Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
I9é5. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szövetkezeti demokrácia időszerű kérdései Az alábbiakban rövidítve közöljük a megyei pártbizottság 1965. december 13-i ülésén „A termelőszövetkezetek belső élete, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének időszerű feladatai” címmel elhangzott beszámolót, melyet a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében Váczi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára terjesztett be. , Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Az elmúlt öt évben jelentősen fejlődött a szövetkezeti élet anyagi, technikai feltétele, növekedett a termelőszövetkezeti tagok életszínvonala. Jelenleg a megyében 145 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. A megye földterületének 72,2 százalékán gazdálkodnak. A szövetkezetekben a termelési szerkezet egyszerűsödött, kialakulóban van a szövetkezetek termelési irányának távlatokban történő megalapozása. A termelőszövetkezetek sokat erősödtek, fejlődtek. Az elmúlt években a közös vagyonuk 79 százalékkal, a beruházott vagyon 100 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban a forgóvagyon növekedése 48,5 százalékos. Az álló- és a forgóva- gyan növekedésével egy- időben nőtt a termelőszövetkezetek termelése, árutermelése. A második ötéves terv idején a tsz-ek halmozatlan termelési értéke 27 százalékkal, árutermelése 55—53 százalékkal nőtt. A szövetkezetek adják a felvásárolt gabona 82, a vágómarha 67, a hízottsertés 63, a vágóbaromfi 65 és a tej 52 százalékát. A termelőszövetkezetekben kialakultak a munka- szervezetek, az üzemegységek, a brigádok és a munkacsapatok. Az alkalmazott jövedelemelosztási formáknak megfelelően széles körben elterjedt a brigádokon belül a családi munkavállalás is. Változtak a termelőszövetkezeti tagok életkörülA termelőszövetkezetekben 2808 függetlenített vezető dolgozik. — Közülük 136-an egyetemi, illetve főiskolai, 38-an felsőfokú technikumi, 416-an középfokú technikumi, 196-an mezőgazdasági szakiskolai és 2022-en gimnáziumi érettségivel, illetve nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A vezetők jelentős része több éve tölti be funkcióját, tehát jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Emelkedett a falusi lakosság általános- és szakmai műveltsége is. 1960- hoz viszonyítva a felnőttek általános iskolai képzése 3,5-szeresére növekedett. — A mezőgazdasági technikumok 54 százalékkal több hallgatót képeznek ki, mint négy évvel korábban. A szakim-- ’ás- képzés 1960-ban vette kezdetét. A szövetkezetekben jelenleg mintesv 3800 szakmunkás dolgozik. A termelőszövetkezetek belső életének alakulásában meghatározó szerepe van a szövetkezeti demokráciának. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének alapvető feltétele, hogy működjenek azok a szervek — közgyűlés, vezetőség, választott bizottságok, amelyek keretében a tagok érvényesíteni tudják akaratukat, el tudják mondani véleményüket és ellenőrizhetik az általuk választott, vagy alkalmazott vezetők munkáját, s a határozatok végreményei és munkadíjazása. A tagok jövedelmük jelentős részét a munka szerinti elosztás elve alapján kapják. Az utóbbi években tovább nőtt az egy tagra eső, közösből származó jövedelem. 1964-ben az egy tagra eső jövedelem 15 090 forint volt. Az idén a termelőszövetkezeti tagok jövedelme megközelítően azonos lesz a tavalyival. Az egy főre eső személyi fogyasztás a parasztcsaládokban 4 év alatt 32,4 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezetek fejlődésében, belső életük kialakulásában meghatározó szerepe van a tagságnak a vezetőség, a tagság összetételének, képzettségének és tapasztalatának. A termelőszövetkezetekben 65 020 család dolgozik. A dolgozók közül több mint 13 ezer az alkalmazott. Jelenleg a tsz-tagság 35 százaléka nő, 65 százaléka férfi. A nyugdíjasok ás járadékosok száma — 22 542. A tagság közül 50 850 személy vesz részt a közös munkában. Vagyis a tagok 72 százaléka .Ä ténylegesen dolgozók száma azonban ennél jóval több. Az alkalmazott munkaszervezeti, jövedelemelosztási formák, a részes, százalékos művelés, az össztermésből történő premizálás lehetővé teszi, hogy a fiatal, még önálló munkaviszonyban nem álló családtagok. a népgazdaság más ágaiban dolgozó hozzátartozók, valamint az iskolások is résztvegyenek a szövetkezetek termelésében. Ezek száma az egyes kampányok időszakában megközelíti a 20 ezret. hajtását. A szövetkezeti demokrácia érvényesülése függ attól is, hogy milyen a testületek elé kerülő napirendek összetétele, színvonala, milyen a vezetés, a tagok tapasztalata, fel- készültsége, a vezetőség mennyire becsüli, tiszteli a tagok jogait és hogyan veszi figyelembe azok vé1“- ményét, javaslatait. A termelőszövetkezetek termelési szempontból szocialista gazdaságok. Jogállásukat, belső életüket, vezetésüket tekintve társadalmi szervezetek. A termelő- szövetkezetek e sajátosságából következik, hogy a feladatok, az intézkedések kialakítása és a döntés kollektív, a végrehajtással járó felelősség viszont személyi. A szövetkezetek életében a munka irányításában a közgyűlés jelentős szerepet tölt be. A közgyűlés a kollektív vezetés alapvető szerve. A szövetkezetek működésére jellemző, hogy a tagság igényli a közgyűlések rendszeres megtartását, a vezetők munkájáról és a gazdasági helyzetről szóló rendszeres tájékoztatást. A szövetkezetek működését alapjaiban érintő kérdésekben — a tsz-ek többségében — a választás, tervjóváhagyás, zárszámadás, hitelfelvétel, a nagyobb vásárlások, eladások a jövedelemelosztás formáinak megválasztása, a tagok felvétele és kizárása ügyében a közgyűlés dönt. A közgyűlések tartalmi munkája évről évre javul. A tsz-vezetők többsége ma már rendesen felkészül és beszámol a tagság előtt. A tagok közül is mind többen vesznek részt érdemben a közgyűlés munkájában A határozatok konkrétabbak, mind gyakoribb a hozott határozatok végrehajtásának a közgyűlésen való számonkérése. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésében a tulajdonosi szemlélet erősödésében jelentős szerepet töltenek be a közgyűlés által választott bizottságok. Általános tapasztalat, hogy a tsz-ek jelentős részében a bizottságok megtalálják helyüket és évről évre eredményesebben dolgoznak. Az ellenőrző bizottságok jelentős része megfelelően működik. Feladataikat az év elején meghatározott, a közgyűlés által jóváhagyott munkaterv alapján végzik. Mind több az olyan bizottság, amely nem apró, jelentéktelen ügyeket vizsgál, hanem alapvető kérdésekkel, a szövetkezeti vezetéssel, a gazdálkodással foglalkozik, s ezekben kialakítja a maga álláspontját és javaslatait a közgyűlés elé terjeszti. Kezd általánossá válni, hogy r tanácsok,, a bank és a nép; ellenőrzési bizottságok a tsz-ekben folytatott vizsgálataik alkalmával bevonják az ellenőrző bizottságokai is. A szociális és kulturális bizottság 119 termelőszövetkezetben működik. Három helyen külön kulturális bizottság tevékenykedik. Népművelési ügyvezetője 97 tsz-nek van. A bizottságok a tsz-tagság szociális és kulturális problémáinak megoldásában eredményesen segítik a vezetőség munkáját. Javaslatokat készítenek a segélyek odaítélésére, a nyugdíjkiegészítésre és a kulturális alap felhasználására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése változást hozott a földhasználati viszonyokban. A föld, mint a mezőgazdaság alapvető termelési eszköze, szövetkezeti használatba került. Ezzel kezdetét vette a dolgozó parasztság tulajdonon alapuló rétegeződésének megszűnése és létrejött az egységes paraszti osztály kialakulásának feltétele. Az utóbbi öt évben az egységes paraszti osztály kialakulása meggyorsult. A nagyüzemek létrehozása megváltoztatta az emberek munkakörülményeit is. A gépesítésen alapuló nagyüzemi gazdálkodás emberibbé tette a munkát. Az átszervezés előtt a kisparaszti gazdálkodás, nehéz, embertelen fizikai erőkifejtésen alapult. A szövetkezetek a gé- oesítéssel a legnehezebb fizikai munkát levették az emberek válláról. A munkamegosztás fejA vezetőségek kollektív munkája is sokat fejlődött. Erről tanúskodik a vezetőségi ülésekre tűzött napirendek összetétele, a hozott határozatok színvonala, a határozatok végrehajtásának megszervezése és számonkérése. A vezetőségi üléseken hozott határozatok többséeg elősegíti a rendeletek és a közgyűlés határozatainak végrehajtását is Ezt bizonyítja a termelés, az árutermelés növekedése, az üzem, a termelés, a munkaszervezés fejlődése, a termelőeszközök kihasználása, a pénzkezelés és az ügyvitel fejlődése. Az utóbbi két évben a tsz-ekben létrejöttek a háztáji bizottságok is, s ezek a tsz-ek 50 százalékában igen eredményesen dolgoznak. Választott fegyelmi bizottsága a termelőszövetkezetek 60 százalékának van. A többi gazdaságban ideiglenes fegyelmi bizottság működik. Mind gyakrabban és eredményesebben lépnek fel a társadalmi tulajdon fosztogatói és a munkafegyelem megsértői ellen. A szövetkezetek egy része a választott bizottságokon kívül ideiglenes bizottságokat is szokott létrehozni, például az éves tervek összeállításakor, a munkadíjazás és az anyagi ösztönzés formáinak kidolgozásakor. A testületi vezetés mellett kialakult és állandóan fejlődik az üzemvezetés, feladatok végrehajtásában az egyszemélyi felelősség. A tsz-ek elnökei, főagro- nómusai, főkönyvelői, az üzemegységvezetők, a brigád- és műhelyvezetők többsége képes a törvények, a határozatok szellemében a feladatok végrehajtását biztosítani. A termelőszövetkezetek belső életének alakulása — a szövetkezeti demokrácia érvényesülése mellett — íelentős mértékben a föld- használati viszony alakulásától, a tagok munkakörülményeinek és emberi viszonyainak alakulásától függ. lődésével megszűnt a munkavégzés sokrétűsége, egy- egy ember speciális munkát végez, ami lehetővé teszi, hogy abban nagyobb jártassága legyen, eredményesebben és könnyebben végezze azt. Csökkent a fizikai igénybevétel, a munkaidő rövidítésével is. Az ember nincs annyira kitéve a természet szeszélyeinek. kevesebb egészségre ártalmas munkát kell végezni. A termelőszövetkezeti tag közösségi emberré lett. — Élete a szövetkezettől, a saját és munkatársai munkájától függ. Ebből eredően az „envém” fogalma helyett mindinkább a „miénk” tudata erősödik. Azelőtt a dolgozó parasztság egymástól elszigetelten élt és dolgozott. Gondjai, problémái egyéniek voltak. A közös gazdaság e téren is jelentős változást idézett elő, megszűntette az emberek egymástól való elszigeteltségét. Jelenleg az emberek közösségben, brigádokban, munkacsapatokban élnek és dolgoznak, ahol Alapvető változás következett be az idős, műnk, bán megöregedett ember- . életében is. Régen az idős ember teher volt a család számára, jelenleg az emberi közösség gondoskodik arról, hogy nyugodtan, biztonságban töltsék öreg napjaikat. A népgazdaság lehetőségeinek határain belül nyugdíjat, illetve járadékot kapnak és ezt a szövetkezet különböző juttatásokkal egészíti ki. A szocialista átszervezéssel a falun is létrejött a női egyenjogúság érvényesülésének feltétele. A szövetkezetekben a nők számára is van munkalehetőség. az egyenlő munkáért a férfiakkal egyenlő bért kapnak. A szövetkezetek közös ügyeinek intézésében a nőknek ugyanolyan jogaik vannak, mint a férfiaknak. A termelőszövetkezet biztos jövőt, megélhetést és családalapítási lehetőséget teremt a fiatalok számára. A fiatalok tehetségüknek, érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak munkakört a tsz-ekben és kibontakoztathatják képességeiket. Rendelkezésükre A beszámoló hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek kezdenek érdekközösségekké, emberi közösségekké válni. A szövetkezetekben a vezetők és a tagok közös érdeke, hogy jól dolgozzanak, jól gazdálkodjanak, — megbecsüljék egymást, mert ez a további előrehaladás, az egyéni bodogulás feltétele. A termelőszövetkezetek megszilárdításában, belső életük fejlesztésében, a vezetés kialakításában, a tagok szocialista tudatának formálásában, a pártszervezeteknek, a kommunistáknak nagy érdemei vannak. A szövetkezetek megalakulását követő időben a pártszervezetek sokat erősödtek. Váczi elvtárs a következőkben ismertette a tsz-ekben működő párt- szervezetek helyzetét, a párttagság arányát, valamint politikai, szakmai és általános műveltségének kedvező feilődését. Szólt a’ közös gazdaságokban működő KIS7 szervezetek, nő- bizot+sáeok hasznos és eredménves munkáiéról. — Maid beszámolóját így folvtatta: Az eddig elmondottak igazolják, hogy a megyében a tsz-ek gazdasági és társadalmi vonatkozásban egészségesen fedődnek. A mezőgazdaság termelőerőinek termelési viszonyainak feiiédése azonban olvan fokot éri el. hogy a fejlődés alacsonyabb fokán eredményesen alkalmazott A komplettség hiánya, az álló- és forgóeszközök aránytalansága miatt jelentős mennyiségű állóeszköz nem hasznosul a termelésben. Problémát okoz gondjaikat, problémáikat megoszthatják és segítik egymás munkáját, boldogulását. helyseiéi az is, hogy az állóeszközök könyv szerint nyilvántartott értéke nem egvezik az állóeszközök tényleges értékével. Ez abból adódik, (Folytatás a 4. oldaloni A szövetkezeit vezetők képzettségéről A választott bizottságok rr W •• W r r rr W működéséről Emberibbé vált a munka a nagyüzemben A nők és az idős emberek helyzetéről A szövetkezetek emberi közösségek Az áruviszonyok nem tükrözik a gazdálkodás tényleges állnak a korszerű mező- gazdasági gépek, növény- termesztő, állattenyésztő, gépész, kertész, növényvédő, kőműves, szerelő szakmunkásokká válhatnak. Lehet belőlük mérnök, agro- nómus, közgazdász, állatorvos és könyvelő. Az utóbbi években a tsz- tagok kulturáltabb életkörülmények közé kerültek. Jelentős részük már községekben, városokban lakik. Lakásukban villany világít. A televízió, a rádió, könyvek, folyóiratok, napilapok a dolgozó parasztok jelentős részének életszükségleteivé vált. Javult a tsz-tagok szociális és egészségügyi ellátása, általánossá vált a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, a családi pótlék és a nők szülési segélye. A szövetkezeti vezetők többsége a gazdálkodás irányításán kívül rendszeresebben foglalkozik a tagok családi és személyi ügyeinek intézésével. Olyan légkör van kialakulóban, hogy a vezetők és a tagok mind következetesebben lépnek fel a hibákkal, a nemtörődömséggel, az ön- célúsággal és kapzsiságén! szemben. irányítási rendszer, a szövetkezetek működését szabályozó törvények módosításra szorulnak. Ugyanakkor van egy sor olyan akadályozó tényező is, amelyet helyileg kell a párt és az állami szerveknek felszámolni. A termelőszövetkezetekben a gyorsabb előrehaladást akadályozza az állóeszközök egy részének korszerűtlensége, a forgóeszközök mennyiségének kedvezőtlen alakulása, a gyenge tsz-ekben a személyi feltételek romlása. A rossz típustervek, a kivitelezés hiányosságai miatt az épületek egyrésze korszerűtlen, elhasználódott. A nagyarányú gépesítés pozitív hatása mellett nehézségek is jelentkeznek. Gondot akoz az erőgépek tipizálásának hiánya, — egy-egy üzemben nincs típusok szerinti traktorlépcső kialakítva. Sok még a kormos traktor, rossz az arány az erő- és a munkagépek között. A gépesítés több területen még nem komplett. Különösen az állattenyésztés gépesítése nem fejlődött a kívánt mértékben. Az öntözőtelepek 40 százaléka a rizs konjunktúra ideién épült. — Ma ezek többsége szántóföldi öntözésre alkalmatlan. A talajjavítások egy része a korábbi szakszerűtlen talajjavítás miatt nem érezheti termésfokozó hatását. Évről évre kedvezőtlenebbül alakul a forgóeszköz ellátottság.
