Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
/ 1996. Június 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1! „Szemünk láttára történt... a mi életünkből van merítve" Hozzászólás a Néplap Irodalmunk védelmében című cikkéhez 1970-re a középiskolások 40 százaléka jár szakközépiskolába — íj szakmunkásképző intézeteket építenek .4 közoktatás reformjának végrehajtásáról A könyvhét idején jó- néhány jászsági termelőszövetkezetben megfordultunk, s természetesen könyvekről beszélgettünk- Szóba került eközben Varga József fő- szerkesztőnek a Néplapban fnegjelent cikke is. S mindjárt elöljáróban emlékeztetni keil: Varga József abból indul ki, hogy irodalmunk mai fejlődését igen sokan indokolatlan aggodalommal figyelik. Az aggodalmaskodók azt tartják, hogy fiatal íróink működése több esetben egyenesein káros, mert problémáinkról, nehézségeinkről a valóságnál sötétebb képet rajzolnak. Különösen azt veszik rossz néven íróinktól, hogy az emberek fejlődését, átalakulását lassúnak ábrázolják, és sok esetben a kelleténél erősebben is hangsúlyozzák: a múlt visszahúzó erői milyen nagy mértékben meggátolják előrehaladásunkat. Érdekes ebből a szempontból megismerni a termelőszövetkezetekben dolgozók véleményét, ugyanis Sánta Ferenc Húsz óra című művének filmes változatát falvainkban is pergették, majd 1965 nyarán, a film moszkvai kettős kitüntetése után, a televízióban is bemutatták. ígyhát a filmet igen sokan látták, a televíziós közvetítését sok helyen közösen tekintették meg, és utána megvitatták a látottakatPuszimon ostoron. Jásztelken, Jánoshidán igen alaposan megvitatták Sánta Ferenc regényét. Ezeken a helyeken a felszabadulás előtt a határ tekintélyes részét nagybirtokosok bitorolták, s éppen ezért sok volt a mezőgazdasági cseléd, zsellér, napszámos. Az 1945- ös földosztás hasonló körülmények között zajlott le mint a Húsz óra falujában. S a mi embereink is teljesen úgy fogadták, mint az irodalmi mű szereplői. Hányán voltak ezekben a községekben, akik kezdetben nem mertek földet igényelni, a többiekre, a bátrabbakra vártak! A Húsz óra e lapjainak olvasásakor igen sokan megállapítják: Szemünk láttára és így történt a földosztás 1945- ben... És az ellenforradalom? A műben tragikus módon kerülnek egymással szembe az egykori semmitlen parasztok. Nos, a jászsági tájakon is előfordult, hogy a régi nagybirtok egykori cselédje vadászpuskát fogott arra a valamikori cselédtársára, aki 1956 őszén járási vezető volt. Elfogadhatjuk hát termelőszövetkezeti embereinknek a Húsz óra e fejezetére vonatkozó megállapítását: A mi életünkből van merítve az egész... De ugyanezt mondták a film és regény úgynevezett „nagy jelenetének” tárgyalásakor is, amikor az igazi pozitív hős, Jóska, elégtételt vesz egykori szegényparaszti társán, aiki az ellenforradalom napjaiban majdnem kioltotta az ő életét. Parasztembereink teljes mértékben felfogták, művészi szempontból milyen értékes az a körülmény, hogy Jóska a legizgalmasabb jelenet során mondja ki az ötvenes évek reália értékelését: A padlásodat kiseperték, önkényeskedtek veled, önérzetedben megsértettek. de házat építettél, a gyereked pedig elvégezte az egyetemetIgen figyelemre méltó, hogy a szövetkezetiek a Húsz órának azt a részét olvassák legszívesebben, legnagyobb érdeklődéssel, amely a termelőszövetkezeti vezetőségi ülés jegyzőkönyvét közli. Benne van ebben minden probléma: a vegyszeres gyom irás, a régi földesgazdák és egykori mezőgazdasági cselédek, napszámosok ellentéte, a kertészet bővítési terve, a fiatal ösztöndíja — s elnök, brigádvezető, egyszerű tagok, járási vezetők hevesen vitatkoznak róla. „Olyan az egész, mintha a mi szövetkezetünkben zajlott volna le” — mondják róla Jászba! dogházán éppen úgy, mint Jászórokszáliáson. Pontosan ezt mondhatjuk el Mocsár Gábor A pirostövű nád című tv-játékáról is, amelyben az írónak három novelláját ötvözték egybe. Izgalmas, izig-vérig mai, termelőszövetkezeti történet, tele a termelő- szövetkezet gazdasági és emberi problémáival. A jellemző példák felsorolását még hosszan folytathatnánk, de talán ennyi is elég annak a bizonyítására, hogy falun szívesen olvassák azokat a mai írókat, akik az ő életükről, munkájukról, örömeikről, gondjaiüról írnakVarga elvtárs írja cikkében: Az aggodalmaskodók azt hajtogatják, hocy kinek kel.1 az ilyen irodalom- Termelőszövetkezeti parasztjaink viszont határozottan azt válaszolják, hogy nekik feltétlenül kell, mert a művészi ábrázolás erejével mutatja be életüket, küzdelmeiket és egyben megvilágítja az előre, a felfelé vezető utat is. Nem vitás, hogy a tudatformálódás egyik legjobb segítője a mai életet ábrázoló szépirodalom. Véleményünk szerint a könyvtárosoknak, könyvterjesztőknek, népművelési dolgozóknak mindent el kell követniük, hogy mai irodalmunknak ezeket a műveit minél hamarabb eljuttassák a termelőszövetkezeti parasztok kezébe, illetőleg könyvespolcára. Munkatársunk felkereste Bárdi Imrét, a megyei tanács vb elnökhelyettesét és a közoktatási reform végrehajtásáról érdeklődött tőle. Első kérdésünk így hangzott: Melyek a reform végrehajtása során elért főbb eredmények Szolnok megyében? ____________ A reform végrehajtása sok tekintetben hozott jelentős előrehaladást a közoktatásban. Számottevő mértékben sikerült előrelépni az iskolázottsági szint emelésében. Igen jellemző mutatója ennek, hogy az általános iskola VIII. osztályát 1962-ben a tanköteles korúaknak még csak 69.1 százaléka végezte el, 1965-ben ez az arány már 90.1 százalékra emelkedett. Az általános iskolai oktatás színvonalának fontos mércéje, hogy a felső tagozatosok milyen arányban járnak osztott, teljes szak- rendszerű oktatást nyújtó iskolába. Szolnok megyében a tanyán élő gyerekek jelentettek e tekintetben gondot, hiszen a lakosság közel 20 százaléka tanyán él. A körzetesítés feladatainak megoldásával sikerült a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók arányát 85,9 százalékról 95,8 százalékra emelni. Jelentős emelkedés következett be a középiskolai oktatásban. A reform végrehajtásának időszakában 6765-ről 10 508-ra emelkedett a középiskolás tanulók száma. Nagymértékben szélesedett a diákszociális juttatások mértéke. A középiskolás tanulók 42,5 százaléka részesül tanulószobai, menza, externátusi vagy kollégiumi elhelyezésben. A mennyiségi növekedéssel párhuzamosan megkezdődött a középiskolai hálózat szerkezeti átalakulása is. Ezt mutatja, hogy ma már 17 szakközépiskolai tagozaton 2050 diák tanul. A reform alapelvei íogyan érvényesülnek megyénkben? A reform nemcsak meny- nyiségi feladatok megoldását jelentette és jelenti, hanem az oktató-nevelő munka tartalmi fejlesztését is. Az ilyen irányú feladatokat a reform ismert háron? alapelve rögzítette. Az első alapelv így fogalmazódott meg: „Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Minden iskolatípus készítse elő tanulóit a termelőmunkában való részvételre.” Az iskolák belső, tartalmi arculata ennek az alapelvnek érvényesítése következtében szembetűnően változott. Az általános iskoláinkban szinte teljessé vált a gyakorlati foglalkozás bevezetése, hiszen a felsőtagozatos tanulók 96,9 százaléka vesz részt gyakorlati oktatásban. Jelenleg a gimnáziumi tanulók 67,7 százaléka, az első osztályosok 46,4 százaléka részesül 5 + 1-es rendszerben gyakorlati képzésben. A rendezéssel egyide- iüleg a heti 2 órás gyakorlati foglalkozásokra tértünk át mindazokon a helyeken, ahol az 5 + 1-es forma feltételei nem voltak biztosítottak. A termelő munkára közvetlenül előkészítő szakközépiskolák iránt nagy érdeklődés tapasztalható. A már végzett tanulók döntő többsége közvetlenül a termelő munkában helyezkedett el vagy szakmáiénak megfelelően felsőfokú oktatási intézményben tanul tovább. Az élet és iskola kapcsolatáról szólva jelentős eredménynek tartjuk a munkára nevelés fejlődését. Az 1965—66-os tanévben például csak az őszi mezőgazdasági betakarítási munkákban mintegy 23 000 általános és középiskolai tanuló vett részt, s végzett munkájuk értéke közel 3 millió forint volt. A reform második alapelve a korszerű, a természettudományos általános és szakmai műveltség nyújtása. E feladat megoldását szolgálják az új tantervek. Az általános iskolákban az új tanterv bevezetése befejezés előtt áll, s a középiskolákban is megkezdődött. Az új tanterv s az ennek alapján készült új tankönyvek megteremtik a tanulók tudományos világnézete megalapozásának feltételeit. Ugyanakkor a tananyag bizonyos mértékű csökkentése több gyakorlási lehetőséget, s az ismeretek alaposabb elsajátítását biztosítja. A korszerű oktatás követelményeinek megfelelően javult az iskolák szemléltetőeszközökkel való ellátottsága, mivel erre a célra 1961 óta mintegy 12 és fél millió forintot fordítottunk. A harmadik alapelv így fogalmazódott meg: „A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szereti hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát.” Ennek az alapelvnek érvényesítésére sokirányú törekvés bontakozott ki, iskoláink tevékenységében egyre inkább előtérbe kerül a nevelés. A tanuló ifjúság döntő többsége becsületes és fyű fia hazánknak, szereti es becsüli társadalmi rendszerünket, a társadalom, a közösség érdekében szívesen és önfel- áldozóan dolgozik. Amikor elismerjük a nevelőmunka eredményeit, ehhez hozzá kell tennünk, hogy a harmadik alapelv érvényesítése tekintetében haladtunk a leglassúbb ütemben előre. Ebből következően a továbbiakban elsőrendű tennivalóként adódik a neve- lőmunka- következetes javí" tása. Milyen _____segítséget g yújtottak a reform - ból adódó feladatok megoldásához a pedagógus pártalap- szer vezetek? A pedagógus pártszervezetek ma már szinte kivétel nélkül feladatuknak tekintik a nevelőmunka és elsősorban az ifjúsági mozgalom segítését. A pártalapszervezetek taggyűlései egyre sokoldalúbban vizsgálják az adott terület helyzetét és komoly mértékben segítik a feladatok megoldását. Fontos állomása volt e tevékenységnek az a tanácskozás- sorozat, melyet május hónapban — a jászberényi járás jó példáját követve — a járási, városi párt végrehajtó bizottságok szerveztek a kommunista pedagógusok részére. E tanácskozások azt tükrözték. hogy a kommunista pedagógusok nagy aktivitással és felelősségtudattal dolgoznak a nevelómunka megjavítása érdekében. A nevelés feladatai és problémái állottak e tanácskozások középpontjában. A vitákban nagy hangsúlyt kapott, hogv a nevelésben az érzelmi összetevők fokozása, a szocializmus építésének a maga teljességében való bemutatása elsőrendű fontosságú feladat. Joggal tették szóvá e tanácskozások, hogy a felügyeleti apparátus, különösen pedig a szakfelügyelet munkájában jelentősen javítani kell a nevelés eredményességének elemzését, vizsgálatát. Jól látták a tanácskozások résztvevői, hogy a pedagógus pártalapszervezetek, pártcsoportok előtt is fokozottabb feladatok jelentkeznek, s azt is, hogy az ifjúsági szervezetek tevékenységéhez következetesebb támogatást kell nyújtaniuk. Milyen feladatot kell még megoldani megyénkben a reform végrehajtása érdeké- . ben?_______ _ A reform végrehajtásában még nagyon sok a tennivalónk. Átgondolt, hosszabb időre szóló program szükséges az eredményes megoldás biztosításához. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya már dolgozik a harmadik ötéves terv időszakának művelődési programján. Ezt az ötéves programot előreláthatóan ez év októberében vitatja meg a megyei tanács. Továbbra is alapvetőnek tekintjük az általános iskolák oktató-nevelő munkájának, illetve ennek feltételeinek javítását. Ezen túl igen fontos feladatunk lesz a középiskolai hálózat további szerkezeti átalakítása. Tovább akarjuk növelni a középiskolai hálózaton belül a szakközép- iskolák arányát. — 1970- re a középiskolai tanulóknak mintegy 40 százaléka már szakközépiskolákban tanulhat. Itt azonban nem állunk meg, végső sorban a szakközép- iskolák 50—60 százalékos arányát kívánjuk biztosítani. Gyorsítani kívánjuk a gimnáziumi tagozatos osztályok fejlesztését, elsősorban a természettudományos jellegű tagozatok számának növelésével. Az általános és középiskolák oktató-nevelő munkájának további javítása érdekében tartalmi vonatkozásban elsősorban az új tantervek érvényesítésére irányítjuk figyelmünket. Javítani kívánjuk általában a községi általános iskolák oktató-nevelő munkájának feltételeit, valamint az új középiskolák körülméns'eit. Fontos feladat a következő években a szakmunkás tanulóképzés fejlesztése. Évről évre több tanuló végzi el az általános iskola VIII. osztályát, ugyanakkor a középiskolai felvételi lehetőségek alig emelkednek. Ezért örülünk annak, hogy a Munkaügyi Minisztérium a harmadik ötéves terv során megyénkben 29 tanteremmel növeli a szakmunkásképző Intézeteket. Ezzel együtt ' a szükségletekhez képest más iskolákban is bocsátunk tantermet a szakmunkásképzés rendelkezésére. Minden iskolatípusban jelentős mértékben javítani kívánjuk a nevelőmunkát. E célkitűzés megvalósításához adottak a feltételek, ezért a követelmények is emelkednek. Javítani fogjuk az irányító apparátus ellenőrző, elemző és irányító tevékenységét e vonatkozásban. Sokat foglalkozunk az iskolák igazgatóival annak érdekében. hogy a. vezetés színvonalának erríelkedése biztosítékot nyújtson a nevelőmunka fejlődéséhez. Bognár Gyula DERKOVITS GYULA: KÉT ANYA (olaj)
