Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

1#66. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elkészült végre a túrkevei Flnta Múzeum új kiállítási csarnoka. A két Fin* ta-testvér állandó kiállítását előre láthatóan az év tavaszán nyitják meg. Az épfilet egyetlen szépséghibája, hogy az alagsori raktárhelyiségeket elön- tőtte a talajvíz, így azok műkincsek raktározására teljesen alkalmatlanokká váltak. Ugaron már a tavasz nyugtalanít Tudósítás a Lenin Tsz majorjából Eső, februári vihar járt Ugaron. Bíró Boldizsár párttitkárt útközben kapta el, s meg is áztatta alapo­san. De a legrosszabbul Németh János és Körösi Jani bácsiék jártak. Kiver­te őket a vetésből. Hét ele­jén Ugaron már elindultak a teltgaratú vetőgépek. Borsót tettek a földbe. — Egyelőre még csak a foga- tosok. A ló már rá tud menni a földre, a gép az elülne azonnal. — Kiszúrt velünk az eső. Kém kezdhetjük a talaj­munkát. Csalogat a határ Ország Ferenc traktoros panaszolja. Nem tud nyug­ton lenni. Hívja, csalogat­ja a határ, a tavaszi vizektől áztatott szántások jó szaga. De nem lehet. Persze ott­hon se lehet maradni. Ki birná azt el traktoros szív­vel, ilyenkor már távol lenni. Ország Ferenc és a többi traktoros is ott táblá­ból a gépműhely körül. Se­gítenek a szerelőknek, A szerelők nagyon rá­kapcsoltak. — Húsz traktorral ké­szen vagyunk. Még kettő van hátra. Dudás Sándor, Kapás Pál egy sokdarabra széjjelsze- dett piros Zetor bajait ku­tatja. A szolnoki Lenin Termelőszövetkezetnek affé­le gépállomásnyi gépparkja van. Harmincöt erőgép! A főjavítások kivételevei ezekben a gyengén felsze­relt műhelyekben teszik rendbe a gépeket. A sok munkagépet is. Csonka Kál­mán bácsiék most is vető­géppel bajlódnak. A boro­nákkal elkészültek. Azok után a vetőgépekkel tud­nak a leghamarabb boldo­gulni a határban. Ez a ja­vítás sorrendje is. A bognár a kertészeknek dolgozik Hivatalosan még nem jött él a tavasz. De már megmozgatta a majort. Az udvar hátuljára lánctalpas csúszkál; lombbal, gyökér­zettel együttes akác-, nyár­fákkal. Télen fát szedtek ki a férfiak. Óriási rönkök halmozódnak a bognármű­hely előtt Benn Jancsovics Sándor mester ceruzavoná­sa elmázolódik a nedves, nyirkos fahasábon. — Szárítani kellene még. A nedves fából elvetemül a deszka. — Oda ahová, ez kerül, nem árt neki. — Hová szánják? — A kertészeknek. Más­fél hete nekik dolgozunk. Melegágya ablakkeretek lesznek ezek. A kultúrterem előtt me­gyünk el. Zsákokkal van megtömve. — Ez lesz a borsó vető­mag. Szabó Gábor bácsi, a raktárimok számvetést rög­tönöz. Itt a borsó (?00 holdra!), az árpa, a len vetőmagja. A kukoricáét most cserélik. Vannak szerencsésebb traktorosok is Ország Fe­rencnél. Ha nem is a ha­tárban, de dolgozhatna^ már. Téglát fuvaroznak. Téglatörmeléket, selejtet, Olcsón vásárolta nagyon a szövetkezet a szomszdéos téglagyártól. Egy részét az épülő nagy tehénistállóhoz fel tudják használni. A má­sik hányadát pedig máris hordják a volt Szabadság szövetkezeti tanyaudvarra. Bejáró út készül ott belőle. Irodából a határba Él, mozog, serénykedik a szolnoki Lenin Termelő- szövetkezet népe. Benn, az irodában Vincze Béla fő­könyvelő és Derezsán Béla főagronómus a gazdálko­dási tervet önti végleges formába. Az elnök Fried­rich Ferdinánd az új ren­deleteket bogarássza. Most van erre idő. Hamarosan a határé, a földé lesz az el­sőbbség. Mátyás napra ösz- szehívták a vezetőséget Végleges eligazítás az in­dulás előtt Az udvar, a tanyák, a major, a műhelyek meg­teltek a friss, nyugtalanító tavaszi levegővel. És az emberek vérében is ez van benne. Borzák Lajos Kedvezmény a fiafai építtetőknek Országszerte hozzákezd­tek a harmadik ötéves terv időszakára a KISZ VI. kong­resszusán vállalt tízezer if­júsági lakás építésének szervezéséhez. Megalakult az országos ifjúsági lakás­építő tanács és a feladat megoldásából részt vállaló legkülönbözőbb szervek képviselőiből a megyékben is életre hívták már a ha­sonló testületeket. A KISZ Központi Bizott­ságának intéző bizottsága arra szólította a fiatalokat, hogy lakásonként kétszáz, háromszáz órás társadalmi munkával segítsék az ifjú­sági építkezéseket. A leendő lakástulajdono­sok társulásait — természe­tesen a leginkább rászo­rulókból — mindenütt az akciót irányító KISZ-bi- zottságok alakítják meg. Az építtetők kedvezményes kölcsönt kapnak az Orszá­gos Takarékpénztártól, tgy például évenként száz ifjú­sági lakás közül húsznál el­tekintenek az építési költ­ségek 25 százalékának be­fizetésétől és 20 százalékra mérséklik az állami köl­csönhöz szükséges induló tőkét Ezenkívül azt is le­hetővé teszik, hogy a 25 százalékos „alapító tőke'1 legföljebb tízesser forintos hiányának pótlására rövid lejáratú, az építés tartamá­val megegyező időre hitelt kapjanak a fiatalok. (MTI) Filipp Kiva nevét vette fel az egyik úttörő raj Tiszafüreden A tiszafüredi 1799. sz. Zrínyi Ilona úttörőcsapat pajtásai a Népszabadságból tudták meg a községet fel­szabadító szovjet egység egyik hős katonájának, Fi­lipp Kivának a nevét. Az úttörők elhatározták, levél­ben felkeresik a hős szov­jet katonát. Levelükre ha­marosan válasz is érkezett. Filipp Kiva megírta, hogy nagy örömet szerzett szá­mára a tiszafüredi pajtá­sok levele. Ebből tudta meg ugyanis, hogy cikk je­lent meg róla és arról a zászlóaljról Magyarorszá­gon, amelyik 21 évvel ez­előtt átkelve a Tiszán fel­szabadította Tiszafüredet. Az úttörők ezután el­küldték a Népszabadságnak azt a számát, amelyben a cilck volt és sok-sok Tisza­füredről készült fényké­pet Filipp Kivának. Az úttörőcsapat egyik raja névadójául választotta Filipp Kivát, akinek fény­képét a csapatnaplóban he­helyezték el. Tovább árad a Tisza Az alsó szakaszon tetőzött a Zagyva újabb árhulláma — Az Agó-ér töltésszakadását elzárták A Tisza Szolnoknál to­vább árad. Szombaton reg­gel 8 órakor a vízállás 827 centiméter volt. Ugyanezen a napon tetőzött a felső Tisza újabb áruhlláma Vá- sárosnaménynál, illetve a Szamosé Csengéméi. A szolnoki igazgatóság védvonalain III. fokú ké­szültséget tartanak, hul­lámverés ellen védik a gá­takat. A Hármas-Körösön kisebb árhullám vonul le, míg a Hortobágy-Berettyó vízszintje az ecsegfalvi mérce szerint az elmúlt 24 óra alatt egy centimétert apadt. A töltések nagymér­vű igénybevétele miatt el­rendelt fokozott őrszolgá­lat továbbra is érvényben van. A Mátrában lehullott csapadék hatására kialakult árhullám szombaton tető­zött a folyó alsó szakaszán. A XIV. védelmi szakaszra csütörtökön elrendelt III fokú készültség továbbra is fennáll A vezsenyi nyári gátat pénteken este 8 óra­kor 839 centiméteres szol- ndki vízállásnál — a to­vábbi védekezés reményte­lensége miatt —■ feladták. Ezzel az igazgatósághoz tar­tozó utolsó, nyári gáttal vé­dett terület is víz alá Ke­rült. Az Ágó-ér balparti tölté­sében keletkezett gátszaka­dást pénteken délután egy órakor a miskolci VÍZIG ÁKSZ osztaga elzárta, rést hagyva a visszafolyó víz­nek. A Zagyva alsó sza­kaszán tetőző árhullám visszaduzzasztotta a Tápiót és így az új szász—jászbe­rényi vasútvonal mellett a balparton mintegy 8—10 méteres szakadás keletke­zett. A szakadás megszünte­tését haladéktalanul meg­kezdték. A kiömlött víz lo­kalizálása az említett vasút­vonal mentén folyamatban van. A belvízzel borított te­rület nagysága 56 600 ka- tasztrális hold, a török­szentmiklósi IV/1 belvízvé­delmi szakasz kivételével továbbra is III. fokú ké­szültség van. A szolnoki igazgatóság ÄKSZ osztaga Ecsegfalvárói visszavonult Szolnokra és itt tartózkodik készenléti állapotban A lakosság államigazgatási beadványainak intézése a Szolnok megyei NEB vizsgálatai között A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság munka- terve alapján Szolnok me­gyében a népi ellenőrzési bizottságok megvizsgálják a lakosság államigazgatási ügyeinek intézését a taná­csok szakigazgatási szer­veinél. A vizsgálat alapvető cél­ja, hogy az államigazgatá­si alapeljárásban a taná­csi szervek kellő körülte­kintéssel és alapossággal, bürokrácia mentesen inté­zik-e a lakosság ügyeit, te­kintettel az államigazgatá­si eljárás általános szabá­lyairól szóló 1957. évi IVs törvényre. A vizsgálat olyan terü­letre terjed ki, amely vé­leményünk szerint a leg­szélesebben érinti a lakos­ságot. Ilyenek az építési, bontási, termelőszövetkeze­ti ügyek, a szociális ellá­tással kapcsolatos határo­zatok stb. A vizsgálat lefolytatásá­ban a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságon kívül csaknem valamennyi járá­si-városi Népi Ellenőrzési Bizottság is résztvesz. Az ellenőrzés szervezése, a helyszíni vizsgálatok elő­készítése már megyeszerte megkezdődött, a vizsgálat­ban résztvevő népi ellen­őrök közös értekezleteken beszélték meg az ellenőr­zési feladat végrehajtását. A témával kapcsolatos népi ellenőri vizsgálatnak egyébként alapvető sajátos­sága, hogy abban nemcsak szakemberek, hanem a la­kosságnak olyan tagjai is résztvesznek, kik elsősor­ban mint állampolgárok tekintenek be az állam- igazgatási ügyintézésbe, ■ mondanak arról véleményt. De ezen túlmenően is támaszkodni szeretnénk a vizsgálat során a lakosság segítségére, mert a népi ellenőrzés munkájának hasznosságát növeli, ha a bizottságaink, vagy közvet­lenül a vizsgáló csoportok észrevételeket, jelzéseket kapnak a vizsgálattal kap­csol at baru Ezért kérjük a lakosság közvetlen támogatását is, ami feltétlenül vizsgála­tunk eredményességét, ezen keresztül pedig a közérde­ket és a lakosság egyéni érdekeit egyaránt szolgáló államigazgatási munka színvonalának emelését se­gíti elő. Jászdózsai árvácskák között A törékeny termetű asz- szonyt majd ledöntöttek lá­báról a gyerekek. S ő egy­szerre ölelte valamennyit, a szöszi Balogh Tündét, a fe­kete göndörfürtű Raffael Margitot, s a többieket, akik belécsimpaszkodva csak ezt hajtogatták: — Bözsike néni! Bözsi néni! — Jól vagytok mindany- nyian? No, meséljetek ne­kem valamit — biztatta kis kedvenceit. — Sanyi rossz volt. A mamájára is ráütött — mondták szinte kórusban a kicsinyek. — Balogh Sanyika, mit hallok! Te is tudod kisfiam, hogy nem szabad ilyet tenni. A kis csibésznek nem jött ki hang a torkán, szemét lesütve álldogált. Az óvodából kilépve ösz- szetalálkoztunk Dudás Ist- vánnéval, Sanyi nevelő ma­májával. Mikor meghallot­ta mit mondtak a gyere­keik, elmosolyodott. — Nagyon szeretem ezt a kis lurkót, S ha csintalan is, nem tudok rá haragudni Most nagy izoa’ommal ké­szülődünk a vasárnapi jel­mezbálra. Sanyikét szakács­nak öltöztetem. Csak még egy kis habverő üstöt kell szerezni. Segítsen már Bö­zsikém. Hátha valamelyik ismerőse kölcsönözné: — Csókolom Bözsi néni — köszönt egy tíz év körüli kislegény. — Szervusz Pista. Otthon van-e mamád? Hozzátok igyekszünk. — Otthon — válaszolt a fiú, s még többször vissza­nézett Bognár Béláné három kis­fiút nevel. Pistát, akivel az utcán találkoztunk, a má­sodik osztályos Kálmánt és az óvodás Tibit. A kis is­kolás éppen a leckéjét írta. — Na, mutasd meg a fü­zetedet Bözsi néninek — mondta a mamája. Betoppant Pista a kis Ti­bivel, az óvodából hozta haza A mamája így fo­gadta: — Kisfiam érted jöttek. A gyerek nem figyelt fel a tréfás, könnyed hangra, szótlanul leroskadt egy székre és szeméből kibugy- gyant a könny. — Ne sirj Pista, dehogy viszlek én el. Mamád te adna. — Nem bizony, csak bo­londoztam. Na, ne sírj már kisfiam — vigasztalta, csó­kolta Bognámé a gyereket, s az ő hangja is fátyolossá vált. — Ilyen érzékenyek. Seb­zett lelküek, akiknek min­den kétszeresen fáj. Szinte szomjazzák a szeretetet. S aki jó hozzájuk, ahhoz vég­telenül ragaszkodnak — so­rolta a gyerekek Bözsi né­nije, amíg egy másik ház felé haladtunk. Kemény Béláné, kis vé­dencét, a hároméves Tóth Katit öltöztette. S a csöpp­ség illegette magát a szép szoknyában, hímzett kö­tényben. — Az utcán sokan meg­állítanak: de szép kis­lány. Ugye az unokád? Azért gondolják ezt, mert tisztán, szépen öltöztetem és őszintén szeretem ezt a kislányt — Nem is tudnék olyan nevelőszülőt mutatni, ahol mást tapasztalnánk. Mind a negyvenhét gyerekemet nagy szeretettel nevelik. Az óvodában és iskolában i* türelemmel, megértéssel foglalkoznak kis védence­immel. Megtörtént esettel példázhatom ezt: az egyik kislányt a vizsgák előtti hetekben látogatta meg az édesanyja és magával csal­ta. Csak júniusban jött visz- sza. A pedagógusok nyáron készítették fel pótvizsgára, hogy ne veszítsen évet. A kislány most nyolcadik osztályos — mondta Vígh Imréné, a jászdózsai gyer­mekvédelmi felügyelő. Nem tehetek róla, de is­mét az jutott eszembe — mint utunk során már többször —, nem is olyan régen senki sem törődött azzal, ha egy kis lelenc nem járt iskolába, vagy megbukott. Libát, sertést őrizni, más cselédjének len­ni úgy is jó volt. De hát ezek a kis gyerekek, akik Jászdózsán találtak otthon­ra, nem lelencek. Semmi­ben sem különböznek a velük azonos korú gyerme­kektől, s a nagyobbak már azt tervezgetik, hogy mi­lyen szakmát tanuljanak. Ebben is segít nekik Vígh Imréné, akinek szívé­ben három édes gyermek mellett a negyvenhét foga­dottnak is jut hely. S ez a szerető szív sokszor na­pokig fáj. Olyankor, ha egy-egy kis védencétől meg kell válnia, vagy ha azt hallja a gyermek szájából, hogy vér szerinti apja ütöt­te, verte. A gyermeki lélek sérüléseit Víghné és a ne­velőszülők szeretettel, féltő gondoskodással igyekeznek gyógyítgatni. S minden jé- pését vigyázzák a kis Ár­vácskáknak. Nagy Katalin i Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Vita az üzem­szervezésről Véget ért az Technika Házában az első országos üzemszervezési tanácskozás. Több százan hallgatták meg a kétnapos vitát, amelyben harmincán vettek részt. A tanácskozás eredményeit Meitner Tamás, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője foglalta ösz- sze. Megállapította, hogy a vállalatok megnőtt önálló­sága már most megköveteli, hogy a szervezők az eddigi­nél kötetlenebb keretek kö­zött végezhessék munkáju­kat. A szervezőknek pedig nem „általában” kell szer­vezniük, hanem mindig azt a konkrét feladatot kell szem el’őtt tartaniok ame­lyet a vállalatvezetés az éves munkatervben ponto­san megszab a számukra

Next

/
Oldalképek
Tartalom