Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. január 5. Megnyílt a havannai értekezlet TASKENT Megkezdődött a csúcstalálkozó — Az első nyilatkozatok Kedden délután megkez­dődött a taskenti csúcsta­lálkozó, amelyet Koszigin szovjet miniszterelnök kez­deményezésére hívtak össze. Koszigin szovjet minisz­terelnök üdvözölte a talál­kozó részvevőit és kifejezte megelégedését, hogy a két nagy ázsiai ország vezetői elfogadták ajánlatát és el­jöttek Taskentbe, hogy köz­vetlen megbeszéléseken ke­ressék az India és Pakisz­tán között fennálló kon­fliktus rendezését, a két ország kapcsolatainak meg­javítását. A szovjet miniszterelnök kijelentette, hogy amikor a szovjet kormány ezt a találkozót indítványozta, kizárólag a pakisztáni és az indiai nép iránti barát­ság és az a törekvés lebe­gett szeme előtt, hogy hoz­zásegítse a két nagy ázsiai népet a béke útjainak ke­reséséhez, a háborúval já­ró áldozatok és nélkülözé­sek elkerüléséhez. A taskenti találkozó for­dulatot hozhat Pakisztán és India kapcsolataiban. — ^Feltételezzük, hogy mind­két ország vezetői e törek­véssel érkeztek Taskentbe” —- mondotta Koszigin, majd így folytatta: — Természetes, hogy egyetlen találkozó során esetleg nehéz lesz megta­lálni minden kialakult probléma megoldását, de fontos a rendezés útjainak megállapítása, a bizalom és a kölcsönös megértés lég­körének megteremtése, nem­különben a rendezést ma még gátló kérdések meg­oldása. Ez fontos lépés lenne előre, s minden jó- akaratú emberrel együw reméljük, hogy AjuS Ánan elnök és Sasztri miniszter- elnök erőfeszítéseket tesz a lépés megtételére. A szovjet miniszterelnök után Sasztri indiai minisz­terelnök mondott beszédet. Köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak, hogy lehetővé tette a találkozó összehívását. Ennek a ta­lálkozónak jelentős ered­ménye lenne az — mon­dotta többek között Sasztri —, ha megegyeznénk ab­ban, hogy vitás kérdéseink megoldásában lemondunk az erőszakról... Természe­tesen megvitathatunk más kérdéseket is — jelentette kis Sasztri és hozzáfűzte, hogy Indiának és Pakisz­tánnak nem egymás ellen kell harcolnia, hanem együtt kell küzdenie mind­két ország közös súlyos problémáinak megoldásáért: a nyomor, a betegség és a tudatlanság felszámolá­sáért. Ajub Khan pakisztáni elnök beszédében történel­mi jelentőségűnek mondot­ta ezt a találkozót, amelyen, úgymond „reméljük, meg­találjuk a megértésen, jó­akaraton és együttműködé­sen alapuló jövőhöz vezető utat”. A maga részéről szintén köszönetét mon­dott a szovjet kormánynak, hogy kezdeményezésére le­hetővé vált a találkozó összehívása. Kijelentette: „azzal az elhatározással jöttünk ide, hogy ellenté­teinket békés, igazságos, tisztességes alapon oldjuk meg Békében kell élnünk, hogy fel tudjuk számolni a gyarmati rendszer ször­nyű örökségét és megnyit­hassuk népeink számára a boldogság és a haladás út­ját”. Emlékeztetett arra, hogy Pakisztán az ENSZ-ben meg nem támadási szer­ződést ajánlott fel Indiá­nak, ha megoldódik a két országot egymással szembe- állitó alapvető probléma. Havannában megnyílt az afrikai, ázsiai és latin- amerikai népek első szoli­daritási értekezletei. Az egybegyűlt mintegy 500 küldöttet és megfigye­lőt Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke üdvözölte. Dorticos beszé­dében ünnepélyesen leszö­gezte: Kuba fenntartás nélkül támogatja Ázsia, Afrika & Latin-Amerika forradalmi mozgalmait. — Hangoztatta: az értekezlet feladata többek között az, hogy támogatást nyújtson Vietnamnak, és elítélje az észak-amerikai imperializ­must Juszef ei Säbai, az érte­kezlet főtitkára rövid fel­szólalásában ismertette a munkanapirendet,, — majd felolvasták az értekezlet­hez intézett szolidaritási üzeneteket Az értekezlet elnöki tisz­tét a kubai, a főtitkári tisztet az EAK, az alelnö­ki tisztségeket pedig Vene­zuela, Vietnam és Ghana küldöttei látják el. Felső-Voltában új az elnök, de a zavargások folytatódnak Folytatódik a közlekedési sztrájk New Yorkban Sangouole Lamizana alez­redes, aki hétfőn este a tün­tetők vezetőivel folytatott közel háromnegyed órás megbeszélés után bejelen­tette, hogy a tömeg követe­lésére a hadsereg veszi át a hatalmat, kedden rádióbe­szédet tartott, s ebben kö­zölte, hogy ezentúl ő tölti be az államfői tisztséget. Mint mondotta, a rendkívü­li állapot érvényben marad, a lakosságot a sztrájk be­fejezésére és a munka fel­vételére szólította fel. Kö­zölte, hogy Felső-Volta be­tartja összes korábban vál­lalt nemzetközi kötelezett­ségét. Minthogy Felső-Volta és a külvilág között az ösz- szeköttetés hétfőn megsza­kadt, az országban történő eseményekről pillanatnyilag csak a fővárosi rádiónak a szomszédos országokban vett adásaiból értesül a vi­lág. Yameogo volt elnöknek és kormányának további sor­sáról nem érkeztek hírek. A londoni Times keddi vezércikkében utal arra, hogy hat hét leforgása alatt négy afrikai országban — a leopoldvillei Kongóban, Dahomeyben, a Közép-Afri­kai köztársaságban és Fel­ső-Voltában — vette a had­sereg saját kezébe az ügyek intézését. Ouagadougouban* Felső- Volta fővárosában Yameogo elnök félreállítása után és az új főhatalom által meg- hosszabított rendkívüli álla­got ellenére sem szűntek meg a tüntetések, nem vet­ték fel a munkál Bíróság elé állították Michael Guill-t, a Közleke­dési Dolgozók Szakszerveze­tének vezetőjét és nyolc társát. A vád ellenük, hogy nyilvánosan széttépték a New York-i Legfelső Bíró­ság írásbeli utasítását, amely megtiltotta a sztrájk szervezését. A Legfelső Bí­róság egyik bírája szerint a kilenc vádlott „megérett a börtönbüntetésre” de a szankciókat csak kedden, helyi idő szerint de. 11 órá­tól léptetik érvénybe. Geller bíró egyben vizsgálatot ren­delt el az anyagi károk megállapítására. Guill védő­ügyvédje kijelentette, pilla­natnyilag nem az a legfon­tosabb, hogy eldöntsék, a szakszervezeti vezetők bű­nösek-e, vagy ártatlanok, hanem, hogy a sztrájk mi­nél előbb végetérjen. A városházán szünet nél­kül folytak a tárgyalások a szakszervezet képviselőivel. A jelentések szerint semmi­lyen megegyezés nem szü­letett. A sztrájk egyébként hét­főn este, amikor a hivata­lokban és üzemekben végét­ért a munkaidő, még jobban éreztette hatását, mint a reggeli csúcsforgalomban. Több millióan indultak el a város központja felől: az alagutakban és a hidakon lépésben haladtak a kocsik. A sztrájk következtében na­gyon sok munkás maradt otthon, az üzletek nagy ré­sze korán bezárt — más üz­letek egyáltalán ki sem nyitottak. NEW-YORK-BELGRAD -LONDON-MOSZKVA EDMONTON Az idei tél egyik legerő­sebb hóvihara dühöng a hét vége óta Kanada nyugati területein. A hó torlaszok nagymértékben megzavar­ták a vasúti és közúti közlekedést. A hóvihar és a metsző hideg miatt Al­berta tartományban bezár­ták az iskolákat. PÁRIZS Franciaországban súlyos árvíz pusztít. A legnyugta­lanítóbb a délnyugati terü­letek helyzete. Bordeaux- ban a város egy negyede víz alatt áll, víz borítja a stadiont, a temetőt. Egy kórházat részben már ki kellett üríteni. A Garonne vize tovább árad. A szűn­ni nem akaró eső meglazí­totta a vasúti töltés egy részét Bordeaux és Tou­louse között, a vasúti for­galom több órán át szüne­telt. Párizs környékén a Szajna áradása fenyeget. Melunnál és Corbeilnél a víz szintje elérte az árvíz- veszély pontot. DJAKARTA Subandrio indonéz kül­ügyminiszter kedden kije­lentette, Indonézia nem szándékozik újból elfoglal­ni helyét az ENSZ-ben. A miniszter ezzel azokat a sajtókommentárokat cáfol­ta, amelyek szerint Indo­nézia esetleg újból vissza­tér az ENSZ-be, miután Malaysia már nem tagja a Biztonsági Tanácsnak. KAIRO Az Egyesült Államok ja­vára folytatott kémkedés­sel vádolt Musztafa Amin egyiptomi újságíró ügyvé­ded védencük kórházba szállítását kérték. Amin pere hétfőn fejeződött be. A bíróság még nem dön­tött a kérelemről LEOPOLDVILLE A Leopoldville-i Kongó és Burundi úgy határozott, hogy haladéktalanul újból felveszi a diplomáciai kap­csolatot. A döntést közös közlemény jelenti be; IBADAN Nyugat-Nigériáfcan újból heves incidensek voltak a rendőrség és az ellenzéki erők között. Az összetűzé­sekben kilenc ember ball meg. Kedden délután Nádor utcai központjában rendez­te meg a nyereménybetét­könyvek 1965. negyedik ne­gyedévi húzását és az 1965. évi fősorsolást az Országos Takarékpénztár. Az 1965. negyedik negyed­évi sorsolás eredménye: Az 1965 december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyere­ménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felso­rolt számokkal, negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltünte­tett százalékát nyerték: számvégződés nyeremény 056 25 százalék 076 25 a 081 25 n 087 50 99 142 25 99 212 50 99 295 25 a 367 25 99 373 25 99 491 25 99 519 200 99 549 25 » 561 25 * 576 25 * 627 25 „ 669 25 * 702 25 * 717 25 s 737 25 » 770 25 s 813 25 » 862 100 * 882 25 # 917 25 * 972 25 * Az 1965. évi fősorsolás eredménye: Az 1965 december 29-ig váltott és a sorsolás napján érvényben levő nyeremény­betétkönyvek, amelyek szá­mának utolsó négy számje­gye (számvégződése) meg­egyezik a kisorsolt alábbi négyjegyű számmal, az 1965; évi átlagbetétjüknek ezer százalékát nyerték; a kisor­solt számvégződés: 9399. A nyeremény összegéből 20 százalék nyereményille­téket vonnak le. A nyere­ményeket a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, illetve postahivatal január 18-tól fizeti kL (MTI a „falakon . innen vagy tűi ; A TVM KULTURÁLIS ÉLETE Valamikor régen, amikor a városokat fallal vették körül, sokkal könnyebb volt ezt a kér­dést eldönteni, hiszen a falak nemcsak védelmet nyújtottak a polgároknak, hanem bizonyos fo­kig egy jól meghatározható tár­sadalmi közösségbe, polisokba zárta őket. A városlakó biztonságban tud­ta jószágát a falak mögött, ugyanakkor vállalta az adott Kö­zösség társadalmi szokásait, kul­túráját is. Akik megtagadták mindezt azok — mint a régi Róma pél­dája is bizonyítja — kiköltöztek a város falai közül, katakom­bákba húzódtak, mint ahogy a Via Appia alatt az ős-kereszté­nyek tették, vagy újra falakai emelve létrehozták a saját rend­jük szerint szabott közösségeiket. Ma már természetesen sokban módosul ez az egyszerű kép­let. Nemcsak a városfalak kövei dőltek romba, de lassan eltűnik áttételes1, „szellemi vízválasztó vonal” funkciójuk isi, hiszen tár­sadalmunk egyik alapvető törek­vése, hogy enyhítse, végsőso-on meg is szüntesse a város és a vidék, a falu között lévő társa­dalmi, kulturális különbségeket. Maga a város, mint település is sokban módosult az idők so­rán. A modern városépítők az úgynevezett szputnyik vagy más­képpen bolygó-városok prófétái amikor egy központi városmagot néhány kilométeres sugárban ki sebb-nagyobb települések, lakó­negyedek vesznek körül. A város társadalmi funkciója az embereket jellegzetes meg­határozó jegyekkel rendelkezi közösségbe szervező szerepe azon­ban ma sem szűnt meg. Ki kell alakítania, meg keR határoznia az emberi közösség kulturális ar­culatát is. És itt vetődik fel újra a kér­dés: a „falakon” innen vagy túl? Kikre lehet számítani e feladat végrehajtásában. A Tisza-menti Vegyiművek a város és a megye legjelentősebb nehézipari üzeme. Lakótelepén több mint százhúsz család, mun­kásszállásain jónóhány száz em­ber éL Gazdasági jelentőségéhez mérten a TVM nem érezteti azonban hatását a város kultu­rális életében, és éppen e tény okainak felderítése most jelen vizsgálódásunk feladata; A TVM, illetve a gyár lakó­telepe a város központjától kö­rülbelül hat kilométerre van. Bár a közlekedés nem olyan ideális, mint ahogyan a bolygó­városok híveinek elképzeléseiben él, ez a várossal összekötő „köl­dökzsinór” azonban mégis képes az egészséges vérkeringés bizto­sítására. Kulturális szempontból ez a távolság talán a lehető legked­vezőtlenebb, nem olyan nagy. hogy a lakótelep a várostól füg­getlen, önálló kulturális arcula­tának kialakítását elősegítse, elég nagy viszont ahhoz, hogy az itt lakók ne minden nehézség nél­kül kapcsolódhassanak be a vá­ros szellemi vérkeringésébe, hi­szen vajon ki vállalja szívesen a több mint húsz perces zsúfolt utazásokat, télen nem egyszer jég­hideg kocsikban. Ám ennek elle­nére a város kulturális életében a TVM szerepének érvényre jut­tatása érdekében jóval több tör­ténhetett volna. — Mindketten hibásak va­gyunk. Eddig a város sem igé­nyelte nagyon közreműködésün­ket, és mi sem kerestük eléggé e közreműködés módjait — fe­jezte ki véleményét a TVM párt- bizottságának titkára. A város számára mind köz­igazgatásilag, mind művelődéspo- litikailag talán egy kissé még szokatlan gondolat egy szolnoki bolygó-város létezése — ez az érem egyik oldala. Az érem má­sik _ oldala, hogy a TVM sem találta még meg a közeledés le­hetőségeit. És az érem harmadik oldala? Vajon léteznek-e azok a kultu­rális igények, amelyek élőbb vagy utóbb elvezetnek a meg­oldáshoz? Meglepő adatokra, tényekre és elgondolkoztató jelenségekre buk­kanhatunk ennek elemzése köz­ben. A TVM elsődleges feladata ter­mészetesen gazdasági, és a fel­adat végrehajtásában nagyon sok valóban imponáló eredményt ér­tek el. A gazdasági termeléssel pár­huzamosan, annak elősegítése ér­dekében mind többen tanulnak, Részben szakmai műveltségüket gyarapítják, részben állami vagy politikai oktatásban vesznek részt Hogy ennek szemléltetésére ekla­táns példát mondjunk, a vegyi­művek körülbelül 1000 dolgozója közül közel 400 rendszeres láto­gatója a nagyon gazdag, minden igényt kielégítő műszaki könyv­tárnak. Ezek 65 százaléka mér­nök, illetve technikus, 35 száza­léka fizikai dolgozó. Októberben harminckilenc taggal műszaki klub alakult és itt indult be a mérnöktovábbképző intézet or­szágosan is első vegyipari kihe­lyezett tagozata. Igaz viszont az is, hogy a dol­gozók körülbelül 25 százaléká­nak nincs meg a nyolc általáno­sa, de ebben a tanévben is hat- vanketten igyekeznek pótolni ezt a hiányt. A tanulási kedvvel tehát nincs baj a vegyiművekben, de vajon mi a helyzet a művelődés egyéb területén. — Az emberek becsületesen dolgoznak, tanulnak válunk. Mit akarnak még? A szabadidejük­ben pihenni, szórakozni szeretné­nek. Az a mérnök például, aki­nek kocsija van, hétvégén szíve­sebben megy el kirándulni, vagy éppen a kocsijával „bütyköl”^ mint színházba — hangzott ej Nyereménybetétköim sorsolás

Next

/
Oldalképek
Tartalom