Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. március 1*. Címzett: a fél világ Kicsit hangzatosnak tűnik a cím, még akkor is ha az ország legnagyobb üzemi csarnokában, a Dunai Vasmű hideghengerművének gépei között hangák él a kijelentés: — A mi termékeinket már a félvilág ismeri... A pontosság kedvéért tegyük hozzá: a hengermű munkásai és vezetői lél világ alatt a következő államokat értik: Franciaország, Hollandia, Német Szövetségi Köztársaság, Szovjetunió, Svédország, Ausztria, Dánia, Görögország, Jugoszlávia, Columbia. Lengyelország, Izrael, Románia és természetesen Magyarország. Mi lenne, ha egyszerre érkeznének Dunaújvárosba a felsorolt országok kereskedelmi képviselői, minőségi átvevőd? — Csak az elszállásolás okozna gondot — siet a válasszal Szalai Géza, a hideghengermű gyáregység vezetője. — Egyébként felkészülve várjuk őket: százhúsz műszaki szakemberünk ugyanis összesen hét nyelvet beszél. Es ami több, mint szerencse: a termékek is hét nyelven beszélnek. Egy esztendeje sincs, hogy a világ és a hazai felhasználóipar megismerkedett a Dunai Vasmű űj, minden eddiginél fontosabb termékével, a hidegen hengerelt finom lemezzel. Az új üzem népgazdasági jelentősége igen nagy. A hideghengermű lehetővé tette, hogy ebben az évben hazánkban megszűnjék a lemez import A Dunai Vasmű ezentúl nem csak a hazai igényeket elégíti ki, hanem termékeinek mintegy ötven százalékát külföldön értékesítheti. — A többmillió forintos deviza megtakarítás haszna tehát túlnő Dunaújvároson. — A Dunai Vasmű hideghengerműve 1,7 milliárd forintba került — mondja a gyár beruházási főosztályának vezetője — A legkorszerűbb gépeket vásároltuk a Szovjetunióból, Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból. Ezer 10 tonnás vasúti kocsi hozta Dunaújvárosba az üzem gépi berendezéseit. Hét tervező intézet, huszonnégy szerelő és építő vállalat — ez utóbbiból 13 külföldi cég — dolgozott itt az építkezés öt esztendejében. A szerelési csúcsidőben nem volt ritka, hogy egyszerre 1500 munkást foglalkoztattunk a csarnokban. A nagy számok, ekkora anyagi áldozatvállalás látProfilidomok minőségi ellenőrzése Spirálisan hegesztett gázcsővel rakott vagonok a hengermű csarnoka mellett. (Fotó: Háder László) tán önkéntelenül arra gondol az ember: vajon mikor fizeti vissza ezt a gyár. A válaszra és a visszafizetésre nem kell sokáig várni: — A hideghengermű nem egészen egy esztendő alatt megtermeli és visszafizeti a beruházás valamennyi költségét. A hatalmas gyár, a tizenegyezer embert foglalkoztató Dunai Vasmű a hideghengermű' íizémbehe- lyézésével befejezettnek tekinthető. A kohászati nyersanyagokat hozó szerelvények késztermékekkel megrakva hagyják el a gyárat. Tizenöt esztendeje, amikor a gyár alapjait elhelyezték, amikor az első munkásokat idehozta a gépkocsi, ilyennek álmodták meg merész álmú bizakodó emberek. — Az álom nem volt egészen pontos. Akkoriban ugyanis még álmodni sem tudtunk olyan modern berendezésekről, amelyeket ma gombnyomásra magunk is működtetünk, — mondja Geréb István hengerész, gyári törzsgárda tag. Geréb István élete külön riportot érdemelne. Talán A gépóriások egyike: az 1700 mm-es előnyújtó állvány regény is kellene ahhoz, hogy végigkísérjük életút- ján, a Somogy megyei ko- vácsinaskodástól az 1700-as hengerállvány parancsnoki posztjáig. ö is tanult, s a tanulásnak általában nagy tekintélye van a hideghengerműben. Az üzem dolgozóinak fele, pontosan háromszáz rendelkezik középiskolai, illetve főiskolai végzettséggel. Százra tehető azok Száma is, akik most ismerkednek a magasabb műszaki tudományokkal. A hideghengermű csarnokában úgy beszélnek a stroncium izotóppal működő automatikus lemezvastagság mérő és osztályozó berendezésről, mint másutt a legegyszerűbb szerszám- 1 ról. Nem járnak csodájára a minőségvizsgáló műszernek, amely képernyőre vetíti az észlelt hibát, magabiztosan kezelik a röntgen- sugárral működő berendezéseket. Ehhez pedig magas műszaki képzettség, és állandó továbbképzés szükséges. A termelési programokat is gépek, elektronikus számítógépek készítik. Ez sem túlzás, hiszen hatezer féle minőség- és méretváltozatból válogathatnak a megrendelők. Ekkora választék mellett — elektronikus számítógépék nélkül — 5—600 műszaki adminisztrátor sem tudná az üzem optimális programozását biztosítani. Búcsúzunk a hideghengerműtől. Nem lenne azonban befejezett a riport, ha nem kísérnénk el a gyár termékeit a magyar megrendelőkhöz; Győrbe a Wilhelm Pieck Gépgyárhoz, Jászberénybe a Hűtőgépgyárhoz, Pápára az Elekthermax Gyár udvarára, vagy Budapestre. — Ha körutat tennénk az ország majd valamennyi üzemében megtalálnánk a dunaújvárosi finom lemezt: — kondenzátor, gázcső. Idomacél. vagy karosszéria formájában. S hogy mi mindenre elegendő a Dunai Vasmű űj lemezterméke, arra Szalai Gé7a gyáregység vezető szemléletes példát mondott : — Ha a hideghengermű, egy esztendő alatt gyártott termékeit egy méter széles lemezszalagként kiterítenénk az egyenlítő mentén, csaknem körül ölelhetvé'ni: vele a földet.. Pillantás a darukosárból a daraboló gépsorra Miskolczi Mikló« A koronatanú és társai A legszellemesebb olvasmányok egyike — a szó szoros értelmében — a Találmányi Hivatal Szabadalmi Közlönye. Minden cikke valóban újdonság. A gyárak műszaki gárdájának — gondolom — kötelező olvasmányul kellene előírni, sok gondjuk megoldására találhatnának benne receptet 1965-ben 312 szabadalmi kérelemmel több érkezett a Találmányi Hivatalhoz, mint 1964-ben — összesen több mint kétezer. A hivatalos újdonságvizsgálat után 437 szabadalmi jogot is kapott. A legtöbb új el2000 feltaláló, több mint 400 találmány 1965-ben első a vegyipar Hat órával am angolok előtt gondolás a vegyiparban született, utána az elektrotechnikai ágazat, majd a műszeripar következik. Ez azért örvendetes, mert a nemzetközi fejlődés is ezekben az iparágakban a leggyorsabb. Nem véletlen tehát, hogy egyik-másik találmányunk iránt máris nagy a nemzetköri érdeklődés. 4 KORON4TAMJ A Madách színház a Központi Döntőbizottság előtt perbe fogta a színház felújítóit, mert a műanyag- padló több helyen, nagy darabokban felpúposodott. Az építők a rossz nyersanyagra, s a ragasztóanyagra hivatkoztak. Az Építés- tudományi Intézet mérnökének, Szűk Gézának találmánya, a felületnedvesség meghatározó készülék, koronatanúként perdöntő bizonyítékot szolgáltatott. — Egy esztendővel az építkezés befejezése után is kimutatta, hogy a műanyaglapokat túlságosan nedves padlóra ragasztották. — A technológiai utasítás szerint ugyanis 4 százalék fölötti nedvesség tartalmú felületre nem szabad műanyagot ragasztani. Ezt az előírást az építők nem tartották be. A felületnedvesség meghatározó készülék azóta szabadalmi jogot kapott — a Madách-színházi főpróba igazán kitűnően sikerült A találmány elindult a világhír felé: finn, kanadai és indiai cégek jelentkeztek vevőként — és Anglia is. Ez utóbbi számít a legnagyobb elismerésnek. Eddig ugyanig a világ legjobb felületnedvesség vizsgáló műszerét az angolok gyártották. A szigetországi készülék hat óra alatt szolgáltatott adatokat, de a prospektusban az állt, hogy a legbiztosabb eredményt akkor adja a műszer, ha lehetőleg légmentesen elzárt helyen este bekapcsolják, és csak reggel olvassák le. A magyar műszer bárhol, a szabad ég alatt is, 4 másodperc (!!) alatt pontos adatot mutat. — A készülék bélyegzőhöz hasonló érzékelő fejét rá kell szorítani a vizsgált felületre, s a táskarádió nagyságú elektronikus készülék számlapjáról törtrésznyi pontossággal máris leolvasható, hogy hány százalékos a fal, a padló, vagy bármilyen tágy. anyag, építmény nedvesség tartalma. A GONDOLKODÓ DARU A Balatonföldvári Hajógyár bővített sólyaterére új öt tonnás daru érkezett. A daruvezetőnek azt mondták, ha szükséges, 6—7 ton nát is , emelhet vele. Nosza — gondolta a vezető — ha így van, élék az alkalommal azonnal. Tizenöt méteres gémállásban megragadta a 6 tonnás terhet, s fordult vele a part felé. Nem akart kétszer emelni, gondolta, rögtön a raktár ajtaja elé teszi a terhet. — Emelés közben tehát megnyújtotta a gémet. A teher már a part felett lebegett, a gém hossza 20 méterre nőtt — ebben a pillanatban leállt a daru. Visszahúzta — a daru újra megindult. Megint előre lendült, s amikor újból elérte a 20 métert — a gép ismét megbénult. Elromlott — kiáltotta a kezelő a parton állók felé. Azok nevettek, és — a kezelő nagy meglepetéséra — boldogan gratuláltak egymásnak. A porton Ungur Mihály és Pan csóvái János, a Magyar Hajó és DarugyáT mérnökei álltak, jól tudták. hogy a daru korántsem romlott el, sőt kitűnően működik. A két mérnök egy túlterhelésgátló automatikus működésű elektro-mechani- kus készüléket szerkesztett. A darukon eddig is lét«? tek túl terhelésgátló készülékek, csakhogy azok túlságosan sematikusan látták el feladatukat. Például egy öttonnás darunál, amint nagyobb volt a teher, rögtön jeleztek. Pedig egy öttonnás daru. amelynek gémkinyúíása 30 méter, képes többet is felemelni — ha a gém u. n. belső tartományban dolgozhat. Tehát pl. 10 méteres "émbosszii- sággai fel tud emelni 7 tonnát is, 2Q-&1 pl, . 6-ot, csak 25-ön felül nem bír többet emelni 5 tonnánál. A találmány lehetővé teszi, hogy a daruk és markolók teljes kapacitását kihasználhassák. Automati- kája pedig kizárja a kezelő esetleges tévedéseit, s így megóvja a berendezést a pusztulástól. A LEL ÉGŐ MOSÓ A szennyezett levegő nagy gondot okoz az üzemeknek, de a gyárak környezetének is. Az üzemekből elszívott szennyezett levegőt ugyanis a szabadba engedik. A SZOT Munkavédelmi Intézetének mérnöke, Török Dezső feltette magának a kérdést: hogyan lehetne a mérges levegőt megtisztítani, mielőtt kifújnák a gyárak körül álló házakra, kertekre? A kérdésre sikerült választ adnia. Olyan készüléket szerkesztett, amelyben a keringő folyadék egyszerűen kimossa a levegőt. A módszer hatásfoka a hagyományos légtisztító eljárásokkal szemben — tízszeres. Ráadásul a szeny- nyezett levegő hasznos anyagai — ólompor, kén — visszanyerhetek, mert a légmosógép nemcsak kimossa a levegőt, de a szilárd részecskéket le is ülepíti. Kapacitása óránkénti néhány száz köbmétertől ötven-hatvanezer köbméterig fokozható. A feltaláló jelenleg a Helyőcsabai Cementgyárban kísérletezik, mert a cementmű naponta 60 tonna port fúj a környékre. Egy példányt hamarosan Párizsba küldenek, nemzetközi gépkiállításra. Idehaza pedig a Szellőző Művek felkészül a sorozatgyártásra. MAGYÓSOK FIGYELEM A Budapesti Műszaki Egyetem professzora, dr, Csűrös Zoltán és társai találmányukkal a kiváló minőségű magyar magnószalag gyártásának alapjait teremtették meg. A régi Ozafon szalag hangfrekvencia sávja 600-tól 6 ezer herzig terjed, amellett a nedvességre rendkívül érzékeny volt, megduzzadt, összetapadt, s így hangminősége rohamosan romlott. A feltalálók által acetát- fóliára felvitt mágneses réteg kiváló és tartós hangminőséget biztosít. Az új magyar magnószalag, a Duna AC—30 hangfrekvencia tartománya 12 ezer herzig terjed, így 4,7-es sebességen is jó minőségű zenei felvételek készíthetők. A hangrögzítő réteg rendkívül tartós, 100 lejátszás után sem romlik hangminősége, sőt — a kísérletek bizonyították — javuL A Duna AC—30-ból már 40 ezer tekercset hoztak forgalomba, s reklamáció még nem volt Az újságíró nem szakember, nem is tudja pontosan felbecsülni. melyik ötlet mennyit ér — inkább csak érzi. A pontos számvetés a szakember dolga. Kár lenne, ha a tavalyi szabadalmi termésből akárcsak egyetlenegy is nem válna hasznunkra. IfJ. Gerencsér Ferenc Kis község, nagy község A Központi Statisztikai I Hivatal legújabb kiadványa csaknem 350 oldalon számos érdekes adatot hoz nyilvánosságra az ország 3198 községéből. Ezek szerint a legtöbb község — pontosan 362 — Borsod-Abauj-Zeniplén megyében van. A rangsor végére került Csongrádiján ezzel szemben mindössze 62. Igaz, legészakibb megyénk hatszor annyi községének földterülele alig több, mint kétszerese a csongrádi községekének. Az ország lakosságának körülbelül 60 százaléka él községekben. Ennek a pontosan 5 986 726 főnyi tömegnek a fele 524 községben lakik, amelyeknek lé- lekszáma meghaladja a háromezret n többi 50 százalék pedig a fennmaradó 2674 kisebb község között oszlik meg. Az utóbbiak közül 78-na^ a lélekszámú a kétszázat sem éri él. Az egész ország legkisebb népességű községe Vas megyében található: Nemes- medvés. Mert, amíg a legnépesebb községnek, Érdnek több mint 28 000 lakosa van. ebben a kis faluban I960 január 1-én mindössze 59 leiket írtak össze. Igaz, a lakosság négy év alatt jelentősen megnőtt, pontosan két fővel. (Ha itt a lé- lekszám továbbra is ebben az ütemben nő, 2042-re elérheti a száz főt!) Pedig Nemesmedvés határa nem is olyan kicsi. 823 kataszt- rális holdja majdnem tizenkétszerese a baranyai Pusztakisfalu 70 holdjának, amely pedig 1960-ban éppen kétszerannyi — 118 — embert tartott el. — Ugyanakkor a legnagyobb község, Balmazújváros 85 154 katas7trális holdjának még az egy százait* kát sem éri el,
