Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK M EMI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANArc 1 "PIA XVII. évfolyam, 2, szám. Ára 50 iillór I960, január 5., szerda. Vállalati gazdálkodás a szövetkezetekben Üzemlátogatással egybekötött vb ülés A ssolnoki papírgyárban tartotta ülését a megyei tanáés végrehajtó bizottsága Megyénk termelőszövetkezeteinek az utóbbi években elért eredményei jelentősek és ismertek. Mind több szó esik azonban arról, hogy ezek az, eredmények nagyobbak ia lehetné- nek. Viszonylag lassú a termelés növekedésének üteme, s nem emelkedik kielégítő mértékben a munkatermelékenység. A tsz-ek hitelterhei növekednek, de a megvalósult beruházások mégsem elegendőek ahhoz, hogy a gazdaságok saját erejűkből továbbfejlődjenek. Az új agro- és zootechni- kaí eljárások, az új növény- és állatfajták meghonosítása, termelésbe való bevezetése rendkívül vontatott. Tovább tart a tsz- tagság elöregedése és több közös gazdaságban jelentős munkaerő-gondokkal küzdenek. Egyesek előtt vitatott kérdés. vajon e negatív jelenségek a termelőszövptkezeii gazdálkodás szükséges velejárói, vagy cs-upán gazdaságirányítási rendszerű tik fogj/átékosságaiból erednckj A., szövetkezeti gazdaságok .. társadalmi-gazdásági sajátosságainak. jellemző vonásainak vizsgálata azr mutatja, hogy a. szövctkezt- ti formából nem következ- nek szükségszerűen a gazdálkodásukban. fellelhető nem kívánatos, vonások és fogyatékosságok, Ellenkezőleg, a szövetkezeti nagyüzem a mezőgazdasági tér. melés fejlesztésének kiváló szervezeti és gazdasági kerete. Ennek bizonyítékát szolgáltatják a megyénkben szép számmal található, kimagasló eredménnyel gazdálkodó szövetkezetek. A szövetkezeti forma előnyei természetesen csak akkor kerülhetnek felszínre, csak akkor érvényesíthetik kedvező hatásukat, ha olyan gazdaságpolitikai feltételek alakulnak ki, amelyek megfelelnek az adott fejlődési követelményeknek, a szőve! kezet! vezetés pedig alkalmas arra, hogy kihasználja a kedvező feltételeket. A gazdasági irányítás átfogó reformjának végrehajtása során alapvetően megváltoznak a szövetkezetek önálló gazdálkodásának teltételei. A szövetkezetek iolenlegi helyzetére az- jellemző. hogy árbevételeikből nem képesek fedezni tén.v- !ee°sen felmerülő kiadásaikat. tehát azt, hogy pótolták az elhasználódott ter- m-iőeszközöket, visszafizessék az esedékes állóeszköz- hiteleket. növeljék álló- és i’oTfJóószköz-áliományukat és ' énül. hogy tagjaiknak a társadalom töbhi rétegeinek jövedelmével arányban álló keresetet biztosítsanak, névszóval, hogy önerejükből biztosítsák a bővített éíra term elés zavartalan fo- lyamatót, A termelőszövetkezeti önálló elszámolás és önigazgatás elvének érvényesítése egyet ielent azoknak a köz. gazdasági feltételeknek és alapoknak - megteremtésé'’“' amelyek a szövetkeze'“ k többségében — továbbra is fíeyelemb“ véve a? állami hitelnviiitás lehetőségeit — biztosítiák az úiratermelés bővítését. Feltételezve, hosv a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala áltálában fedezi az újratermelés költségeit, feltétlenül szükségszerű, hogy a termelőszövetkezetekben eddig meglévő elosztási rend, s az alapok képzésének gyakorlata alapvetően megváltozzék. A vállalati jellegű gazdálkodásra való folyamatos áttérésre gondolunk. A jö- bőben a termelőszövetkezeteknek maguknak kell gondoskodniuk az állóeszközök pótlásáról és felújításáról, tehát a szövetkezetekben is meg kell teremteni az amortizációs alapot. Az amortizáció® alap mellett az éves tervben le kell vonni a bruttó termelés értékéből a termeléshez szükséges természetbeni (vetőmag, takarmány stb.), valamint pénzbeli forgóeszközöket, illetve a fel nem osztható forgóalapot, külön nyilvántartva a saját erőből és a hitelből fedezendő részt. Az eddigi gyakorlattól eltérően a bruttó jövedelemből fennmaradt részből először le kell vonni a kifizetendő föld járadékot, majd lü kell alakítani a munka- díj és részesedési alapot. A bruttó jövedelem ilymódon megmaradt része a szövetkezet tiszta jövedelme. Ebből tesz eleget az adó-, á kamatbefizetési- és hitel- törlesztési kötelezettségeknek és ebből fedezi saját belátása szerint az álló- és forgóalapok bővítését, illetve ebből képezi a biztonsági tartalékalapot. A vállalati jellegű gazdálkodás érvényesülése tehát azt jelenti, hogy a különböző alapok képzésével, a jövedelem új elosztási rendjével elválik egymástól az újratermelés folyamatának és bővítésének három alapvető feltétele: az elhasznált állóeszközök pótlása, a forgóeszköz-szükséglet fedezete — ezenbelül a munkadíj és részesedési alap — és a termelés bővítésének különböző összetevői, a felhalmozás. A termelőszövetkezetek vállalati jellegű gazdálkodása természetesen nem valósulhat meg máról holnapra. Ehhez hosszabb időre van szükség, de az első lépések már megtörténtek a bevezetéséhez szükséges objektív feltételek megteremtése útján. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése. a termeléshez szükséges ipari eredetű termékek árának mérséklése megfelelő alapot biztosít a szövetkezetek önálló gazdálkodásának erősítéséhez. Ez egyben megköveteli, hogy a szövetkezetek gazdái kodá- sábnn az eddiginél jobban előtérbe kerüljenek a termelés gazdaságosságának kérdései, széleskörűen és általánosan alkalmazzák á vállalati gazdálkodás olyan kategóriáit, mint a vállalati jövedelem, az önköltség, a nyereség, az értékcsökkentési leírás, a forgóalapok, a tartalékalapok, a munkadíi- alap képzése Érvényesüljön az az alapelv. hogy a szövetkezetek túlnyomó többsége saját erejéből fedezze a termelés bővítésének költségeit és csak o!van mértékben vegyenek fel hiteleket. hogv szokni: normális Qazdálbod.ns mellett vis~- sza is tudják fizetni. D I» A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1966. évi első ülését tegnap tartotta a szolnoki papírgyár kultúrtermében. A vb-ülésen részt vett Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés előterjesztése és elfogadása után Szilágyi Ottó, a gyár igazgatója tartott rövid tájékoztatót a szolnoki papírgyár múltjáról, az utóbbi 15 éves fejlődéséről és a tavalyi eredményekről. A papírgyár kollektívája jogosan büszke arra, hogy a 14 ezer tonna éves papírgyártási tervüket tavaly már december közepén teljesítették, s év végéig 355 tonna papírt terven felül adtak. A feldolgozó üzemrész szintén túlteljesítette éves tervét, s az ország fűszerzacskó igényének mintegy 90 százalékát ez az. üzemrész, elégíti ki. A papírgyár életéből adott ízelítő után a vb-ülés résztvevői az üzem vezetőinek kalauzolásával megtekintették a gyárat, többek között a IV. számú papírgép építését, szerelését. Erről csak annyit: kapacitása annyi lesz, mint a jelenlegi három gépé együtt. A feldolgozó üzemrész, is fejlődik a következő években, s így lehetőség nyílik újabb munkaerők — elsősorban nők — foglalkoztatására. Az üzemlátogatás során a vb tagjai tapasztalatokat szereztek a gyár dolgozóinak egészségügyi, munka- védelmi, szociális és kulturális helyzetéről is. Ismereteik birtokában vitatták meg a papírgyár igazgatójának a fenti témáról szóld jelentését és a kiegészítő jelentést A gyár vezetői őszintén feltárták, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a szociális, egészésgügyi és kulturális fejlődés. Zsúfoltak, korszerűtlenek az öltözők, a mosdók, szűk a munkásszállás, „s csupán az ottlakók minimális igényéi elégíti ki. Az üzemi konyha zsúfoltsága miatt nem tudjak kiszolgálni az étkezésre újabban jelentkezőket Napköziotthonnal, bölcsődé vei a gyár nem rendelkezik holott erte1 is igen hagy szükség lenne. A kultúrteremmel egybeépült három készenléti lakás egészségtelen, nemcsak salétromos hanem időközönként a talajvíz is elönti a helyiségeket. Gondot okoz a gyár vezetőinek az is, hogy több készenléti lakásban már nyugdíjas dolgozóik laknak, s cserelakás híján nem tudják megoldani lakásproblémáikat. Az üzem vezetői az adott lehetőségek között is igyekeznek javítani a dolgozók szociális, egészségügyi, kulturális helyzetén. Az egészségre ártalmas munkahelyeken védőételt adnak. A havonta tartott biztonsági szemlék, a munkavédelmi őrség, szakképzett ápolónő és asszisztensnő munkája biztosítja a balesetek megelőzését. Fegyelmileg is felelősségre vonják a munkavédelmi előírások megszegőit. A gyár dolgozói egy, kettő, három > és négy műszakos rendszerben dolgoznak. Ez megnehezíti a kulturális feladatok ellátását. A kultúrház sem felel meg a követelményeknek. , t A tanulásban jobb a helyzet, A dolgozók több mint tíz sgázalékg- vesz részt, állami oktatásban. ISfí óta sikeresen működik a gyár ipari tanuló iskolája is. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az adott lehetőségek között is biztosítani lehet a dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális helyzetének javítását. S úgy foglalt állást, hogy a gyár fejlődését biztosító intézkedések megvalósulását segítenie kell a megyei- és városi tanácsnak, valamint a papíripari vállalatnak és az illetékes minisztériumnak is. Átél új offenzívája Gyorsan közeledik ' a hideg ' ftszak-Európa nagy részét igen kemény,, hideg téi uralja. Hajnalban mínusz 39 fokot mértek Sakndiná- via egyes vidékein, a hó- takaró vastagsága pedig néhol a három métert is elérte a reggeli,, órákban. Megkérdeztük a Meteorológiai Intézetet: mi az oka, hogy nálunk ebből a télből jóformán semmit sem érzünk. — A mérsékelt időjárásnak mosii már mi sem sokáig örülhetünk — kapu.k a választ. > — Az észak-európai hideg levegő mihd közelebb kerül hozzánk. A cseh-medence ben például már kemény- hideg volt az idó éjiéi körűi, s ezt erős, viharos szél előzte meg. Hajnali négy órakor már nálunk is volt vihar, elsősorban Siófok, Pápá és Szómbaih'eiy . térségében. — Estére, legkésőbb holnapra nálunk is havazni kejní. Elsősorban azért’ mert az észak-európai havazást kiváltó cikkmren&szer mindjobban elborítja Közép- és Kelet-Európa légiterét is. A Szovjetunióban például újra nagy kiterjedésű havazás indult meg. Érdekes egyébként, hogy Dél-Európában sem enyhe már az idő, a Balkán-félszigeten erős zivatarok voltak, sok csapadék hullott az éjszaka folyamán A Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat szolnoki üzemébe á mSH évben 15 549 300 liter tej érkezett be. Ebből 7 718 013 liter tejet a város ellátására szállítottak ki, a többit Budapestre vitték, illetve túró, tejföl, sajt stb. készítéséhez használták fel. Képünkön az új PA8—30 típusú NDK jwsztfrgép láttató A UM fkf SO» Utat fel. óránként,
