Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
4 SZOLNOK MEGY El NEPLAI 1965. december 15. ca A szövetkezeti demokrácia időszerű kérdései (Folytatás az 3. oldalról) hogy a tsz-ekben a nem létező értékeket is nyilvántartják. A közös gazdaságok egy részében a beruházási hitel esedékesség olyan összegű, hogy saját forrásból, újabb beruházást csak kis mértékben tudnak megvalósítani. A szövetkezetekben az önelszámolás rendszere az árviszonyok miatt nem tükrözi az üzemek gazdálkodásának tényleges helyzetét, az önelszámolás gazdasági tartalma nem érvényesül megfelelően. A jelenlegi árrendszer a tsz-ek egy részében nem teszi, lehetővé a saját erőből történő felhalmozást, a bővített újratermelést. Ezután Váczi elvtárs arról beszélt, hogy az utóbbi négy évben meggyorsult a termelőszövetkezeti tagok elöregedése és ez hogyan érezteti hatását a gazdálkodásban. A gyorsabb előrehaladást gátolja, hogy a tsz vezetők — a párt és az álVannak szövetkezeti vezetők, akik még mindig lebecsülik a közgyűlés szerepét. Nem a legfontosabb kérdéseket viszik a közgyűlés elé. Elmarad a ha- határozati javaslat beterjesztése, a határozatok végrehajtásáról való beszámolás. A szövetkezeti tagok által felvetett javaslatokat nem követi érdemi intézkedés. A hiányos előkészítésből adódóan a tagság nem ismeri a közgyűlés előtt a napirendeket, ezért a vita során nem is tud azokhoz hozzászólni, inkább apró, nem a közgyűlés elé tartozó kérdésekkel foglalkozik. A napirendek megválasztása sem mindig helyes. Előtérbe kerülnek a gazdasági kérdések és háttérbe szorulnak a társadalmiak. Nem, vagy csak nagycxn elvétve tűznek napirendre közgyűléseken a gazdaság belső életével összefüggő témát. Nem foglalkoznak rendszeresen a tsz-tagság anyagi, kulturális, szociális kérdéseivel, az emberek egymáshoz való viszonyával. A közgyűléseken a megjelenés aránya is alacsony. A meg nem jelenés okai, az előkészítés hiánya mellett, a nagy létszámmal rendelkező tsz- eknél a helviséghiány, valamint az, hogy a tagság 33.3 százaléka nyugdíjas, az idős emberek többsége nem vesz részt a közgyűléseken. Igv állandó probléma a határozatképesség biztosítása. A tsz-vezetőségek, illetve a vezetők munkája még sok kívánni valót hagy maga után. Sok helyen nem megfelelő a vezetőség összetétele. A kilenc-tizen- öt tagú vezetőségből sok esetben csak öt-hat fő vesz részt rendszeresen a napirendek megtárgyalásában, a többiek tevékenysége formális. Az is általános, hogy egyes vezetőségi tagok a tagság előtt nem képviselik határozottan a közgyűlést, a vezetőség határozatait, hallgatnak arról, esetenként azzal szemben foglalnak állást. A vezetők munkáját nehezíti, hogy a felsőbb szervek, a tanácsok és a vállalatok nem egyszer rövid határidővel kérnek jelentéseket, döntéseket. így a vezetők a szövetkezet érdekében megsértik a szövetkezeti demokráciát. Lassítja a termelőszövetkezeti demokrácia kibontakozását, hogy a vezetők egy része még mindig nem tud a jelenlegi követelményeknek megfelelően irányítani. — Eeveseknél a hozzáértés hiánya, a rossz munka- módszer miatt háttérbe szorul a gazdálkodás elemzése. a lehetőségek feltárása. kihasználása, a szövetkezet belső életével való foglalkozás. Olvanok is akadnak, akik durván megsértik a szövetkor« demokráciát. olyan kérdéseklami vezetők többsége sem volt ettől mentes — a szövetkezeti életet leszűkítik a termelés kérdéseire, a közös munkában való részvételre, a fegyelmi helyzetre. Az egyoldalúság azonban nemcsak helytelen szemléletet takar. Az elmúlt évek során, amikor gazdaságilag meg kellett alapozni a szövetkezeteket, ki kellett alakítani a nagyüzemi gazdálkodás rendszerét, a termelésnek olyan szintjét kellett biztosítani, hogy a népgazdaság által meghatározott kötelezettségeknek eleget tegyenek, tagjaik számára megfelelő jövedelmet biztosítsanak, ez a gyakorlat alakult ki. A hiba abban van, hogy ezt a gyakorlatot a vezetők egy része megszokta és nem ismerte fel, hogy a kialakult vezetésen feltétlenül változtatni kell. Az elmondottakból következik, hogy a vezetés, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése terén is vannak olyan hiányosságok, amelyekre fel kell figyelni. ben is döntenek, amelyekben a közgyűlés, a vezetőség az illetékes. Még ma is előfordul, hogy a vezetők durván megsértik a tagokat, megengedhetetlen hangnemben beszélnek a munkában megöregedett, becsületes parasztemberekkel. Ezeknél a „magabiztos” vezetőknél fordul elő az is. hogy semmibe veszik a felsőbb szervek döntéseit, javaslatait, így nem is tesznek kísérletet arra, hogy azokat összeegyeztessék a termelőszövetkezet érdekeivel, nem is gondolkodnak egy-egy javaslat helyességén. Vannak viszont olyanok, akik a szövetkezeti demokráciára hivatkozva eltűrik a felelőtlenséget,. a hanyag munkát. Egyesek megfeledkezve magukról, családjukról, a tsz iránti felelősségükről erkölcstelen magatartást tanúsítanak. Voltak és ma is vannak olyanok, — akik hozzányúlnak a közös A jövedelem aránytalansó gai ellentételeit szülnek Fokozza a tsz-tagok közötti vitákat a földjáradék, a haszonbér. A tagok között különösen sok vita van a jövedelem megszerzés módozatai miatt. A kialakult és jelenleg alkalmazott jövedelemelosztási tormák alapján származó, különböző nagyságrendű jö- védelmek egyes termelési ágazatokban előnyt vagy hátrányt jelentenek. — Ellentmondás van a tagsági viszonnyal rendelkező tsz- tagok, az időszakos külső munkaerők, a százalékos és havi béres formák szerint dolgozók között, a vezetők és az egész tagság díjazása között. A jövedelem nagysága, a társadalombiztosítás, a szociális juttatások terén lévő különbségek is vitákat váltanak ki a tagsági viszonnyal rendelkezők és az alkalmazottak között. Az alkalmazottaknak járó előnyök, a tagsági viszonynyal rendelkezőket arra ösztönzik, hogy alkalmazotti munkaviszonyba lépjenek. Ez is magyarázata annak, hogy az utóbbi két évben mintegy tizenegyszeresére nőtt az alkalmazottak száma és jelenleg eléri a tagság 19,5 százalékát. Károsan hat a belső élet fejlődésére a tagok munkakörülményeinek elhanyagolása. Az állami és tsz- vezetők az elmúlt években figyelmüket a termelést közvetlenül elősegítő beruházásokra fordították, az emberek munkakörülményeinek javítása viszont háttérbe szorult, s messze elmaradt a követelményektől, sőt a lehetőségekpénzéhez, korrupttá válnak, mértéktelen italozást folytatnak. Az ilyen jelenségek akadályozzák, lassítják a közösséggé válás folyamatát. Ezután Váczi elvtárs a termelőszövetkezetekben működő bizottságok tevékenységét elemezte. Az ellenőrző bizottságokról szólva elmondotta, hogy a tsz- ek egy részében a vezetőség és a tagság még nem ismerte fel jelentőségüket, szerepüket és van olyan probléma is, hogy a bizottságok egy része nem ismeri eléggé feladatát. — Működésüket nehezíti az is, hogy még mindig nem kapnak elég ösztönzést, segítséget a közgyűléstől, a vezetőségtől, sőt a függetlenített vezetők egy része nem is veszi szívesen, ha tevékenységét ellenőrzik így az ellenőrző bizottságok többsége elhanyagolja a vezetők munkájának vizsgálatát. Ezzel magyarázható az, hogy a vezetők által elkövetett törvér --sértéseket, szabálytalanságokat nem az ellenőrző bizottságok tárják fel, hanem külső ellenőrző szivek. Több közös gazdaságban a bizottságok személyi ösz- szetétele sem megfelelő. Ez azért van így, mert az ellenőrző bizottsági tagságot az erre alkalmas tagok egy része nem szívesen vállalja. Probléma az is, hogy a megválasztott bizottsági tagok egy része nem dolgozik, feladatát vagy kényelmességből vagy a felelősségvállalástól való húzódás vagy a hozzáértés hiánya miatt nem látja el. Az ilyen bizottságok tevékenysége bejelentések vizsgálatára, pénztár ellenőrzésre, apró, naponta felmerülő problémák megoldására szorítkozik. A fegyelmi bizottságok munkájáról szólva kiemelte, hogy működésükben az a hiba, hogy a fegyelmimunka során csak gazdasági jellegű ügyekkel foglalkoznak és nem fordítanak figyelmet a társaoal- mi, erkölcsi vonatkozású vétségekre. tői. Sok helyen korszerű állattenyésztési épületeket építettek, ugyanakkor nem gondoskodtak arról, hogy olyan helyiség is álljon a tagok rendelkezésére, ahol emberi körülmények között megebédelhetnek, pihenhetnek, illetve a munka végeztével mosakodhatnak. — A növénytermelésben sokszor olyan körülmények között dolgoznak az emberek, hogy közel hozzájuk nincsen épület, nincsen árnyék, a hirtelen jövő eső elől nincsen hol meghúzódniuk, nyáron a tűző napon kénytelenek az ebédet elfogyasztani. Elhanyagolják a baleseti rendszabályokat, a vegyszerek használatánál a kötelező előírások betartását Még sok szövetkezetben nem gondoskodnak megfelelően az asszonyok, a családanyák munkafeltételeinek javításáról. Előfordul még, hogy egyes vezetők, tsz-tagok lélektelenül bánnak az öregekkel. Megengedhetetlen haneon beszélnek velük. vagy embertelenül oróbálják a közgyűlésen leszavazni az öregek élet- körülményeinek iavítására beterjesztett javaslatokat. Ezután Váczi elvtárs arról beszélt, hogy milyen a helyzete a fiataloknak a szövetkezetben. A tagok, a fiatalok milyen feltételek között tölthetik el szabadidejüket. Á községek, a szövetkezetek eey részében nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy az emberek szabad j deb"k-Vr,n Tn«<rfnlöJŐ körülmények között szórakozzanak, találkozzanak egymással. A kultúrházak még nem váltak az emberek művelődési, szórakozási találkozóhelyévé. Elhanyagolt a klub-élet. — Az ifjúság részére nincs mindenütt szórakozási- és sport-lehetőség. A szövetkezetekben működő pártszervezetekről szólva elmondotta, hogy több pártszervezet munkájára jellemző, hogy ugyanazokkal a feladatokkal foglalkozik, mint a gazdaságvezetés. A pártvezetőségek egyrésze nem érti még a párt és a gazdasági munka közötti azonosságot, illetve különbséget. A gazdasági vezetőket általában a gazdasági munkáról számoltatják be, feladataikat is csak ilyen irányban határozzák meg. A pártszervezetek többsége nem ad a gazdasági vezetőknek feladatokat a tsz-tagság nevelésében, a belső élet javításában nem eléggé ösztönzik a vezetőket arra, hogy megbízatásukat politikai feladatnak tekintsék. Ez nem erősít, hanem esetenként és helyenként gyengíti a pártszervezet tekintélyét, munkájának hatékonyságát, befolyását a szövetkezeti életre. Az ideológiai felvilágosító munka elmaradt a tsz-tagok igényétől, a lehetőségektől. Gyengesége abban jelentKe- zik, hogy sok felvetett kérdés válaszolatlanul marad a vezetők, a tagok körében. Előfordul, hogy felvetéseket. kérdéseket pontatlanul magyaráznak meg. A tsz ek jelentős részében az irányítás gazdasági eszközeinek hiányosságai miatt nem sikerült kellően megteremteni az önálló és jövedelmező gazdálkodás feltételeit. Ez bizonyos torzuláshoz vezetett az állami irányítás eszközeiben és módszereiben is. Az állami irányítást ellátó tanácsi szervek munkájában is túlsúlyba került a közvetlen gazdasági szervező munka, az adminisztratív tevékenység, háttérbe szorult a törvényes felügyelet, a hatósági jellegű ellenőrzés. Hasonló okok miatt nem alakult megfelelően a tsz-ek, s a pénzügyi, a termeltető és felvásárló szervek kapcsolata sem. A következőkben a beszámoló leszögezte, hogy a jövőben a pártszervezeiek, a kommunisták, a pártonkí- vüliekkel együtt nagy figyelmet fordítsanak a nép- gazdasági érdekek érvényesítésére. a tsz-tagok élet- színvonalának emelését biztosító termelési feladatok elvégzésére. így külön figyelmet kell fordítani a kenyérgabonatermelés fokozására, a takarmánytermelés fejlesztésére, az ipari, a konyhakerti növények termésátlagainak növelésére, a szarvasmarha, a tehénlétszám, a takarmány mennyiségével összhangban a sertés, az anyakoca létszám növelésére, a baromfiállomány fejlesztésére. A termelés fejlesztésével egy- időben ugyancsak növelni kell az állam felé történő értékesítést, az eddigieknél több kenyérgabonát, húst, tejet, tojást ipari növényt, zöldséget kell felvásárolni. A beszámoló ezután részletesen szólt azokról a feladatokról, amelyeknek elvégzésével mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés termékhozamai növelhetők. vezetőség, a választott bizottságok, brigádok munkájának iavítására. A közgyűlések, a vezetőségi ülések napirendjeinek előkészítésébe be kell vonni a brigádokat, a termelőszövetkezeti bizottságokat A napirendre kerülő kérdések megválasztásánál fel kell számolni az egyoldalúságot, a termelési kérdések mellett a közgyűlés, a vezetőség jelentőségének megfelelően foglalkozzon a tsz belső életét érintő egyéb kérdésekkel, például a bizottságok, a brigádok működése, az öregek, a nők, a fiatalok helyzete, a tagok politikai, szakmai képzése, a munkakörülmények, a szórakozási, művelődési lehetőségek alakulása. Fontos, hogy a tsz tagjai időben tájékozódjanak az előterjesztésre kerülő napirendekről, hogy legyen idejük, lehetőségük felkészülni a közgyűlésekre. A határozat- hozatalnál el kell érni. hogy a döntés összhangban legyen a törvényekkel. rendeletekkel, s feleljen meg az igazságnak, a reáli* helyzetnek. déseken túl az emberekkel való törődést kell munkájuk középpontjába állítani. A termelési feladatokat is csak így lehet eredményesen megoldani. A jövőben differenciáltabban kell a termelőszö- vetekezeti pártszervek munkájának hatékonyságát vizsgálni. Tevékenységüket nem szabad a termelés irányában végzett munkára leszűkíteni. A járási és városi párt- bizottságoknak segíteniök kell abban is, hogy a párttagok között rendszeresen felosszák a feladatokat, s ezek végrehajtása érdekében a párttagokrak konkrét megbízatásokat adjanak. A pártvezetőségek ellenőrizzék a megbízatások végrehajtását Hatékonyabb legyen a pártszervezetek politikai felvilágosító munkája. A párt és kormány határozatainak ismertetésén kívül többet foglalkozzanak a szövetkezeti tagokat érdeklő egyéb kérdésekkel is. A pártszervezetek a vezetők beállításánál érjék el, hogy funkcióba olyan emberek kerüljenek, akik politikailag megbízhatóak, s képesek a rájuk bízott feladatok eredményes megoldására. Tudnak bánni az emberekkel, megbecsülik azokat és van elég bátorságuk az általuk elkövetett hibák kijavítására. Javítani kell a termelés pártellenőrzésre irányuló munkát is. Ez nem jelenti azt, hogy a gazdasági és szakmai vezetők helyett dolgozzanak. Munkájuk ugyanakkor ne szűküljön le a gazdaságvezetők beszámoltatására. A pártellenőrzés, a termelésre vonatkozó párt- és kormányhatározatok, a szövetkezetben hozott határozatok végrehajtásának biztosítását és ellenőrzését jelenti. Marasztalják el azokat a vezetőket, akik nem szereznek érvényt a határozatoknak és nem hajtják végre azokat. Akik jól dolgoznak, részesítse őket elismerésben, jutalomban, dicséretben. A pártalapszervezetek mindenütt, de különösen a kislétszámú szervezetekben nagyobb gondot fordítsanak a jól dolgozó szövetkezeti tagokból a párt állandó erősítésére, ,a tag- és tagjelölt felvételi munka javítására. Váczi elvtárs ezután részletesen foglalkozott a KISZ- bizottságok és a termelőszövetkezeti KlSZ-szerveze- tek feladataival. Mint mondotta, többet törődjenek a szövetkezetekben dolgozó fiatalok politikai, szakmai nevelésével és általános műveltségük gyarapításával. Kapcsolják be őket a szocialista munkaversenybe, tartsanak számukra tapasztalatcseréket és bemutatókat. A munkában élenjáró, példamutató fiatalokat jutalmazzák. A nőbizottságok munkájáról szólva Váczi elvtárs hangsúlyozta, hogy törődjenek többet a nők munkába állításával. Segítsék elő politikai, szakmai képzésüket. Gondoskodjanak arról, hogy a családanyák munkáját napközi otthonok, bölcsődék, üzemi konyhák segítsék. Mozgósítsák az asszonyokat a háztáji árutermelés növelésére, s az értékesítésre. A fejlődés jelenlegi szakaszában növelni kell a termelőszövetkezetek önállóságát és hatékonyabbá tenni az állami irányítást. Ez különbözik az állami gazdaságok irányításától. A tsz-ben a tagok közös tulajdonában és használatában lévő termelőeszközökkel gazdálkodnak. A gazdaságok tagjai maguk dolgozzák ki terveiket és döntenek jövedelmük felhasználásáról. E kérdésekben az állami szervek a támogatás, a befolyásolás és az ajánlás módszerével dolgozzanak. Ezt a helye* gyakorlatot a tsz-ek fej» iettsége és a vezetők tapasztalata folytán fokozottabban kell érvényesíteni. Ugyanakkor az állami szervek hatékonyabban foglalkozzanak az állami irányítás keretébe tartozó kérdések megoldásával. Konkrétabban foglalkozzanak a törvényességi felügyelet ellátásával, a közös gazdaságok és a vállalatok között létrejött szerződések teljesítésének ellenőrzésével, az állategészségügyi, növényvédelmi előírások betartásával, a számvitel, a pénz- és hitelgazdlákodá« ellenőrzésével, a távlati tervek kidolgozásával. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! A megyei párt-végrehaj- tóbizottság meg van győződve arról, hogy a +sz-ek belső életének feüódése kihat a falu egész életére és lendítően hat a termelésre — fejezte be beszámolóját Váczi Sándor elvtárs. Emelkedjen a tsz tagok szakmai képzettsége Külön teret szentelt a termelőszövetkezetek munkaerő ellátottsága kérdésének, a vezetők, a termelőszövetkezeti tagok szakép- zése fontosságának. Váczi elvtárs a többi között a következőket mondotta: Az elkövetkező években el kel! érni, hogy minden vezető beosztásának megfelelő képzettséggel rendelkezzen. Meg kell akadályozni a vezetők sokszor indokolásán, megalapozatlan cserélgetését. Meg kell gyorsítani a tagság szakmai átképzését, el kell érni, hogy minden közös gazdaságban, adottságainak megfelelően megfelelő számban legyen traktoros, szerelő, növénytermesztő állatgondozó, öntözéses szakmunkás. Fontos növelni a magasan képzett szakemberek számát is, ezért ösztöndíjjal küldjenek minél több fiatalt felsőfokú technikumba, egyetemre. A szövetkezetek belső életének fejlesztésében meghatározó szerepe van a szövetkezeti demokráciának. Ezért az elkövetkező években fokozottabb figyelmet kell fordítani annak fejlesztésére, a közgyűlés, a 4 pártszervezetek időszerű feladatai A pártszervezetek feladatairól szólva a következő hangzott el a beszámolóban: A pártszervezet képviselje következetesebben a párt politikáját, a társadalom, illetve a tsz- tagság érdekeit. A követelmények a pártszervezetekkel, a kommunistákkal szemben megnőttek. A pártszervezetek munkája, a tsz-ekben jelentkező problémákkal való foglalkozás magasabb politikai felkészültséget kíván a párt- szervezetektől, a kommunistáktól. Feladataikat csak úgy tudják megoldani, ha a járási és városi pártbizottságoktól hatékonyabb segítséget kapnak az ideológiai és politikai felkészültségük növeléséhez, ha rendszeresebbé válik a párt- titkárok és pártvezetőségek tájékoztatása. A pártszervezeteknek a gazdasági kérA közgyűlések szerepéről
