Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

1966; január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki rekonstrukció vasúti 1966-ban ÚJ HÁZ A Magyar Államvasutak egyik legnagyobb beruhá­zása a szolnoki vasúti cso­mópont rekonstrukciója. A munka 1964. év őszén kez­dődött meg, de abban az évben a tervezett mértéket a kivitelezésben — külön­böző okok miatt — nem értük eL A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya 1965-ben létre­hozta a szolnoki beruhá­zási felügyelőséget, a vá­rosi MSZMP bizottság pe­dig pártszervezőt bízott meg azzal a céllal, hogy e nagy munka terv sze­rinti haladását irányítsák, segítsék. A rekonstrukcióhoz 1965- ben három generál kivite­lező és több alvállalkozó vállalat működött közre a 105 millió forint beruhá­zási feladatok megvalósí­tása érdekében. Az előzetes számítások szerint 100 szá­zalékon felül teljesítettük tavalyi feladatunkat. A ren­dező pályaudvarból és a hozzávezető átemelésekből elkészült 8 műtárgy — hidak, átereszek —, II kilométer vágány a szükséges forgalmi épü­letek és biztosító berende­zések. Elvégeztünk több mint 605 ezer köbmétert megmozgató földmunkát. A tervteljesítés részesei a munkát irányító beruhá­zó felügyelőséggel együtt működő vállalatok szorgal­mas dolgozói, a Betonút­építő Vállalat, a TXTÁSZ, az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, a Debreceni Postaigazgató­ság stb. A gazdasági munka eredményességét elősegítet­te a mozgalmi szervek ténykedése is. Közel hatszázan dolgoz­nak az építkezésen, akik többnyire vidékről járnak be. Két pártalapszervezet van, két helyen pedig párt­csoport működik. A szak- szervezeti szervezettség 80 százalékos és van egy KISZ-szervezet. A jó, köz­vetlen együttműködés ér­dekében éves intézkedési tervet készítettünk, ennek alapján dolgoztunk. A kü­lönböző tanácskozásokhoz, pártrendezvényekhez, ter­melési tanácskozásokhoz, vietnami agresszió ellen til­takozó gyűléshez, KISZ tag­kezett a történelmi pilla­nat, élcelődött önmagával. S még az órát és a pei-cet is megnézte, mikor történt, hogy később majd emléke legyen az első dolgáról. A többire, a sorbajövő- re már nem tudott ilyen pontosan visszagondolni. Ideje sem maradt megfi­gyelni azt, amit csinál. Ló- ellés volt a nagymajorban, a központtól 20 kilométer­nyire. Motorral ment ki­esőben. Levetkezett fél­mezítelenre, csak a fecske alsónadrág maradt rajta Látta, a lovászok is elhül- ledtek ezen. Még így is beleizzadt az elletésbe. Aztán jött a nagy jár­vány. Száj- és körömfájás Tizenhárom reggel úgy kelt fel egymásután, hogy a ci­pő nem volt lenn a lábá­ról. Csak fogat mosott, csak az arcát nagyjából. Még az étkezéseket is kihagyta, pe­dig igazán jól főztek a konyhán. A könyvelésről a Kátai Piroska, az a bizal­maskodó lány oda is iött egyszer hozzá: nahát, dok­tor úr. hogy maga mennyi­re elfoglalt ember. Sose hitte volna, hogy egy ál­latorvosnak ennyi lekötött­sége legyen. A kerületveze­tővel is kétszer, ha talál­kozott Csak úgy futtában kérdezte. <— Na, megkaptad a pénzt? — Kösz, Petikém. — A kezét összekulcsolta baráti Jobbot intve. — Drága vagy, gyűlésekhez, ifjúsági gyű­lések eredményes megtar­tásához o gazdasági veze­tők — elsősorban Antalfi László főépítés vezető — sok sgítséget adtak. A mozgalmi »servek politikai munkájának egyik legfőbb eredménye, hogy a Betonútépítő Vállalat fő­építésvezetőségénél a gaz­dasági szervekkel össze­hangoltan tudnak dolgozni Ennek elérése volt egyik fő törekvésünk, mert a munka 80 százalékát ez a vállalat végzi a rekonstruk­ción. A politikai segítő mun­kánk eredményeképpen nőtt a szocialista munka­versenyben résztvevők szá­ma. A szocialista brigád címért 12 brigád verse­nyez. A főépítésvezetőség dolgozói pedig a „szocialista főépítés” cím elnyeréséért indultak és a vállalat va­lamennyi főépítésvezetősé­gét kihívták versenyre. Ez komoly mértékben ösztö­nözte a vállalat munkaver­seny mozgalmát. Sipos Sán­dor, Vincze Endre szocia­lista brigádjai ha a mun­káról van szó, ha a munka előrehaladása útjából vala­milyen akadályt kell el­hárítani, nem ismernek akadályt. Szakadó esőben hajtották végre például az ideiglenes ceglédi kitérő megszüntetését, amikor el­készült a nyomvonal. Ná­daséi Lajos brigádja hason­ló nagy szorgalommal dol­gozik. A Szabó István, Trunkó Lajos kubikos bri­gádjai is szó szerint értve állták a sarat, s a sok eső ellenére is elkészítették a terelőutat, hogy a hídépí­tőknek biztosítsák a mun­katerületet. így hozzájárul­tak a rékasi összekötő it feletti vasbeton kerethíd május 31-re való elkészí­téséhez. A főépítésvezetőségen dolgozó műszaki vezetők is a szocialista brigád cí­mért versenyeznek. Ez igen komoly jelentőségű. A Köz­ponti Bizottság ideológiai irányelvének végrehajtása érdekében a pártoktatást is megszerveztük, melyen hatvanan vesznek részt, közülük harminchármán pártonkívüliek. a feleségem is nagyon há­lás. Eszébe jutott, hogy a ke­rületvezető akkor meginvi­tálta. Elfelejthette. Pulykákat boncolt a te’e- pen. Tízezer pulykát ne veinek itt, s ez már a két­százhetedik elhullás. Bán­totta. Mérgesen, akaratosan boncolt. Meg kell tudni, mitől. Egy fiatalasszony a gondozónő, az hozta be a ma reggeli négy hullát. De azóta is itt sündörög körü­lötte. — Doktor úr. Mondha­tok-e én valamit? — Tessék csak. — De ez más dolog ám. doktor úr. Nagyon kérem, ne mondja el. Ha megten­né, úgyis letagadnám. Végigmérte a fiatalasz- szonyt. Ejha! Észre se vet­te eddig, hogy milyen csi­nos. Biztatta. No. mondja csak, itt úgyse hallja senki. A doktor kezében meg­állt a kés. — Asszonyom, ez lehe­tetlen. Ezt maga se mond­ta komolyan? — Dehogynem. A szom­szédja vagyok, doktor úr. — Köszönöm. Igyekezett nyugodt ma­radni. Nem szerette volna, ha az asszony előtt elárul ja, kimutatja, mi történik most belül. A kerületvezetőt a lucer­naföldön találta meg. Pa- rancsolóan hívta félre — Te becsaptál engem. A te disznóid nem maedög­A MÁV rekonstrukción dolgozók eddigi munkája bíztató. Reméljük, hogy az 1966. évi tervet — amely a tavalyinak csaknem két­szerese — maradéktalanul, gazdaságosan, a minőségi követelményeknek megfele­lően végre fogjuk hajt mi. Ebben a hitben kívántunk egymásnak eredményekben és sikerekben gazdag új évet. Az 1964 decemberében közzétett párthatározatok arra ösztönözték a vállala­tot, hogy nagyobb gondot fordítson a termelésben rejlő belső tartalékok fel­tárására és hasznosítására. Tavaly két területen sike­rült számottevő ered­ményt felmutatni: mégpe­dig az önköltség csökken­tésében és a beruházás út­ján megvalósuló műszaki fejlesztésben, mely a ter­melékenység emelkedésé­hez vezetett. Az önköltség csökkenté­sének forrását abban lát­ták, hogy a javítás során növelni kell a felújított alkatrészek felhasználását. Mindamellett, hogy ez a módszer több munkaráfor­dítást igényel annál, mintha csupán egy-egy új alkatrészt szerelnének be — gazdaságossága két­ségtelenül bebizonyosodott. Például a kéthengeres mo­torok felújításának önkölt­sége egy év alatt ezer fo­rinttal csökkent. Az össz­löttek. Hiszen nem is voltak disznóid... Érezte a saját hangján, mennyire remeg. A kerület­vezető — magas, jómegje­lenésű férfi — szemében ci. nikus harag villant. — Csak semmi izgalom doki. Aláírtad, vagy nem? Feljelentesz? Ki irta alá? Nem ugrálhatsz, ha magad­nak is jót akarsz. Csak csend, doki, mert te se néz ­tél utána, mit csinálsz. A pácból te se másznál ki. Azt hitte, rögtön képen teremti ezt az alakot. — Most azonnal megyek az igazgató elvtárshoz. — Ne izgasd fel magad éjszakára, öregfiú. Az öreg­gel nyolc éve dolgozom. Te meg csak vendég vagy ná­lunk. Fél éve. Mit gondolsz, neked hisz vagy nekem? Csomó nyál tolult a szá­jába. De aztán uralkodott magán, nem, ez mégse len­ne férfias dolog. Felpattant a motorra. Gázt adott, se­bességet kapcsolt. Bömböl- tetve a gépet porzott el a központ irányába. Az úton a répaművelők gyalogoltak befelé Néztek utána, ráz­ták a fejüket. — Ez a fiatal doktor úr még megjárhatja egyszer. — Kár lenne érte. Az igazgatót a kapubar csípte el. Indult valahová. Már benn ült a kocsiban, csak az ajtót nyitotta ki: — Csak röviden, fiam. Rohannom kell a járásra Mi a baj? Tudod, hogy én sose érek rá. ArmK.or ősszel elvermelik a barackmagot, ki hinné, hogy két esztendőre koro­nás fa válik belőle. Csak azok tudják előre, akik ve­le bánnak, értik, ismerik az életét Az ember majd­nem olyan, mint a barack­mag, ha jó talajba kerül, gyorsan felnő, szinte egyik napról a másikra megvál­tozik környezetében. Több Lesz, mint azelőtt Minden barackmagból koronás fa válhat. Hajas Józsefné. leányné­ven Dudás Mária hat éve termelésre vetítve mintegy 1,6 millió forint vállalati eredményjavulás követke­zett be a tervezetthez vi­szonyítva. Ebben döntő részt képvisel a felújított alkatrészek felhasználásá­ból származó önköltség­csökkenés. Hozzá kell ten­ni, hogy a motorok minő­sége nem' romlott. Miután a motor felújí­tás szalagrendszerrel is megoldható, beruházással átalakították az úgyneve­zett kis Diesel-csarnokot. Megváltoztatták a techno­lógiát, „kényszer” szalagos üzemrészt alakítottak ki. A két szalagról naponta optimális feltételek között 16 motor kerülhet le. Át­lagban ezt a termelékeny­séget elérték, bár a na­ponkénti teljesítmény elég­gé hullámzó. A szalag- rendszer bevezetésével mintegy megkétszereződött A doktor nézte hosszan, az óráját idegesen pillant- gató igazgatót. Sok min­dent el akart mondani, úgy indult, azért jött ide. Rend- betenni ezt az ügyet. Aztán dühösen lemondott róla. Maga is meglepődött, mi­lyen határozottan koppan- tak szavai. — Nem megyek el tőle­tek! Én itt gyökeret eresz­tek! A direktor vissza sem fojtott türelmetlenséggel, érteden meglepődöttséggel nézett rá és húzta be a kocsiajtót. — Jól van, fiam. Nem hát, dehogy mégy el. Mikor elindultak, a so­főrnek dohogta mérgesen. — Ilyen érzelgéssel fenn­tartani az embert, mikor ezernyi a munka. Ilyenek ezek a fiatalok. Tán le­gyünk meghatva, mert a doktor úr, csak úgy beje­lenti, hogy itt méítóztatik maradni. Virágcsokrot várt volna, biztosan... Felpaprikázta magát. — De a szentségit, ha a* én fiatalkoromra gondolok... Itt marad...? Nahát...! A doktor még ott állt a kapuban. Hűvös józanság­gal, önmagával értett szót. befelé beszélt. Hát ez érde­kesnek indul. Nocsak, meg­kezdődött talán az élet, a gyökéreresztés? Na, Rónai, kijárhatod a Kossuth-díjat. Kezét a kuplungra tette és indult vissza a pulykate­lepre. A legmagasabb se­bességre kapcsolt. Birta az egyenes út. Borzák Lajos dolgozik a rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz-ben. Tavasztól ké­ső őszig sok gond akad a faiskolában, ezernyi tenni­való. — Késsel dolgozunk egész évben. A faiskolában talán a szemzés a legszebb. Jú­liustól szeptemberig nedve van a fának, felválik a hé­ja, csak akkor lehet átültet­ni a nemesítő rügyet. Raf- fiával szorosan megkötöz­zük, s ha jó a szemzés. nyolc napon belül szétsza­kítja a kötést, hízik benne a napi motorfelújítások száma. Ugyanakkor a köz­vetlen termelői létszám nem emelkedett, a kiszol­gáló személyzet is alig több, mint korábban. Az előzetes számítások szerint a gépjavító válla­lat 1965. évi teljes termelési tervét 2%-kal túlteljesítette, és a ter­vezett termelői létszám 97,6 százalékos felhaszná­lása mellett a termelé­kenységi mutató 104 szá­zalékot jelez. A jó eredmények az idén még fokozhatok, fő­leg az üzemszervezésben rejlő belső tartalékok to­vábbi hasznosításával. A reprezentatív munkafény­képezések sorozata bizo­nyítja, hogy a veszteség­idők eléggé nagyok. Au­gusztusban pl. a kis Die­sel üzemrészben a napi nyolc órai munkaidő 22,6 százaléka veszendőbe ment. Ezen belül a mun­kafegyelem megsértéséből 3,6, szervezési hibából 4 százalék volt a veszteség. Ez jelentősen csőkké Uhe- tő, itt csakúgy, mint más területen. Októberben már szalagszerűen termeltek ugyan, de az összes vesz­teségidő még mindig 14,2 százalék volt. ixellő igyekezettel ez az idén elérhető. F. P. A dohányipar tervei A Magyar Dohányipar eredményesen zárta az 1965-ös esztendőt. A terve­zettnél 12,7 százalékkal — 2,1 milliárddal — több ci­garettát gyártott. Az 1966. évi terve mintegy 18,5 mil­liárd cigaretta gyártását ír­ja elő. amennyiben azonban többre lesz szükség, az igé­nyeket ki tudják elégíteni. Számítanak mintegy 900 millió cigarettaexportra is. Jelentősen növekszik a fil­teres cigaretta mennyisége. A múlt évi 2,7 milliárddal szemben 1966-ban három- milliárd 850 millió Fecskét, Totót, és Velencét gyárta­nak, s ezzel a filteres ciga­retta aránya 22,2 százalékra növekszik. A tavalyihoz ha­sonló mennyiségű Munkást. Kossuthot és Tervet gyár­tanak, viszont megdupláz­zák, egy milliárdra növe­lik az egyre népszerűbb Symphonia termelését. a szem. Két év alatt koro­nás fa válik a magból, fel­szedjük, mehet exportra vagy más megyékbe. A közös gazdaság faisko­lájában sárgabarack, őszi­barack, szilva, alma, körte, cseresznye, meggyfákat ta­lálunk. Ügyes kezek, nagy figyelem és hozzáértés szük­séges ápolásukhoz. Hajas Józsefné itt tanulta a szakmát. Két iskolásgyer­mekét tartja el. A lány már tizenhárom éves, so­kat segít. De azért nem könnyű az élet. Reggeltől estig a szövetkezetben telik el az idő, esténként pedig az iskolapadban a füzetek, könyvek fölött. Az általá­nos iskola hetedik osztályá­ba jár Hajas Józsefné. M'-g jó, hogy most már villany is ég a lakásban. Villany. Lakás. Nagy so­ra van. — Amikor a második fér­jemmel szakítottunk, egy cél vezetett, felnevelni, be­csületesen felnevelni a gyerekeket, megélhetést, ke­nyeret adni a kezükbe. Ta­karékosan éltünk, beosztás­sal. A háztáji is kisegített. Eszembe jutott, a házat kel­lene átalakítani, mert kicsi is, nádtetős is és régi. Űj, nagy ház építésével dehogy bírnék, nagyon megfelel a mostani nekünk — sorolja az asszony. — De egyedül, segítség nélkül mire jutot­tam volna? Apródonként rakosgattam össze az árát, úgy veszegettem meg dara­bonként a hozzávalókat, elő­ször ajtót, majd ablakot. Sok munkával, sok vára­kozással, sok örömmel telt el a tavalyi esztendő. De megosztották a gondot, a munkát velem. A vályogot a szövetkezeitől kaptam, le­dolgoztam, levonogatták az árát. Az építkezésben a rC- gorom segített rengeteget, a rokonok, az ismerősök. Va­sárnaponként, szombat dél­utánonként építettük. Sok­szor éjszakánként is raktuk a falat. A tető felrakásánál, a tapasztásnál a szomszédok is kivették részüket a mun­kából. Augusztus 20-ra a házra felraktuk az utolsó cserepet. Akkor egy zöld nyárfagallyat kötöttünk a tetőgerinchez. S ünnepel­tünk. Kacsát vágtunk, süte­mény, sör is került. Szép nap volt. Kicsinosodott, megna­gyobbodott. új lett a ház. Hajas Józsefnénak felér bármelyik házzal a faluban. Különösen mór most. Mert földes a konyha és a szo­ba is az volt. De kátrány- papírral fedték le, s padló­zománccal lekenték. Tisz­tán tartható, szépen mutat. Az öröm olyan, ha egy­szer nyitott ajtót talál, több­ször bekopogtat. Egyik este ment hazafelé az asszony. Kislánya várta kint a ka­puban. — Miért nem gyújtod meg a lámpát? — kér­dezte tőle. — Nem ég, nem jó. Bementek a szobába. A kislány odaugrott a kapcso­lóhoz és felgyújtotta a vil­lanyt. Ugráltak örömükben. Az­tán kimentek az udvarra. De előbb felgyújtották min­denütt a villanyt. Nézték; hogy mutat kívülrőL — Rövidesen névnapom következett. A barátnőim­től, munkatársaimtól kap­tam egy csillárt, villanyva­salót, rezsót. Lehet ennél nagyobb boldogság? Néhány hét múlva zár­számadás, fizetés lesz a rá­kóczifalvi Rákóczi Tsz- ben. Hajas Józsefné az idén több mint 370 munka- egységet teljesített. Felve­szi majd a járandóságát — a tervezett 37,50 forintot munkaegységenként, vagy ennél többet — és bútort vásárol. — És aztán? — Dolgozom tovább. Ta­nulok. nevelem a gyereke­ket. Es a házat is szeret­ném rendesen körülkeríteni. Sz. L. I. Tasi János a rekonstrukció pártszer­vezője Egy év alatt 5000 motort újítottak fel a Mezőgazdasági Gépjavítóban A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az utóbbi öt évben jelentősen fejlődött. Ezt eléggé vilá­gosan jelzi két adat: míg 1960-ban másfélezer mo­tort újítottak fel, addig az idén ötezernél is többet. A termelés évről évre való emelkedését egyrészt a beruházások tették lehetővé, másrészt ezzel párhu­zamosan a műszaki színvonal állandó javításával ol­dották meg az egyre növekvő feladatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom