tása. Tovább akarjuk nö­velni a középiskolai háló­zaton belül a szakközép- iskolák arányát. — 1970- re a középiskolai ta­nulóknak mintegy 40 szá­zaléka már szakközépis­kolákban tanulhat. Itt azonban nem állunk meg, végső sorban a szakközép- iskolák 50—60 százalékos arányát kívánjuk biztosíta­ni. Gyorsítani kívánjuk a gimnáziumi tagozatos osz­tályok fejlesztését, elsősor­ban a természettudomá­nyos jellegű tagozatok szá­mának növelésével. Az általános és közép­iskolák oktató-nevelő mun­kájának további javítása érdekében tartalmi vonat­kozásban elsősorban az új tantervek érvényesítésére irányítjuk figyelmünket. Javítani kívánjuk általá­ban a községi általános is­kolák oktató-nevelő mun­kájának feltételeit, vala­mint az új középiskolák körülméns'eit. Fontos feladat a követ­kező években a szakmun­kás tanulóképzés fejleszté­se. Évről évre több tanuló végzi el az általános iskola VIII. osztályát, ugyanakkor a középiskolai felvételi le­hetőségek alig emelkednek. Ezért örülünk annak, hogy a Munkaügyi Minisztérium a harmadik ötéves terv so­rán megyénkben 29 tante­remmel növeli a szakmun­kásképző Intézeteket. Ezzel együtt ' a szükségletekhez képest más iskolákban is bocsátunk tantermet a szakmunkásképzés rendel­kezésére. Minden iskolatípusban jelentős mértékben javí­tani kívánjuk a nevelő­munkát. E célkitűzés meg­valósításához adottak a feltételek, ezért a követel­mények is emelkednek. Ja­vítani fogjuk az irányító apparátus ellenőrző, elem­ző és irányító tevékenysé­gét e vonatkozásban. Sokat foglalkozunk az iskolák igazgatóival annak érdeké­ben. hogy a. vezetés színvo­nalának erríelkedése bizto­sítékot nyújtson a neve­lőmunka fejlődéséhez. Bognár Gyula DERKOVITS GYULA: KÉT ANYA (olaj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom