Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
im, április 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Intézeti Napok Jászberényben FILM JEGYZET j Cicababák A cicababák — ezúttal kisbetűvel — élénk érdeklődést váltanak ki mindkét nembeli ifjúságból 18-tól 7Q-ig. A film könnyű, szórakoztató és pikáns. Távol álljon tőlem, hogy valamiféle mélységet magyarázzak a négy kis történetbe, nem is igen lehetne. A pikantérián túl azonban néhány emberi gyengeséget jóízű humorral ábrázolt. A szerelem- és közvetlen környé- líéről származó négy életkép közül a lelketlen és közönséges férjtől megszabadulni hiába igyekvő nő tragikomikus története tetszett a legjobban, mint ahogy a négy világsztár közül ennek a főszereplője, Monica Vitti vitte el a pálmát, mind a színészi játékban, mind az emberi gyengeség ábrázolásában. Végre egy film, amelyben mindenki egyetért a minősítő bizottsággal; eZ tényleg csak tizennyolc éven felülieknek való, esetleg még akkor is szülői kísérettel. S ha már itt tartunk, hadd említsem meg: az előző műsorban, Kollányi Ágoston örök megújulásában számos gyermek és ifjú gyönyörködött öt éven felül és tizennyolc éven alul. A nagyfilm előtt a Cicababák előzetesét pergették, amelyben sűrítetten látható az összes ágyjelenet, a fél-, háromnegyed- és egész sztriptízekkel együtt. Legalább a délutáni előadásokon el kellene hagyni az ilyen bemutatókat. — ht — Sokat tesz a felnőttoktatásért a népfront Alattyánban "pécsi kípe-st apók: Színházi a Mecsek aljáról Ősbemutató! — Már magában a szóban is több feszítő várakozás fészkel, mintha csak egyszerűen azt mondanánk: bemutató. Egyszersmind fel is tételezi, hogy valami eddig nem ismert, sohasem játszott produkciót takar. Ilyen izgalmas vállalkozást ígért, magyarországi ősbemutatóként, a pécsi Nemzeti Színház Sartre A legyek című drámájának április 15-i bemutatója.. Ilyenkor a kritikus is sokkal nehezebb helyzetben van, részben mert a darab szövege számára is ismeretlen, részben mert nincs semmi összehasonlítási alapja, hiszen magyar színpadon még nem játszották a drámát. Bennem is olyan izgalmak, várakozások feszültek, amilyeneket csak egy ősbemutató képes felkelteni, annak ellenére, hogy már nem a bemutató előadáson ültem be a színház nézőterére. Mindjárt azt is szeretném hozzátenni, hogy várakozásaim nem teljesültek. Nem csupán azért, mert az előadást sok szempontból megoldatlannak tartom, félreértésekkel, a lehetősegeket meghaladó színészi feladatokkal tarkítva, hanem mert a darab sem nyújtotta azt az élményt, amit a nagy francia író ismert művei alapján elvárhatott a tájékozatlan néző, ez esetben a kritikus is. A pedagógiai tudomány művelésében évek óta nagy jelentőségű esemény a jászberényi tanítóképző intézet többnapos rendezvénye, az Intézeti Napok. Ezt idén is megtartják április 28—30 között. A programban előadások és gyakorlati bemutatók szerepelnek. Két etikai jellegű beszámolót hallhatnak a két megye, Szolnok és Heves alsótagozatos pedagógusai és más érdeklődők* az elsőt Lencse Gyula intézeti tanár tartja: A pedagógusok erkölcsi arculatának fejlődése az ideológiai irányelvek tükrében. A második: Az érzelmek fejlesztésének jelentősége az erkölcsi nevelésben tartja Csíki Jolán intézeti tanár. A három didaktikai előadás közül az egyik az audio-vizuális eszközök felhasználásáról az énekórákon, a másik a pedagógiai és magyarázó rajzok kialakításának módszerérő] szól, a harmadik a szöveges feladatok tanításának problémáiról. A gyakorlati foglalkozóinkon számtan-mértan, fogalmazási és helyesírási problémákkal foglalkozó órákat látogathatnak az érdeklődők. A programot ünnepi hangverseny és bál zárja. A HNF alattyáni bizottsága igyekszik, hogy minél többen szerezzenek a községben általános és középiskolai végzettséget. A tsz brigádvezetők zömének nem volt meg a nyolc általános iskolája. Ez évben már négy brigádvezető végezte el a nyolc általánost. A községből négyen járnak mezőgazdasági technikumba, egy fő pedig mezőgazdasági akadémiát végez. A népfrontbizottság tovább folytatja agitóciós és ellenőrző munkáját, minél több embert szeretnének meggyőzni az iskolai végzettség, az általános műveltség növelésének előnyeiről. Pénteken, 29-én a járási népfrontbizottság értékeli Alattyánban az 1964—6ö. években végzett helyi népfront-munkát, így az oktatási eredményeket is. A dráma cselekménye Elektra és Oresztesz története, nem is annyira a klasszikus görög előképeket, mint az alapmonda laza cselekményfonalát követve A görög mitológiai történe azonban csak keret, apropó a francia drámaírónak hogy filozófiai és politika' nézeteit kifej tise. Sartre ezt a darabját Franciaország német megszállásénak Idején írta. A klasszikus köntös jórészt a cenzúra figyelmének elterelésére szolgáit, kendőzve azt a nyilvánvaló szándékot, mely szerint az író a nőmet megszállók elleni cselekvő fellépésre biztatott, a tett létjogosultságát hirdetve az önkinzással, a bűnitudatos passzív vezek- !őssel szemben. Ezt a szándékot drámájában valahogy úgy fogalmazta meg, hogy a rossz hatalmának csakis a rossz (az erőszakos tett) vethet véget. Politikád aktualitása múltán azonban egyre élesebben ütköznek ki a darab gyengéi. Gondolatmenete részben az általános filozó- fálgatás megfoghatatlan régióiba vezet, részben ma már vitatható filozófiai tételek okfejtő magyarázga- tása. Az emberi szabadság dicsőítése mellett olyan ret- rográd filozófiai elem is jelentkezik benne, hogy a népnek szüksége van bűntudatteljes vezeklésne, mer t ez emeli ká a hétköznapok egyhangú, sivár szürkeségéből, vagy hogy a nép felszabadításának egyetlen módja egyfajta „megváltói" gesztus, amellyel a kiválasztott hős, á magasabb rendű ember' magára vállalja a nép bűneit, ho?y megszabadítsa a szenvedésektől. Politikai, társadalmi aktualitásának megszűnését, vitatható filozófiai fejtegetéseit összevetve így válik a dráma ma már, véleményem szerint, nagy színházi előadásra alkalmatlanná. Már jórészt csupán irodalomtörténeti értékei révén hasznosabb célt szolgálna stúdió jellegű szín-revitele. Vitatkozni lehet és kell a darab eszmeiségével, de feltétlenül gondolkodásra késztet és ez legnagyobb érdeme. Tiszaderzsi pásztorfaragó Péntek Lajos faragó népművész munka közben A Damjanich Múzeum állandó kiállításának utolsó termében, ahol a közeimül: történetét dolgozták fel s muzeológusok, az egyik kis üvegvitrinben __ érdekes és karakterisztikus figurákkal fafaragásokkal találkozha tunk. Valamikor nagyszerű történelmi dokumentumok Iesznek ezek az apró fa- szobrocskák, hiszen a faragó népművész a földosztás, a magyar falu forradalnu átalakulásának mozzanatait örökítette meg bennük. — Különösen kedvelem az olyan témákat, amelyeket még nem dolgoztak fel sohasem népművészek — mondja Péntek Lajos e müvek alkotója, amikor tisza- derzsi otthonában beszélge- fés közben szófbakerülnek. Á lakás mindenütt őriz valamit gazdája ügyes ke zenek munkáiból. Az előszobában függő finomművű iaragott fatányérok, tompa fokosok, a szobában levő csillár, az olvasólámpa, a zongorán álló díszdoboz mind-mind Péntek Lajos aikptó fantáziáját tanúsítja. — Sohasem tudok egy motívumot kétszer ugyanúgy kifaragni. Amíg el nem készül, mindig változtatok valamit rajta, mindig a fantáziám szerint alakítom őket. Valóban, a rozettás, leveles mintákat egyetlen ®gy tájegység motívumkincséhez sem lehet kötni, ezeknek a díszítésének az alapja azonban mégis valami hallatlan bőséggel buzgó népi alkotókedvből fakad. Hogyan is kezdődőit, hogy születtek ezek a remekbe készült faragások? Erre a kérdésre e művészet őse az unalmában, időiül - tésből farigcsáló pásztor nem adhat választ, feleim rá csak a hagyományokat tudatosan művelő népművész képes. — Tíz éitvel ezelőtt kezdődött. Egy hosszan tartó betegség évekig az ágyhoz kötött, akkor álmodtam meg először ezeket a motívumokat. Szerettem volna, kifejezni valamit és úgy gondoltam, hogy ez különböző viráaminták. pásztor- jelenetek kigondolásával sikerül. Először a rajzolással próbálkoztam, de ezek a rajzok nem olyanok lettek mint amilyennek szerettem volna. Akkor kezdtem el faragni. Első munkám tíz évvel ezelőtt egy fából faragott csigacsináló volt. Azóta nnnvon sok fa- és csontfaragásom készült el, de ne gondolják hoov elégdett vagyok. Mindig úgy kezdek munkához, hogy valami nagyon szépet, eddig még nem voltat akarok csinálni, aztán amikor kész lesz. azt gondolom, hogy most sem sikerült teljes egészében kifejezni az*, amit szerettem volna. Péntek Lajos a legnemesebb anyagokba. keménv körtefába, szaruba, csontba faragja műveit. Nagyon sok- faragását a múzeum vásárolta meg. —- Nemrég kint jártak nálam a Damjanich Múzeumtól, újra megnézték a most készülő munkáimat és azt mondták, hogy rei videsen talán kiállítást is rendeznek belőlük. A tiszaderzsi pásztorfaragó Péntek Lajos egy szép és lassan feledésbe menő művészet ápolója. A megyében már nem sokan vannak hozzá hasonlóak. Az országban is kevesen. A Műcsarnokban most megrendezett népi-iparművészeti kiállításon csak a Somogy megyei fa és csontfaragó népművészek munkáit láthatják a látogatók. Péntek Lajos műveit ösz- szevetve a kiállításon látottakkal, valóban megérné, ha a közönség is megismerné azokat. Azt sízokták mondani, a túlzottan általános mindig semmi tmondó is egyben. A különböző érettségi fokon és mélységben kimunkált, filozófiai tételeken tű) azonban Sartre-nak mégis sikerült olyan általános emberi érvényű igazságokat megragadnia és kifejeznie, mint amilyen például a szorongásból fakadó hit és az önmaga erejére ébredő ember hitetlenségének problémája. Abban, hogy e gondolatkört következetesen végigvezeti az egész drámán, egy kicsit az ateista Sartre önigazolását, . hitetlensége okfejtő magyarázatának keresését látom. Az isteni beavatkozás klasszikus görög dramaturgiai eszközét követve Satt- re-nál is dramaturgiai sze rephe-z jut a felsőbbrendű akarat Jupiter személyében csakhogy merőben más funkcióval. Az eleve elrendeltségei az isteni akaratot megszemélyesítő Jupiter végig jelen van a drámában, te csak azért, hogy minduntalan győzedelmeskedjen rajta az emberi szabadakarat, amely proforma egzisztencialista elem. de a drámó. ban egy mélyebb meggyőződés hordozója is. Abból a felismerésből fakadó meggyőződése, hogy a? önmaga erejére és szabadságára ébredő emberen nincs többé hatalmuk az isteneknek, ilyen embernek nincs többé szüksége az isTec. képzetére, A hit szorongásból, a kiszolgáltatottság, a bűntudat és a rossz lelki ismeret érzéséből fakad. Sartre szerint a tettei; vállaló ember élhet bűntt- dat és szorongás nélkül, és kényszerképzeteitől megszabadulva isten létezésének elfogadására nincs semmi szüksége. Ezen a ponton találkozói i alőször a drámaíró és filozófus Sartre a marxista világnézetet vallók vallásról alkotott felfogásával. Az ember önön erejére ébredve felnőtt lett és mint gyermekkora játékaival leszámol az istenek naivan szép, de cselekvőképességét akadályozó mif^. szarvai. Rideg Gäbet* Kedvenc motívumai a figurális, túlnyomó részben a pásztoréletet ábrázoló jelenetek. Képünk egy készülő szarutaragás Középső, figurális díszítését ábrázolja.
