Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
m Szolnok Mtüu:i \; i'. .r 1966. májú« 15 ORSZÁGJÁRÁS Bábolna —1966 Ha a jövő krónikásai megemlékeznek majd a Komárom megyei Bábolna évszázados történetéről, s megrajzolják a gazdaság címerét, bizonyára a hagyományos lovas figura mellé odakerül a csirke is, mint e régóta neves gazdaság újabb hírnevének hordozója. Néhány évvel ezelőtt a Bábolnai Állami Gazdaság nagyjelentőségű feladatra vállalkozott: az iparszerű baromfihús* és tojástermelés hazai megvalósításával. Miben különbözik az új termelési rendszer a korábbiaktól? Először is abban, hogy a termelési eredmények jóval nagyobbak, a tömeges termelés viszonyai közt jobb az áru minősége és minőségi egyöntetűsége, önköltsége pedig jelentékenyen kisebb. Néhány számadattal jellemezzük a változást. — Míg 1960 és 1962 között az egy tyúkra jutó országos évi tojástermelés 83—84 darab volt, addig a bábolnai gazdaság iparszerű tenyészeteiben a Nick-Chick tyúkok éves átlagban 262 tojást tojtak. A régi baromfitartási viszonyok közt megszokott dolog volt, hogy egyes időszakokban sok a tojás, ellenben máskor megközelítően sem elégíti ki a szükségletet. A modern, iparszerű termelés megszünteti e jelenséget, s ez nem csak a hazai fogyasztók számára kedvező, hanem javítja export lehetőségeinket is. A Bábolnai Állami Gazdaság vágóbaromfi üzemága — ahogy itt nevezik „csirkegyára'’ — az idén még több baromfit nevel fel, mint tavaly. Egyetlen keltetési napon a központi gazdaságban 60 ezer csibe lát napvilágot, míg p vidéki telepeken 44 ezer csibe kel ki a tojásokból. 1966- ban 9,6 millió naposcsibét keltetnek a gépekben és 29,8 millió tojást tojnak a tyúkok. S végül még eg)' jellemző adat a csirke gyárra: a gépes! tett barom - fiistállókban 10 ezer húscsibét, illetőleg 5 ezer tojót lát el egyetlen gondozó! Az elmondottaknál persze jóval tágabb a gazdaság tevékenységi köre, s elég a rövid felsorolás, hogy meggyőződjünk erről. A listában ilyen címszavak szerepel nek: sportlótenyésztés, lómúzeum, új szarvasmarha fajta kitenyésztése. Ismerjük meg hát közelebbről a többi tevékenységi ágat is. A hagyományos arab tenyésztés mellett egyre erőteljesebb az angol telivér* tenyésztés s ez elsősorban a sportló utánpótlás célját szolgálja. 320 kanca évi 120 csikóját készítik elő a szakemberek a galopp-pályákra, hazai és külföldi megrendelésre. A jól ismert külföldi cégek képviselői és az egyéni vásárlók, nem kisebb értékű lovak közül válogathatnak, mint a világhírű Imperiál és társainak utódai. Alig egy éve nyílt meg, de máris nagy világhírnévnek örvend az a néhány teremből álló kiállítás, amely a lómúzeum nevet viseli. A híres lovakat ábrázoló képek, szobrok s az adatok összeállítása nemcsak ügyes kezdeményezés, hanem jelentős ló- tenyésztési érték is. — A .sztárok” közül legöregebb Buccaneer, a népes telivér családfa őse, 1865-ből. — Preparált csontváza mellett leszármazottai díjakkal képviseltetik magukat. Im- periál, apja: Imi, nagyapja: Intermezzó, ma ménesekben élnek, s gondoskodnak a családfa gyarapításáról. Nem kisebb érdekességek a szerszámterem mestermunkái, közöttük a legöregebb, 150 éves arab, s a legfiatalabb, két éves magyar lószerszám. Nem lenne teljes a látogatás, ha nem néznénk körül a gazdaság kétezer dolgozójának házatáján, ott is érdemes az újdonságot keresni : eddig 54 korszerű, modern lakás készült el a lakótelepen, s az idén újabb 12 éppl fel, Ugyanakkor a fiatal házasoknak a gazdaság jutányosán házhelyet ad és kölcsönnel segíti a családi házak építését. Legnagyobb eredmény, hogy ma már egyetlen földes lakás sincs Bábolnán, jóllehet néhány éve ez még nem volt itt ritkaság. A dolgozók kulturáltabb lakás- körülményei egyre inkább városias képet adnak az egykori Bábolna-pusztá- nak, amely már csak régi feljegyzések, sárgult lapjain puszta. Három évvel ezelőtt két havannai sugárút, a Reina és a Belascoin utca kereszteződésénél a Casa de trés kilos feliratú kis boltocska bejáratánál gyakran láthattak a járókelők egy teherautót, amelynek volánjánál jókedélyű, fiatal legényke üldögélt. Amíg a kocsiról rakodtak, ez a fiatalember a társait, vagy éppen a járókelőiket szórakoztatta tréfáival, vagy beült kávézni valamelyik szomszédos bisztróba. A fiú egyszer csak eltűnt. Megkezdődött a találgatás az ismerősök körében. Valaki úgy tudta, hogy más tartományba költözött, né- hányam pedig bizalmasan közölték, hogy Juan az Egyesült Államokba emigrált, mert ott él a bátyja. Ezalatt Miamiban az amerikai Központi Hírszerző Hivatal ügynöke Tico Herrera vallatta a fiatal havannai sofőrt. A beszélgetés végén Herrera javasolta a kubai fiatalembernek. hogy lépjen a CIA szolgálatába. Juan Folaifel Canaan, ez a fiatal kommunista, a kubai felderítő szolgálat munkatársa így épült be az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatalába. A kubai ellenforradalmárok vezetőinek rendelkezésére bocsátották, akik amerikai gazdáik irányítása mellett terveket szövögettek, hogyan juttathatnak diverzánsokat és kémeket a Szabadság szigetére. Juan Felaifelnek felajánlották, hogy legyen rádiós. Mielőtt azonban végérvényesen felvették volna a CIA állományába, háromszor is ki kellett állnia a hirhedt „hazugságdetektorral” végzett próbát. Miután meggyőződtek a beszervezett ügynök „becsületes szándékairól”, az Egyesült Államok egyik haditengerészeti támaszpontjára irányították, ahol Icilenchónapos diverzáns kiképzésben részesült. Az amerikaiak kioktatták Jüant arra, hogy kell kezelni a különfajta robbanó szereket, megtanították lőni hangtompítós puskával és pisztollyal. Később rádiós tanfolyamot végzett, és azt is megtanulta, hogyan szervezhet be ügynö1. NEMIR A: Három év az ellenség barlangjában köket, hogyan gyűjthet kémértesüléseket. Azután, hogy a „tanfolyamot” hiánytalanul elvégezte, Jüant bevették abba a csapatba, amely feladatául kapta, hogy Las Villas tartományban illegálisan hatoljon be Kuba területére és ott szervezzen be ügynököket az amerikai felderítő szolgálat számára. A diverzánsokat különböző módszerekkel juttatták el Kuba területére, de a leggyakrabban a következő fogást alkalmazták: Miamiból amerikai hajó indult útnak Kuba partjai felé, fedélzetén a diverzánsokkal. A tengerparttól néhány mérföldnyi- re leeresztették egy hangtalan motorral működő csónakot és ezzel tették partja a diverzánsokat. — Jüannak nemegyszer kellett részt vennie ilyen műveletekben és mindannyiszor azt kockáztatta meg hogy golyót kap honfitársaitól, bajtársaitól, azoktól, akiknek biztonsága érdekében vállalta, hogy az ellenség barlangjában dolgozik. Amikor a kémek visszatértek Miamiba, a CIA vezetői vallatták őket titkos találkahelyeken a legapróbb részleteket is igyekeztek megtudakolni tőlük a kubai helyzetről, ügynökségük munkájáról. Ezek az adatok rendszerint vajmi kevés örömet szereztek nekik. ...Juan Felaifel csaknem három évet töltött az ellenforradalmároknak ebben a darázsfészkében. Láthatta, hogyan marakodnak a hatalomért a magukat Kuba „felszabadítójának” feltüntetni akaró különböző emigráns csoportok. Ezek a csoportok tulajdonképpen azért veszekszenek egymással, hogy ki tud több pénzt kisajtolni a CIA-ból. A kubai ellenforradalmárok: egyik vezetője, Manuel Ar- time, aki annak idején Playa Gironnál a zsoldosok partraszállásét irányította, érdemei” jutalmául havi 4 ezer dollárt kap a CIA- tól. Ezen kívül van neki egy étterme Miamiban és egy farmja Floridában. A kisebb rangú ellenforradalmárok kénytelenek beérni a zsoldos-szereppel: az amerikai kómszolgálat szükség szerint a Dominikai Köztársaságba, Venezuelába, Costa Ricába, sőt Afrikába, Kongóba küldi őket. Minden rettenthetetlen bátorság, akaraterő és kitartás kellett ahhoz, hogy hosszú hónapokon át hazaárulók körében, az ellen- forradalmi söpredék között éljen Juan és semmivel sem árulja el kilétét! Juan Felaifel, amikor később ezekről az évekről beszélt, elmondta, hogy kommunista meggyőződése segítette ezeknek a nehézségeknek a leküzdésében. Körülbelül három hónappal ezelőtt, amikor Miamiban tartózkodott, tudomására jutott, hogy merénylet készül Fidel Castro ellen. Értesüléseit nyomban jelentette Havannának. Onnan parancsot kapott a hazatérésre. Egy kubai őr-naszáddal folytatott lövöldözés közben Felaifelnek sikerült elhagyni a diverzánsokat szállító csónakot és eljutni övéihez. A merész 24 éves kubai kémelhárítónak a tevékenysége segítséget nyújtott a kubai biztonsági szerveknek ahhoz, hogy a diverzánsok egész sorát tegye ártalmatlanná és meghiúsítsa az amerikai Központi Hírszerző Hivatal olyan terveit, amelyek kiterjedt kubai ügynökhálózat kiépítésére irányultak. De a legfontosabb mégis az, hogy sikerült megakadályozni azt az aljas bűn- cselekményt, amelyet Ariimé irányításával Rolando Kuselas volt őrnagy és más árulók készítettek elő. Ä bárányka ^díiíti a kissé ideges arab mént, láthatóan eredménye»« AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEIBŐL Illés Lajost Tizenkét portré Az Űj Írás 1965-ben kezdte meg legérdekesebb és jelentősebb fiatal íróink és költőink bemutatását, eddigi munkásságukat összegező és értékelő tanulmányokban. Illés Lajos nemcsak igényesen, hanem az élő és alakuló új irodalom iránti nagy szeretettel, nem egy tanulmányban izgalmasan mutatta be az egyes szerzőket. A Magvető Könyvkiadó most tizenkét ilyen kitűnő arcképet foglal kötetbe, többek között Garai Gábort, Nagy Lászlót, Simon Istvánt, Győré Imrét mutatják be a tanulmányok a költők közül, Kamondy lAszlót, Galambos Lajost, Sánta Ferencet stb. a prózaírók közül. A portrékat szemelvények egészítik ki és a kötet minden bemutatáshoz a szerzők eddig megjelent műveinek bibliográfiáját és fényképét is csatolja. Művészeti lexikon II. Az Akadémiai Kiadó nagy vállalkozása már akkor feltűnést és megérdemelt sikert aratott, amikor első kötete megjelent. Művészettörténészek, kritikusok és a művészet iránt érdeklődő olvasók egyaránt úgy fogadták a Zádor Anna és Genthon István főszerkesztősége mellett kiterjedt szerkesztői gárda közreműködésével megindított lexikont, mint amely valóban lexikon-kiadásunk régi hiányét tölti be, A lexikonnak most megjelenő második kötete az elsőhöz hasonl ían modem és sokrétű. Korszerű abban az értelemben, hogy címszavaiban a képzőművészet legmodernebb áramlatait és képviselőit is ismerteti, sokrétű annyiban, hogy a szorosan vett képzőművészet mellett kiterjed az iparművészet- re, díszlettervezésre és a művészettörténeti irodalom termésére is, A nyomdai kivitel az első kötethez képest is kitűnő, a mintegy 1000 illusztrációt észrevehetően nagy gonddal és körültekintéssel válogatták a szerkesztők a rendkívül nagy, és éppen a modem képzőművészetben már majdnem áttekinthetetlen anyagból. Veres Péters Való világ Nehéz, de annál szebb és eredményesebb pályát és művészi utat követhet nyomon az olvasó ebben az elbeszélés kötetben. Az írásokat ciklusokba foglalta az író. Az első a Gyepsor. Elbeszélései a két világháború közötti falusi szegénységről tudósítanak. Szépirodalom ez, de dokumentum is: az író könyörtelenül veszi szemügyre a tengődést, közli a rideg valóságot, miközben nagy önuralommal kerüli el a hatásosság buktatóit. A második ciklus a Fordul a föld, A felszabadulás utáni első évek paraszti világának képét tárja fel, jellemábrázolásában eltérő és eltérő utakon haladó egyéniségek gyökeréig hatoL A csatlós című következő el- beszélésfűzér a hatalmaskodó „jó szolga’* árnyaltan ábrázolt alakjával ébreszt az olvasóban gondolatokat, a béresgazda sorsa összekapcsolódik a pusztulásra érett társadalmi rend omlásával. Az utolsó ciklus a Szeretet törvénye; a jórészt mai témájú írásokban az egyéniség és a környezet erőinek kölcsönhatását vizsgálja az író. Elbeszéléseiből az a megértő tudás, bölcsesség, a mindennapi valóságnak az a mély ismerete sugárzik, amely Veres Pétert olyan rokonszenvessé teszi. Nem nélkülözi ez a művészet a köl- tőiséget sem: az emberek és az élet szere tétének melegsége teszj költőivé. (Szépirodalmi KiadOJ A központi keltető üzem hatalmas termében több százezer csibe kel egyszerre Nobtu Imre A legújabb bábolnai „sztárok”: a Nick-Chick tyúkok
