Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960 január 14. HAHÓIBÓL HAZATÉRŐBEN Pekingbe érkezett a szovjet küldöttség Wilson „kegyelmi időt" kapott Lagosban Szerdán este a brit nemzetközösség „szuper-titkos” záróülésén háromórás kemény alkudozás után született meg- a Rhodesia ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozó közös közleménye Lagosban. Tegnap Hanoiból egyhetes baráti látogatás után elutazott a Szovjetunió küldöttsége. A küldöttséget, amelyet Selepin, az SZKP elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára vezetett, a Vietnami Dolgozók Pártjának és a vietnami kormánynak a vezetői, a főváros dolgozóinak képviselőd a diákok és iskolások, valamint a diplomáciai testület tagjai búcsúztatták. A búcsúztatás alkalmával Pham Van Dong miniszterelnök és Selepin beszédet mondott. Pham Van Dong rámutatott: a szovjet küldöttség Az EAK elnöke folytatja nemzetközi konzultációját a vietnami békés rendezés elősegítése ügyében. Kairói sajtó jelentések szerint Nasz- szer elnök Bumedien algériai elnökhöz intézett személyes üzenetében tájékoztatta az algériai kormányt Harrimannal folytatott megbeszéléseiről és a vietnami konfliktus rendezését célzó erőfeszítéseiről. Az elnök hasonló üzenetet küldött Hailé Szelasszié császárnak is. Kairói sajtókörök értesülésed szerint afrikai kezfolylatódtak az indiai vezetők tanácskozásai Sasztri utódlásának kérdéséről. A köztársasági elnök az indiai politikai hagyománynak megfelelően mindig a kongresszus párt parlamenti csoportjának elnökét kéri fel a kormány megalakítására. Van olyan vélemény is — amelyet az AP értesülése szerint az ügyvivő miniszterelnök maga is támogat — hogy Nandának az 1967 februárjában esedékes választásokig kellene betöltenie a kormányfőd tisztséget. Mások szerint a taskenti megállapodás végrehajtása és a súlyos gazdasági helyzet egyaránt megköveteli, hogy a párt ne átmeneti időre, hanem nagyobb távlatra hozzon döntést Ravalpindiből érkező jelentés szerint a pakisztáni eredményesen teljesítette nemes küldetését amikor Vietnam népében megerősítette az SZKP és a szovjet kormány őszinte barátságának és hathatós támogatásának érzését. Selepin válaszbeszédében elmondotta: a szovjet embereket bámulatba ejti az a megingathatatlan bátorság, az a szilárd egység és eltökéltség, amellyel népük az amerikai imperializmus barbár agresz- sziója ellen harcol. Hangsúlyozta, hogy a Vietnami Dolgozók Pártjának és a kormány vezetőivel folytatott szívélyes, baráti és kölcsönösen megérdeményezés várható a vietnami béke érdekében. Bumedien szerdán fogadta a DNFF Algériában tartózkodó küldöttségének vezetőjét és mintegy félórás beszélgetést folytatott vele. Harriman. az Egyesült Államok különmegbízottja szerdán Bangkokba érkezett. Mielőtt Saigonba utaznék tovább, lehetséges, hogy még Vientianeba is ellátogat. Az amerikai diplomatát eredetileg csütörtök délelőttre várták Saigonba és már hivatalosan közölkülügyminisztérium szóvivője szerdán kijelentette, hogy a taskenti nyilatkozat nagy lépést jelent a kasmírt vita békés megoldása felé. A pakisztáni szóvivő meleg szavakkal mondott köszönetét a szovjet vezetőknek a taskenti nyilatkozat kidolgozásában vállalt szerepükért Ugyanakkor szerdán Pakisztánban a szélsőséges csoportok több helyen is megmozdulást szerveztek a taskenti nyilatkozat ellen. Lahore-ban, — Nyugat-Pa- kisztán fővárosában kisebb tüntetésekre is sor került: a felvonulók „Nem akarunk fegyverszünetet” fel- írású táblákkal gyülekeztek az utcákon, — a rendőrség azonban szétoszlatta a tömeget. Rawalpindiben az ügyvédi kamara határozatban ítélte el a taskenti nyilatkozatot. tő beszélgetései ismételten bebizonyították a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Szovjetunió és a VDK egységét és szolidaritását, kétségtelenül előmozdították a két ország megbonthatatlan barátságánál', és szoros együttműködésének további erősödését és fejlődését. A szovjet delegáció Hanoiból hazatérőben, Pe- kingbe érkezett. A vendégeket a pekingi repülőtéren Li Hszien-mien, a Kínai KP Politikai Bizottságának tagja, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának elnökhelyettese, valamint más hivatalos személyek fogadták. ték is, hogy Nguyen Cao Ky dél-vietnami miniszter- elnök fogadja. Programjának megváltoztatása csak fokozta azt a zavart, amelyet Harriman látogatása Saigonban előidézett. A délvietnami kormány ugyani? nem nagyon örül a Vietnammal kapcsolatos legutóbbi amerikai diplomáciai tevékenységnek. A dél-vietnami kormánycsapatok — amint azt a vezérkar főnöke megerősítette — a január 21-én kezdődő újévi ünnepek alkalmából háromnapi tűzszünetet fognak tartani. A DNFF előzőleg négynapos szünetet javasolt. A VNA csütörtöki közlése szerint a DNFF elhatározta, hogy az újévi ünnepek alkalmából szabadon- bocsátanak 54 dél-vietnami katonát, akiket múlt év november végén ejtettek foglyul. Korábban december 1-én, 39 dél-vietnami katonát engedtek visszatérni otthonába. Az Űj Kína egy szerda esti nyilatkozatban rámutatott, hogy mialatt az Egyesült Államok úgynevezett békés lépéseket tesz a vietnami üggyel kapcsolatban, azalatt fokozza katonai mozdulatait Laosz ás Kambodzsa ellen. Az elnök személye nem változott Franciaországban: ha a sors is úgy akarja, hét esztendeig továbbra is De Gaulle tábornok tartja kezében a kor- mányrudat. Ez a változatlanság azonban mégis jelentős változások egész sorát hozta. Azt is mondhatnék, hogy a franciaországi „elnöki rendszert” minden emeleten jelentősen átalakították és átfestették — csak éppen a legfelső emeletet hagyták érintetlenül... A „második De Gaulle korszak” olyan kormányátalakítással indult, amelynek már a statisztikája is jelentős. A kabinet az eddigi húsz miniszter és hat államtitkár helyett tizenhét miniszterből és 11 államtitkárból áll. Nem kevesebb, ! mint kilenc miniszter és j államtitkár röppent ki a j bársonyszékből — s tizenegyen vonultak be a hatalom pirosszőnyeges folyosóira. Ezenkívül több miniszter úgy cserélt tárcát, hogy azt finom „lefokozásnak” is lehet minősíteni. Az átalakulás két nagy vesztese Pompidou miniszterelnök és Giscard d’EsA helyzetet végül is Pearson kanadai miniszter- elnök kompromisszumos javaslata mentette meg. Ennek lényege: márciusig adjanak időt a brit kormánynak annak bebizonyítására, hogy a gazdasági szankciók is elegendőek a Smith-re- zsim megdöntésére. Eredménytelenség esetén viszont a brit kormány nem ellenezné, hogy az ENSZ alapokmány 7. cikkelye alapján kötelező erejűvé tegyék az általános kereskedelmi zárlatot Rhodesia ellen. Ez a cikkely lehetővé teszi a katonai blokád alkalmazását is a kereskedelemi embargó érvényesítésére. Angol források szerint a szigorúan bizalmas ülésen Wilson további ígéreteket tett. Állítólag azt a taktikát javasolta, hogy február végéig halmozzanak fel Zambiában elegendő olajtartalékokat ahhoz, hogy a rézövezet működését a rhode- siai szénszállítmányok nélkül is biztosíthassák. Azt indítványozta, hogy Zambia és Malawi — Rhodesia két legfontosabb kereskedelmi partnere Anglia mellett — csak akkor csatlakozzék a brit kereskedelmi szankciókhoz, ha Zambiát már megfelelően bebiztosították a Smith-rezsjm megtorló intézkedéseivel szemben. — Wilson szerint február végéig már „törési pontig” jut Rhodesia gazdasági élete és akkor Zambia és Malawi kereskedelmi zárlatának bejelentésével „megadják a kegyelemdöfést” a Smith-rezsimmek. A jegyzőkönyvvezetés nélkül lezajlott titkos ülésen tett ígéretekkel szemben a záróközlemény lényegesen lazább megfogalmazású. — Lényege három pontban foglalható össze: 1. Az értekezlet tudomásul veszi Wilson miniszter- elnöknek azt a kijelentését, hogy „inkább heteken, mint hónapokon belül véget vethetnek a lázadásnak gazdasági szankciók alkalmazásával” A nemzetközösségi miniszterelnökök júliusban ismét találkoznak, ha addig nem sikerül felszámolni a Smith-rezsimet. 2. A nemzetközösség „szankció-bizottságot” ala- í taíng, az első De Gaulle- korszak pénzügyminisztere Pompidou, aki köztudomás szerint a Rothschild bankház vezérigazgatói székéből került a hatalomba, túlságosan világosan példázza a gaulleizmus társadalmi tartalmát, s már a választások során is jókora támadási felületet nyújtott. Ugyanakkor De Gaulle tábornok természetes törekvése, hogy a politikai nyugalom és folytonosság látszatát fenntartsa. Ebből a dilemmából második elnöki periódusa kezdetén úgy vágta ki magát, hogy Pompidou miniszterelnök maradt ugyan — államminiszteri minőségben azonban „mellérendelték” Debrét, aki már egy ízben De Gaulle miniszter- elnöke volt. A változás különösen azért kínos Pompidou számára, mert Debré alá rendeltek számos minisztert és államtitkárt, megadván az ex-miniszter- elnöknek azt a jogot is, hogy külön „kis miniszter- tanácsot” hívjon össze a maga embereiből. Ilyen körülmények között megalapozottnak tűnnek azok a régebben felbukkant, majd kit, amely szükség esetén időközben is ajánlást tehet az ENSZ beavatkozására. Nem zárják ki a katonai erő igénybevételét sem, „ha az szükségesnek mutatkozik a törvényesség és a rend helyreállítására”. 3. Egy további bizottsáJohnson elnök szerda este mondotta el a kongresz- szusban szokásos évi üzenetét az Egyesült Államok helyzetéről. Áz elnöki program, amely a két ház együttes ülésén hangzott el a várakozásnak megfelelően a vaj és az ágyú programját hirdette meg. Az elnök kijelentette, tovább akarja folytatni az úgynevezett nagy társadalom építésének programját, de mindent megad a vietnami háború folytatásához és világosan kijelentette, az USA nem szándékozik kivonulni Vietnamból. Jonhson tíz pontban foglalta össze a teendőket. BeA Reuter hírügynökség jelentése szerint annak a 34 magasrangú katonatisztnek nagy többsége, akit Garcia Godoy dominikai köztársasági elnök külföldi jzolgálattételre osztott be, továbbra is vonakodik elhagyni az országot. Eddig csupán a Caamano ezredes vezetése alatt álló alkotmányos erők hat tisztje hagyta el Dominikát, hogy megkezdje diplomáciai szolgálatát. Az elnöki döntéssel szembeszegülő — főként jobboldali — tisztekre azonban a közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorol, hogy az elnök felhívásának eleget téve, elhallgattatott híresztelések, hogy Pompadout fokozatosan kiszorítják a hatalomból, s helyére még ebben az évben Debré kerül, akit a sajtó máris „dauphin”- nak, trónörökösnek nevez... Ami a másik vesztest, Giscard d’Estaing pénzügy- minisztert illeti — ő kikerült a kormányból, méghozzá félreérthetetlenül a választási eredmények következtében. Emlékezetes, hogy az elnökválasztás formai győzelmet, de politikai kudarcot hozott De Gaulle számára. „Második menetre” kényszerült és a baloldali egységjelölttel — Mitterranddal szemben a vártnál lényegesen kevesebb szavazatot szerzett. A tábornok-elnök azt a reális következtetést vonta le, hogy miután számos pozitív és józan vonást tartalmazó külpolitikája széles néprétegek támogatását élvezi — a hibát a belpolitikában, s mindenekelőtt a gazdaságpolitikában kell keresni! A gazdaságpolitika pedig Giscard d’Estaing kézjegyét viselte, aki Pom- pidouhoz hasonlóan ugyancsak a francia finánctőke legmagasabb régióiból került a kabinetbe. Gazdaságpolitikájának lénvege az volt, hogy végrehajtotta a monopoltőkés körök által követelt úgynevezett „stabilizációs programot”, — amely a terhek dandárját got hoznak létre, amely a rhodesiai afrikaiak részére „kiképzési programot” dolgoz ki a Smith-rezsim megdöntése utáni időszakra. Csütörtökön reggel angol hírmagyarázók így összegezik a lagosi értekezlet eredményét: a Wilson-kor- mány „hat hónapi kegyelmi időt kapott, hogy bebizonyítsa erőszakmentes politikájának eredményességét.” jelentette, hogy bizonyos gazdasági intézkedéseket kell végrehajtani a takarékosság érdekében. Bizalmat kapott az úf izraeli kormány Szerda este az SzraeE parlament 71 szavazattal 41 ellenében bizalmat szavazott Levi Esikol új koalíciós kormányának. A tizennyolc miniszter később letette a hivatali esküt Zalman Sazar elnök kezébe. foglalják el külföldön kijelölt állomáshelyüket. Garcia Godoy elnök szerdán fogadta az Amerikai Államok Szervezete Santo Domingo-i missziójának tagjait A csütörtökre virradó éjszaka 12 fegyveres hatalmába kerítette az egyik Santo Domingo-i rádióállomást és beolvasta Wessin tábornok „üzenetét” a dominikai néphez. — Üzenetében Wessin „éberségre hívta fel Dominika népét, tekintettel arra, hogy Garda Godoy elnök nem szállt szembe kellőképpen a kommunista veszéllyel”! a legszélesebb dolgozó tömegekre hárította. Ez magától értetődően nem a pénzügyminiszter személyi politikája volt — a miniszter azonban így is tehertétellé vált a De Gaulle- kabinet számára és mennie kellett. A változások egy harmadik típusa ugyancsak a választási eredmények következményének tekinthető. Közülük a két legjelentősebb Peyrefitte tájékoztatásügyi miniszter áthelyezése „megbízott miniszterként” egy színtelenebb, tudományos kérdésekkel foglalkozó posztra és Edgar Faure, a De Gaulle előtti Negyedik Köztársaság volt miniszter- elnökének feltűnése a kabinetben, a földművelés- ügyi miniszter kaross^éké- ben. Az előbbi annak a kudarcnak a beismerését jelenti, amelyet a gaulleista sajtó-rádió- és tv-irányítás szenvedett a választási harc során. A második pedig annak a törekvésnek a szimbóluma, amely a franciaországi elnöki rendszert, „liberálisabbá”, „par- lamentárisabbá” akarja tenni a választó-tömések szemében. Erre nagy szükség is van: 1967 tavaszán nemzetgyűlési választások lesznek Franciaországban. A kormány mostani ..átépítése” már a választási készülődés első szakasza* —- le «v Diplomáciai tárgyalások Új-Delhiben Űj-Delhiben csütörtökön intenzív diplomátíai tevékenység folyt: a Sasztri temetése alkalmából az indiai fővárosba érkezett külföldi vezetők felhasználták az alkalmat arra, hogy az indiai kormányférfiakkal és egymással tárgyaljanak. Humphrey amerikai alelnök Rusk külügyminiszter társaságában felkereste szállásán Koszigin szovjet miniszter- elnököt. A találkozó, amelyen részt vett Firjubin szovjet külügyminiszterhelyettes, valamint a két ország indiai nagykövete is, egy és háromnegyed órát tartott. A megbeszélések tartalmáról hivatalos tájékoztatást nem adtak ki, a nyugati hírügynökségek azonban úgy értesültek, hogy a találkozón szó esett a taskenti nyilatkozatról, valamint a vietnami helyzetről is. Előzőleg Humphrey amerikai alelnök félórás látogatást tett Nar.da indiai miniszterelnöknél. Humphrey a látogatás után kijelentette, hogy az indiai kormányfővel a béke problémáit vitatta meg, s hozzáfűzte: „Reméljük, hogy a taskenti szellem győzedelmeskedni fog”. Koszigin szovjet miniszterelnök a nap soráp csaknem egyórás megbeszélést folytatott NandávaL A megbeszélésen a nyugati hírügynökségek értesülése szerint a nemze+közi helyzetről, egyebek között Vietnam problémájáról, továbbá a szovjet—indiai kapcsolatokról volt szó. Háromnapos tűzszünet várható Vietnamban Ki lesz Sasztri utódja? Szélsőséges elemek tüntetése La Hore-ban Üj Delhiben szerdán Emelet-átépítés Párizsban Takarékossági intézkedéseket foganatosít Johnson Fegyveresek szálltak meg egy rádióállomást Dominikában
