Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

2 SZOLNOK MFC TFT NÉPLAP 1966. április SO. Tito az EAK-ba látogat Tito jugoszláv elnök- pénteken Belgráditól repü­lőgépen Dubrovnik kikötő­városba utazott, ahonnan tovább folytatja útját Alexandriába, hogy talál­kozzon Nasszer elnökkel. A jugoszláv elnököt útjára elkíséri Markohnikezies külügyminiszter is. Tito marsall és Nasszer elnök 17. találkozója má­jus 2-án kezdődik Alexan­driában. Kairói megfigyelők úgv tudják, hogy a megbeszé­A Dél-Vietnamba irányí­tott. amerikai fegyveres erők létszáma elérte a 250 000 főt. — Pénteken több mint négyezer amerikai katona szállt partra Vung Tau-nál. A partraszáüt csa­piatok a 25. amerikai gyalo­gos hadosztályhoz tartoz­nak. Az újonnan érkezett egységeket Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnam- ban levő amerikai fegyve­res erők főparancsnoka fo gadta. A csapatokat átme­netileg a Tan Son Nhut re­pülőtér térségében szállá­solják el. Előreláthatólag az lesz a feladatuk, hogy a saigoni óriási repülőtér Mint az ANTARA hír- ügynökség közli, Djakarta csütörtökön új katonai kor­mányzót kapott, amikor Sukamo elnök ebbe a hi­vatalba iktatta Ali Sadik- int, á- haditengerészet ve­zérőrnagyát. A volt kato­nai kormányzó, Sumamo, i,védőőrizetben” van és az­zal vádolják, hogy szerepe volt a Szeptember 30-1 ak­cióban. • Ugyancsak az ANTARA jelenti, hogy leszerelték az észak-szumátrai polgárőr­ség (félkatonai szervezet) 56 000 tagját. Az intézke­lések középpontjában a két ország kapcsolatainak fej­lesztése mellett az el nem kötelezett' országok újabb kezdeményezéseinek lehe­tősége áll. A két államfőt aggasztja a korábbi békés kezdeményezések hatásta­lansága és a vietnami há­ború folytatása. Kairó és Belgrád közös lépéseket készít elő az el nem köte­lezett országok állam- és kormányfőinek Üj-Delhi- ben tartandó harmadik konferenciái ára. övezetét biztosítsák a sza­badságharcosok megújuló támadásaival szemben. Mim ismeretes, a repülőtér ellen április 13-án nagyszabású partizántámadás zajlott lo. Mint a dél-vietnami ka­tonai parancsnokság jelen ti, péntekre virradóra a fel­szabadító erőik aknatáma­dást intéztek a Saigontól 7C kilométerrel délnyugatra fekvő katonai szektor fő­hadiszállása ellen. A főha­diszállásra több mint ötven aknalövedék zúdult. A je­lentés szerint katonai vesz­teség nincs, de 16 polgári személy megsebesült. dóst a helyi katonai ható­ságok hajtották végre an­nak a hadjáratnak kereté­ben, amelynek célja — az ANTARA szerint — „a tes­tület megtisztítása a Szep­tember 30-i akció elemei­től és támogatóitól”. A polgárőrség javarésze az északszumátrai ültetvények munkásainak soraiból ke­rült ki. • Jobboldali politikai pár­tok és szervezetek folytat­ják támadásaikat Sukarno elnök személye ellen. Ezek a támadások „az alkot­mányjog alapján történő bírálat” formáját öltik. Egymillió font angol segély Indonéziának Stewart külügyminiszter az angol alsóház ülésén csütörtökön bejelentette, hogy kormánya egymillió font sterling értékű rendkí­vüli gazdasági segélyt aján­lott fel az új indonéz kor­mánynak. Emlékeztetett egyben rá, hogy az Egye­sült Államok ugyanakkor hatmillió dollár értékű rizst, Ausztrália pedig 80 000 font sterling értékű árvíz-segélyt szavazott meg az új indo­néz vezetőségnek. Pári ss U Thant újbóli megvála»stá»át kívánja De Gaulle szombaton ta­lálkozik U Thanttal. A köztársasági elnök az Ely- sée-palotában ebédet ad az ENSZ főtitkára tiszteletére. Jólértesült körök szerint a francia elnök rá akarja bírni U Thantot, hogy ma­radjon az ENSZ élén. A vietnami kérdés, amelyben De Gaulle és U Thant ál­láspontja lényegében azo­nos, ugyancsak fontos té­mája lesz a megbeszélés­nek. Ezzel szemben a fran­cia kormány nem hajlandó hozzájárulni az ENSZ anyagi egyensúlyának hely­reállításához mindaddig, amíg a világszervezet gaz­dálkodását felülvizsgáló bi­zottság be nem számol munkájáról. U Thant szombaton este a Bulgáriából visszatérő Couve de Murville-lel is ta­lálkozik, kedden pedig be­szédet mond az Európa Tanács strasbourgi ülésén. Tüntetés Dominikában Csütörtökön este a domi­nikai fővárosban több mint tízezer ember tüntetett az amerikai nagykövetség előtt és a város néhány más pontján a jenki csapatszál­lítások ellen. A tüntetők követelték az észak-ameri - kaiak távozását és elégették az Egyesült Államok csilla­gos-sávos zászlaját. LONDON Peter Weiss, a német származá­sú drámaíró, aki jelenleg svéd ál­lampolgár, 370 fontot adományo­zott a brit védel­mi és segély alapnak, amely a dél-afrikai apar­theid politikai ál­* dozatainak -íyújt segélyt Weiss kijelentette, hogy a jelenlegi dél­afrikai helyzet hasonlít ahhoz, amely Németor­szágban a náci uralom alatt volt. TASKENT A földrengés sújtotta Taskent építői úgy döntöt­tek, hogy nem érdemes „foltozgatni” a természeti csapástól szenvedett város­részeket, hanem helyettük új lakónegyedeket kell épí­teni, Ügy tervezik, hogy az üzbég fővárosban két új házgyárat építenek. Rövi­desen néhány szerelvény építőipari gép is befut Tas- kentbe. Moszkva, Lenin- grád és a Szovjetunió más nagy iparvárosai arra ké­szülnek, hogy épületelemek­kel sietnek Taskent segít­ségére és kiváló szakembe­reket küldenek. A szovjet hadsereg is segít a tasken- tieknek az újjáépítésben. ADDISZ ABEBA Hargeisatól 60 kilométer­nyire az etióp—Szomáliái határon fegyveres incidens tört ki az etióp és szomáli határőrök között. — Egy etióp szóvivő közlése sze­rint a lövöldözést egy Szo­máliái őrjárat kezdte, — amely behatolt etióp terü­letre. NEW YORK Otto Krag dán minisz­terelnök tíznapos amerikai tartózkodása után vissza­utazott Koppenhágába. A repülőtéren újságíróknak kijelentette, hogy látogatá­sa sikeres volt. KHARTOUM A szudáni kormány éré- , lyesen tiltakozott az Egye­sült Államok kormányánál amiatt, hogy egy amerikai katonai repülőgép Líbiá­ból Adenbe tartva enge­dély nélkül leszállt Khar- toumban. Mint ismeretes, a szudá­ni kormány megtiltotta a külföldi katonai repülőgé­peknek, hogy útjukban Aden felé szudáni repülő­tereket igénybe vegyenek. BECS Ausztria csütörtökön rati­fikálta a diplomáciai men­tességről szóló nemzetközi egyezményt, amelyet az 1961. áprilisi bécsi konfe­rencián dolgoztak ki. Az 1964. április 24-én életbe­lépett egyezménynek Auszt­ria az 55. aláírója. M i n den jelöl BÉCS A központi sta­tisztikád hivatal adatai szerint Ausztria az év el­ső három hónap­jában közel 13 milliárd schilling értékű árut im­portált, s ugyan­akkor az export értéke csak 10100 000 000 schi- lingre rúgott. DJAKARTA A már három napja tartó ke- let-jávai vulkán- kitörésnek a leg­újabb jelentések szerint ötven ha­lálos áldozata van. A hatóságok közlése szerint száz személy el­tűnt. BARCELONA A barcelonai bíróság el­rendelte Oriol Bohigasnak, az építészeti kar professzo­rának valamint az egyete­mi hallgatók egyik vezető­jének szabadlábra helyezé­sét. A törvényszék ugyan­akkor szabadon bocsátotta a csütörtöki diáktüntetés­ben való részvétel miatt letartóztatott egyetemi hall­gatót, két másik társának ügyét pedig a madridi rendőr-bíróság elé utalta. ULAN BATOR Jugoszlávia és a Mongol Népköztársaság között Ulan Bator-ban aláírták a kon­zuli egyezményt. Várható, hogy rövidesen aláírják a két ország közötti vízum- kényszer megszüntetésére vonatkozó egyezményt is. BRAZZAVILLE A brazzavillei rádió pén­teken cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek sze­rint állítólag politikai vál­ság robbant ki az ország­ban Lissouba miniszterel­nök lemondása következté­ben. A rádió közölte, hogy a híresztelések minden ala­pot nélkülöznek. Fasiszta diákok tömegverekedést provokáltak és meg­gyilkolták Paulo Rossi 19 éves építészmérnök hall­gatót, az Olasz Szocialista Párt egyetemi szervezeté­nek egyik vezetőjét április 27-én, Rómában. A ké­pen: az egyetemi hallgatók gyülekeznek, hogy részt vegyenek meggyilkolt társuk temetésén. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Negyedmillió amerikai Vietnamban Hitek Indonéziából Jugoszlávia a gazdasági reform megvalósításának útján A felszabadulás óta eltelt 21 esztendő átformálta Ju­goszláviát. A hajdani „bal­káni konglomerátum” ma politikailag szilárd és egy­séges szövetségi népköztár­saság. fejlődő iparral, je­lentős gazdasági eredmé­nyekkel, a kulturális forra­dalom nagy vívmányaival. Az egyes köztársaságok fej­lődésének üteme természe­tesen nem azonos, az elő­rehaladás mégis mindenütt imponáló. A ljubljanai Ü- zenkétemeletes alumínium­ból épült toronyház épp­úgy jelképe ennek, mint az űjbelgrádi szupermodern városnegyed, a zenicai vas­mű, a noviszádi új vasúti híd merész íve, vagy a vinicai atomközpont. Jugoszlávia fejlődé­se nem volt problémamen­tes, ismeretesek az ötvenes évek súlyos gondjai, me­lyek sokáig kísérték a ju­goszláv gazdasági életet; nehezítették a kedvező ten­denciák kibontakozását, s érvényrejutását. És, ha a fejlődés kétségtelen is volt. mintegy három esztendővel ezelőtt élesebben jelentke­zett néhány megoldást sür­gető probléma. Nem meg­felelően alakult a termelés és fogyasztás egyensúlya, nem volt kielégítő a terme­lékenység, romlott a fizeté­si mérleg. Az árrendszer bonyolult, nehézkes volt, az árarányok eltolódtak. A mesterségesen értékszint alatt tartott nyersanyag- és energiaárak miatt deficit jelentkezett a nehéziparban. A könnyűipari üzemek vi­szont az olcsón kapott nyersanyaggal bőkezűen gazdálkodhattak. Azok a jugoszláv gazda­sági szakemberek, akikikel beszélgettem, elmondták; abban az időben a terme­lő kapacitások elaprózód­tak. Bármilyen keresett is például a jugoszláv cipő. semmi sem indokolta, hogy több mint 200 cipőgyáruk le - gyen, mint ahogy gazdaság­talannak bizonyult az egy­mástól teljesen független, a küL és belföldi piacokon egymással konkuráló tizen­két vajdasági textilgyár is A szövetségi, köztársasági községi szervek gyakran szubjektív alapon, kellő gazdasági indokok nélkül osztották szét a rendelke­zésükre álló hitelösszegeket., olykor felesleges, eleve rá­fizetéssel termelő üzemeket hozva létre. A vállalatok sok esetben nem voltak kellően érdekelve abban, hogy jó minőséget prodm káljanak. Nem egy üzem­ben a mennyiségi mutatók domináltak — a minőség rovására — és egyre nőtt az eladhatatlan — különö sen a külföldön eladhatat­lan — áruk mennyisége. Az ipar problémái mellett gondot jelentett a mezőgazdasági fejlődés lassúsága. Igaz, jelentős erőfeszítések történtek a szocialista átszervezés ér­dekében. A társadalmi, szö­vetkezeti szektor most a te­rület több mint 20 százalé­kát öleli fel. és bővül az úgynevezett társas termelés is. tehát az egyéni gazdál­kodás és a mezőgazdasági szocialista szektor gazdasá­gi tevékenységének össze­kapcsolása. Az egyéni kis­gazdaságok javarészében azonban nem megfelelő a termelékenység, s a tech­nikai színvonal. A mezőgazdasági felvá­sárlási árak alacsonyak vol­tak, s a mezőgazdaság be­ruházásokban sem kapta meg a szükséges támoga­tást. Mivel Jugoszlávia kill kereskedelmi mérlegében a hús, a zöldség-gvümölcs és az egyéb agrárexport igen jelentős tényező, az agrár- politika zökkenői az egész népgazdaságra kihatottak.' Ez volt a helyzet, ami­kor tavaly a Szövetségi Szkupstina, meghozta nagy- jelentőségű döntéseit, ame­lyek a fogyasztói árak emel­kedésének leküzdésére, a dinár fizetőképességének megjavítására és mindenek­előtt az egész gazdasági élet átszervezésére, reform­jára vonatkoztak. Ez a ket­tős feladat természetesen együtt jelentkezik. A janu­ár 1-én kibocsátott új di­nár nemcsak eredménye, hanem eszköze is a gazda­sági élet reformjának. Az árak emelkedésének tendenciája tulajdonképpen 1964 őszén jelentkezett, s 1965 márciusában érte el tetőfokát. Ezért már a Szkupstina emlékezetes döntése előtt, tavaly ta­vasszal, „árstoppot” vezet­tek be. Emiatt azonban egyes cikkekből áruhiány keletkezett. Ezt hatásos in­tézkedésekkel sikerült le­küzdeni. mint ahogy ered­ményre vezetett a vállala­tok importtevékenységének, devizagazdálkodásának sza­bályozása is. A stabilizációval párhuzamosan elkezdődött a gazdasági reform megva­lósítása -Jugoszláviában. A reform célja, hogy a piac- gazdasági elemek erősítésé­vel minél tőkeerősebb, na­gyobb kapacitású, export- importképes vállalatok jöj­jenek létre. A gazdasági döntések to­vábbi decentralizálásával a nagyvállalatokra bízzák a bővített újratermelés biz­tosítását is. A termelői árak felemelésével egycsa- pásra mintegy 400 milliárd régi dinárt kitevő állami dotációt vontak meg az alapanyaggyártástól, az energiatermeléstől és a szállítástól. Az új termelői árakat a piacgazdálkodás, a világkereskedelem szükség­letének megfelelő arányok szerint alakították ki. Alap­elvük, hogy a termelés és a gazdasági élet legfőbb szabályozója az értéktör- vén.v legyen. A valóságnak megfelelő árarányok kialakítása termé­szetesen megdrágította sok fogyasztási cikk termelé­sét, s nehéz helyzetbe jut­tatott néhány, az eddigi mesterséges árarányok miatt jól fizető vállalkozást. A lakosság várható költség- többletét az üzemek, mun­kahelyek részben előlegez­ték dolgozóiknak, a reform következetes végrehajtása azonban áldozatokat is kö­vetel, és főként nagymér­tékű takarékosságot — egyéni, vállalati, társadal­mi méretekben egyaránt. Jelentős lépés volt, hogy megszüntették a termelő vállalatok forgalmi adóját. Csökkentették az eszközle­kötési járulékot és kamat­lábakat. A vállalati ala­pok kibővítésével egyidő- ben minden tekintetben növelték az eddig is nagy­fokú vállalati önállóságot. A decentralizált beruházá­sok hányada 50-ről 75 szá­zalékra nőtt. A termelői forgalmiadó megszünteté­sének és a többi felsorolt intézkedésnek célja az volt, hogy a beruházási eszközök nagyobb része ez­után a ténylegesen gazdál­kodó intézmények, vállala­tok kezében összpontosul­jon. Ez a beruházási poli­tika erőteljesen meggyor­sítja a vállalati integrációt — a vállalati egyesülése­ket, nagyvállalatok létre­jöttét —, ami a reform legfontosabb tényezője. Ez­zel egyidőben csökkentet­ték az össz-szövetségi és helyi önkormányzatok c.e- ruházási kereteit. A Juooszláviából érkező hírek arról tanúskodnak, hogy az új intézkedések nyomán kedvező fejlődés mutatko­zik. A jugoszláv politikai, gazdasági szervek nagyfo­kú rugalmassággal figyelik a stabilizáció, a reformin­tézkedések hatását. Nem késlekednek beismerni, ha tévedtek, s gyorsan reagál­nak a jelentkező problé­mákra. Egy ország gazda­sági életének átalakítása nem oldható meg zökke­nők. áldozatok, sőt átme­neti kudarcok nélkül és fő­ként máról-holnapra nem. Jugoszlávia népében, veze­tőiben meg van azonban a szükséges eltökéltség, kö­vetkezetesség ahhoz, hogy végül is leküzdjék a je­lentkező nehézségeket és a gazdasági reform meg­valósításával magasabb szintre emeljék orszí"”k gazdasági életét. Vasvári Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom