Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

Viimq proletárjai. egyesüljelek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVn. évfolyam, 35, Mám, Ara 50 fiilét 1966. február ÍL, péntek. A falusi fiatalok pályaválasztása A PUSZTAMONOS­- *■ TORI általános iskolában negyvenkilenc fiatal végzi tnóst a nyol­cadik osztályt. Elenyésző kivétellel továbbtanulnak. Ragóczi Lászlóné osztály­főnök és a többi nevelő 'a továbbtanulási lehető­ségek ismertetésével min­dent megtett azért, hogy megkönnyítse a fiatalok pályaválasztását, s a gyer­mekek számára legtöbb lehetőséget nyújtó mező- gazdasági pályára irányít­sa figyelmüket Fáradozásuk bizonyos értelemben meddőinek bi­zonyult, hiszen a faluból egyetlen most végző nyol­cadikos sem akar a mező- gazdaságban elhelyezked­ni. Hiába magyarázta szakmája szépségeit én anyagi előnyeit szülői ér­tekezleten az agronómus, a szülői ház minden eset­ben az ipari-kereskedelmi szakmák vagy a ítészben Ipari képesítést nyújtó középiskolák mellett dön­tött. A pusztamonostori pél­da talán kirívó, de az tény, hogy a falusi fiata­lt*: tömegeinek városba vágyakozásával számolni kell. Nemcsak a városi szórakozási lehetőségek játszanak ebben közre, s elsősorban nem is azok. A városiak tömegének is csak a televízió, a rádió, a könyv, a mozi jelenti a szórakozást, s mindez falun is megtalálható. Még a jobb lakásviszo­nyokról sem beszélhetünk általában a városokban, hiszen csupán Szolnokon kétezer körül van a la­kásra várók száma. Jobb kereseti lehetősé­gekről sincs szó a váro­sokban, hiszen egy-egy újdonsült szakmunkás ezerötszáz forintot sem keres Ebből négy-ötszáz forint elmegy albérletre, száz-kétszáz az időnkénti hazautazgatásra. Egyszó­val nem nagyon marad a keresetből. Ugyanakkor a karcagi felsőfokú me­zőgazdasági technikumból kikerülő hallgatók átlag- jövedelme már a gyakor­noki idő alatt eléri a kétezer forintot, később pedig ennél jóval többet MIVEL MAGYARÁZ- HATÓ, hogy mind­ennek ellenére a paraszt­fiatalok jórésze mégis az ipar mellett dönt, s mi­ként lehetne odahatni, hogy szí ne-ja vük a me­zőgazdaságban keresse boldogulását, hiszen szük­ség volna rájuk, égetően nagy szükség. Elsősorban talán * szö­vetkezetek ügyeibe íj be­leszóló szülők gondolko­zásában kellene változást elérni. Azok a szülők ugyanis, kiknek gyerme­ke most érkezik a pálya- választáshoz, az egyéni gazdálkodás kínjait, a szövetkezetek megerősíté­sének első keserves esz­tendeit élték át, s nem­igen gondolnak arra, hogy mire gyermekük végez, méginkább megváltozik a így inkább a fáluból vá­rosra került sógort, ko­mát kérik arra: szerez­zen valamelyik üzemben ipari tanuló képzést biz­tosító helyet gyermekük­nek. Ahol az ilyen szemlé­letnek a szövetkezetben is helyt adnak, ott meg le­het nézni, mit tesznek, pontosabban szólva mit nem tesznek a fiatalok szakmai képzése érdeké­ben. Még az olyan — vi­szonylag jóhüű szövetke­zetben, mint a kétpói Szabadság Tsz, sem segí­tik az utazásban, tanköny­vek beszerzésében azokat, akik levelező tagozaton képezik magukat, s nem sajnálják a fáradtságot, eljárnak Debrecenbe is. Ugyanakkor, míg ilyen célra egyetlen fillért sem ad a szövetkezet, társas- utazásra ebben az évben százezer forintot költenek. Még a költőpénzt is a közös fizeti az NDK-ba, Romániába, Jugoszláviá­ba utazó tagjainak! A szövetkezetek vezetői sok egyéb módon segít­hetnék a mezőgazdasági pálya megszerettetését. A jászapáti állattenyésztési szakiskola hallgatói közül többen panaszkodtak amiatt, hogy gazdaságuk­ban nem szakképzettsé­güknek megfelelően fog­lalkoztatják őket. Az ilyen példák nem ösztön­zők a pályaválasztók szá­mára. S ráadásul míg a mezőgazdasági szakmun­kásképzésben viszonylag kevés a jó példa a fiata­lok előtt, addig ipari vonatkozásban jóval több. S ez sem utolsó, hiszen a tizennégyéves gyerme­kek elképzelése az élet­ről még nem eléggé ki­forrott. Jótanács és példa kell nekik pályájuk ki­választásához fi OKÁT HANGOZ­^ TATJUK —, hogy mostanában a tudomány, a technika korát éljük. Nincs abban tehát semmi csodálatos, hogy az ér­telmesebb falusi fiatalok is a bonyolultabb munka, a gépek, műszerek világa felé orientálódnak. Ez természetes folyamat, ez­zel számolni kell. Számol­ni, s felhívná a figyelmü­ket arra, milyen érdekes, sokrétű, mennyi ismere­tet nyújtó mondjuk az agronómusi pálya, s hogy a mezőgazdaság egyre növekvő gépparkja ese­tenként több örömet nyújt a technikát ked­velőknek, mintha gyári lakatosként lemezeket egyengetne. Aki mindezt nem látja, s nem ennek érdekében cselekszik, aki sem segíti tőle telhetőén, kellő szak­terület biztosításával, jó­tanáccsal, ösztöndíjjal, ta­nulmányi segéllyel, vagy egyéb módon a mezőgaz­dasági szakképzést, az falra hányja a borsót, hiá­ba hajtogatja, hogy ma­radjanak otthon a falusi fiatalok. fl-fy. Béla „A mozgalom eszközeivel működjünk közre az idei nagy feladatok végrehajtásában” l tegezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága Ülésezett csütörtökön a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottsága. Az ülé­sen Gál Gyula, a népfront megyei alelnöke mondott tájékoztatót belpolitikai kérdésekről, ötéves tervünk megyei eredményeiről, a gazdasági irányítás rend­szerének reformjáról, az 1966. évi népgazdasági' és megyei terv legfontosabb célkitűzéseiről, valamint ezekkel kapcsolatban a mozgalom feladatairól Gál Gyula tájékoztatója után Pallói Sándorné, a Hazafias Népfront megyei titkára, a népfront megyei bizottságának és elnöksé­gének idei munkájára tett javaslatokat: Széles körben kell ismertetni a lakosság különböző rétegeivel olyan jelentős kérdéseket, ame­lyek a szocializmus építé­sével függnek össze és meg­valósításuk az egész nép érdeke. Ilyenek: mindenek­előtt a gazdasági refor­mokkal összefüggő kérdé­sek, a második ötéves terv eredményeinek méltatása mellett a harmadik ötéves terv megvalósításában való közreműködés. A falusi népfront munka alapvető feladataként azt jelölte meg, hogy a moz­galom eszközeivel segítsék a termelőszövetkezetek szo­cialista nagyüzemekké ala­kulását, a falusi kisegítő és háztáji gazdaságok áru­termelésének növelését. Ku­tassák, keressék, milyen tapasztalatcserékre, milyen szaktanácsokra, ankétokra van ebben most leginkább szükség, s hívják meg oda a legkiválóbb szakembere­ket. Járjanak közben azért is, hogy minél több szak­mailag hozzáértő ember le­gyen — főleg fiatalok — a termelőszövetkezetekben. Ezért szorgalmazzák a szak­körök szervezését. A szak­mai tanulás iránti érdek­lődést pedig saját példa- mutatásukkal is fokozzák. Mindaz a munka, ami reájuk vár, megkívánja azt is, hogy a közeljövőben a legjobb aktívákkal kiegé­szítsék a népfront bizott­ságokat. A vitában felszólalók — Csuhaj Lajos, Vass Lajos, dr. Kurucz Gyula, Gaál Fe­renc, dr. Farkas István, Magyar Gyula, Bálint Kál­mán, Monoki László, P a- tonai Józsefné, Táborosi Péter, Detrekői Géza, Tóth László és dr. Orosz Sándor — egybehangzóan hangsú­lyozták, hogy a népfront aktívák sehol ne tűrjék meg a pontatlanságot, tegyék szóvá a rendellenességeket, a pazarlást, stb. Elmond­ták azt is, milyen téves vélemények vannak jelen­leg a városokban a mező- gazdaság helyzetéről, s ezek jórészt azért adódnak, mert sokan nem Ismerik ponto­san a falusi körülményeket. A felszólalók tolmácsol­ták továbbá a lakosság ki- sebb-nagyobb kéréseit, így például egyes községekben megfelelő játszóterek kiala­kítását szorgalmazták. A martfűi tanyai emberek a könyvkölcsönz.és tanyai le­hetőségére kértek ezúton választ. Mások a gyümölcs- favédelem fokozására, cse­metekertek létesítésére tet­tek javaslatot vagy adtak szakmai tanácsot. A vita után elfogadták a megyei bizottság idei mun­katervére tett javaslatokat, végül pedig Bihari Lajos kezdeményzésére táviratot fogalmazlak, melyben til­takoztak a vietnami nép ellen irányuló amerikai ag­resszió miatt. Szeghalmon, Berettyóújfaluban és Csökmőn segítenek az árvédekezésben a szolnoki vizesek Arad a Berettyó $ 20 e»er holdon van belvíz Saolnok megyében A viszonylag hirtelen je­lentkező enyhülés követ­keztében a Tisza felső víz­gyűjtőjében is megindult a lefolyás, mely a folyó Vá- sárosmamény feletti szaka­szán enyhe vízszintemelke- dést okozott: huszénnégy óra alatt átlag két centi­métert. A Kraszna és a Szamos nagyobb arányú — Romá­nia területén a Kraszna száz százalékot meghaladó — árhulláma következté­ben a vúsárosnaményi vízál­lás 24 óra alatt 336 cen­timétert emelkedett. A viz áradó. A tiszalöki duzzasztó tegnap még duz­zasztott. A Tisza alsó sza­kaszán alacsony vízállás van, mely lehetővé teszi a külső területekről a vizek gravitációs lefolyását. A Berettyón kialakult 90 százalékot meghaladó jeges árhullán} igen veszé­lyes helyzetet eredménye­zett a debreceni vízügyi igazgatóság területén. Deb­recenben III. fokú árvíz- védelmi készültség van ér­vényben. A Közép ti sza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság működési területén a Hármas Körö­sön jelentősebb árhullám még nem jelentkezett, bár a vízállás áradó jellegű. A Zagyva—Tárná mátrai vízgyűjtőjében bekövetke­zett gyors olvadás mind a Tárnán, mind a Zagyván gyors vízszint emelkedést eredményezett. A vízszint gyors emelkedését jellemzi, hogy az I. fokú árvízvédelmi ké­szültség elrendelésétől számított 16 óra eltelté­vel már III. fokú ké­szültséget kelleti elren­delni. A Tárnán 10-én éjjel két órakor Tamaméránál és Tarnaőrsnól, reggel 6 óra­kor pedig Jászjákóhalmá- nál észleltek tetőzést. Apó­nál 9-én 24 órakor, Hat­vannál 10-én 4 órakor te­tőzött a Zagyva. A jellem­ző tárnái és zagyvái vízál­lások a következők voltak tegnap délelőtt 10 órakor: Tárnáméra S80, Tarna- őrs 382, Jászjákóhalma 485, Apc 264, Hatvan 396, Jász­telek 468, Jászaisószent- györgy 580 centiméter. — Jászteleknél a folyó 10 óra alatt 27, JászalsóSzent- györgynél pedig 50 centi­métert áradt. A jelenleg levonuló árhullám különle­ges intézkedéseket a III. fokú készültségnek megfe­lelő védelmi tevékenysé­gen túl nem igényel. A Középtdszavidéld Víz­ügyi Igazgatóság árvízvé­delmi osztaga az Országos Vízügyi Főigazgatóság uta­sítására 10-én éjjel 2 óra­kor könnyű részlegével a debreceni igazgatóság terü­letére, Szeghalom községbe vonult, a nehéz részleg pe­dig délelőtt fél 11-kor Be­rettyóújfaluba indult. — Mindezeken túl hafcszáz pátrialemezt továbbítottak a Berettyó térségébe és fizikai munkásokat szállí­tottak és szállítanak jelen­leg is Csökmő térségébe. A vízügyi igazgatóság működési területén össze­sen 20400 katasztrális hol­don van belvíz, A káros vizek elvezetésén majd hatszáz igazgatási és csaknem száz mező­gazdasági munkás dolgo­zik. A belvizek a Tisza mentén gravitációs úton jutnak el a befogadókba, más helye­ken összesen 20,7 köbmé- ter/sec. kapacitással stabil szivattyútelepek működnek. Rövidesen munkába áll a belvíz levezetésénél 17 hor­dozható szivattyú is. Több házba betört a víz Szolnokon Szolnokon két nap óta egyre szaporodnak a beje­lentések a belvízkárról, s TELI MUNKÄ A MEGYE ERDÉSZETEIBEN A hullámtérből mentik a fát • Papír- és farostia ipari eélokro O Nagyobb a baleseti veszóly A fa kitermelése nem korlátozódik a téli időszak­ra, A fiatal erdőkben — főként a nedvkeringés idején — tavasztól—őszig tart a tisztítás, gyérítés. A favá­gás azonban mégiscsak téli munka. Ezekben a hetek­ben mintegy ezer személy dolgozik a Szolnok megyei erdészetekben. AZ ERDŐGAZDASÁG üzemeiben 22 ezer, a többi szektorban 15 ezer köbmé­ter fát termelnek ki. A fa­vágók többségét megkímé­lik a nehéz fizikai munká­tól. Az erdőgazdaságban 12 motoros fűrészgép dol­gozik. Hasonlóan az állami gazdaságok és a vízig er­deiben is. Szolnok megyében össze­sen 37 ezer köbméter fát termelnek ki. Vajon mire használják fel? Főként ipari célokra. Tizennyolc- ezerötszáz köbméter papir­és farostlemeznek alkalma-- fát szállítanak el. — A SZOLNOK MEGYEI erdőgazdaság néhány évvel ezelőtt alig párszáz köbmé­ter feldolgozott fát szállí­tott. Most ez a mennyiség eléri a 3000 köbmétert. Bá­nya-deszka, dorong, export ládaanyag és bútorléc hagyja el a szajoli feldol­gozó telepet. Pedig a me­gye erdeinek 85 százaléka fiatal, csak egy-két éves telepítés, — többségében nyárfa. A kitermelt fa 25 száza­lékából tűzifa lesz. A víz­ügyi igazgatóság dolgozói mintegy 15 ezer köbméter gátvédelmi rőzsét dolgoz­nak fel. A Tisza hullámterében nagy gondot okoz a kivá­gott fa elszállítása. A ke­mény hideg és a csúszós útviszonyok ellenére az er­dőgazdaság dolgozói ja­nuárban kétezer köbméter fát mentettek ki a hullám­térből a várható árvíz elől. A FAGYOS, CSÚSZÓS talaj — főként a kézi vá­gás — óvatosságra int. Na­gyobb a baleseti veszély, vigyázni kell a munkások testi épségére. Az erdőgaz­daságban januárban és feb­ruárban munkavédelmi hó­napot tartanak. Tanulság­ként, hisz tavaly január­ban hét üzemi baleset volt és 149 munkanap esett ki a termelésből. A fokozot­tabb propaganda most érez­teti hatását. A munkavé­delmi őrök felvilágosítják a munkásokat, a várható, de elkerülhető veszélyek­ről. — Január hónapban mindössze egy üzemi bal­eset volt, s csak 12 nap esett ki a termelésből. Az erdőgazdaság igazgatója háromezer forint céljutal- mat tűzött ki a balesetek elkerülése érdekében. — m. L — tegnap n Dembinszky utca 18. szám alatti házból egy családot ki kellett költöz­tetni. mert az épület ösz- szedőlésse] fenyeget. A IX; kerület más utcáiban és a VIII. kerületben is igen súlyos a helyzet. Tegnap a tűzoltóság és a tanács házi­lagos építő csoportjának dolgozói — igénybevéve az ingatlankezelő vállalat szi­vattyúit is — kilenc szi­vattyúval dolgoztak. — A Vili. kerületi Gyopár ut­ca lakói szintén szerszá­mot fogtak, hogy segítse­nek a belvíz levezetésében, lakóházuk megmentésében. Máshol is szükség van arra, hogy a háztulajdono­sok, lakók kitisztítsák a vízlevezető csatornákat, — igyekezzenek elvezetni a vizet, mert jelenleg a szi­vattyúkapacitás igen ke­vés. A városi tanács építési­közlekedési osztályának dolgozói tegnap állandóan a helyszínen tartózkodtak, hogy a szivattyúzásnál a sürgősségi sorrendet meg­állapítsák. — Kérik az üzemek, vállalatok nyomó­szivattyúlkat bocsássák rendelkezésükre, hogy mi­nél gyorsabban elháríthas­sák a veszélyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom