Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
19N, május IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ü A TANVÁK ELINDULNAK A jámbor óhajok nem segítenek Jónéhóny esztendővel ezelőtt valamely szerv központjának képviselője járt nálunk és nagy hangon bizonygatta, hogy öt esztendő múlva megszűnik a tanyavilág. Hitetlenkedve csóvál- gattuk fejünket, s e túl merész időmegjelölést óvatosan 20 esztendőre „toltuk" ki. ö válaszul azt vetette a szemünkre, ha egy napilapnak a munkatársai ilyen pesszimisták, akkor ez nagy baj. Most utólag persze könnyű mondani, nem a pesszimizmus ömlött ki belőlünk. Arra bizonyára ma már „optimista” barátunk is rájött, hogy akkori lelkesedése csak jámbor óhaj volt. Még nem lehet úgy tekinteni a tanyavilágot, mint egy olyan elmúlásban levő valakit, akinek már csak a szemét kell lefogni. Vegyük sorra. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint Békés megyének 468 ezer lakosa volt, ebből külterületen lakott 112 ezer; Hozzávetőlegesen a megyében 32 ezer tanya van. Igen érdekes a megyei statisztikai hivatai 1962. évi próba-összeírása, mely alkalommal a megye 8 járásának és 3 városának külterületén 417 tanyát kerestek féL Az derült ki többek közt ebből, hogy a megkérdezett tanyai lakók 41 százaléka be akar költözni a községekbe, városokba. Ki kettő, három, ki öt, vagy több éven belül; És 10—15 százalékának van a községekben vagy a városokban telke, vagy éppen háza; Az elmúlt öt évben be is költözött 7800— 8000 lakos ezekből. így szűnt meg az elmúlt öt évben 2300—2400 tanya. Ha ilyen ütemű lenne továbbra is a beköltözés, akkor még 40 év szükséges a ía- nyavilág megszűnéséhez. De azt hiszem ez a jóslat éppen olyan „szilárd” alapokon nyugszik, mint az elején említett barátunk öt esztendeje; Summa-summárum: állandó lakóhelynek kell tekinteni több évtizedre a tanyákat. Ezért rendkívül fontos, milyen művelődési lehetőségeket biztosítunk, hogyan oldjuk meg a közoktatást, milyen egészségügyi ellátottságot nyújtunk, és minden mást, ami a községekben, városokban kézenfekvő. Nem mintha most kezdenénk ehhez hozzá, hiszen a társadalmi változás nem maradt hatástalan a tanyavilágra sem. Gondoljunk csak arra, hogy Békés megyében 1949-ben. a hét évesnél idősebb generáció közül 18 ezer 945-en nem tudtak írni, olvasni. Most már csak 4500 ezeknek a száma. (Ezek között vannak azok az idős emberek is, akiktől már nem nem lehet várni, hogy elsajátítsák a betűvetést.) Az idén már minden hatéves gyermeket beírattak az iskolába. Ami gond, hogy a tanyai iskolákban egy-két pedagógus mind a nyolc osztályt tanítja, A másik gond, hogy az általános iskolát végzettek továbbképzése nincs megoldva, s ezért sokan még az írást, olvasást is elfelejtik bizonyos időn túl. Rögtön hozzá kell tenni, hogy az elmúlt öt év alatt szakos tanári ellátásban nagyobb volt az előrehaladás, mint azelőtt 15 év alatt. Ennek forrása, hogy kialakították állami szerveink a körzeti iskolákat, s ezzel jelentősen gyarapodott a szakrendszerű oktatásba bevontak sz'ma Ezenkívül öt év alatt Bé- késszentandrág, Csorvás. Elek. Gyula, Kevermes. Mezőberény külterületé^ tanyai általános iskolai d:. Ék-otthonokat; létesítettek mélyek lehetővé tették, hogy 421 gyereket szak- rendszerű oktatásban részesítsenek, 21 nevelő közreműködésével. (A kollégiumokba a hátrányosabb helyzetben levő gyerekeket helyezik el.) örvendetes az is, hogy a községi tanácsok fedett autóbuszvárótermek kialakítására törekednek, hogy a 896 autóbusszal iskolába járó gyereknek könnyítsék ezzel is a helyzetét; vonattal 459-en, gyalog, kerékpárral 1951-en. járnak az iskolába. Megkezdték most már a tanyai iskalákat korszerű szemléltető eszközökkel is ellátni. Ahol villany van, ott kezdik felhasználni a tv-t, a magnót, a lemezjátszót, a dia-filmet az oktatásban. Több tanyai iskola a tsz-közpoantok tv-készü- lékét hasznosítja. Mint említettem, sokan még az írást, olvasást is elfelejtik, mert az általános iskola elvégzése után nincs biztosítva a továbbképzés, (Azokról most nem beszélek, akik közép- vagy felsőbb iskolákba mennék.) Nemcsak ebben, hanem egyáltalán a tanyai lakosság általános, és szakműveltségének bővítésében nagy szerepet töltenek be a kialakított tsz-klübok, ahol ilyenek nincsenek, a tanyai iskolák. A megyében 165 tanyai iskola, 51 tsz-klub, és a megmaradt 18 tanyai olvasókör vált a tanya világ kulturális központjaivá. Ezekben 64 helyen fiók- könyvtár van. Eddig 3213 olvasó, 36 ezer 137 könyvet kölcsönzött, s a megyei művelődési autó 25 kölcsönző állomásán 1255 olvasót tartanak nyilván, s tavaly 15 ezer 713 könyvet kölcsönöztek. Ilyen azokon a helyeken van, ahol nincs fiókkönyvtár. A megyei vándor filmszolgálat 32 helyen, s az öt művelődési autó 54 helyein vetít filmet, vagy tart más jellegű kulturális rendezvényt Hál’ istennek, most már nehéz felsorolni is azokat a rendezvényeket, melyek a tanyavilág lakosságának ismereteit bővítik. Többek közt nagyon jó szolgálatot tesznek az egyes községi népművelési otthonok, amikor klub- és irodalmi esteket, kiáll ításokat, műsoros esteket rendeznek a tanyai kultűrközpomtokban. Távolról sem lehet azonban még mondani, hogy ez a művelődést támogató folyamat minden járásban kielégítő. Ugyanakkor az is említésre méltó, hogy fejlődést leginkább a szakműveltség megszervezésében lehet látni, a világnézeti, politikai ismeretek megszerzése, bővítése lassúbb ennél. Az egészségügyi ellátás is sokkal nehezebb, bonyolultabb a tanyavilágban, mint a községekben, városokban S legfőbb feladata az egészségügyi szerveknek egyrészt a gyógyító-megelőző, másrészt a közegészségügyi, járványügyi szolgáltatás. A gyógyító-megelőző szolgáltatásban legfejlettebb a „kiszállásos” ellátás. Nevezetesen a legnagyobb ta- nyavilágú szarvasi járásban. Csabacsűdön két külterületi rendelő van, örvénykú- ton három és még néhány helyen, ahol az orvos hetenként rendel egy-két órát. Hasonló van több járásban is. Az itt rendelő orvosok tanyai pótlékot kapnak. A gyógyító-megelőző múmiában sokat segítenék a védőnők, akik rendszeresen látogatják a külterületeket Az egészségügyi ellátásban jelentős a mozgó-szakorvosi szolgálat. Ilyen a fogászati busz, mellyel főként az iskolákat látogatják. Igen örvendetes, hogy ideggondozás is van a tanyavi- világban; a nőgyógyászat, gyermekgyógyászat már hagyományos a megyében. A fertőző megbetegedések esetén a járási egészségőrök fertőtlenítenek, természetesen a körzeti orvosok irányításával- Nagyon jó szolgálatot tesznek az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben az egészség- ügyi felelősök, akik a megelőzés jó katonái. Aligha lehetne mindazt felsorolni, ami szolgálja a tanyavilág lakosságát, ami lehetővé teszi, hogy legalább részben részesüljön a meglevő vívmányokból. Az már minden esetre örvendetes, hogy valamennyi szerv, intézmény a maga eszközeivel pótolni akarja azt, amit a tanyai lakosok hátrányos helyzetük miatt mindig nélkülöztek. Azt hiszem, ennek az ellátási hátránynak min jobb pótlása csak elősegíti, hogy még nagyobb legyen a községekbe, városokba való költözési törekvés, hiszen a felismerés az embereknél egyenlő azzal, hogy azt az életmódot válasszák, amely előnyösebb számukra. Ezt azért szükséges megemlíteni, mert egyesek szerint ha a tanyasor például villanyt kapna, az a tanyavüág konzerválását jelentené. Márpedig a kultúra, a technika nem konzervál, hanem élőbbrelök: löki, húzza az embert mind magasabbra. S nem a jámbor óhajok, mint azt az én „optimista” barátom gondolta. Cserei Pál a Békés megyei Népújság főszerkesztője Boszorkányok tánca, fafaragás, Sz. Rjaub — litván népi művész alkotása Felolvasás, fafaragás, J.Lukauszkasz népi művész munkája A Baltikum népművészete A moszkvai Központi Kiállítási Teremben megnyílt a Szovjet Baltikum képzőművészeinek kiállítása. 778 művész mintegy 3000 festményét, szobrát, rajzát és más alkotását mutatták be. Az érdekes kiállítás nagyon jól szemléltette Litvánia, Lettország és Észtország dekoráló képzőművészetét, amely a baltikumi népművészet legnépszerűbb válfaja. Csupán Lettországban több mint 80 képzőművész tagja a köz- társasági művészszövetségnek. A köztársaság 800 nép- művészeti mesterén kívül mintegy 10 000-en foglalkoznak képzőművészettel, különböző öntevékeny művészkörökben. A kiállításon bemutatták a szőnyegszövés, a kisplasztika, a kerámia, a fafaragás, az üveg- és borostyán-csiszolás legszebb példányait. — Valamennyi népművészeti alkotást nemzeti sajátosság és magas művészi kivitelezés jellemez. A központi szovjet lapok sok cikket, riportot és más anyagot közöltek a kiállítás kapcsán a szovjet Baltikum 25 éves művészeti fejlődéséről. Borisz Jogarszon, a Szovjetunió népi művésze a következőket írta a Pravdában : „A Szovjet Baltikum művészetében van egy bizonyos derűlátó világérzék- let, amely a belső feszültség és a külső tartalom megfelelő fokával megnyilvánul a különböző zsáne- reken és válfajokban. Ez: a művészet az emberről és a művészet az ember számára. ^ Indiai eredetű bivalyszobrok a Szolnoki Művésztelepen A művésztelepi parkban a fák között egy különös alakú bivalyszobor árvás- kodik egyszerű kőalapzaton, egy másiknak pedig csak töredékeit lehet egy fa tövében megtalálni. Régóta tudjuk, hogy a szobrok Indiából származnak, de Baktay Ervint, a neves In- dia-kutatót 1960-ban, egyik szolnoki útja alkalmával megkérdeztem, mi a véleménye az itt látható bivalyszobrokról? — Nézetem szerint ezek a szobrok valóban indiai eredetűek. Feltűnő hasonlatosságot mutatnak az India művészete címen nemrég megjelent munkám 269. oldalán közölt képeken látható bivalyokkal. Fejüket magasan előre emelve tartják úgy, hogy szarvaik ráfeküsznek nyakukra. Hogy ne törjenek le könnyen, egybefaragták. Ez a jellegzetesség megvan a művésztelepen látható bivalyszobron is. Érdemes volna tehát nagyobb gondot fordítani a másik bivalyszoborra is, amelyet a második világháború pusztításai rongáltak meg. A művésztelepi torony előtt állt egy téglából rakott és borostyánnal befuttatott talapzaton, amint ezt Chiovini Ferenc 1943-ban készült rajza mutatja. Baktay Ervin választ adott arra a kérdésünkre is, hogy mi az eredete az indiai bivalykultusznak, s milyen mondák teszik indokolttá, hogy az indiai művészetben olyan gyakori művészeti téma a bivaly ábrázolása. — Gyakran fordul elő egy ábrázolás, hogy Durgá istennő, Siva főisten felesége elpusztítja a bivalydémont. Ez a Mahisárszu- ra nevű démon, aki a rege szerint bivaly alakját vette magára. A domborműveken is úgy jelenik meg, hogy az istennő rátapos erre a bivalyra és levágja a fejét. A levágott fej helyéből kinő maga a démon. Rácsputánában, azaz Eszak- nyugat-lndiában otthonos egy másik legenda is. Arról szól. hogy volt ott egy szent tó, amelyet egy király ásatott a templom előtt. S három gonosz szellem démon, éjszakánként bivaly alakját öltve magára, kiitta a szent tó vizét. A király megharagudott, megleste őket egyszer holdfénynél, s amint a három bivaly a tó szélén megjelent, oldalról egyetlen nyílvesszővel mind a hármat átlőtte. Felvetődhet a kérdés, hogyan kerülhettek ezek a szobrok Indiából a szolnoki művésztelepre? Erre a kérdésre a művésztelepen 40 éve dolgozó Chiovini Ferenc ad feleletet. — Én a bivalyoknak a telepre kerülését még Pólya Tibortól hallottam. Thurn-Taxis herceg hozta ezt a két bivalyt Indiából, és egyik birtokán, a parkban voltak felállítva. Füredi Ferenc, volt szolnoki bankigazgató parcellázta a birtokot és a két bivalyt elhozatta Szolnokra, a mü- vésztelepre. Reméljük, hogy a messzi India művészetét hirdető műemlékek — a művésztelepi park rendbehozám után eredeti formájúikban fognak pompázni. K. Gr.
