Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

1M>. január 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ... S akkor egyetértünk, egyet akarunk Az apám tsz-tag az abonyi Lenin Tsz-ben. Én jó néhány évvel ezelőtt ipán tanuló voltam ott, a gépállomáson. Azt mondta az igazgató egy nap: sipirc haza és addig ne gyere be. amíg az apád tsz-tag nem lesz. Akkor megfogadtam, ha oda így szerveznek, akárhová megyek, de tsz-be nem. Így vagyok most itt felújító lakatos. Nem biz­tos persze, hogy jól jártam. Az apám tavaly 40 ezer forintot kapott. Mi a fele­ségemmel együtt 46 ezret kerestünk Lehet, hogy csak az apám helyzetét látom, de ón ebből indulok, ki — Ha minden tsz olyan anyagi helyzetben volna már, mint a te apád, biz­tosan nem kellett volna ilyen intézkedést hozni. És nem volna olyan kevés munkabíró fiatal a szövet» kezetben. Annak, hogy ke­vesen vannak az lehet az oka, hogy a mi keresetünk csak biztos minden hónap­ban. akárhogy meg is kell érte dolgozni. — ötvennégy év a tsz- tagok átlagos életkora... Magas. A mienk az üzem­ben épp a fele ennek. Ha valaki tudja, akkor mi tudjuk, hogy mennyire kellenének a tsz- ben a fiatalok. Még meg a szakképzettek. Azok a gé­pek ugyanis, amelyek on­nan idekerülnek, sokszor azért romlanak el, mert nem szakértők bánnak ve­lük. De aki nem ért hozzá, vagy nem szereti — mi úgy mondjuk — az gyilkosa a . gépnek. — Jobban meg kellene fizetni a tsz-tagokat is. — Nem év végén, hanem úgy, ahogyan dolgoznak. Minden hónapban. Hogy lehet azt kivárni, hogy csak év vé­gén legyen pénze az em­bernek — addig csak elő­leget kaphatnak, — még ha jó is az a tsz. Az bi­zonytalanná teszi az em­bert. Miből ? A mostani kormányintézkedések sem segítenek, ha nem lesz na­gyobb fegyelem a tsz-ek- ben. Nem értem például, meddig kell még nekünk üzemi munkásoknak, a diá­koknak vagy a katonáknak kijárni kukoricát tömi. ré­pát szedni. — No. azért a diákoknak sem árt, ha a mezőgazda- sági munkákba is belesza­golnak. Ugyanis sokan ha­mar úrnak érzik magukat, ha már tanultak, ötven- h a tvan éves emberektől meg hogy lehetne már azt a munkát kívánni, amit a fiataloktól?! — Ha a tsz-tagok mun­kanormáját is úgy karban­tartanák, mint a mienket, üzemiekét, csak más lenne az élet a szövetkezetekben. — Nem mind költik ott el azt a pénzt, amit a mostani kedvezmények je­lentenek. Ügy szól a ren­delkezés, hogy tartalékala­pokat képezzenek belőle. — Akárhogy is nézem én csak oda kanyarodhatok vissza, hogy az ár- és bér­rendezésekről szóló intéz­kedések engem váratlanul értek. Bár olvashatott az ember már tavasz óta olyan cikkeket, amelyekből lehe­tett ezekre a változtatá­sokra következtetni. Akkor úgy egyenként igazat is ad­hattunk az észrevételeknek. Mégis váratlan s azt hi­szem én, az egygyermekes műszaki vezető rosszabbul járok. — Mi éppen most jutot­tunk oda, hogy a két éve kapott szövetkezeti lakás berendezése után ruház- kodhatunk. Nagyon nehe­zen jutottunk a lakáshoz, és a motorszerelői kereset­ből nem könnyű fizetni. De most már éppen ruha­neműre spóroltunk. Ki is várjuk a textil árának csökkenését — No épp ez az. Hiába számolunk még, nem tud­juk mennyivel csökkennek az árak. Jó lett volna, ha az áremelkedésekkel egy­időben ezt is megtudjuk. Nekem se mindegy, mire futja a lakatos-keresetből. Már kiszámoltam, hogy har- madmagamra heti 20 fo­rinttal több kiadásom lesz húsra, de ebből a zsír, a szalonna 4—5 forintot már ellensúlyoz. Kíváncsi va­gyok, hogy mit takarítunk meg, ha ágyneműt, vagy ruhaneműt cipőt veszünk. Két doloaban bízzunk. Egyik, hogy ezek az intézkedések — ha nem is máról holnapra — de segítenek majd azon, hogy ne kelljen ünnepek előtt a tojásért 3.50 forintot ad­ni, ne kelljen esetenként a vöröshagymáért, burgo­nyáért vadászatot indítani az üzletekben. — Jó. ne legyünk a ka­lóriafogyasztásban olyan előkelő helyen, inkább öl­tözzünk még szebben. Ta­lán egészségesebb is. De legyen megfelelő az áru- választék, ha ugyanazért a pénzért kevesebb húst tej­terméket tudunk is venni. Reméljük, hogy a tsz-pa- rasztokat erre ösztönzik a mostani rendelkezések, s akkor egyetértünk, egyet akarunk. ...S akkor egyetértünk, egyet akarunk. Így fejez­tük be a beszélgetést a szolnoki Mezőgazdasági Gépja­vító munkásaival. A beszélgetés résztvevői voltak Nagy Endre műszaki vezető, Grósz Károly lakatos, Bencsik István felújító lakatos, Oláh József motorszerelő, Ro- mancsik Géza műszaki ellenőr és Borsi Eszter Fokozni kívánjuk a statisztika nyilvánosságát (Folytatás az 1. oldalról) ágazatra bontva mutatjuk be az újratermelési folya­matot. (Legutóbb 1961-ről készült ilyen mérleg, azon­ban a népgazdaságban az­óta bekövetkezett változá­sok annak újbóli elkészíté­sét tették indokolttá.) Nyugdíj, házasság A szociális otthonokban elhelyezettek körülmé­nveit, a tanácsok ezzel kap­csolatos tevékenységét a KSH 1964-ben és 65-ben több adatgyűjtés segítségé­vel is vizsgálta; a felmérés a gondozottak egyrészére vonatkozóan ebben az év­ben tovább folytatódik. Nem teljes körű, úgyneve­zett reprezentatív megfi­gyelést készítettünk 1964- ben a nyugdíjasok életkö­rülményeinek vizsgálatára. Ennek kiegészítéseként Sokba kerül egy „koccanás" A sörösüveg törés a „divat“ f Szétásott a Fecske — Vigyázz, Jóska, fogd le! A figyelmeztető hangot egy félperc csend, majd egy nagy csattanás követi. A szolnoki gurítón dolgo­zók ebből már tudjak hogy nem sikerült kellő­képpen lefékezni a vagont A megtörténtet már nem tudják megváltoztatni, leg­feljebb azt latolgatják ma­gukban: a teherkocsi vagy a bennelévő áru tört ösz- sze. A megyei rendőrfőkapi­tányság társadalmi tulaj­don védelmi osztályának dolgozói nemcsak latolgat­ják, hanem kategorizálják is a károkat. Az általuk készített statisztika szerint 1964-ben a megye vasútvo­nalain 72 alkalommal sé­rültek meg a tehervago­nok. Ez az államnak 662 ezer forintjába került. A bűnöst vagy a bűnösöket előbb-utóbb megtalálják. De nem elégednek meg a személyes büntetéssel, ha­nem a közvetlenül érde­kelteket és felettes szervei­ket is figyelmeztetik. Ugyanis azt vallják, hogy elsősorban megelőzni kell, nem büntetni. Figyelmeztetésük, úgy látszik megértésre talált, mert 1965-ben „csak” 28 alkalommal rongálódott meg tehervagon, amikoris 281 ezer forint kár kelet­kezett. Csöbörből, a vödörbe? Senkinek sem kell vasúti tanfolyamot végezni ahhoz, hogy egy-két perces szem­lélődés után eldöntse, mit lehet a rendezőpályaudva­ron egy vagonnal csinálni Mert a teherkocsik olda­lain gyakran látni a kö­vetkező figyelmeztetést: Gurítani tilos! Guritóra vinni tilos!­Legjobban azok tudják ezt, akik a rendezőn doO goznak. Mégis gyakran el­feledkeznek erről. — Sietnünk kell a ren­dezéssel, azért vontatunk fel néha egy-egy tilos zésü kocsit. De szólunk n sarusoknak, hogy ügyelje­nek — mondják védekezve A gyakorlat azonban az' mutatja, hogy ez nem mindig sikerül. Kétségtel'1 nül egyszerűbb a gurítér szétosztani a vagonoka; mint valamelyiket a ko rábbi szerelvényről lekap­csolva, ide-oda tolatni, hogv a másik szf" "’"ényre ke rüljön. Az időnyereség azonban néha sokba kerül az államnak. A jobb ellenőrzés követ­keztében egy éven belül jelentősen csökkent a ko­csirongálódások száma. De nem örülhetünk maradék­talanul, mert ezzel párhu­zamosan az elmúlt hóna­pokban növekedett az áru­károk összege. A magyará zat ebben az esetben is csak egy lehet; itt sem ve­szik figyelembe a forgalmi utasításokat. Csakis ezzel magyarázha­tó, hogy 1965 októberében 1500 mozaiklap és 203 üveg sör, novemberben 470 üveg sör és 25 darab bútor töri össze, míg decemberben 715 üveg sör „búcsúzotf’ a vi­lágtól. A félreértések elke­rülése végett: a felsorolt tételek egy-egy alkalom­mal. egy vagonban törtek össze. Az említett károk együt­tes összege mintegy 60 ezer forint. A kocsitörések kár­összegéhez képest nem sok, de, sajnos, növekvő ten­denciát mutat Elés nedves amúgy is Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy nem mindig a vasúti dol­gozók a hibásak, ha a szál­lított áru megsérül. Leg­alábbis közvetlenül nem. A szolnoki átmenő raktár tetején itt-ott becsurog a víz. A rakteret látva nincs nagy lehetőség, hogy ai árut ide oda tegyék. Jóér­zésű emberek azonban nem nézhetik tétlenül, hogy íz esőcseppek hogyan kopog­nak a cigarettával teli kar­tondobozokon. Azért annyi helyet csak szoríthattak volna, hogy 9000 Fecske cigarettát megmentsenek a szétázástóL Csak néhány esetet em­lítettünk a sok közül. Mert látott már a rendőrség id_e- oda löketni kaptárokkal megrakott vagont — benne a méhekkel —, illetve olaj- 'estékkel megszínezett kris- álycukrot. Kétségtelen, nem min­denkor a gurítást vagy a olatást végzők a hibásak. Megtörténik, hogy az árut szabálytalanul rakják be. ennek következtében az a szállításkor felborul és ősz szekeveredik. Néha az áru káron kívül egyéb problé- na is íelentkezik. Például lanuár ’0 én a gurítóről le szaladó vagonról leesett egy 20 tonnás présgép. Nem kell külön magyarázni, hogy mit jelentett a visz- szatétele. Természetesen forgalmi akadályt is oko­zott. Nem lehet azt mondani, hogy a társadalmi tulaj­dont szándékosan rongál­ják, De a gondatlanságból eredő károkért éppen úgy bűnhődnek a vasúti dolgo­zók is, mint dolgozótársaik a gazdasági élet más terü­letén. Tóth László 1966-tól — több lépcsőben — a nyugdíjazás hatását szeretnénk felmérni, a nyugdíjazás előtt állók és a nyugdíjból élők vélemé­nye alapján. A születések számának csökkenése, továbbá a nők egészségi állapotának vizs­gálata célj'ból 1965-ben reprezentatív felmérést vé­geztünk; a szerzett adatok e témának nemzetközi és hazai viszonylatú elemzé­sét szolgálják. Az idén ha­sonló megfigyelést terve­zünk a házasságkötéseket befolyásoló társadalmi és gazdasági tényezőkről, a családtervezési elképzelé­sekről. Érdekes vizsgálat volt az is, amelynél — mintegy 7000 személy ada­tai alapján — az alkoholiz­mus társadalmi okait, de­mográfiai tényezőit kutat­tuk. J» Ui kiadványok A Központi Stasztikai Hi­vatal kiadványaiból sokirá­nyú, rendkívül hasznos is­meretanyagot szerezhetnek mindazok, akik akár ha­zánkban, akár külföldön figyelemmel kísérik Ma­gyarország eredményeit. Ezért szeretnénk néhányat megemlíteni ezek közül. Pár hete jelent meg a Sta­tisztikai Évkönyv, a hiva­tal valamennyi kiadványa közül a legátfogóbb éves adatszo1 gól tatás. A nemzeti jövedelem és a lakosság életkörülményei című kiad­ványunk a nemzeti jöve­delem termelésének és fel- használásának, valamint a lakosság életkörülményei­nek legfontosabb összefüg­géseiről ad konkrét tájé­koztatást. Fontos igényt elégített ki a KSH a Nem­zetközi Statisztikai Év­könyv megjelentetésével is. Az ugyancsak 1965-ben I megjelent kétkötetes Mező- gazdasági Adattár a mező- gazdaság területéről vala­mennyi fellelhető, részle­tes, több évtizedre vissza­tekintő adatokat tette köz­zé. Az idén a beruházási, az ipari és az építőipari adatokat összefoglaló adat­tárakat kívánunk megje­lentetni. Statisxtika és a KGST Befejezésül szeretnék utalni a szocialista orszá­gok központi statisztikai szerveinek mind jobban összehangolódó együttmű­ködésére. A statisztikai munka fontosságának, meg­növekedett feladatainak fel­ismerését jelentette, hogy 1962-ben életrehívták a KGST Statisztikai Állandó Bizottságát. Ennek fő cél­kitűzése az adatszolgálta­tással szemben támasztott egyre növekvő igények nemzetközileg összehason­lítható adatokkal történő kielégítése, s az ezzel ösz- szef üggő módszertani egyez­tető munka. E munka íő iránya — az általános el­vektől a finomabb részle­tekig — a nemeztközi ösz- szehasonlításra alkalmas fogalmak módszeres kidol­gozása. egységesítése a sta­tisztika különböző ágaza­taiban. A magyar statisztikusok nagyra értékelik a KGST keretében folyó munkát és aktív részesei is az ott folyó tevékenységnek. A következő években — a KGST — megbízásából — néhány fontos téma kidol­gozását (például az ága­zati kapcsolatok mérlege összehasonlításának lehető­ségei, a távlati népesség- szám, a két népszámlálás közötti népességszám to­vábbvezetése) fogjuk elvé­gezni — mondta befejezé­sül Huszár István, a KSH elnökhelyettese. (U. L.) Befejeződött a termelőszövetkezeti leltározás, néhány helyen már a zárszámadás is elkészült A termelőszövetkezetek zömében befejeződött a zárszámadás első szakasza: a leltározás. Ennek során számbavették a közös gaz­daságok álló- és forgóesz­közeit, elszámolták a beru­házások és az állatállo­mány értéknövekedése utón járó kedvezményeket, vala­mint kötelezettségeiket. A leltározással párhuzamosan kezdték meg a szövetkeze­tekben az állóeszközök el­ső csoportjának, a gépek­nek, járműveknek, felsze­reléseknek az újraértéke­lését. A forgóalap, azaz a vető­mag- és takarmánykészle­tek, a mezei leltár, a hízó­állatok és más forgóeszkö­zök felmérésének eddigi tapasztalatai azt tükrözik, hogy a termelőszövetkeze­tek növekvő mértékben képesek saját erejükből biztosítani a folyamatos termeléshez szükséges esz­közöket. A mérlegkészítés­sel párhuzamosan több mint 2000 termelőszövetke­zetben a főbb üzemágak önköltségét és jövedelme­zőségét is kimutatják. A termelőszövetkezetek egy részében, elsősorban a jól gazdálkodókban, s ahol jól előkészítették múlt évi munkájuk értékelését, már be Is fejezték a zárszám­adást, s ennek felülvizsgá­lata után a közgyűlést is megtartják. Bővül a választék rekaniiéböl A szolnoki Vas- és Faipari Ktsz 700 ezer forint értékű bútorral készít többet az Idén. Eddig a szövet­kezet Beloiannisz úti mintatermében négy féle reka- miéből válogathattak a megrendelők. Ebben az évben három modern vonalú egy- és kétszemélyes fekvőbú­torral bővül a választék. A mintadarabok már el­készültek és rövidesen ezek is a mintaterembe kerül­nek. Az egyik rekamiéhez ugyancsak szépvonalú fo­telek is készülnek, s így három darabos garnitúra­ként lesz kapható. A szövetkezet összesen 2.5 millió forint értékű bú­tort hoz forgalomba az idén. A feladat megoldása érdekében a ktsz vezetői máris növelték a kárpitos készáru termelő részleg létszámát. Néhány anyag beszerzé­sének problémája azonban nehézségek elé állítja a szövetkezet vezetőit, azon­kívül jelentősen drágítja a kisipari bútor árát Is. A Vas- és Műszaki Nagvke- reskedelmi Vállalat nem tudja ellátni a ktsz-t kár­pitos dfs^s- ■ '»el, — ezért kénytelenek száz darabos csomagolásban készpénzért kiskereskedelmi áron vásá­rolni. Ugyancsak ez a hely­zet az epedával is. Mivel a Vas- és Faipari Ktsz nem kap kiutalást nagyszilárd­ságú acéldrótra (bár az epeda készítéséhez megfe­lelő gépekkel rendelkezik) magánkisiparostól kényte­len vásárolni — drágábban — az epeda rugózatot. A bútorgyártás növelé­sével egyidőben sürgősen megoldásra vár az árut drágító alkatrésznek a kel­lékanyagoknak nagykereske* delmi áron való biztosí­tása is. B. J. Rekord termés burgonyából A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben siker­rel termesztenek burgonyát Tavaly a kedvelt gül bab; fajta holdanként 100, a lengyel Epoira fajta pedi 189 máz'éc 5'lsjiga] fizetett Az utóbbi rekord ered ménvnek számít. A szövet­kezetnek holdanként 3? ezer forintos bruttó árbe 1 - lett him<w>vából. Az Aranykalász Tsz-ben tavaly 3,5 millió forintos beruházással korszerű pa­lántanevelő épült. Száztíz holdnyi területre itt nevelik az intenzív zöldségfélék pa- ántáit. Tavaly a másodve- 'ésű zöldbabuk 27, a főve- ésű 39 mázsás holdanként* tlagtermést hozott. Az idén megduplázzák a “öldbor=ó vetésterületét, .100—300 Hniőon termelnek zöldborsót és zöldbabot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom