Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
964. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Melegszívű gondoskodás A megyei Vasipari Vállalatnál és gyáregységeinél sok ifjú tanul szakmát. Közöttük kiválóságok is akadnak, akik mind az elméleti anyag elsajátításában, mind a mesterség megtanulásában példásan haladnak. — Ám nem kevés azoknak a szakmunkástanulóknak a száma sem, akiknek az iskolai magatartása, tanulmányi eredménye sok kívánni valót hagy maga után. A vállalat igazgatója időnként személyesen ellenőrzi a tanulók fejlődését, nem rest érdeklődni iskolai munkájuk iránt sem. Az az elve, hogy a jövő szakmunkásának magasfokú elméleti tudással kell rendelkezni, mert másképp nem felelhet meg az üzemben támasztott követelményeknek. így tűnt fel neki, hogy sok az olyan tanuló, akinek a gyakorlati munkáját jó érdemjeggyel fejezte ki a mestere, viszont az iskolában néhány tantárgyból megbukott, vagy épphogy elégséges osztályzatot szerzett. Felmérette tehát, közülük kinek melyik elméleti tárgyból van szüksége segítségre. Azóta matematikából, szakismeretből, anyagismeretből stb. a vállalat mérnökei, technikusai rendszeresen korrepetálják a gyenge tanulókat, természetesen óradíj ellenében. Egyszóval a vállalat is „fogja” a szakmunkástanulókat, nemcsak a tanintézet. Az igazgató terve valóra vált, a tanulók osztályzatai átlagosan egy érdemjeggyel javultak, amióta szervezetten előkészítik őket az órákra, sőt olyan is akadt már közülük, akit elengedhettek a kötelező „szemináriumról”. — Ügy megemberelte magát. A tanintézetek tehát kiváló segítőtársra akadtak a vállalatban, mely példamutatóan elősegíti az oktatónevelő munkát. Az igazgatónak most újabb terve van. Az igaz, hogy az intézeti szülői értekezleten a vállalat képviselője is résztvesz, de azon jobbára csak elméleti tárgyakról van szó, illetve magatartásbeli problémákról. Ezért helyes lenne,- ha a szülők a gyermekeik munkahelyével is megismerkednének, időnként ellátogatnának oda. A 'általat alkalmanként meghívja majd a szakmunkástanulók szüleit egy-egy látogatásra, amely után közösen tanácskoznának az ifjak üzemi munkájáról, nevelési problémájáról, jövőjéről. Egyik sem különleges dolog: sem a korrepetálás, sem a szülőkkel való rendszeres találkozás igénye. — Csak annyival több a kötelességüknél, hogy melegszívű gondoskodás az, amit a tanulókért tesznek. És figyelmeztetés azoknak a vállalatoknak, amelyeknél jóformán csak a gyakorlati munkával törődnek, a tanulók nevelésével, elméleti felkészültségével alig- alig. F. P. RÉT- ÉS LEGELŐTISZTÍTÁS A KISZ 6. kongresszusának akcióprogramjában országosan 1 millió hold nét- és legelő tisztítását és karbantartását vállalták a falusi fiatalok. Tavaly 400 000 holdon csaknem 16 millió forint értékű munkát végeztek el szabadidejükben az úttörők és az ifjú kommunisták. A KISZ Központi Bizottságának titkársága és a földművelésügyi miniszter most arra hívta fel a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőit, hogy a iövőben a szokásos munkabér 50 százalékával jutalmazzák !fjú •esitőtársaik fáradozásait A szolnoki Víz* és Csatornaművek karcagi víztelepén naponta 2000 köbméter vizet „termelnek” a városnak CIKKÜNK NYOMÁN Jövőre már Szolnokon gyártják a biszu Ifit lúgot Mikor lesz nyereséges , a Nagykunsági Állami Gazdaság? Lapunkban április 1-én megjelent „Maró gondok lúg miatt” című cikkünkre a Vegyipari Tröszt felülvizsgálta a Budapesti Vegyiművekben a biszul- fidlúggyártás növelésének lehetőségét. Olyan megállapításra jutott, hogy a szolnoki papírgyár egyre növekvő igényét a budapesti üzem a jövőben már nem tudja ellátni. Hozzájárult tehát ahhoz a legésszerűbb és leggazdaságosabb megoldáshoz, hogy a szalmacellulóz készítéséhez szükséges nagymennyiségű lúgot helyben, a szolnoki Tiszameti Vegyiművekben gyártsák a papírgyár részére. A Tiszameti Vegyiművekben a lehető leggyorsabban felkészülnek az új bi- szulfidlúgüzem építéséhez. Előzetes számítások .szerint körülbelül a jövő év közepén már a vegyiművek látja el biszulfidlúggal a szolnoki papírgyárat. Szolnok megye 12 állami gazdasága tavaly 51,5 millió forint nyereséggel zárt. örvendetes, hogy az üzemekben javult a gazdálkodás színvonala és növekedett a nyereség összege A kisebb területű gazdaságok közül Hék 11,1, Surján 10,7 millió forint nyereséget hozott. Szomorú, hogy a 12 ezer holdas (csak a szántó) Nagykunsági Állami Gazdaság ismét veszteséges volt. Az eredmény- romlása (a tervezett nyereséggel együtt) 11,6 mill'd forint. Megdöbbentően nagy összeg. Az állattenyésztési főágazat hozamértéke és költségfelhasználása között ötmillió forint a különbség. A ragadós száj- és körömfájás az átlagosnál is jobban visszavetette a gazdaságot. A rizsnél a köd és a fagykár 2,5 millió forintot vitt el. A krónikus belvíz szintén súlyos pusztítást okozott. A nagykunsági munkások utoljára 1959-ben majd 1960-ban kaptak nyereségrészesedést. Nem az időszaki munkákkal volt baj a gazdaságban. Tavaly- minden terményt időben betakarítottak és ősszel is elvetettek. Szántatlan föld sem maradt a tavaszra. A Nagykunsági Állami Gazdaság közgazdasagi adottságai igen rosszak. Földjei szikesek, mélyfek- vésűek. A Berettyó két partján elterülő gazdaságot, a belvíz évek óta sanyargatja. A lapos földeket rendszeresen elönti a máshonnan idefolyó víz. A magas vízállású folyó nem tudja befogadni a tengernyi csapadékot. Az idén 1300 hold őszi vetés kipusztult. Több helyen a gazdasági épületeket is a belvíz fenyegette. Nagykunság; nehéz helyzetben levő gazdasag Eredménytelenségét elsősorban a rossz közgazdasági adottságok okozzák. Vezetőiről nem lehet (a régiekről sem) azt mondani, hogy tehetségtelen emberek. Bár a szubjektív tényezők is közrejátszottak a veszteségekben. Februárban új igazgatója lett a gazdaságnak. Mészáros Mátyás öntöző szakmérnök a megyei igazgatóságtól jött ide. Több szakvezető is cserél ó- dött A személyi változások önmagukban nem sokat mondanak. Az intézkedéseik annál többet. Tavaly lazaság volt a költséggazdálkodásban. Most jóval nagyobb önállóságot kaptak a kerületek. A hozam és költségterveket lebontották és szigorúan ellenőrzik azok alakulását. Igazgatói alapot és jutalmazást keretet bocsátottak a kerületvezetők rendelkezésére. Nagyobb a fegyelmi jogkörük. A felduzzadt műszaki apparátust csökkentették. Például ösz- szevonták a sertéstenyésztő és hizlaló telepet. A párt- és szakszervezet intézkedési tervet dolgozott ki. A kommunisták megbízást kaptak: járjanak élen a munkában. Ösztönözzenek a tervek teljesítésére és neveljék a környezetüket. A gazdaság mintegy 800 állandó dolgozója közül sokan a törzs- gárdához tartoznak. Többen elmondták: bántja ókét a helyzet. Néha nyomasztóan hat az eredménytelenseg, de kitartanak és küzdenek az emberek. A párttaggyűléseken és termelési tanácskozásokon számos javaslat hangzott el. Ezeket a gazdaságvezetők is felhasználták. Kísérleteznek, újítanak. Medve Imre sértéstelepvezető alapszerv titkár a korrózió marta önitatók helyett betonból szerkesztett önitatókat. Ezek egyharma- dába kerülnek a régieknek. Tartósabbak és jól beváltak. A gazdaság három ál-lat- , tenyésztő telepén nagy arányú rekonstrukciót, bővítést hajtanak végre az igazgatóság támogatásával. A beruházást tavaly kezdték meg, s a kivitelezés jövőre fejeződik be. Több mint 15 millió forintot fordítanak a korszerűsítésre. A l>allai és a márialaki tehenészet, valamint a központi sertéstelep kövesutat kap. Tehénistálló, téjház. elletőistálló, barjúnevelő, kocaszállás, falkásító, sze- naszárító és szociális épületek épülnek. Megszűnnek az embertelen munkakörülmények, olcsóbb lesz a belső szállítás, így a költségeket csökkenthetik. Hiányzott a gazdaság takarmánybázisa, 1300 hold pillangóst kellett tavaly kiszántani a poeokkár és belvíz miatt. így az idén 40 vagon szénát, 100 vagon silót, abrakot és kukoricaszárat kényszerültek vásárolni. A hiány megszüntetése érdekében a tavasszal 1160 hold lucernát, vörösherét vetettek. A kipusztult őszi kalászosok helyére — részben — tömegtakarmányfé- léket vetnek. És öntöznek. Hatvan vagon gyepszénát szeretnének betakarítani. Az igazgató célprémiumot tűzött ki minden mázsa gyepszéna betakarításáért. Ez év tavaszán 5000 hóidat kellett itt elvetni (a tavaszi kipusztuláson kívül). A munkát későn, Máriáinkéin csak április végén kezdhették. A társgazdaságoktól is kértek segítséget. Egyszerre 47 traktor dolgozott A körülményekre jellemző: egy-egy táblában négyszer kellett a vetéshez hozzáfogni, míg felszikkadt Ez a különböző időben vetett növények fejlettségén is meglátszik. De megbirkóztak vele. A traktorosok! vasárnaponként még május elsején is dolgoztak. A Nagykunság Idei tervében 67,3 millió forint teljes termelési érték szerepel. Az áru értékesítési terv 71,8 millió forint A vállalati eredményterv (nyereség) 3,3 millió forint A számadatok is érzékeltetik: ezek teljesítése igen nehéz. Különösen a súlyos belvízkárok miatt Ezért 200 holddal több rizst (ösz- szesen 1364 hold) vetettek. A növény szépen kelt, lecsapolták és repülőgéppel most vegyszerezik. A rizs- termelés kifizetődő. A 200 hold rizs 500 hold búza áruértékesítését helyettesíti. A felvásárlási árak emeléséből 8,5 millió forint többletbevételt várnak a Nagykunságiján. Ez nagyobb biztonságot és önbizalmat ad. A határ szép, a növények fejlődnek, az emberek szorgalmasak. Mégsem lehet azt mondani, hogy a rossz adottságú gazdaságban az idén minden jóra fordul. A beruházások, s a jövőre kezdődő belvíz-rendezés is csak később éreztetik hatásúkat. A vezetők és a munkások küzdelme, erőfeszítése biztató, és elismerést érdemel. Máthé László A TEMPLOMDOMB TITKA Pénzásó Pista álma — Pogányok az alvégen ? —• Halásztelep vagy orvhalászok ? — Szent Mihály éjszakáján megjelent a kék láng a füredi határban, ami azt jelenti, hogy Szva- topluk király kincse itt van elásva — hajtogatta Pénzásó Pista (csak így ismerték a környéken). S nemcsak hajtogatta, hanem ásóval nekiesett a füredi határ dombjainak, s ásott, ásott, mígnem nyolcvan- éves fejjel ott bukott fel a magaásta árokban. Ha nem is ilyen vakbuzgó módon, de a többi füredi, meg környékbeli embert is izgatja a régi korok története. így érthető, hogy népes csoportok látogatnak ki a tiszaörvényi határhoz tartozó Templomdombhoz, ahol a Nemzeti Múzeum ásatásokat végez. Horváth Bélának alig mutatkozunk be. a kubikosok közül odaszól az egyik: — Tanár úr, jöjjön csak, milyen szép edényeket találtunk. — Bronzkoriak — örvendezik Horváth Béla. — Szarmata sírok, árpádkori leletek után ez is sikerült. Megcsodáljuk az edények szép ívelését. ízléses mintáját. majd falunézésre Indulunk. i Különös séta ez, hiszen régmúlt emberek háza felett járunk. Csak abból lehet következtetni arra. hol volt ház. hogy ott foltszerűen sárgább a föld. Eevébként a zsenge kukoricában mindenhol cserép és esonfdarabok vannak, ahogy kivetette azokat az eke. Horváth Béla jókora kötömböt vesz fef — Ez egy őrlőkő töredék. A múltkor meg csontkorcsolyát találtunk itt. A dombtetőn a tavaly feltárt árpádkori templom környékén száznyolcvanhét sírt tártak fel eddig, ösz- szetört koponyát néz az egyik parasztbácsi: — Ezt meg hátulról nyomták hókon. — Van benne igazság — hagyja rá a muzeológus —, de különben teljesen mindegy, hogyan verték agyon az ittenieket. Ez a település kétszer pusztult el. Először a tatárok égették fel, másodszor a törökök. Azok aztán végérvényesen tönkretették. A templomot árok vette körül, annak partján cölöpökre vont kerítés-féle erődítmény volt. Kézzelfogható nyomait szemléljük. Az árkon kívüli részen az államalapítástól a tatárjárásig temetkeztek, azon belül a tatárjárás és a törökdúlás között. Egyetlen csontváz van a mezsgyén, az árok mélyén. — Női csontváz — magyaráz Horváth Béla. — Valószínűleg házasságtörésért került a templom- árokba. Az akkori szokás szerint, nem temették a többiek közé. A füredi gimnazista lányok közül így vélekedett az egvik erre: ,.ha ez a szokás most is életben volna. kevés volna az összes temetőárok”. Teljesen feltárt árpádkori településünk nincs. Ezért volna tudományos szempontból is érdekes ennek a településnek feltárása. — Talán sikerül, — reménykedik Horváth Béla — megkapjuk hozzá a kellő anyagi támogatást. Tavaly a templom mellett feltártunk két lakóházat is. Most a település feltételezhető szélén kezdtük a feltárást. Meg is invitál az „alvégre”. A Tisza itt folyt valamikor, közvetlenül az egykori házak alatt. Most már csak a holt-ág van itt. Viszonylag kis területen négy házat tártak fel. Mindegyik fölbe ásott, az egyiknek elszenesedett, de még jól kivehető formájú ágasfája is megvan. — Figyeljék meg, milyen szerepe van a véletlennek egy-egy település történetében — szól Horváth Béla, s két feltárt sírra mutat. Mindkettő a házak közvetlen közelében. Az egyik szó szerint az eresz alatt. — Ezek szarmata sírok. Az Árpád-kor embere fejveszetten odébbállt, ha házépítés közben csontvázat talált. Rossz jelnek tekintette. Ha itt húsz centivel odébb nyomják le az ásót, akkor én most nem tudnék beszélni önöknek az itteni feltáró munkáról. mert nem lett volna település. A házak padlóját és bejárati részét tapasztották. Előbb jó keménvre meg- döneölték. még mindig olvan mint a kő. Az eg'ik sapokbéj féltésén ín <-serén- boerács került elő. A másikban egy olyan én kemence van, amelyet az Árpád-korból még nem sikerült feltárni. Ez a tiszafüredi múzeumba kerül majd. A házak előtt szemetesgödrök. Ügy látszik, akkor is szerették a rendet. A szobákban a széket a munkagödör helyettesítette. A szélére ültek, a gödörbe lógatták a lábukat. Kényelmesebb ülőke volt a mai foteleknél. A termékeket a házak melletti kis gazdasági épületekben tárolták. Csak az egyik ház sarkába építették be a „kamrát”. Ez a ház nemcsak ezért hívta fél a kutatók figyelmét. — Középen lókoponyát találtunk, mellette barnás színű a rög. A vegyelem- zést még nem végeztettük el. De ha a ló vére festette be ennyire a földet, köny- nyen feltételezhető, hogy a szomszédos templom ide. keresztény vallás oda, ezen a helyen pogány szokás szerint áldoztak az isteneknek. — vélekedik Horváth Béla. Ezekből a házakból sok halcsont került eló. A pikkelyekből. a halcsontokból ítélve sokszor akadt a hálóba tíz-tizenöt küós hal is. Majd a telep többi házának feltárása dönti el, hogv halásztelepülés volt-e a tíszaörvénvi Templomdombon vagv csak az alvégen volt nébánv mokánv magvar. akik fittvet hánytak a k*feie7Ó istentiszteletnek, s a fóúr halászati tilalmának egyaránt. Rlmim Béla
