Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
tm. Június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki fedett uszoda építésénél a betonozási munkákon dolgoznak az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Vége a tanévnek, készülődés az újra A nagykereskedelem hétfőn megkezdi a tanszerek szállítását, s az üzletek azonnal hozzálátnak a füzetcsomagok összeállításához. A tanszervásár „hivatalosan” július 15-én indul. A füzetcsomagokban az egyes osztályoknál némi változás lesz. Az általános iskolákban az V. osztályosok az orosz nyelvoktatáshoz nem 48, hanem 32 lapos füzetet használnak, s így ebből a fajtából három kell. A IV. osztályban, a tavalyi sikerült kísérlet után, most már kötelező a műanyag „Előre” rajztábla, ezért ezt is beleteszik a csomagba. A VII. osztályokban 4 negyvenlapos füzet helyett ötre lesz szükség. Az V—VIII. osztályosok füzetcsomagjába négy rajzlapot és betűgyakorló lapot is beletesznek az előírás szerint. A nagyalakú spirál fü zetből — amely tavaly szeptemberben hiánycikk volt — már most 40 000 van raktáron. Teljes a körző-választék, Richter körző is kapható. Ugyancsak elegendő már a graphos, s megoldott a faáru, a rajztábla, a vonalzó ellátás. Fiatol kombájnosok vállalása A Kunszentmártoni Gép- üzemanyagból, illetve kenőjavító Állomás mesterszállása üzemegységének fiatal kombájnosai pártunk IX. kongresszusa tiszteletére vállalják, hogy aratási tervüket maradéktalanul, a kitűzött határidőre teljesítik. Kombájnonként átlagban 400 hold gabonát takarítanák be. Gépeik jó karbantartásával, beállításával a szemveszteséget minimálisra csökkentik. Az anyagból 2 százalékot megtakarítanak. A mesterszállási ifjú kombájnosok versenyre szólítják a gépjavító állomások, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fiatal kombájnosait. Csatlakozzanak versenyükhöz ezt kérik, s az aratás gyors, szemveszteség nélküli elvégzésével készüljenek a IX. pártkongresszusra. Újjászületnek városaink (Folytatás az 1. oldalról) si problémáikat. Kaposvár, Özd, Szekszárd és Zalaegerszeg építési szakembereinek beszámolója mellett sor került Szolnok város fejlesztési terveinek, problémáinak ismertetésére is. A korreferátumot, amelyet osztatlan érdeklődés kísért. Mészáros János, a megyei tanács építési osztályának egyik vezető munkatársa tartotta. A város nagyméretű térképén ismertette az eddigi fejlődést, az újonnan kialakítandó városközpont épületkomplexumának tervét- Kitért a vasút és a folyók közé szorítot város közlekedési, terjeszkedési problémádra és mintegy százharminc színes diaképen illusztrálta a város fejlődését. Kár, hogy a vetítőgép technikai hibája zavarta a bemutatás folyamatosságát Azonos gondok Munkatársunk elbeszélgetett Major Máté Kossuth- díjas akadémikussal, az építész szövetség elnökével és megkérdezte, mi a véleménye a konferenciáról? — Tulajdonképpen elő. szőr a TIT-ben vetődött fel a gondolat hogy érdemes lenne foglalkozni a közép- nagyságú városok fejlesztési problémáival. Így került sor erre a megbeszélésre, amely rendkívül érdekes és tanulságos volt. Különösen az elsőnapi két előadás tett rám mély hatást. A salgótarjáni város- fejlesztési terv szellemes, okos, nagyvonalú alkotás. A város vezetői sokszor bizony a szabályokat is megkerülve láttak neki a gigászi munkának és a városban tett séta, meg az, amit hallottunk, bebizonyította, igazuk volt. Az értekezlet egyik igen lényeges tanulsága, hogy csak ott lehet szó átgondolt és eredményes városfejlesztésről, ahol a párt, állami, tanácsi vezetés a legfelsőbb szinttől a legalsóbbig harmonikus összhangban van- A város népének alkotó és lelkes - közreműködésével a terven készítésénél, kivitelezésénél szintén döntő tényezője a sikernek. Rendkívül jelentős, hogy a sok azonos gonddal küzdő város megismerhette a rokonproblémákat és hallhatott néhány gyakorlati megoldásról is. Az ilyenfajta tapasztalatcserékre, véleményem szerint sűrűbben lesz ezentúl szükség. Áldozatos rekonstrukció Kapás Rezső, a szolnoki városi tanács vb elnöke is részt vett az ankéton. Tapasztalatairól a következőket mondotta el. — Örömmel tapasztaltuk, hogy Szolnokon helyes úton indultunk el, amikor a város fejlesztésének alapjául a rekonstrukciót tettük. Ez nagy áldozattal jár, a szanálások során sok nehézség merül fel, és ezeket csak teljes egyetértéssel oldhatjuk meg. Az országos megyei és városi szerveknek mintegy összehangolt zenekar tagjainak, úgy kell együttműködniük a városfej lesztésben. Igen értékes tapasztalatokat szereztünk Salgótarjánban éppen a fent említett együttműködés gyakorlati megvalósításához. Különös hangsúllyal került itt szóba, hogy mennyire fontos az előkészítés és a tervek előzetes egyeztetése. Az is igen lényeges, hogy mind a tervezés, mind a kivitelezés egy kézben legyen. Még egy megjegyzés: hiányoltam az értekezleten a központi véleményt. Nagyon helyes lett volna, ha országos szinten is hallottunk volna véleményt a minket érdeklő kérdésekről. Magyarán egy központi előadás hiányzott, amely iránytadó lett volna, merre is „kereskedjünk”. Az értekezlet élénk hangú vitával fejeződött be. — ht — radtak — bár módosult formában — mindazok az ellentmondások és ellentétek, amelyek a kapitalista államok közötti háborúkat előidézték. Igaz, hogy a kapitalista világban dúló ellentéteket igyekeznek a világ fő ellentétének — a szocialista és kapitalista világrendszer harcának — alárendelni. Ezzel együtt Is megmaradt a kapitalista államok, vagy államcsopor- tosulások közötti konfliktus — esetleg háború —lehetősége és veszélye. A szo- cilalisita világtábor, a nemzetközi munkásmozgalom, a haladó erők világot átfogó békeharca irányul arra Is, hogy az ilyen háborúkat megelőzze, a vitás kérdéseket ebben a szférában is lehetőleg tárgyalással oldják meg, nehogy az itt keletkezett konfliktus kiterjedjen és átcsapjon a fő szférába és világméretű Összecsapást okozzon. Ilyen szempontból rendkívül tanulságos az a diplomáciai tevékenység. amelyet a Szovjetunió az India és Pakisztán között múlt évben kirobbant katonai konfliktus megoldásáért folytatott és sikerrel fejezett be, — azzal együtt is, hogy ezek az országok nem tartoznak a fő kapitalista hatalmak csoportjába. bár mindkettő a Brit Nemzetközösség tagja. Ebben a szférában — tehát a kapitalista államok között — megvan a katonai konfliktus veszélye, ami kezdeti formájában nem jelentene világháborút, de, azzá fejlődhetne. Komoly figyelmet érdemel a gyarmati sorból felszabadult, vagy szabadságukért küzdő népek és a kapitalista országok viszonya. Ebben a szférában szintén sok, konfliktushoz vezető ellentmondás van, amelyek között legnagyobb az, hogy a gyarmattartó nagyhatalmak nem mondanak le a birtoíkolt, vagy elveszett területekről’ Ma is számos feszültségi góc van e szférában a világ különböző táján — Afrikában. Ázsiában, Amerikában — sőt Dél-Vietnamban az USA-imperialisták új gyarmatosító háborút folytatnak a hősiesen harcoló hazafiak eilen, 4 régi ét* új gyarmatosító kapitalista hatalmak széles körű tevékenységei folytatnak ebben a szférában, gazdasági kölcsönökkel. szakemberek küldésével, fegyverszállítmányokkal, puccsok szervezésével igyekeznek magukhoz láncolni ezeket az országokat, s ha mindez nem elégséges, készek fegyveres támadásra, katonai kalandra. Az ilyen jellegű katonai konfliktusok, — imperialista agressziók — kimondottan az egyes népek leigázására irányulnak. Kezdeti formájukban korlátozottak, de szintén magukban hordiált a terjedés — a nagyobb, esetleg vllágkonfliktus veszélyét. A nemzetközi munkás- mozgalom. a szocialista tábor, a gyarmati sorból felszabadult, vagy szabadságukért harcoló népek oldalán állva küzd az imperialista agresszió ellen, segíti e népek harcát A megtámadott és hősiesen harcoló Dél-Vietnam népe azért képes ellenállni a nálánál sóikkal erősebb yenki imperializmusnak, mert az egész haladó világ közvéleménye mellette van, s a szocialista országok internacionalista kötelességükhöz híven segítik minden eszközzel. Éppen ezért az amerikaiak nem győzelemre, hanem az eddigieknél is nagyobb kudarcokra számíthatnak Vietnamban. A szocialista tábor szilárdan és következetesen küzd azért, hogy az imperialisták ne szánhassák el makukat a gyarmati sorból felszabadult országok elleni átfogó támadásra, ne idézhessenek elő olyan helyzetet, hogy esetleg ebből a szférából csapjon át a háború tüze a fő szférába, a két világtábor közötti területreA hnborúhos — és esetleg világháborúhoz — vezető ellentmondások, ellentétek, konfliktus fórrá*- sok döntően e három politikai szférában találhatók meg. Van ezeken túl még néhány olyan terület, amelyet ismerni kell ahhoz, hogy a helyzetre, a lehetőségekre vonatkozóan megfelelő következtetés? vonjunk le. Ilyen terület például a gyarmati sorból felszabadult országok egymáshoz való viszonya. A konfliktus veszélye innen sem teljesen kizárt. Fennáll a veszély, azonban ennek következményei is másként vetülnek, mint a jelzett három szférában — de különösen a két világtábor viszonyában. Szólhatunk arról is, hogy a szocialista világrendszerhez tartozó országokat — a 14 szocialista államot — a proletár nemzetköziség fűzi egymáshoz, kapcsolataik újrendszerűek — s ha átmeneti nézeteltérések, viták alakulnak is ki közöttük — a háborús konfliktus ebből a szférából ki van zárva. Hasonlóan nincs valószínűsége háborús konfliktus létrejöttének, a szocialista világrendszer és a gyarmati sorból felszabadult országok között, mivel a szocialista országokat testvéri kapcsolatok fűzik ezekhez a népekhez, érdekeik találkoznak mind a gazdasági fejlődés, mind a békéért, mind pedig az imperializmus elleni harcban. Legfrissebb példa erre a Szovjetunió miniszterelnökének — Koszigin elv. társnak — Egyesült Arab Köztársaságban látogatása, a Szovjetunió és az EAK' egyre erősödő kapcsolata. Az ellentétekkel és konfliktusok veszélyével terhes szférák gyakorlatilag az egész földkerekséget átfogják, bár nem egyenlő súly- lyal szerepelnek az egyes kontinenseken, vagy földrajzi körzetekben. Kapitalista rendszerű ország min- denlk világrészen van, de a főbb kapitalista államok főleg Európában és Amerika területén helyezkednek el. A köztük fennálló ellentétek bármely körzetben feszült helyzetekhez vezethetnekA gyarmati sorból felszabadult országok többsége Ázsiában és Afrikában van, s most bontakozik egyre nagyobb erővel ki Közép- és Latin-Amerika népeinek függetlenségi harca. A kapitalista államok és a gyarmati sorból felszabadult, valamint szabadságukért küzdő népek közötti összeütközés veszélye e három földrészen jelentkezik a legnagyobb súllyal. A szocialista tábor országai Európa és Ázsia nagy térségeit magukban foglalják, de győzött a szocialista forradalom Kubában Is, s így a szocialista világ- rendszer három földrészen helyezkedik el. A két tábor közötti konfliktus veszélye gyakorlatilag mindhárom földrészen fennáll. Ezen belül azonban az átlagosnál lényegesen bonyolultabb a helyzet, lényegesen veszedelmesebb okok és konfliktushoz vezető tényezők vannak Európában. Nem vitás, hogy — miközben az USA-imperializmos a föld minden jelentősebb területét behálózta támaszpont rendszerével, s nagy szárazföldi és tengeri erőket állomásoztat a szocialista tábor határaihoz közel eső minden területen — a világkapitalizmus vesztett pozícióinak visszaszerzése, az USA-imperializmus világuralma törekvéseinek va- lóraváltása céljából a fő figyelmet Európára összpontosítja. Itt hozta létre 1949-ben — a „kommunista veszély” elleni harc jelszavával — a NATO-t- Itt adott lehetőséget és teljes támogatást a német mil;- tarizmus újjáélesztéséhez Itt építette ki azt a hatalmas hírhálózatot, melyen a szocialista államok félé nap mint nap sugározza a „fellazítást” célzó rágalom- hadjáratot És természetes, hogy a szocialista világtábor is megteremtett — itt ebben a térségben is — minden olyan feltételt aminek birtokában nem- \ csak szembe tud nézni az imperialista fenyegetéssel, de megsemmisítő csapást képes mérni az imperializmusra, ha az a szocialista tábor elleni agresszióra szánná el magát. Mindegek alapján joggal állíthatjuk, hogy ma a világon a fő ellentét a szocialista tábor és a kapitalista tábor között van. Fz az ellentét kiterjed három köntínensre — sőt fokozatosan további területekre — azonban Európában a szocialista tábor további előrehaladást ér el a biztonság megerősítésében, ez nagy hozzájárulás a béke védelméhez és nagy hozzájárulás a világ más térségeiben jelenleg dúló konfliktusok megszüntetéséhez; ezekben a térségekben is a biztonság megteremtéséhez és megerősítéséhez. Ezért bír nagy jelentőséggel Gro- miko elvtárs javaslata, továbbá a Béke-Világtanács holnap kezdődő genfi értekezletén a kérdés napirendre tűzése. (FolytatjukJ t
