Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. Január A VIETNAM — Az amerikai vezetők anyagi és erkölcsi támogatást kérnek — A szabadságharcosok újra támadnak További jelek * vallanak arra, hogy amerikai veze­tő körökben a vietnami háború kiszélesítését ké­szítik elő. A TASZSZ tu­dósítójának értesülése sze­rint a jövő héten Wa­shingtonban összeül az úgynevezett vietnami csúcsbizottság, amelyben a Pentagon és a különböző minisztériumok vezetői, magas rangú képviselői vesznek részt. Az értekez­letre Saigonból is vissza­hívtak magas rangú ame­rikai katonákat és diplo­matákat A saigoni amerikai fő­hadiszállás szerdán közzé­tette a január 1-én végző­dött hét veszteség listáját. Az amerikai adatok sze­rint ebben az időszakban 303 dél-vietnami kormány­katona és 34 amerikai ka­tona halt meg, 496 kor­mánykatona megsebesült és 189 eltűnt, míg az ame­rikaiak közül 166-an se­besültek meg és öten tűn­tek el. Az amerikai hadügymi­nisztérium ugyancsak szer­dán tette közzé a dél-viet­nami háború veszteségei­nek egyéves statisztikai adatait. Eszerint 1965-ben amelynek végéig dél-viet- namba 23 000 amerikai ka­tona teljesített szolgálatot —■ 146 amerikai frontszol­gálatos esett el, míg 1965- ben már 1365. 1965 végen a Pentagon adatai szerint 181392 amerikai katona tartózkodott Dél-Vietnam- ban. David Bell, az Egyesült Államok Nemzetközi Fej­lesztési Hivatalának fgaz- gatója szerdán jelentést tett közzé, amelyből kitű­nik, hogy a július 1-ével kezdődő jövő pénzügyi év­ben Amerika gazdasági és egyéb szállítmányok for­májában a jelenlegi se­gélynek körülbelül a két­szeresét pumpálja a ver­gődő dél-vietnami gazda­ságba. A hadszíntérré tett termőföldek hozamának pótlására az eredetileg ter­vezett évi kétszáz millió dollár helyett legkevesebb négyszázmillió dolláros programot állítanak össze. Jelentősen növelni kíván­ják a műszaki segélyt is, amely jelenleg évi 130 mil­lió dolláros. A dél-vietnami szabad­ságharcosok szerdán reggel folytatták a tüzérségi tüzet egy különleges dél-vietna­mi amerikai kiképzőtábor ellen, a Da Nangtól 200 kilométernyire északnyu­gatra levő Khe Sanh-ban, a laoszi határ közelében. A szabadságharcosok a tá­madást kedden alkonyai­kor kezdték. Aknavetővel lőtték és erősen megron­gálták az amerikaiak la­kóépületét és más épülete­ket. A felszabadító erők to­vábbra is támadják Quang Ngai járási székhely elő­retolt állásait, Da Nangtól 112 kilométernyire délre. Harmadik napja lövik ak­navetővel és géppuskával Cong Hoa őrállást. Da Nangtól 19 kilométernyire délre a partizánok a szer­dára virradó éjjel megtá­madtak egy csapatszállító teherautót és veszteségeket okoztak a kormányosa pa­taknak. Sztrájk New Yorkban A közlekedési dolgozók újévkor kezdődő sztrájkja kö­vetkeztében megbénult a város földalatti és autóbusz­forgalma. A képen: kerékpáron és görkorcsolyán mun­kába sietők a Brookly hídon január 3-án. — (Rádió­telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A new yorkiak gyalog, vagy zsúfolásig megrakott személygépkocsikon jár­nak harmadik napja mun­kába, s a város utcáin nem ritkaság a kerékpár sem. A földalatti és az autóbusz vállalat dolgozói­nak újévkor kezdődött sztrájkja súlyosan kihat, ugyan a nagyváros életé­re, de nem bénította meg azt. Szerdára már csak kevesen maradtak távol munkahelyüktől, de a vá­ros kereskedelmi forgrlma még mindig jóval az átla­gos alatt maradt. Egyes nagyobb vállalatok bérelt, különautóbuszokkal pró- báliák megoldani dolgozóik leállítását. Csak a külön- lutóbuszok biztosítják pél­dául, hogy a nagy napi­lapok rendesén megjelen­hessenek. A New York Ti­mes menetrendszerű jára­tokat indított dolgozói szá­mára, a híres Metropoli­tan Opera is csak így tud­ja helyükre szállítani a művészeket és a színházi munkásokat. Lindsay, New York új polgármestere, aki egyéb­ként maga is naponta hat kilométert gyalogol laká­sáról a városházára, kije­lentette, nincs szándéká­ban teljesíteni a sztrájko­lok követeléseit. A szak- szervezeti vezetők viszont azt hangoztatják, mindad­dig nem szüntetik meg a sztrájkot, amíg ügyüket nem intézik el kedvezően. A faskenti e«úc$falálkozó Harmadik napja tart a taskenti csúcstalálkozó. — A képen balról jobbra Sasztri indiai miniszterelnök, Ajub Khan pakisztáni köztársasági elnök és Koszigin szovjet miniszterelnök. — (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Vietnam napja a havannai értekezleten BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK-BELGRAD-LONDON Az ázsiai, afrikai és latin­amerikai népek első szoli­daritási konferenciájának keddi napja Vietnam nap­jának nevezhető. A plenáris ülést Raul Roa kubai külügyminiszter nyitotta meg, majd Nguyen Van Tien, a DNFF kül­döttségének vezetője kije­lentette: „népünk addig fog harcolni, amíg országunk­ban egyetlen amerikai be­tolakodó sem marad — mondotta Nguyen van Tien. — Népünk oldalán állnak a szocialista országok, az itt képviselt három konti­nens országainak népei és a világ haladó erőd”. Néháíiy nappal ezelőtt az egyik melbourned börtönből megszökött két tegyen c, miután meggyilkolták az egyik börtönőrt. A két bű­nöző — a 41 éves Ronald Ryan, aki kilencéves bör­tönbüntetését töltötte és a 24 éves Peter Walker, akit korábban tizenkét évre ítéltek el — néhány nappal a szükés után újabb gyil­kosságot követett el. Szerdán este az egyik rendőrnyomozónak az adott Tuyen Tarn Danh a VDK küldöttségének veze­tője felhívta a konferen­ciát, hozzon határozatot, amely elítéli az amerikai imperializmus vietnami agresszióját, követeli a dél­vietnami agresszív háború megszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Dél- Vietnamból, az amerikai katonai bázisok felszámo­lását ebben az országban, a DNFF-nek, mint a dél­vietnami nép egyedül jogos képviselőjének elismerését és felszólítja a három kon­tinens népeit az imperia­lizmus ellen folytatott harc fokozására. szérrtélyleírás alapján Sike­rült felismerni Ryant és társát, amikor azok éppen gépkocsiba szálltak. A leg­gazdagabb fantáziával meg­írt ponyvaregényeket meg­szégyenítő üldözés után több rendőri gépkocsinak sikerült megelőzni és meg­állásra kényszeríteni a banditák kocsiját. — A rendőrök hangszórón szólí­tották fel a szökevényeket, hogy adják meg magukat, mert céltalan az ellenál­lás. SALISBURY Kedden, a késő esti órák­ban Salisburyben bei élesí­tették, hogy a fehér-tele­pes kormány újabb meg­szorításokat léptet életbe a benzin-adagolás terén. — Eszerint a jövőben további 50 százalékkal csökkentik a magánfogyasztók számá­ra biztosított mennyiséget. Az intézkedés — az eddi­giekkel ellentétben — a diplomatákra is vonatko­zik. Az AFP ismerteti a Sun című angol lap Rhodesiá­val kapcsolatos cikkét, amely megállapítja, hogy az angol kormány március végéig fel tudja számolni Smith törvénytelen rend­szerét. Márciusban az elképze­lések szerint az olaj-em- bargo hatására megbénul minden közlekedési szolgál­tatás, beleértve a biztonsá­gi szolgálatot is. Az utolsó csapást Kaunda zambiai elnök döntése jelentené, aki kijelentette, hogy le­állítja Rhodesia Zambiából származó importját. — Ez Rhodesia össz-árubehozata- lának egyharmad része. — Amikor aztán nyilvánvaló­vá válik, hogy Smith nem tudja kézben tartani a helyzetet, Sir Humphrey Gibbs, Rhodesia angol kor­mányzója utasítaná, hagyja el hivatalát. Ha e felszólí­tásnak Smith nem tesz eleget, akkor Gibbs köve­telni fogja, hogy a rhode- siai hadsereg ne álljon el­len az országba érkező jel­képes brit katonai alaku­latnak, amely a törvényes rendet kívánja helyreállí­tani. SANTIAGO A chilei hatóságok be­jelentették, hogy meg fog­ják kérni a nyugatnémet rendőrségtől Martin Bor- mann-nak, a hitleri kancel­lária egykori vezetőjének ujjlenyomatait. — Emilio Oelckers, a chilei nyomo­zóiroda igazgatója kedden közölte, hogy ez a kérés azoknak a szállongó hírek­nek következtében vált szükségessé, amelyek sze­rint a volt nád háborús bűnös Chilében tartózko­dik. SANTO DOMINGO Az alkotmányos erők úgy döntöttek, hogy meg­vonják támogatásukat az ideiglenes kormánytól, — amiért Godoy elnök beje­lentette az alkotmányos erők több tisztjének eltá­volítását. Hector Aristy, a Caa- mano-kormány volt mi­nisztere kedd esti nyilat­kozatában vitába szállt az elnökkel, aki hétfői beszé­dében a december 19-i vé­res santiagói incidens fele­lősségét elhárította a kato­nákról. „Az alkotmányos erők — mondotta Aristy — nem engedhetik, hogy legyilkolják őket. Az elnök állásfoglalása nem más, mint a bűn legalizálása — hangsúlyozta. Ezért az al­kotmányos erők nem mű­ködhetnek együtt tovább a kormánnyal.” DAMASZKUSZ Szalah Bitar szíriai mi­niszterelnök kedden a rá­dióban és a televízióban ismertette az új kormány programját belpolitikai és arab politikai kérdésekben. Az új kormány —- mu­tatott rá Szalah Bitar — igyekezni fog megtalálni a közeledés útjait az Egye­sült Arab Köztársasághoz, hogy kivezesse Szíriát el­szigetelt helyzetből és előkészítse az arab egység megvalósulásának feltéte­leit. BONN Adenauer január 5-én töltötte be 90. életévét és Bonnban ez alkalommal ünnepi fogadásokat rendez­tek a volt kancellár tisz- t eleiére. Kedden este a CDU ünnepelte elnökét, —- szerdán délelőtt a nyugat­német parlamentben ren­deztek ünnepi fogadást, délután a kormány rendkí­vüli minisztertanácson üd­vözölte a volt kancellárt, este pedig Lübke elnök adott díszvacsorát tisztele­tére. Elfogták a szökött fegyenceket Egyenes, kitérővel... A nagy major lent székel a falu alatt. Csupán hat jellegzetes skatulyaszerű épület az egész, fehér fa­lakkal és szikrázóan vörös cseréptetővel. Az épületek körül jegenye-, nyár- és akácsorok. De még csak suhángok inkább, olyan hét-nyolc évjáratúak lehet­nek. Fiatal kamaszos ren­dezetlenségben még az egész gazdaság. Csak az igazgató idős ember. Nem a mozgása mu­tatja. Bicegve jár ugyan, sántít az egyik lábára és emiatt gyorsult menése a nyúl szökdécselésére hason­lít murisán. Róla sokat mesélt Rónai az évfolyam- társa, aki itt töltötte a nyá­ri gyakorlatot. A diri, ahogy Rónai jelezte, ked- vesszavú, jó ember. Majd megismerem — mondta magának. Rónaitól ezt hoz­ta útravalóul. — Öregem, ha te ott meg- gyökeresedsz, Kossuth-dljat érdemelsz. Márpedig ő azzal indult itt gyökeret ver. Erősen feltette magában, udvarias lesz és szolgálatkész min­denkihez, megszeretteti ma­gát. Igyekszik mindent meg­csinálni, amit kémek tőle. Az igazgató fogadta. — Na, te vagy az új ál­latorvos. Örülök fiam. Iga­zán örülök, de most rohan­nom kell. Dolgozz csak szé­pen, meglátod nem lesz semmi baj, de én sietek. Az ajtóból szólt vissza, amint éppen három papír- ívet gyömöszölt a táská­jába... — Hallottam, hogy cum laude diplomáztál. Egy he­tes doktor! Na majd beszél­getünk, szervusz fiam. Elment. A titkárnő hor­dozta körül, vitte, cipelte, szobáról szobára, ajtón ki, ajtón be, csicseregve: — Bemutatom, az új kol­legát. Ügy tetszett neki, zárkó­zott, bizalmatlan emberek társasága lesz ez. Ahogy felálltak, betanult mozdu­latokkal, mintha unnák ezt az egész kötelességszerű gesztust. A nevüket is úgy mormolták el, hogy abból semmit sem értett. Egyedül a könyvelésen mondta ha­tározott, tiszta hangképzés­sel egy szőke hölgy: Kátai Piroska vagyok. A lány meleg, izzadt tenyérrel szo­rította meg a kezét és nem palástolt kíváncsi tekintettel mérte végig. Ilyen lesz hát az új he­lyem — meditált magában már a szobájában. Az jutott eszébe, az anyja azóta járja odahaza a falut, mutogatja az ismerősöknek a levelet, doktor lett Petykóból. Be­tegeskedik az öregasszony, nem tudott feljönni az ava­tásra, Péter megírta neki, az első levél, amelyen ott a dr. a neve előtt, hazulra ment. Kopogtak az ajtón. — Á, te vagy az új doki! Bravó öregfiú! Én a kerület­vezető vagyok. Meglátod, velem jól kijössz majd min­dig. A többiek panoptiku- mi figurák. Nehéz viselet ez, tudod. De rám számít­hatsz. A doktor nézte a jöve­vényt és igazán jól esett neki, hogy végre valaki kedves hozzá. Eddig sem az igazgató, más se, any- nyit se kérdezett, honnan hozott a szél. — Hát dokikám — ug­rott fel a beszélgetés után a kerületvezető és kedé­lyesen összecsapta a kezét —, nem is zavarnálak. — Szevasz, örülök, hogy meg­ismertelek. Vitte a viharkabátját, bürgerli csizmában járt egyébként, eszterházi-koc- kás zakóban, háromszögre kötött nyakkendővel és élesre metszett bajusszal. — Na látod. Majd elfelej­tettem — jött vissza az aj­tóból. — Te ezt az igazolást ha lennél olyan kedves alá­írni. A doktor értetlenül nézte. — Petikém — ugye így hívnak? — tudod, biztosí­tást kötöttem erre a két kocára. De képzeld, milyen szerencsétlen vagyok! Egyik napról a másikra elpusztul­tak. Mondja, mondja, panasz­kodik, nyöszörög. Oda a szép kocák, oda a bútorbe­vásárlás. Hogy megsiratta a felesége, hogy sajnálják a gyerekek, vígasztalhatatlan a család. A doktor tétovázott. Alá­írni? Csak így? Ez lehetet­len. Még át se vett semmit... És hát a rend. Egyáltalán, ez csak így menne itt? — Dehát bocsáss meg. Azért a hullákat láthatnám. — Eltemettem. Nézd, két hónapja nem volt állator­vos nálunk. Mit csináljak? Itt nem tarthatom a dögö­ket. Látod, milyen peches vagyok? Mert nincs állat­orvos, most én is - ~im meg a levét. Hogy ekünk az­tán miből lesz b'Hor? Na, de az neked úgyse érdekes. Bocsáss meg... Az előbb még magabiz­tos férfi most esetlenül, ügyetlenül állt előtte. Ügy látta, igazán,. őszintén rág­ja, bántja az eset. És hát itt bizony, két hónapig nem volt állatorvos. Aláírta. Még derült is rajta. íme hát megkezdte munkáját egy aláírással. Mindig nagyobb dolgot gondolt el élete első állat­orvosi ténykedésének. De­hát így, ilyen szimplán ér*

Next

/
Oldalképek
Tartalom