Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

1966. január 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hétszázezer forint többletjövedelem bűzéből Am elmúlt esztendő ben megerősödött a tissassöllősi Ssarras Sándor Tss Kísérlet, amely sohasem fejeződik be sok termésátlagában. Kü­lönösen tavaly értek el re­korderedményt a búza ter­mesztésében. A közös gaz­daság fennállása óta nem takarítottak be ilyen ter­mést kenyérgabonából. — Hatszáz holdon vetettek búzát, leginkább B ez osztó­ja fajtát. Már az alapmű- trágyázásnál szórtak ki nitrogént is. Megfelelő ve­tőmagágyat készítettek a búza alá és természetesen tavasszal a vegyszeres gyomirtással egybekötve holdanként több kiló kar- bamidot használtak fel A tél végi, illetve tava­szi fej trágyázásnál holdan­ként 100—150 kilóig szór­tak nitrogént a földre. Az eredmény nem maradt el. 800 holdról 87 vagon ter­mést takarítottak be a szö­vetkezeti tagok. A kerté­szet is jól fizetett, a be­vételi tervet 150 százalékra teljesítették. — Valamikor volt itt olyan zárszámadás, amikor 40 fillért fizettek a tagok­nak munkaegységenként. A mostani zárszámadásnál az egy főre eső évi átla­gos jövedelem 14—15 ezer forint lesz. Csak akkor tudjuk ezit helyesen érté­kelni, ha a fentiekhez még hozzátesszük, hogy igen jelentős összeget fordítot­tunk takarmányvásárlásra is — mondja Végh Sán­dor főkönyvelő. — A ta­Tavaly 5 230 000 téglát gyártott a kunhegyesi tég­lagyár. Éves égetett tégla gyártási tervüket csupán 98 százalékra teljesítették, melynek részben oka a sok elemi kár, s a gyár kor­szerűtlensége. Az idén felújítják a kun­hegyesi téglagyárat. Telje­sen átalakítják a bánya kis­vasút sínhálózatát, s az eddigi lóvontatásról áttér­nek a motoros vontatásra. Felújítják az egyik égető kemencét is az idén, a má­sikat jövőre korszerűsítik. Annak ellenére, hogy az anyagszállításnál a motoros vontatásra térnek át. még­sem „mennek nyugdíjba” a goknak emellett természet­ben és pénzben prémium és egyéb részesedés címén mintegy 500 ezer forintot fizettünk ki. Mindez nem lenne megvalósíható, ha búzából nem értünk volna el rekorderedményt. Ugyan­is terven felül 700' ezer forint többletjövedelemhez jutottunk ebből a növény- féleségből Erős géppark A szövetkezet megerősö­désében szerepet játszott a gépesítés is. 1960-ban még a közösség nem rendelke­zett erő- és munkagépek­kel. Jelenleg tíz traktor, egy teherautó, három nagy­teljesítményű öntözőberen­dezés a szövetkezeti tulaj­don. Az erőgépeken kívül munkagépeket is vásárol­tak. így aztán 1965-ben már egyáltalán nem foglal­koztattak gépállomási gé­peket. Néhány hét múlva kifi­zetik a tavalyi fáradozá­sért járó munkabért. Szá­mítások szerint mintegy 600 ezer forint kerül a szö­vetkezeti tagok birtokába. Ez egyben előleg is az idei becsületes, lelkiismeretes munkálkodásra. Mert az 1966-os esztendő még job­ban, gazdagabban fizethet, ha valamennyien akarják. L. L lovak. Eddig ugyanis a ke­mencéig emberi erővel hordták az égetésre kerülő téglákat. Most itt alkal­mazzák a lóvontatást. így egyszerre több téglát tud­nak szállítani, ugyanakkor kiküszöbölik az egyik leg­nehezebb fizikai munkát. A munkálatokat már megkezdték. Előrelátható­lag március végére befeje­ződik a gyár korszerűsítése és megkezdődik a nyers­gyártás. A felújítási munka után az eddigi 5 milliós tervvel szemben évente 8 millió kisméretű téglát tud gyár­tani majd a kunhegyesi téglagyár. Az új esztendőben az országban több KISZÖV-öt, így a Szolnok megyei kis­ipari termelőszövetkezetek irányító szervét is új ter­vezési metodika kipróbálá­sára jelölték ki. Az intéz­kedés a Szolnok megyei KISZÖV vezetői szerint in­dokolt, s része kell, hogy legyen az . új gazdasági mechanizmus gyakorlati megvalósításának. Érthető a szövetkezetek vonzódása az új tervezési módszerhez, a nagyobb önállósághoz, hiszen az eddigi helyzet szerint a ktsz-ek is ugyan­abba a kategóriába tartoz­tak, mint a nagyvállalatok — legalább is ami a terv- mutatók sokaságát illette — holott funkciójuk lé­nyegesen eltért azoktól. A kísérleti termelőegységek ezután csak maximum a nyolc mutatóval dolgoznak, de lesznek olyan iparágak vagy szolgáltató egységek, például a fodrász szövet­kezetek, amelyeknek két tervszámot, a helyi iparpo­litikai és a jövedelmezősé­gi tervnek a betartását ír­ják elő. A KISZÖV vezetői a jö­vő év fontos feladatainak végrehajtásától mindenekelőtt a termelé­si adottságok, valamint a külkereskedelmi és a bel­kereskedelmi fogyasztási igények .jobb összhangját várják. Ezzel egyidőben a szövetkezeti és az álla­mi ipar közti kooperáció további növekedése vár­ható. Eredmények máris mutat­koznak e téren, mert a ti­szafüredi járási Építő és Vegyesipari Ktsz és a Diós­győri Gépgyár között szer­ződés jött létre 10 millió forint értékű export gép- alkatrész gyártására. — A jászalsószentgyörgyi Ve­gyesipari Ktsz is hasonló értékben készít export cik­keket állami vállalat meg­bízásából. Kisebb arány­ban, de ellátják a mezőtú­ri Asztalosipari- és a kar­cagi Vegyesipari Ktsz-t is exportmegrendelésekkel. A jelek szerint a közvetlen export az ideinek duplájá­ra növekedik megyénk kis­ipari szövetkezeteiben. Ami új, szokatlan ebben a módszerben az legjobban a karcagi Általános Szerelő Ktsz esetében figyelhető meg. Az üzem körülbelül 32 milliós termelési telje­sítménnyel bír, a tervtár­gyaláson azonban Sok volt a megkötöttség eddig — mondotta —• terven belül a vezető jó­formán nem is tudott manipulálni, mindig a tiltó rendelkezésekbe üt­között. mindössze félmillió forint értékű konkrét tervet ka­pott. A fennmaradó ösz- szeg erejéig a szövetke­zet önállóan választja meg a gyártandó profilt, önálló gazdálkodást foly­tat. Csala János, a ktsz elnö­ke a tervtárgyalást követő napon elmondotta, hogy az új intézkedéseknek a maga részéről örül, ugyanakkor megnövekedett felelősséget érez az általa vezetett üzemért. Mint mondotta négy százalékkal kell emel­ni a termelékenységet, s a tavalyi negyvenezer túl­óra nélkül szeretnék a 32—33 milliós termelést elérni. (Az 1965. évi terv 29,7 millió volt, amit 30,5 mil­lióra teljesítettek.) Az évet normakarbantartással kez­dik — mondotta — termé­szetesen azokon a munka­helyeken, ahol új gépeket állítottak üzembe, vagy jobban megszervezték a munkát. Ezenkívül óriási jelentőséget kapott az álta­lános költségek, az utazá­si, a szállítási és a TEMPÓ- val történő szállítások ész­szerű mérséklése. Az elnök szerint a ktsz egész évi munkájára és eredményeire döntően fog kihatni az új esztendő kez­dése. Az első negyedévben szeretnének előnyre szert tenni, mert a sportpályán is úgy van, hogy az a csapat a nyugodtabb, ame­lyik vezet — mondta. Lovas Ferenc, a kunma­daras! Építő és Vegyesipari Ktsz vezetője szerint is sokat ígér az új tervezési metodika. Ez a szövetkezet egyébként a megye tizenöt építőipari szövetkezete kö­zül az egyik legjobb, leg- egységesebb termelő egy­ség. Az idén 4,6 millióval ma­gasabb tervet kell teljesí­tenünk mint tavaly, s eh­hez mindössze három mu­tatót kaptunk. — A helyi iparpolitikai, a közületi épületek és kislakások szá­mát írták elő kötelezően, valamint az ehhez szüksé­ges béralapot. A többi már ránk tartozik Ter­vünket már november 30-án teljesítettük, s az év végéig 1,8 millióval túlszárnyaltuk, — ezért nem félünk az új évtől sem. Igaz — folytatta — a vezetőknek most már nem lehet az események után. ballagni. Mindig napraké­szen kell lenni a kimuta­tásoknak. Tudom, több helyen idegenkedni fognak az újtól. Ott, ahol évekig nem tudtak előrelépni, ahol baj volt az irányítás­sal. Szerencsére az ilyen ktsz-ből kevesebb van. A szövetkezetekben be­vezetett új tervezési mód­szerek a vezetők legna­gyobb részében jó hatást váltottak ki. A gazdálko­dás javulására enged követ­keztetni az is, hogy nem csak és elsősorban nem a szabadabb kezet érezték meg benne, hanem a na­gyobb felelősséget; ponto­san a nagyobb önállóság miatt. — Mint egyikük mondta: most már nem lehet mi­vel takarózni, jobban kell dolgozni. Ez a he­lyes felfogás. Természetesen ennek nem szabad azt jelentenie, hogy a KISZÖV most már min­den felelősséget elhárítson magáról. Az egyik ktsz el­nök így fogalmazta meg a felettes szerv új irányú fel­adatát: mivel a KISZÖV- ben is jelentősen csökken az adminisztráció, a bü­rokrácia, sokkal több időt kell, hogy fordítsanak az ellenőrzésre, a gyengébb szövetkezetek segítésére. B. J. Felújítják a kunhegyesi téglagyárat A szövetkezet irodájában tanácskozik a vezetőség. Az elnök, a főagronómus, a főkönyvelő és az ellen­őrző bizottság elnöke adja egymásnak a szót, mérics­kélik a tavalyi esztendőt. Számok hangzanak el, a különböző bevételekből származó összegek, kiadá­sok, s a tartalékolásra for­dítandó alap forintjai is szobakor ülnek. Közeledik a zárszámadás, az adatokból, az összesítésekből egyre világosabban és reálisab­ban látható, miképpen gazdálkodott a közösség 1965-ben. A tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz-ben a lehetőségekhez, — a nem várt elemi károkhoz viszo­nyítva — nem zárják rosz- szul az elmúlt gazdálkodá­si évet. Később erről be­szél az elnök is. A hitelt törleszteni kell — Régi gazdaság ez. A korábbi időszakban nem örvendezett valami jó hír­névnek, hiszen tizennégy év alatt legtöbbször mér- leghiányosan zárta az esz­tendőt. Csak az utóbbi há­rom év hozott lényeges változást. Javult a szakve­zetés és az emberek mun­kához való viszonya is — mondja Fülöp György, s közös gazdaság elnöke. — Tavaly ugyancsak sokat léptünk előre. Nehéz volt. A dohánynál a peronosz- póra felezte meg a termést A belvíz 428 holdat káro­sított, 114 hold rét- és gyümölcsös területünket pedig az árvíz. így aztán sok munkánk kárba ve­szett. Emellett a hajdani esztendők hiteleit is kell fizetnünk. Ugyanis 1949- től mintegy hét és fél millió forint olyan beruhá­zást kapott szövetkezetünk, amit le kell törlesztenünk. Az idei zárszámadásnál ez 700 ezer forintos kiadást jelölt. Búsa rekord A Szarvas Sándor Ter­melőszövetkezetben az el­múlt években sokat ja­vult a szakvezetés. Helye­sen alkalmazták az agro­technikát, s igyekeztek a növényeket optimális idő­ben földbe tenni. Jellem­ző munkájukra, hogy már 1964 tavaszán alkalmazták a karbamidos levéltrágyá­zást. — Ez természetesen megmutatkozott a kalászo­ezzel kapcsolatban egy vezető véleménye. A vegyiművekben mindössze ötvenöt színházi bérlettulajdonos van és közöttük valóban csak elvétve található kocsitulajdo­nos is. — Én hirtelenében nem is tu­dok olyat mondani, akinek ko­csija is, színházi bérlete is van — tűnődött el a kérdésen Szívós Antal KISZ-titkár. A művelődésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének azonban nem a színházbaj árás az egyedü­li, kizárólagos módja, hiánya csak tünet lehet és nem a kultu­rális érdektelenség súlyos beteg­sége. De az már sokkal súlyo­sabb, hogy úgyszólván teljesen hiányzik a közösségi szórakozás minden formája. A lakótelep szép művelődési háza is gyakorta kong az ürességtőL Vegyük azonban sorjában: A művelődési házban működő mozi hetente kétszer játszik (decem­bertől kezdve vasárnap és ün­nepnapokon is). Az elmúlt év utolsó hónapjáig, a művelődési ház megkésett őszi felújításától számítva 36 filmet mutattak be 3619 nézőnek, tehát egy filmet alig valamivel többen, mint százan néztek meg. Joggal mondhatná valaki, hogy •ok a televízió. Igen, a lakótele­pen talán már minden család­nak van, de a televízió az indi­viduális és nem a közösségi mű­velődés eszköze. — Bármilyen furcsán is hang­zik, de néhány táncmulatságunk­ra Besenyszögről többen jöttek el, mint a lakótelepről. — Nincs talán elég fiatal a la­kótelepen? — De van. A munkásszálláso­kon is sokan laknak fiatalok. Az építőknek, a szerelőknek és ne­künk van egy munkásszállásunk. Talán ott követtük el a hibát, hogy az építők példájára mi is csináltunk egy klubot a munkás- szálláson televízióval, társasjáté­kokkal, ahelyett, hogy az ott la­kókat igyekeztünk volna be­csalogatni a művelődési házba. — Már késő? — Mindent megpróbálunk. Mű­ködik egy foto-, egy barkácsoló szakkörünk, és az irodalmi szín­padunk nemrég szép sikerrel mu­tatkozott be, de még a fiatalokat is nehéz megmozgatni, egyedül csak a kirándulásokra jönnek szívese n. Szép dolog akirándulás, na de ezek is elsősorban nyári hétvégi balatoni strandolásra vagy leg­jobb esetben egri ..városnézés­re” szerveződtek. Egy csoportos múzeum- vagy színházlátogatás már nehezen elképzelhető. Nemrég a labdarúgó szakosz­tály ówégi játékos-értekezletére csöppentem be. Az edző az évi munkáról számotadva, megemlí­tette, hogy a csapat egyszer kö­zösen megtekintette a Marica grófnőt és hozzátette, hogy az­után ment olyan jól a játék J ászárokszálláson. Mocorogni kezdett bennem a „kisördög”. Arra gondoltam, hogy ha esetleg A salemi boszorkányo­kat is megnézték volna, talán még a bajnokságot is sikerül megszerezniük, hiszen nem so­kon múlott. A televízió és a könyv szinte a művelődés kizárólagos eszközai a lakótelepen. A szakszervezeti könyvtárnak százhatvan beirat­kozott olvasója van, a legolvasot­tabb könyvek Berkessy és Szil­vás! művei. Egyfajta „négy fal közötti” kultúra alakult ki, még a társasági élet megszokott for­mái sem gyakoriak. — Nem tudok róla, hogy csa­ládok sokszor találkoznának egy­mással, hogy egymáshoz járná­nak. Itt éli mindenki a maya életét. Hét végén én is szíveseb­ben hazaviszek egy családi üveg sört, mint hogy akárcsak egy feketére is lemenjek a felese­gemmel a kocsmába. Nem csodálom, nem túlságosan vonzó miliő. Egy kis déln+Avi idillnek én is tanúja voltam. Dél­után 3 óra körül lehetett. Az ivó­ban még csak néhányan ücsörög­tek, a fogyasztást tekintve azon­ban mégis szép forgalom lehe­tett. A felszolgálónő emígyen „biztatott” egy kissé illuminált „kedves” vendéget: — Hé, mit csinál azzal az ab­rosszal, mit képzel, istállóban van?! — a kedves vendég éppen kertészkedett, locsolgatta az amúgy sem túlságosan tiszta asz­talkendőt. \ Később, műszak után termé­szetesen többen vannak. Letele­pednek vagy felhajtva valamit indulnak haza. Mindenesetre le­mondhat róluk egy ideig a köz­művelődésügy. Nem kivételek a munkásszálló­ban lakók sem. Jó példa, hogy amikor az ott működő munkás- akadémiákat be akarták vinni a művelődési házba, éppen az elő­adássorozat szervezői tiltakoztak a legjobban ellene: — Ide a klubba még csak el­jönnek az emberek, mert itt akár zoknit is stoppolhatnak közben, de senki sem fog azért felöltöz­ni, hogy átmenjen a művelődési házba az előadást meghallgatni. Talán túl sötét és komor ké­pet festettünk a TVM kulturális életéről, az igazság az. hogy nem minden ilyen fekete. Mi a teen­dő? A tervekről, a szándékokról újra Szívós Antal, a KISZ-titkár beszél: — Szeretnék egy, a városi ifjú­sági fórumhoz hasonló ifjúság) klubot alakítani, és ha másért nem is, egy fekete kedvéért az idősebbek is biztosan szívesen el­jönnének, így lassan a művelő­dési házba tudnánk szoktatni az embereket. Meg aztán igények is vannak. Az Értelemig és tovább című művészeti sorozatra tíz bér­letet kapott a vállalat, de többet is el tudtunk volna adni. Az irodalmi színpadunk egy 8 elő­adásból álló sorozatra készül, amelynek az első előadását már be is mutatták. Valamelyik elő­adásra egy fiatal írót is szeret­nénk meghívni. A lakótelep művelődési házá­nak valóban művelődési certrum- má válása az első lépés annak érdekében, hogy az itt lakók kul. turális szempontból is a „város­falakon” belülre kerüljenek. Érdemes lenne az illetékesek­nek az ideirányuló fokozottabb kulturális „export” lehetőségeiről is elgondolkozniuk. Tudomásunk szerint ez a folyamat már meg­indult. A színházbaráti kör kö­vetkező, januári összejövetelét a vegyiművek lakótelepének műve­lődési házában szeretné meg­tartani. Rideg Gáb*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom