Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. június 12. illllllllllllllllllllli. I M l I ... vil ágpolitikában fllll Erősödik a békeharc világszerte Ilii új „nürnbergi per« Ili Wilson és Rusk „halottkém“ szerepe fllll Hx-pont a szovjet belpolitika 1 a nyugtalan világban Szerte a világon minden ország népét elsősorban a béke kérdése foglalkoztatja. Felszámolni a veszedelmes háborús tűzfészkeket, létrehozni a nemzetközi biztonságot — alapvető és sürgető feladat. Ennek megvalósulása nélkül a végzetes zsákutca veszélye fenyegeti a kelet és a nyugat országai közötti kapcsolatok megjavítását, a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élését. Genfben, június 13. és 16. között, megtartja so- ronlévő ülését a Béke Világtanács, amelyen küldöttség képviseli a magyar békemozgalmat is. A békeharcra ma nagyobb szükség van, mint valaha, — állapította meg Kállai Gyula a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. És mintegy summázva a BVT ülésére utazó magyar küldöttség és az egész magyarországi békemozgalam álláspontját, kijelentette: „Népünk egységesen elítéli és megbé- lyegzi az amerikai imperialisták agressziós cselekedeteit, továbbra is testvéri együttérzéséről biztosítja a hősiesen küzdő vietnami népet és megad számára minden lehetséges támogatást. Az Egyesült Államok imperialistái egyre inkább elszigetelődnek, háborús politikájuk bázisa szűkül. Azok az erők is szembefordulnak vele, amelyekre korábban támaszkodhatott. Ezt mutatja annak a második polgárháborús frontnak a kialakulása Dél- Vietnamban, amelyet a buddhista tüntetések is jeleznek. Erősödik és növekszik a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front nemzetközi tekintélye. Meggyőződésünk, hogy a népek szabadságát nem lehet legyőzni.” Kállai elvtárs leszögezte továbbá; népünk teljes támogatásáról biztosítja a szocializmust építő hős kubai népet. »I Amerika imperialistáinak féktelen agressziója Ázsiában, és a nyugatnémet militaristák gyújtogató re- vanspolitikája Európában olyan jelenség, amely nyugtalanítja és felháborítja a béke híveit minden országban. Törvényszerű az, hogy magában az Egyesült .Államokban Johnson elnök népszerűsége az egykori 80 százalékról 50 százalék alá zuhant. De minden újabb közvéleménykutatás, a tények minden újabb felmérése, e folyamat gyorsulását jelzi. Talán még ennél is nagyobb nemzetközi visszhangja támadt Bertrand Russel legújabb békeakció- jának. Russel, az egész világon ismert filozófus és békeharcos szolidaritási üzenetet intézett a vietnami néphez. Üzenetében szükségesnek mondotta, hogy nyilvánítsák háborús bűnösnek Johnsont, McNa- marát, Ruskot, Lodge-ot és velük együtt mindazokat, akik felelősek a Vietnamban folyó emberirtásért. Vietnamban lángfegyverek, vegyianyagok és baktériumfertőzések révén tulajdonképpen népirtás folyik. Mindez — indokolja Russel a javaslatát — egy újabb nürnbergi per anyaga, s a bűnösök a világközvélemény kiemelkedő személyiségeiből álló bíróság előtt feleljenek — ha jelképesen is — tetteikért. És miközben az angol tengerészek bérmozagalma mind jobban elmérgesedik és az európai tőkés országokat heves és nagyméretű sztrájkok rázzák meg, Brüsszelben nem kevésbé heves politikai pankráció folyt a NATO-értekezleten. Úgy tűnik, megegyezés jött létre, ami az ügyrendet illeti, de a válság fennmaradt. Nem oldották meg az alapvető konfliktust, és Franciaország eredeti óláspontja mit sem változott. Erre a tényre utalnak azok a nyugati vélemények, amelyek szerint Wilson és Rusk Londonban megvizsgálták ugyan a NATO helyzetét, de ezzel csak a — halottkém szerepét töltötték be. Ebben a nagy nemzetközi forrongásban a szocialista országok békepolitikája fix pont. Koszigin szovjet miniszterelnök egyik legutóbbi beszédében leszögezte: a Szovjetunió hajlandó együttműködni minden kormánnyal, amely a népek biztonságának megszilárdítását és a nemzetközi feszültség enyhülését kívánja. Kijelentette továbbá: a jelenlegi helyzetben különösen nagy jelentőségű az összes haladó erők, elsősorban a testvéri kommunista pártok, szocialista országok összefogása. A szocialista országokat az érdekek mély közössége egyesíti. Lehetségesek ugyan a nézetkülönbségek» egyes kérdéseket illetően, de ezek nem szoríthatják háttérbe az egység elvi alapját VIETNAM A háború legpsssgiyobb csatája A UPI hírügynökség jelentése szerint a vietnami szárazföldi háború legjelentősebb, jellegében új szakaszt nyitó ütközete folyik kedd óta Kontum tartományban, Saigontól 450— 500 kilométernyire, a laoszi határszéli dzsungelben. Az amerikai szóvivők közléseire hivatkozó jelentések megállapítják, hogy a partizánalakulatok már felhagytak a rajtaütésszerű visszavonuló Gerilla-taktikával; most beásták magukat és tartják a frontot. Az amerikai tengerészgyalogosok létszáma több ezerre rúg, s közülük két századot a hazafiak bekerítettek. Szombaton hajnaltájban B—52-es típusú óriásgépek újabb szőnyegbombázást hajtottak végre a tartományban. Ez beletartozott az amerikaiak hadműveletének keretébe, amelynek új fedőneve: „Galagonya”. Mafrőzszfráik A brit tengerész szak- szervezet vezetősége kilenctagú albizottságot választott a maga kebeléből, amely hétfőn megkezdi a tárgyalásokat a hajótulajdonosok, a szakszervezeti főtanács és a kormány képviselőivel. Erre azt követően került sor, hogy George Woodcock, a brit szakszervezetek szövetsége főtanácsának (TUC) főtitkára megtagadta a főtanács támogatását a 26-ik napja sztrájkoló matrózoktól. Befejeződött a mongol pártkongresszus Szombaton befejeződött a Mongol Népi Forradalmi Párt XV. kongresszusa. A záróülésen J. Cedenbal elnökölt. Bejelentette, hogy a kongresszus címére belföldről és külföldről egyaránt sok üdvözlő távirat érkezett. Közölte, hogy a kongresszuson részt vevő csaknem 40 kommunista testvérpárt és forradalmi demokrata párt képviselőin kívül a vitában 48 kongNegy kiséret De Gaulle-t hatvan francia újságíró és húsz Párizsban akkreditált külföldi tudósító kíséri el a Szovjetunióba. Mintegy százötvenen kérték, hogy tagjai lehessenek az elnöki „konvojnak”, a létszámot azonban a repülőgépek befogadóképessége miatt korláresszusi küldött szólalt fel. A kongresszus ezután egyhangúlag határozatokat fogadott el. A küldöttek jóváhagyták a Központi Bizottság beszámolóját, a szervezeti szabályzat néhány pontjának módosítását és a kongresszus elfogadta a Mongol Népköz- társaság negyedik, 1966— 70. évi ötéves népgazdasági tervének irányelveit. De Gaulle-lal tozni kell. Egyelőre még nem ismeretes, hogy a kormány tagjai közül kik kísérik el De Gaulle-t a Szovjetunióba, csak annyi bizonyos, hogy a köztársasági elnök feleségén kívül Couve De Murville külügyminiszter is tagja lesz a kíséretnek. Mindenfelől ACCRA A ghanai közoktatásügyi minisztérium legújabb rendelkezése értelmében magánkézbe adnak vissza hét, az elmúlt években államosított középiskolát. A minisztérium indoklása szerint az iskolákat politikai okokból államosították, s a minisztériumnak különben sincs pénze arra, hogy fenntartsa ezeket az iskolákatMEXIKÓ A mexikói atomérőbizott- ság közölte, hogy a Mexikóban felfedezett uránium mennyisége 2026-ig biztosítja az országban az atomerőművek áramtermelését. A közvélemény hozzáfűzi, hogy 2 000 000 tonna uránércet fedeztek fel, s ebből a mennyiségiből kétezer tonna feldolgozott rádióaktív anyag nyerhető. A mexikói kormány a főváros közelében építi az egyik atomreaktort. HONOLULU Most közölték, hogy rövidesen a fellövés után felrobbant, darabjaira hullott és több helyütt tüzet okozott a kahukui (hawaii) légitámaszpontról csütörtökön felbocsátott Nike Hercules típusú kísérleti rakéta .Különös szerencse folytán sem a robbanásnak, sem a füzeknek nem volt áldozatuk. MOSZKVA A déli-sarki Vosztok szovjet kutafőállomás személyzete másfél hónapja nem látott napot. Május végén Mologyozs- naja és Novola- zarevszkaja állomásokra is sarki éjszaka borult. Mirnijben hó alá kerültek a lakóházak. A viharos erejű szél több antennát megrongált. Vosztok állomáson mínusz 70 fok alá süllyedt a hőmérséklet, egyebütt 15—25 fok hideg van. Az európai biztonságról f Írté: Csáki István Az európai biztonságért folytatott harcnak rendkívül gazdag története van. Másként vetődött fel a probléma, amikor a Szovjetunió egyedül volt szocialista állam és ismét másként azóta, hogy Európában országok sora lépett a szocialista építés útjára; a szocializmus világrend- szerré lett. Ma lényegesen nagyobb erők folytatják a küzdelmet az európai biztonságért, mint a második világháborút megelőző időkben. A kérdés jelentősége mégis növekszik. Erre utal, hogy az SZKP XXIII. kongresszusa — a nemzetközi helyzetről szóló értékelése keretében — behatóan foglalkozott az európai helyzettel, Gromiko elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere pedig legutóbbi római látogatása alkalmával javasolta, hogy az európai államod tartsanak tanácskozást az európai biztonság további megerősítése céljából. A jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolultsága, a feszültség növekedése, a világ — és az európai — események alakulása egyaránt követeli, hogy a jövőben behatóbban foglalkozzunk a nemzetközi biztonság fontos elméleti, politikai kérdéseivel. Ezek közé tartozik az európai biztonság problémája is. Az európai biztonság nem Európa biztonsága csupán. Ennél lényegesen többet rejt magában és többet jelent a nemzetközi biztonság és a világ békéje szempontjából. Századunkban két világháború szakadt az emberiségre. Mindkettő — de különösen a második — mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott anyagiakban és emberéletben. Mindkét világégés Európából indult el, a német militarizmus, a hitleri fasizmus vérgőzös világuralmi terveiből és törekvéseiből következett. Az a Németország, mely az első és második világháborút kirobbantotta, megbukott, vereséget szenvedett. Területének egyrészén létrejött, megvalósult a~ német nép nagy realista gondolkodóinak és haladó erőinek vágya és álma: az első szocialista német állam — a Német Demokratikus Köztársaság — mely eltépte a múlt szégyenteljes eseményeinek minden kötelékét, s ma a szocialista világtábor megbecsült tagja és harcosa. A régi militarista Németország másik részén, a kapitalista államok — elsősorban az USA — „jóvoltából” a második világháború után olyan állam jött létre, ahol a hatalmon levő burzsoázia, az uralkodó pártok csoportja, az államgépezet egész rendszere a milita- rizmushoz, a hódító, más népeket fenyegető és leigázásukra törekvő politikához kötődik. Ma ez az állam — a Német Szövetségi Köztársaság — a szocialista országok éllen létrehozott imperialista katonai szövetség tagja, fegyverkezik, re- vanspolitikát folytat és egyre arcátlanabb követelésekkel áll elő, amiket az egykor megtámadott — ma pedig szövetséges — burzsoá hatalmak nem utasítanak vissza, sőt bátorítanák. A Német Szövetségi Köztársaság politikája, katonai helyzete, NATO-beli szerepe egyaránt veszélyes, s noha a történelmi helyzetek nem ismétlődnek — s a bonni urak lényegesen rosszabb pozícióból folytatják re- vanspolitikájukat, mint elődeik 30 évvel ezelőtt — jogos, az egész emberiség érdekében való, a Szovjetunió és a szocialista országok azon erőfeszítése, hogy Nyu ga t- N émetorszá g ne próbálhassa meg felborítani Európa rendjét és biztonságát, ne válhasson egy új — minden eddiginél nagyobb és pusztítóbb — világháború előidézőjévé. Mert nem vitás, hogy a mai erőviszonyok hatalmi és katonai csoportosulások közepette, a föld bármely térségében kialakuló fe • szültség, katonai konfliktus magában hordja a terjedés — és ezzel együtt a világháború — veszélyét, de fokozottan áll ez Európára. Az európai biztonság helyének, szerepének pontosabb meghatározásához célszerű áttekinteni a mai világhelyzetet. az erőviszonyokat, a két világrendszer és a különböző államcsoportok között kialakult viszonyokat, azokban a konfliktusokhoz — esetleg háborúhoz — vezető ellentmondásokat, ellentéteket. Ilyen szempontból legfontosabbak a következők: Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kezdődött meg a szocialista társadalom világhódító útja. Azóta ez a folyamat eljutott odáig, hogy létrejött a szocialista világfában. Ma a két világ-tábor — a kapitalista és a szocialista — léte és harca adja a világ politikai arculatát. Ebben a szférában — a két világtábor viszonyában — megtalálható a nemzetközi osztályharc minden1 jellemző vonása. A szocializmus mint eszme terjed, hódít, új és új területekre hatol be a világ minden táján. A szocialista világtábor gazdaságilag, katonailag egyre erősebb lesz, egyre gyorsabban nyomul előre a tudomány, a technikai forradalom, a kultúra és az emberek életkörülményeinek javítása területén. A szocialista világnak nincs szüksége háborúra- A másik oldal — a kapitalista tábor — vesztett pozícióinak visszaszerzésére, az USA imperializmus a világ leigázására, az egész világ feletti uralom megszerzésére törekszik, s e reményét vi la gháborúval, atom- és más pusztító eszközök felhasználásával reméli beváltani. Ebben a szférában minden katonai konfliktus magában hordja a világháború közvetlen veszélyét. Példa erre az 1962. októberi Karib-tengeri válság, amikor a Kubát közvetlenül fenyegető USA-imperialis- ták az egész szocialista világgal találták magukat szembe. Napjainkban ilyen veszedelmet hord magában a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni amerikai kalóztámadás, a hadüzenet nélkül folytatott háború, ami az amerikaiak részéről megcsúfolása minden nemzetközi jognak; amivel szemben az egész világon nő a felháborodás és a tiltakozás. A VDK bombázása — de az egész vietnami agresszió — a továbbterjedés veszélyét hordja magában, ami az amerikaiaknak semmi kedvezőt nem ígér, de a világhelyzet szempontjából növeli a világháború veszélyét. Éhben a zónában a szocialista és kapitalista világrendszer viszonyában — uralk<idó helyzet alapvetően befolyásolja, meghatározza az egész világhelyzetet. A szocializmus politikai, gazdasági téren» — a gazdasági fejlődés ütemében — katonai és diplomáciai téren előnyt vivott ki magának s így — most már több mint két évtizede — időről időre rákényszeríti a másik félre a békés egymás mellett élés politikáját- A szocialista tábor arra törekszik, hogy ez a viszony megmaradjon, a fejlődés a továbbiakban is békés úton haladjon, s ez az emberiség egyetemes érdeke. Egyértelműen levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a szocializmus világméretű győzelmének üteme, az egész emberiség életének alakulása, a háború és a béke sorsa alapvetően ebben a világpolitikai szférában — a két világtábor közötti helyzet alakulásában — dől el. Ezért fordít az egész nemzetköz: munkásmozgalom megkülönböztetett figyelmet a két tábor közötti helyzetre, a harcban a marxista—leninista stratégia és taktika alkalmazására. A feszült és kritikus helyzeteket — amelyekből könnyen bekövetkezhetne a világméretű összecsapás — nem engedményekkel. hanem a nemzetközivé vált osztá’y- harc szabályainak betartásával, következetes marxista—leninista vonalvezetéssel lehetséges elkerülni. A kapitalista világban a szocialista világtábor létrejötte után is megnő*-