Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. február 59. Befejeződtek * a magyar—indiai kormányközi tárgyalások Kedden Üj-Delhiben In­dira Gandhi asszony dol­gozó szobájában ismét tár­gyalóasztalhoz ült a ma­gyar és az indiai kormány- küldöttség. A felek elvben elfogadták a közös közle­ményt, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A megbeszéléseket elejétől végéig a teljes kölcsönös megértés és szivélyessség jellemezte. Kállai Gyula meghívta Indira Gandhi miniszterelnököt látogasson el Magyarországra. Gandhi asszony a meghívást elfo­gadta. A reggeli órákban Kállai Gyula valamint felesége és a küldöttség tagjai elláto­gatták Dzsavaharlal Nehru egykori házába, amelyet a nagy államférfi halála után Nehru Múzeumnak rendez­tek be. Kállai Gyula meg­tekintette Nehru dolgozó- és lakószobáit, gyermekko­ri és ifjúkori emlékeit, számos levelének, cikké­nek. könyvének kéziratát, börtön jegyzeteit. A ház kertjében megmutatták a vendégeknek azt az örök­égő fáklyát, amely Nehru halála után egész Indiát bejárta. A küldöttség tagjai a modern képtárban megte­kintették az 1913-ban Bu­dapesten született Amrita Sergil, magyar származású indiai festőművésznő ké­peit. Ugyancsak megtekintet­ték a magyar vendégek a nemzeti múzeumot. Kállai Gyula miniszterei, nőkkel együtt Indiában tar­tózkodó magyar kormány- küldöttség tagjai hétfőn és kedden megkezdték tár­gyalásaikat indiai partne­reikkel. Bíró József külkereske­delmi miniszter találkozott Csoudhuri pénzügyminisz­terrel és Manubhai Sah kér. miniszterrel, valamint a bánya- és fémipari mi­nisztérium vezetőivel, Kiss Árpád az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság el­nöke megbeszélést folyta­tott Raghu Ramiah műsza­ki fejlesztési miniszterrel. Szarka Károly külügy­miniszterhelyettes látoga­tást tett Szwaran Szingh külügyminiszternél, — dr. Rosta Endre kulturális fő­hatóságok vezetőivel tár­gyalt. Rónai Rudolf, a közleke­dés és postaügyi minisz­terhelyettes az indiai légi­közlekedési minisztérium államminiszterénél tett lá­togatást. Feszült helyzet Djakartában Az AP amerikai hírügy­nökség Singapore-i tudósí­tója az úgynevezett „szabad Indonézia” titkos rádióadó­ra hivatkozva a djakartai helyzetet elemzi. A tudó­sító szerint az indonéz fő­városban rendkívül robba­nékony a helyzet. Nasution tábornok elmozdítását kö­vetően bármely percben fegyveres konfliktus rob­banhat ki. A rádióadó ál­talában kommunistaellenes és Sukamo-ellenes nézete­ket hangoztat és saját meg­határozása szerint adásait Jáwa szigetéről sugározza. Egyes hírek szerint Nasu­tion tábornok négy zászló- aljnyi katonaságot rendelt Djakartába saját védelmé­re, Az említett adás hírei szerint Sukamo elnök uta­zó-nagyköveti állást aján­lott fel Nasutionnak, aki azonban az indítványt el­utasította. Az elnök palota­őrségét megerősítették. Kennedy békejavaslata Koszigin— Wilson megbeszélése neMzeikőzi kérdésekről Miközben az Egyesült Ál­lamok szenátusának kül­ügyi bizottsága izgalmas vitát folytatott a kormány vietnami politikájáról, nagy feltűnést keltett a múlt héten Robert Ken­nedy szenátornak az a ja­vaslata, hogy a Vietcong- nak meg kell adni a lehe­tőséget arra, hogy egy új eaigoni koalíciós kormány­ban részt vegyen és osztoz­zon a hatalomban, és az ezzel járó felelősségben. A Kedden a szovjet hadse­reg központi színházában ünnepi estet tartottak a szovjet hadsereg megala­kulásának 48. évfordulója alkalmából. A harcosok és a közvélemény hagyomá­nyos tájékoztatóján részt vettek a külföldi nagykö­vetségek katonai attaséi, valamint a szocialista or­szágok hadseregeinek tiszt­jei és tábornokai. ☆ A szovjet hadsereg fenn­állásának 48. évfordulója alkalmából kedden este ünnepséget tartottak az ideiglenesen hazánkban ál­szenátor javasolta azt is, hogy a vietnami helyzet békés rendezését szolgáló tárgyalásokon részt vegyen a dél-vietnami nemzeti fel- szabadítási front is. Hasonlóképpen nagy fel­tűnést keltett most Taylor tábornoknak, Johnson el­nök fő vietnami tanácsadó­jának az a nyilatkozata, amely szerint a tábornok, az Egyesült Államok volt saigoni nagykövete majd­nem telejesen egyetért Ken­nedy szenátor javaslatával. lomásozó szovjet csapatok parancsnokságán is. Az ün­nepségen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság pót­tagja, Benkei András bel­ügyminiszter, Németh Ká­roly, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, valamint a magyar nép­hadsereg és a többi fegy­veres testület tábornoki és tisztikarának számos kép­viselője. Wilson angol miniszter- elnök kedden a Kremlben látogatást tett Podgomij- nál, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nökénél. Kedden délelőtt találko­zott a Kremlben Koszigin szovjet kormányfő és Wil­son brit miniszterelnök. A találkozón a nemzetközi helyzet problémáit, a szov­jet—angol kapcsolatok kér­déseit érintették. A megbeszélésen Vlagyi­mir Kirillin, a szovjet mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Gromiko külügymi­niszter, Lord Chalfont an­gol külügyi államminiszter, Szmimovszkij londoni szov­jet nagykövet, Harrison moszkvai angol nagykövet és mások is részt vettek. Harold Wilson brit miniszterelnök és Alekszej Koszi­gin szovjet kormányfő (középen a tolmács). Telefoto —MTI Külföldi Képszolgálat). Ünnepi gyűlés Moszkvában és Budapesten Szabadságot Njónénak — követelték a budapesti nagygyűlésen A budapesti dolgozók küldöttei kedden nagygyű­lésen követelték a Nj óné­ra, az indonéz és a nem­zetközi szakszervezeti moz­galom kiemelkedő harco­sára kirótt halálbüntetés megváltoztatását, s a kivá­ló hazafi szabadonbocsátá- sát. Az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezetének nagytermében tartott de­monstráción Készéi Károly, a Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsának vezető titkára megnyitójában el­mondta, hogy az indonéz katonai bíróság ítéletének hírére kedden tiltakozó megmozdulásokra került sor a főváros üzemeiben, hivatalaiban, intézményei­ben, s a dolgozók az indo­néz nagykövetségre eljut­tatott táviratok százaiban kértek kegyelmet a bebör­tönzött szakszervezeti ve­zetőnek. A nagygyűlésen Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke mon­dott beszédet, Tiltakozunk a felháborító ítélet ellen! Az indonéz reakció újabb gyilkosságra készül: a djakartai katonai bíróság teljesítette az antikommunista hajsza szervezőinek parancsát, s kiszabta Njono elvtárs fejére a halálos ítéletet. Akik ezt a bűnös ítéletet meg­hozatták, nem csupán egy újabb kommunista vezető meg­ölésével akarják tetézni eddigi tömeggyilkosságaikat: a pernek nevezett komédia nagyon is átgondoltan törvé­nyesíteni akarja a terroristák önbíráskodását egyszer­smind új ösztönzést és immár teljes legalitást ígér a további terrornak. Sok tízezer ártatlan embert ölte» meg Indonéziában az elmúlt hónapok során, annak a kommunistaellenes ítéletnek a jogcímén, amelyet csak most hoztak meg. A terrorhadjárat lejáratott propagan­dabizonyítékainál többet a Njono-perben sem vonul­tatott fél a jobboldal vádlója. Lehetett-e kétsége bárki* nek, hogy a katonai bíróság milyen verdiktet fog mon­dani, és semmibe veszi a per bármely fordulatait, még azt is, hogy Njono visszavonta azt a vallomást, amelyre pedig az egész processzust építették? A gyalázatos ítélet azonban most még határozottab­ban felveti a kérdést: jóváhagyást kap-e a negyedik hónapja tartó antikommunista terror? Vállalja-e a hi­vatalos Indonézia ezt a bűnös „büntetést”, avagy aa igazi bűnösöket ítéli el? Az egész haladó emberiség, a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozgalom határozottan követeli a véres terrorhadjárat azonnali megszüntetését, s követed ennek a további gyilkossággal egyenértékű „perekre11 felbujtó halálos ítéletnek a megsemmisítését. Maga Su- korno indonéz elnök hangoztatta nem egyszer, hogy mekkora szerepet játszottak és mennyi áldozatot hoz­tak Indonézia kommunistái a függetlenségért folyta­tott harcban. Mint ahogy — csakúgy mint mindenütt a világon — a kommunista párt állt a társadalom meg­újhodásáért és az ország felemelkedéséért vívott küz­delem élvonalában. Az indonéz reakció semmiféle szó­lamokkal nem teheti érvénytelenné az általános igaz­ságot: kommunisták nélkül és ellenükre nincs társadal­mi haladás, az antikommunista Indonézia nem tartoz­hat a haladó világhoz. A haladó Indonéziának, melyhez a magyar népet is baráti szálak fűzik, él kell határod nia magát az ellenforradalmi terroristáktól, akik ki akarják sajátítani. S akiket egyértelműen támogat az imperializmus. A Njono ellen hozott halálos ítélet meg­kísérli formálisan is kiiktatni Indonézia politikai életéből az egész kommunista mozgalmat, egy egész politikai irányzatot. Az antiimperialista Indonézia forog kockán« a tervezett gyilkosság arra mér csapást. Mi magyar dolgozók, magyar kommunisták — Njo­no elvtársai — éppen annak a barátságnak a jogán kö­veteljük a felháborító ítélet megsemmisítését, amely minket a haladó Indonéziához fűz. S a leghatározottab­ban kifejezzük szolidaritásunkat fenyegetett elvtársunk és valamennyi indonéz kommunista iránt. Indulattal és aggodalommal tekintünk Indonéziára. 48 év a szocializmus és a béke szolgálatában N em volt még az embe­riség története során olyan hadsereg, melyre oly tisztelettel és bizakodással nézett volna a világ, mint a Szovjetunió hadseregére. A forradalom tüzében született, egész története és jelene adott és ad biztosí­tékot a világ haladó gon­dolkodású millióinak, hogy a béke, a szocializmus leg­főbb fegyveres erejének te­kintse. Első csatáit Narva és Pszkov térségében az im­perialista agresszió ellen vívta, megfutamítva a jól felszerelt császári német hadakat, hogy lehetőséget teremtsen a proletárforra­dalom továbbfejlődéséhez. Harcolt és győzedelmeske­dett az intervenciós hadak, a belső ellenség felett, őrt állt az ötéves tervek, a szo­cializmus alapjainak lera­kása időszakában. Az egész szovjet nép fi ir­odalmi energiáját egy ökölbe egyesítve sújtott le néhány évtizeddel később a fasiszta betolakodókra, a moszkvai, kurszki, Volgo­grad!, budapesti, berlini csatákban. Felszabadította a német fasiszták által le­rohant országokat — köz­tük hazánkat —, történel­mi lehetőséget teremtve a népek egész sorának ar­ra, hogy saját kezükbe ve­gyék sorsuk irányítását. őrt állt a szocialista vi­lágrendszer kialakulásának éveiben és lehetővé telte, hogy az imperialista ag­resszió minden fenyegetése ellenére megszilárdulhasson a munkáshatalom. A szo­cializmus kilépett egy or­szág keretéből, világrend- szerré, a társadalmi hala­dás fő erejévé vált. 4 z imperialisták — élén az Egyesült Ál­lamokkal — azonban keve set tanultak a szovjet had­sereg világtörténelmi je­lentőségű győzelmeiből és annak következményeiből. A második világháború után gazdasági blokáddal, a fasizmus élesztgetésével, atomzsarolással, katonai tömbök létrehozásával, a támaszpontok egész hálóza­tának kiépítésével, ideoló­giai, politikai diverzión át. a háborús provokációkig minden eszközt felhasznál­tak a harmadik világhábo­rú előkészítésére. Ezért a szovjet nép az SZKP vezetésével a fenye­gető szükségszerűség követ­kezményeként soha nem látott hatalmas erővé fej­lesztette hadseregét. Ké­pessé tette arra, hogy meg­akadályozza a szocializmus ellen szőtt összes eddigi tervek valóraváltását. A szovjet hadsereg nap­jainkban a békés egymás mellett élés politikájának lehetősége felett őrködő fegyveres erők gerincét ké­pezi. A világ legkorszerűbb hadseregeként rendelkezik mindazon tényezőkkel, me­lyek egyaránt alkalmasak az imperialista támadó el­rettentésére, de ha kell, megsemmisítésére is. Ma a szovjet hadsereg és flotta a világ legtökéletesebb tech­nikai felszerelésével ren­delkezik. A fontos, új, korszerű fegyvernemek kellő eszkö­zökkel való ellátása mellett a szovjet állam arról ts gondoskodott, hogy magas színvanalon tartsa a fegy­verzetet és a technika min­den fajtáját. Ezeket az esz­közöket a szovjet haza ér­dekében tettrekész, bátor és jól képzett katonák ke­zelik, akik magasfokú harckészültséggel biztosít­ják az ellenség váratlan tá­madásának elhárítását, ag­resszív terveik meghiúsítá­sát. A szovjet hadseregnek ezek a nagyszerű vívmá­nyai a szovjet nép szívé­ből, fizikai erejéből, nagy áldozatvállalásából szület­tek. A nagy szovjet nép minden vívmányát megosz- sza hadseregével. Tudja, hogy ezzel szabadsága vé­delmét, munkája gyümöl­cseinek megőrzését, az in­ternacionalizmus eszméjé­től vezérelve az egész em­beriség békéjét biztosítja. /V apjainkban az Egye­sült Államok Viet­namban követ el agresz- sziót, ismét feszültté téve a nemzetközi helyzetet. Az agresszió kiszélesítésének, a világháború kirobbantá­sának itt is a szovjet had­sereg léte, a Szovjetunió és a szocialista országok internacionalista segítsége szab gátat a fennálló ne­hézségek ellenére. Európában is az atom­őrületben szenvedő bonni revansistákat a Varsói Szerződésbe tömörült fegy­veres erők — melynek fő ereje a szovjet hadsereg — tartják féken. Tisztában vannak azzal, hogy ha ag­resszív lépésre szánják el magukat, a Varsói Szerző­dés tagállamaival találják szemben magukat és meg­semmisítő csapásban ré­szesülnek. A magyar és a szovjet nép testvéri összetartozása, fegyverbarátsága egyidős magával a szovjet hadse­reggel. Ennek' a kapcsolat­nak az alapjai a polgárhá­ború éveiben teremtődtek meg, amikor százezer ma­gyar munkás és paraszt harcolt a Vörös Hadsereg soraiban a szovjet hata­lomért, a szocialista hazá­ért, saját felszabadulásáért az imperializmus ellen. Ugyanezt tették a Magyar- országon rekedt orosz hadi­foglyok a tanácshatalom védelmében. E testvéri összetartozás, fegyverbarátság népünk újabb történetében azóta ezer szállal erősödött. Ezért köszöntjük forró szeretettel a testvéri szovjet hadsere­get, hazánk felszabadító­ját és védelmezőjét szüle­tésének 48. évfordulóján. Szívből kívánjuk, hogy érjen el újabb sikereket a technika fejlesztésében, harckészültsége, ereje nö­velésében. A testvéri szocialista hadseregekkel együtt mi is fegyverrel a kézben harco­lunk a béke, a szocializmus világméretű győzelméért. Brassói Tivadar ezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom