Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

FOGORVOSNÁL & <foCrtSZRÍl — Kérem a következőt! A jő kávé Vendég a felszolgálónö- höz: — Mondja kedves kar- társnő, a híg lötty helyett tudna neikem egy igaza jó erős duplát adni? — Tudni tudnék, csak sajnos nem hívhatom meg önt hozzánk, mert a fér­jem nagyon féltékeny. FÜRÄS Két tisztviselő beszélget egy harmadikról: — Nem tudod mi a vé­leménye Kovács kartárs­nak az igazgatónkról? — Ugyanaz, mint nekünk. — Legjobb lenne, ha ezt megmondanánk róla az igazgatónak. Rövid gaxtíaságtam — Meg tudná mondani, hogy értelmezzük napjaink­ban, — a mi feltételeink között — a tőkekoncentrá­ciót? — Hogyne! Amikor pl. a kávéfőzőnő futballistához megy feleségül. A JÓ ANYA Anyuka este a következő szavak kíséretében fekteti, le ficskáját: — Látod Péterkém, ma egyszer sem kellett rád­kiáltanom. — Nagyszerű vagy anyu­kám. Légy mindig ilyen rendes. TELJES FEGYVERZET Régen ..........és ma M ikor feszült a nemzetközi helyzet, és saját belügyeim sem a legjobban mennek, szívesen áldozom szabad időmet a női szépségnek. Kutatómunkám legújabban az ajkak kozmeti­kázása, megelőző karbantartása és edzése irányába csúcsosodik. Mert ebben a kérdésben sem mindegy, hogyan válaszolunk a filózófia nagy és perdöntő kérdésére. A tudat határozza-e meg a szájat, vagy a száj a tu­datot? Nem vitás, hogy mate­rialista talpazaton állva csak egy igazság van: a női ajak is előbb volt, mint a *női tudat. Egész életre szóló kihatása van tehát annak, hogyan vi­szonyulnak a női hölgyek saját szájukhoz. Ha tudományosan, nyugodtan eldalolhatják ma­gukról a kevésbé előnyös kül- sejűek is: „Igaz, hogy szép nem vagyok és mégis hódí­tok. Hogy miért? Ennek a titok­nak a kulcsát adja most a női hölgyek kezébe ez a kis tanul­mány. Ugyebár, egy női arc harmó­niáját erőteljesen meghatároz­za az, hogyan van a száj ki­festve. A rúzsozást azonban feltétlenül meg kell előznie átfogó, elfogulatlan önkritiká­nak. Mert ha egy kerek fejű nő úgy észleli magát a tükör­ben. hogy márpedig az 6 képe hosszúdad. már el is. van vesz­ve. Ugyanígy nem számíthat sikerre egy Habsburg-orcájű hölgy, aki hevesi dinnyeként próbálja viselni fejét a Ryaka­ratán. Mert képzeljük el -•-követ­RÚZS kezményeket. Ha egy gömbö­lyű arcú eladólány, tudomány­ellenesen, az alsó ajkát nagyob- bítja meg a rúzzsal a felső he­lyett, ahelyett, hogy Törőcsik Mari báját formázná, egy ki­festett futball-labdához lesz ha­sonló. Ugyanígy téved az a nősze­mély. akinek az orra és a szá­ja túl közel terül el egymás­hoz. és elmaradottságból a felső ajkát keni be rúzzsal. Nem Sophia Loren — ellenke­zőleg —. Popej tengerész válik belőle. Lassan tehát az rúzzsal, mert így is sokba kerül. Éppen most kürtölték világgá a hírügynök­ségek. hogy míg a budapesti férfiak potom 15 millió forin­tot költöttek borotvaszappanra, addig a nők 28 milliót pazarol­tak rúzsokra, púderekre. Pe­dig négyzetméterben kifejezve hol van a hölgy ajka a férfi jópofájától’ Takarékoskodni kell hát. hölgyeim! Ennek módozatait taglaljuk mostan. Eddigelé, ugye, a kis szájat úgy nagyobbították, hogy a rúzzsal alaposan befestették a száj zugokat is. Rengeteg rúzst meg lehet spórolni egy életen át, ha ezt a száj hosszabbítást festék nélkül tesszük folya­matba. Szorítsa a hölgy ökölbe mind a két kacsóját. Majd ezt kö­vetően pattintsa ki jobb és bal középső ujját — tudvalévőén ez a legerősebb — és az első íz mélységéig dugja szája el- lentetés végeibe. Ezután lassú, de egyre gyorsuló nyújtó mű­veletbe kell kezdeni, pontosan vízszintes irányban. Társaság­ban elegendő ugyanezt a mű­veletet a kisujjakkal lebonyo­lítani. Pár év se kell hozzá: szép széles szájat kap a dol­gozó nő. Mi a javallat a túlnagyra mé­retezett száj esetén? Melyik háztartásban nincsenek ruha- csíptetők? Ha éppen nem tud­ni hollétüket, meg kell kérdez­ni a gyerekeket. Mikor meg­kerülnek. gondosan kiválaszt­juk a legerősebb csipeszeket. Lehetőleg műanyagból valókat, mert a facsíptetők szálkákat is tartalmaznak. A két legmegfe­lelőbbet, szigorúan ugyanabban a pillanatban, a jobb, illetve bal szájvégre klattintjuk, ami­nek következtében máris meg- kurtul a tágas ajaknyílás, de mindenesetre érdekes új vo­nást ad az arcnak ez a kúra. Csupán arra vigyázzon a házi­asszony vagy magánzó leány, hogy a csíptetőkkel felszerel­ten ne ugrándozzék sokat. — Ilyenkor tudniillik le-fel libeg­nek a csipeszek. Ünnepeken — éjszakára — le­vehetjük őket az ajakról, mert a hatás így is biztos. Az e módszerekkel megspó­rolt pénzen pedig több rúzst vehetünk. Tóth Lstván Párhuzam A vacsoránál váratlan kérdéssel lepem meg Irént. — Aranyoskám, mondd, hol voltál délután négy és hat óra között. Az asszonynak szeme sem rebben, olyan könnye­dén kivágja. — Ne hülyéskedj! Tudod te nagyon jól, miért kér­dezed ? Lehetetlen lenne újabb kérdéssel próbálkozni. Ha este kilenc óra táján botorkálok haza, már az előszobában rám támad a kíváncsiságával. — Hol voltál, Aladár? Az ő szavaival próbálko­zók. — Aranyoskám, ne hü­lyéskedj! Tudod te nagyon jól, miért kérdezed? Irén szikrázó tekintettel támad. — Mit tudok? Semmit sem tudok. Értekezlet? Túlóra? Termelési tanács­kozás? Megbeszélés? Ne is mondd! Tudom jól, hogy egyetlen szó sem igaz! Kü­lönben is dói rólad a bor­szag! Reggel már a kilincs a kezemben, amikor kíván­csian visszaszólók. — Édesem, mit főzöl' ebédre? Irén nem érdemesít ki­merítő válaszra. — Előtted lesz az aszta­lon. Majd meglátod! És amikor 3-án megka­pom a fizetésemet, a pa­pírpénzt az asztal lapjára simítgatom. Az aprópénz­ből parányi tornyot for­málok. Irén bekukkant a kony­haajtón. — Mennyit hoztál? Ugyancsak az ő szavait ismétlem — Előtted lesz az aszta­lon, majd meglátod! Az asszony sarkig ki­csapja az ajtót. Dühösen áll a küszöbön és papriká­sán kiáltja felém. — Mi az? Még ennvit sem szabad megkérdezni a ház urától? Szép világ mondhatom! — Ajka re­meg, szemeit elfutják a könnyek és kirohan a kony­hába. Negyedóráig tart. mire megvigasztalom. — Nem bánom! Vedd meg azt az enciánkék kar­digánt. R. K. Egy gépkocsivei***^ vallomásából — Nagyon éles kanyart vettem. Lerepültem sz or­szágúiról, nekimentem egy kerítésnek, majd a bokrok közé kerüljem, hármat szál- tóztam... Ekkor azonban el­vesztettem az uralmamat a volán felett...

Next

/
Oldalképek
Tartalom