Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

1988. március 28.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A közhangulat

és kialakulása

A kerületek önállósága jövedelmezővé teszi a Középtiszai Állami Gazdaság munkáját

A% adottnágoknak megfelelően a%ako»ították

a termelést

A Középtiszai Állami Gazdaság igen nagy területen 27150 holdon gazdálkodik. Ebből a szántóterület 17 739 hold. Kisújszállástól egészen Füredig elnyúlik ez a nagy birtok. Több állami gazdaság összevonásával jött létre. Jelenleg négy önálló kerületre oszlik. Bánhalma, Tiszaszentimre, Kunmadaras és Tisza- igar a kerületek központja. Az összevonás után úgy képzelték a gazdaság vezetői, hogy nem hoznak létre önálló kerületeket, hanem bevezetik az ágazati irányítást. A központból, Bánhalmáról irányították a termelést. Eltelt egy-két év és bebizonyosodott, hogy a kerületek önállósága teszi jövedelmezővé a Középtiszai Állami Gazdaság munkáját.

— Itt van mondjuk a tüzelő. Amikor megjelent a határozat, hogy drágább lesz a sertés- és marhanús. úgy látszott, nem sok dolgunk lesz vele. Azt mondták az emberek: majd az asszony többet hizlal két kocsával, többet keltet egy kotló aljával és nem érezzük meg a drágulást. Most viszont, hogy április elseje közeleg, mindenki szalad. Van, aki szenet vásárol, mások meg olajkályha után járkálnak. Ilyenkor aztán el lehet rontani könnyen a hangulatot. Végtelen rosz- szul hangzott például— és nem csoda, hogy akik hallották, zokonvették — amit a szakszervezeti vezetőnk mondott: van ugyan néhány olajkályha, de a fizikai dolgozóknak ne nagyon ajánljuk, mert a vezetőknek kell, ami van. — Ez a felfogás téves — mondtam az elvtársnak. A2 lett volna persze a jó, ha meg tudom előzni, hogy ezt kimondja. Ehhez viszont arra kell előbb rávenni, hogy másként gondolkodjon.

☆

— Mikor itt a külpolitikakérdésekről, például a vietnami helyzetről van tájékoztató, a légyzúgást is meghallani, olyan feszüli csend van. Kérdezni viszont senki sem kérdez. így nem lehet megtudni, kit mi érdekel. Magunk között viszont beszélgettünk már arról, hogy ha az időjárás engedi, vasárnapi műszakot szervezünk a vietnamiak javára. Erre mindenki igent mondott, akivel még eddig beszéltem. Ez szerintem akár szavazattal is felér, de egy hozzászólással határozottan.

....... . ☆

— Tavaly ilyenkor a párttitkár és a ’ fóagronó- mus elkezdtek heccelni: olyan jó már a gépesítésünk, hogy brigádot se lehetne alakítani. Tudtam, mire mondják: volt hat Szuper-zetorosunk, akikre mindig nyugodtan rábízhattuk a legkényesebb munkákat is, szépen megcsinálták. Felhoztam hát nekik a brigádalakítást. Akkor jöttem rá, milyen nézeteik is vannak: Jó legyen brigád — mondták —, de akkor osszuk el a fizetést. Aztán: Jó, alakítunk brigádot, nem is kéKeggelre a komor diófa tetején három fecske éktelen nagy lármát csapott. Most már tavasz volt igzán. A Ladas Bálintné kertje végében felszáradt a tócsa. Lehetett vetni a krumplit. Éppen ekkorára simították az utolsót a házon. Lados- né ugyan azt mondta, lenne még mit csinálni rajta. De ráhagyja a veteménye- zés végett.

Kereken egy esztendeje bajlódtak már vele. Hegyi Péter, a Ladosné édesbátyja eljött egy szombaton este. Méregette a falakat, vizsgálódott az udvarban, elköszönni készült. De előtte még odaszólt az asz- szonynak.

— Hétfőn megkezdjük, húgom. Hétfőn korán reggel.

Ladosné gyorsan elszaladt öt deka élesztőért a boltba. Mire a fia megjött az esti hajóval, már bedagasztotta a lisztet. Vasárnap hat dombos kenyeret szedett ki a kemencéből. No, ez volt az utolsó sütés — simogatta kezével a magas, domós vekniket. EVste még a naevmasásit is

rünk ezért magasabb fizetést, de a jutalmazáskor azért vegyétek figyelembe, hogy mit vállaltunk.

— Nem mondhatom, hogy mennyit beszéltem, mennyit agitáltam azért, hogy mégis helyesen értsék: ez inkább munkatöbbletet jelent. Gondosabban vetni, egymásra, a gépre, üzemanyagra jobban vigyázni — ez a brigád. Szót értettünk. Most egy újabb brigádot is szervezünk az 5 példájukra.

☆

— A tizenhat tagi! gyümölcsös brigádban egvedül vagyok párttag. Nekünk például az űrhajózás — úgy mondjam, ahogv érzem —, magas. Erről nem sokat beszélünk. A külpolitikát is eléggé elhanyagoljuk, hogy az igazat megvalljam. De annak, hogy milyen irányból fúj a szél. hogyan permetezzünk, mindenki szakembere, azt mindenki tudja. Most például azon törjük a fejünket, hogy a gyümölcstermelésben a gazdaság elérte a tetőfokot. Mégis, hogyan trágyázzunk, hogyan műtrágyázzunk, öntözzünk-e, mikor öntözzünk, hogy az eredményeket még valami kicsivel javítsuk. Mindezt naponta többször is megvitatjuk. Tavaly ilyenkor negyven ember állt őrt két héten át minden éjjel, hogy füstöljön, ha fagy. Most is felkészültünk.

*•

— Sokkal hamarabb megkérdezik azt tőlem, akár merre megyek, hogy mi lesz a prémiummal, mint azt, hogy mi van a kül- vagy akár a belpolitikában. Ha például én egy összeget mondanék és a prémiumosztás alkalmával annál többet kapnának, sohasem mondanák nekem az emberek, hogy becsaptam

János és Csiga József.

megcsinálta. Egész éjszaka nem feküd le. Pakolászott, fiókokat huzigált ki s be. Szekrényeket cipeltek ketten, a nagyfiával.

Hétfőn reggel szerszámokkal csörömpölt be a kertajtón Hegyi Péter ács és kőműves. Hegyi János, Hegyi Gábor. Bekopogtak.

— No, húgom, Hegyi Mari. összetörjük a kicsit, csinálunk belőle nagyot.

Ifjú Lados Bálint beüzent a szomszéd fiútól, akivel együtt dolgozott az erdőgazdaságban. A hétre szabadságot ké: házat építenek. Az erdésszel előre tudatta már, csak a nap volt még bizonytalan. A bútort is kihordták az udvarra, ponyvával takarták be. Az edényt, az ágyneműt, a ruhát, cók-mókot özvegy I,ados Bálintné méff az éjszaka levitte mind az alsókonyhába.

A faluban szétszaladt a híre, Ladosné építkezik Ugyan, miből telhet neki. szegén vnek.

— Megspórolták a fiú keresetét, meg eladták a szőlőt.

— A homoki szőlőt? Ami

őket. De ha kevesebbet kapnak, mint amit mondanék, soha sem bocsátanák meg a melléfogásomat. Ilyenek vagyunk... Általában többször kezdeményezhetnénk mi beszélgetést, úgy lenne jó, ha mindenki mindenről érdeklődne. De ahhoz nekünk párttagoknak is mindenben biztosnak, jól tájékozottnak kellene lennünk. Magam is csak akkor kezdeményezek viszont beszélgetést, ha előbb utána nézek annak, amit szóba hozok. Ez meg ilyen gazdasági muhloa mellett minden esetben lehetetlen.

☆

— Én a labdarúgást például nem nagyon szeretem. De sokszor még ehhez is értenem kell, hogy a beszélgetésekben részt tudjak venni. Akkor ugyanis jobban elfogadják tőlem azt, ha valamit mondok a gépek megbecsüléséről, — vagy általában a munkáról. Az ősszel például törtek a gépek a száraz földben. A traktorosok káromkodva jöttek, és úi alkatrészeket kértek. Két dolgom is volt. Csillapítani a mérgüket és bizonygatni, hogy a javított alkatrésszel is lehet jól dolgozni. így lehet takarékoskodni Is. De ehhez úgy Is kellett megjavítanom az alkatrészeket. Az se volt olyan egyszerű.

V

— Azt se találjuk el pontosan, kit milyen kérdés érdekel. Pedig a közhangulat irányításához ez is nagyon kell. Ezért azt hiszem, visz- szatérünk ahhoz az éveken át tartott szokásunkhoz, hogy a taggyűlésen első napirendünk; kérdések. Bárki, bármit kérdezhet, s ha ott azonnal nem is, a következő alkalommal válaszolunk rá.

B. E.

még a szerencsétlen uráról maradt rá?

Lados Bálint tíz esztendeje gabonahordáskor a rudalókötelet feszítette a szekéren. Régi kötél lehetett, elpattant. Lados Bálint lezuhant a rakományról. Fejjel a lovak közé, a kocsirúdra...

...Mire hangos, lármás madárnéppel megjött a nyár, már álltak a falak. A fiú régen munkába járt, nagyon kellett a pénz. A testvérek közül Péter tudott még valameddig maradni. Leginkább vasárnap haladtak valamennyit,

ilyenkor nagyobb volt a segítség.

Ladosné keveset aludt ezekben a hetekben. Reggelre sarat taposott. A kút melletti gödörben kapával vágta fel a földet. Töre- ket. pelyvát szórt belé, vödörrel locsolta rá a vizet. Mezítláb lépett bele úgy taposta, gyúrta a masszát. A kúti víz égető hidegsége fel a lábszárán át, az agyáig hatolt néha. Mire a bátyja megjött. akkorára már megetette a jószágokat, összeütötte a reggelit. És akkorára már olyan fáradt is volt. mintha este lenne.

Verték, döngölték a falat. Ladosné nagv lapáttal erőlködte fel bátviához a sarat. Aztán léceket, oszlopokat, gerendákat adnea- tott fel. Az iskolás gyere— A NAGY TÁVOLSÁGOK, a széttagoltság nagyon megdrágította a termelést. Előfordult, hogy több kilométerre, esetenként 30—40 kilométerre kellett szállítanunk gépeket, munkaerőt. Ez egyben azt is jelentette, hogy reggel vittük, este pedig visz- szaszállítottuk az embereket a lakóhelyre. — Az anyagmozgatás, a termények szállítása óriási ösz- szegeket emésztett fel. — Azokban az esztendőkben a gazdaságban az általános költségek megha’adták a 35 millió forintot. Az elmúlt évben már 27 millió forintra csökkent az általános költség — mondja Palágyi Gábor, az állami gazdaság igazgatóhelyettese.

A GAZDASÁG VEZETŐI

folyamatosan arra törekedtek, hogy a kerületeknek minél nagyobb önáFóságot adjanak. Jelenleg önálló gazdasági és pénzügyi tervvel rendelkeznek, csupán a könyvelés központi. A terv- készítésnél figyelembe veszik a kerületek adottságait is Az elmúlt évben például Bánhalmán őszi búzából 13.70, Kunmadarason viszont 14,70 mázsát termesztettek holdanként. Öntözött kukoricából Bánhalmán májusi morzsoit- ban 20,50 mázsát takarítottak be holdanként, — Szentimrén 25 mázsát. Természetesen a kerületek tervkészítésénél a többéves

kék mindennap megálltak itt, nézték a munkát. Este a határból jövők is odaköszöntek. Olyan tisztelettel haladtak el előttük, mint mikor a régi tanítójával találkozik a felnőtt.

Péternek is munkába kellett menni. Embert állított maga helyett. Nyolcvan forint napjára, meg a teljes ellátás. Ladosné az alsókonyhában ágyazott meg a mesternek. Ö maga a szénatartóban vackolt le magának estére, ráillesztő nyáréjszakák jöttek, hűvösebb hajnalokkal. Takaró se kellett, úgy is jól lehetett a szénában pihenni. Az asz- szony oda kötötte a fekete kutyát a gádor ajtaja elé és nagyokat aludt a fáradtságtól kimerültén.

Csak szombat éjszakákon forgolódott, virrasztott. A lépéseket figyelte, behang- zottak az utcáról. Mikor éjfél körül felbúgott a hajó, nemsokára rá nehéz dön- gésű léptek csattantak a járdán. Ladosné már a saroktól kezdve felismerte a menést. Megjött Bálint, hazaÄrkeztek az eljárók.

...őszre, mikorára magasabbra költöztek a hideg csillagok, tető alá került a ház. Egv nagv szoba, egv kicsi, jó tágas konyha. És nagv ke nra vöt mée henne garád'ccsal. ahonnan a padlásra iph/*tp+t járni. A mester a tetőn dolgozgatott.

átlagot is figyelembe veszik.

AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN beigazolódott, hogy a Középtiszai Állami Gazdaságban és az ehhez hasonló nagy mammut gazdaságokban csak a kerületek önállósága, az adottságok figyelembevétele és a rugalmas gazdasági vezetés hozhat sikert. A Kö- zéptiszad Állami Gazdaságban az alábbi pénzügyi tervet hagyták jóvá tavaly; első kerület 523 000 forintos veszteség, s a tény

1 375 000 forint. Második kerület 1 175 000 forint, s a tény 2 752 000 forint. A harmadik kerületben 786 ezer forintos veszteséget terveztek, a tényleges gazdálkodási eredmény pedig

2 564 000 forint volt. — A negyedik kerületben 686 000 forint helyett 1 143 000 forintot értek el. Ez igen szép eredményjavulás. — Igaz, hogy a különböző károk. főleg a belvíz rontotta a gazdálkodás eredményét, mégis a Középtiszai Állami Gazdaság tisztán mintegy négymillió forint eredményjavulást ért el.

— A KERÜLETEK KÖZÖTTI kooperációval, a szakosítással megteremtettük a jövedelmezőbb gazdálkodás alapját. A bánhalmi kerületben például 600 férőhelyes hízómarna telepet állítottunk üzembe. Nyilvánvaló, hogy a növénytermesztési adottságoknak megfelelően szakoHétfőn egész hétre magára maradt Ladosné. A szoba földjét csinálta.

Sárga agyagból taposta, kapálta össze törekkel a sok tapasztani valót a kút- nál. Ott taligára rakta, nagy cipekedéssel az ablak alá tolta. Villával behányta az ablakon át. Akkor bement a szobába, szétterítette a sarat. Bunkót fogott, hosszúnyelű, nehéz bunkót és verte, püfölte, döngölte a földet. Rengett alatta a nyersszagú, nyirkos sárga sártömeg. Lados-. né kariána’ ereje bunkórántásonként fogyott az emberből, gyarapította a földpadlót.

...Hűvös csillámlással érkeztek a kertbe a téli napok. A káposzta, a csicsóka, a saláta zöd levelén fekete fagyfoltok jelentek meg. A ház keményített ingnyak fehérséggel állt öreg szom- szédiai között. Fűrészporos kályhát tettek bele. Ladosné mellé ült, tapogatta a lábát, a derekát, a karját. A két lábszárán végig kékesen feszülő erek dudo- rodtak ki .Tárása lassúvá lett. elnehezedett.

Egész télen alig mozdult ki a melegről. Nem kívánkozott sehova. Nem vágyakozott semmire, csak pihenni, pihenni effvfoly- tában ki tudja meddig.

...V-THogó harsonással rontott be újra a tavasz.

sítottuk az állattenyésztésünket. A negyedik kerületben például, ahol beállítottunk egy keltetőgépet, a baromfitenyésztést lendítjük fel. Az elmúlt évben 106 ezer forint bevételt terveztünk, de ezt jóval túlteljesítettük, hiszen a baromfifélék 239 ezer forintot hoztak a gazdaságnak.

— A KERÜLETEK ÖNÁLLÓSÁGÁNAK helyességét bizonyítja a marhahizlalás is. Míg egy kiló hús előállítására 18,80 forintot terveztünk gazdasági átlagban, addig a hosszúháti részen, vagyis abban a kerületben, ahol a hizlalás központja van csak 18,42 forintot. Az eredmény nagyon szépen alakult. Hosz- szúháton egy kiló hízott- marhahús előállítására 15,43 forintot fordítottunk. Egy kiló hízómarhahús előállítására csak 3,96 kilo- gamm vegyesabrakot használunk fel. A korábbi esztendőkben ennél sokkal drágábban termeltünk — mondja Pintér Zoltán főkönyvelő.

AZ ÁLLAMI GAZDASÁGBAN tovább kísérleteznek az új módszerek meghonosításával. — Nagyobb önállóságot kapnak ezentúl, így például az állóeszközökkel szabadabban gazdálkodhatnak és a beruházási kereteket is célszerűbben tudják felhasználni. Ami a legjobban szükséges, csak azt vásárolják meg Korábban előfordult, hogy kukoricacső- törő kombájnokat kellett vásárolni, mert arra volt meg a keret. A további előrehaladás mindenképpen úgy valósítható meg, ha a kerületek önállóságát megtartják, illetve fokozzák és az egész gazdaság irányításában a célszerű, hasznos elgondolások megvalósítására törekednék.

L. I.

A hegyek vize még megiramodva szaladt a Tiszába. A menyasszony és a násznép a szombat délutáni hajóval érkezett nagy vigassággal. Bálint onnan hozott asszonyt, ahol dolgozott. Szombat éjszakától vasárnap délig eltartott a lakodalom. Hétfőn későn ébredtek, fáradtak voltak. Együtt reggeliztek a konyhán.

Utána Ladosné kiment a kis szobába, matatott valamit. Nyitva hagyta maga mögött az ajtót. Jól hallotta, amikor a menyecske azt mondta az urának:

— A nagy szobában lesz a nappalink. A kicsi lesz a há’ .zobánk.

Ügy is mondta, hogy meghallja az anyósa.

Ladosné pakolászott. Ki- húzgálta a fiókokat, kiszedegette a ruhákat. Nem kérdezték meg. mit csinál. Pedig látták, hogy futko- sik, motoszkál. 0 mondta:

— Nem zavarnálak benneteket gyermekeim... Le- költözök az alsókonvhára... Jó les? az már nékem.

Az új asszony arca fel- vidámult. Az új emberé elkomorodott. De senki nem szólt egy szót sem.

Ladosné fogta a batyuját, ballagott az alsókonvha felé Megnyikordult utána az ajtó.

Borzák Lajos

Miről, hogyan tájékoztatják az embereket, hogyan alakítják a közhangulatot. Erről adott képet a Surjánt Állami Gazdaság pártszervezetének néhány tagja: Salamon Imre, Maduda Béla, Golyha István, Árvái

UJ HÁZ