Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. december 8 Veszedelmes gép az egyenget« gyalu Ha megugrik a fa — Nem elég ctak a hirdetőtábla A kisújszállási Faipari Vállalatnál évek óta sok az üzemi baleset. Az idén sem következett be e tekintet­ben jelentős változás. Ezért kutattuk az üzemi balese­tek okait. Szűcs Lajos mun­kavédelmi felelőssel az 1965. évi statisztikát vizsgáltuk, (ö egyben a gyártáselőké­szítő, TMK, gépjármű-, tűz­rendészed-, újítási előadó Is.) Az idén tizenöt üzemi baleset volt. Megnéztük a jegyzőkönyveket. Április: Szabó Imre gáz­olajjal élesztgette a tüzet. Égési seb, 13 nap betegál­lomány. Augusztusban öten szenvedtek balesetet. Ahogy a hónapok baleseti adatait és a jegyzőkönyveket néz­zük, egyre szaporodnak a rovások a jegyzetfüzetünk­ben az egyengető gyalugép neve mellett. Ezen érte az embereket a legtöbb bal­eset. — Megbízható munkavé­delmi felszerelés van a gépen? — kérdeztük. — Felszerelés van, de nem megbízható. — És ezt miért tűri? — Csak néhány hete vet­tem át ezt a munkakört is... Mór beszéltem a műszaki vezetővel. Kidolgoznak va­lami automatikus előtolást. A balesetek döntő száza­léka — a jegyzőkönyvek szerint — fegyelmezetlen­ség, a felelőtlenség követ­kezménye. A művezetők el­mondják, hogy ellenőrzik: használják-e a dolgozók a védelmi felszereléseket, de amint tovább mennek, már j nem használják. Érdekes ; viszont, hogy ezért még egyetlen dolgozót sem von­tak felelősségre, büntettek meg. (!) Éppen azon a napon, amikor ott jártunk, cson­kulásos baleset történt. — Asztalos József egyik ujját veszítette el. ö a követke­zőket állítja. — Megugrott a fa, s oda­rántotta a kezem a fűrész­hez... Kint a telepen megnéz­tük a feldolgozott anyago­kat, mindegyiket szépen, egyenesen vágta el. Mégis mi történhetett? A szemlé­lők egyöntetű véleményét így fogalmazta meg a mun­kavédelmi felelős. — A fáradságtól egy pil­lanatra elaludhatott, s rá­bukott a gépre. Csak így történhetett. Még jó, hogy nem arccal... Sokan vállal­nak másutt alkalmi mun­kát. Fáradtan jönnek be dolgozni. A sok-sok betegállomány­ban töltött nap, a dolgozó családjának, de a vállalat­nak is kárt okozott. De többről van szó: a vállalat vezetői nem foglalkoznak kellőképpen a balesetvéde­lemmel. Fegyelmezetlenség csak ott van, ahol megtű­rik... De a munkavédelmi felszerelések korszerűsítése, megbízhatóságuk növelése is elsősorban rájuk tarto­zik. Nem elég csak a mun­kavédelmi újítások feladat­tervét a hirdetőtáblára ki­tűzni. Szigorra, következe­tességre van szükség. F. P. Hány liter egy öreg cseber? VÉLEMÉNYÜNK A lakbérfizetésről Háromszázhatvanegy lakbérhátralékost tartottak nyil­ván ez év október 3I-el az IKV-nál Szolnokon. A tar­tozások összege 35 ezer forint. Egy-két, sőt több havi bérrel tartozik a bérlők tíz százaléka. Az összeg és a hátralékosok száma szinte egész éven át állandó. Olcsó és rosszízű dolog volna arra hivatkozni, hogy a kapitalizmusban mi volt a lakbérhátralékosok sorsa, amikor a lakbér a jövedelem egyötödét, néha egynegye­dét tette ki. Annál érthetetlenebb jelenség, ma a nern fizetők ilyen nagy aránya. Kik a hátralékosok? A legkülönbözőbb társadalmi rétegből származó és jövedelmű emberek. A tapasztalat szerint nem a legkisebb fizetésű lakók közül kerülnek ki. Sokkal nagyobb szerepet játszik ez esetben a nem­törődömség, a felületesség, mintsem a pillanatnyi vagy tartós anyagi gond. Az ingatlankezelő kényelmesebbé tette a lakibérfize­tést a csekkrendszer bevezetésével. Sajnos, van, aki ezt úgy értelmezi: ráérek, majd legközelebb, úgyse sürget a házfelügyelő. Azután amikor megkapja a — nagyon udvariasan fogalmazott — felszólítást, felháborodik és nem mindig szelíd hangon keresd az igazságát. Az Ingatlankezelő Vállalat és a lakosság között a dolgok természeténél fogva jócskán akad súrlódás. Igen sok esetben az ügyfélnek van igaza, de nem kevés az ok nélkül, esetleg a rendeletek nem ismeréséből szár­mazó vita. Semmi szükség sincs arra, hogy az amúgyis gyakori összeütközéseket még a fizetési kötelezettség elmulasztásával is tetézzék. A szűkreszabott tatarozási, felújítási költséggel gazdálkodó vállalatnál a hanyagság­ból késő vagy kieső ezrek is hiányoznak. Túl az anyagi kérdéseken: minden kötelezettség kétoldalú. A lakáé és a lakást fenntartó vállalaté is. Ha az IKV nem teljesíti a kötelességét, megbíráljuk, s ha kell, felettes szervein keresztül serkentjük meg­felelő intézkedésre. Nem hallgathatjuk el azonban a kötelességmulasztó lakók felelősségét sem. Ha ilyen ügy­ben kell esetleg intézkedni, a közvélemény az ingatlan­kezelő mellé áll. — bt — Probléma: az ingnyak ráncosodása A műanyagok elterjedé­se a textiliparban fényt de­rített arra, hogy nem min­den férfi tud helyesen öl­tözködni. A kötött, vagy szövött nylon-anyagból készült in­gekhez mellékelt textil- KRESZ lett volna hivatott arra, hogy az újfajta ruha­neműk kezelésére felhívja a figyelmet. Mint most ki­derült, túlságosan szűksza­vú a KRESZ, s bár száz­ezerszámra kinyomatták és minden ingtasakban elhe­lyeznek belőle egyet, így csupán az tudható meg, hogy 30—40 Celsius fokú vízben, szintetikus mosó­szerrel, vagy szappanpehely- lyel kell mosni, forró vas­sal nem szabad vasalni — de a különleges technoló­giával készült úgynevezett hegesztett nyakú ingekről ennél jóval többet kell tud­ni viselőjének. A gallér bélését több ré­tegből magas hőfokon, nagy nyomással préselik össze, s a benne megolvadt mű­anyag, mint az üveg fogja össze a többi kelmét, hogy formatartó legyen. A gallér így valóban megtartja for­máját, de hátránya, hogy véglegesen megmarad ben­ne a később „elszenvedett" gyűrődés is. Ezért nem is lehet úgy bánni mint a puplin ingekkel, nem lehet úgy le vagy felvenni, hogy a kézelő, — amelyben szin­tén ilyen bélés van — be legyen gombolva és nem szabad összegyűrni, le- és feinajtogatni a gallért a nyakkendőkötés közben sem. A gallér alá szépen alá kell csúsztatni a nyak­kendőt, úgy, mint ahogy az a keménygalléroknál nagy­apáink idejében szokás volt. Mindez talán nevetséges apróságnak tűnik, de ha nem ügyelnek rá, a hegesz­tett béléses inggallér is ráncos lesz. Jövőre már milliószámra készülnek az ilyen ingek, ezért a Hab­selyemgyárban szükséges­nek tartják, hogy leporel­lót mellékeljenek minden inghez, s a rajzos képsoron mutac«ák be, megelőzés­ként, 2 ingfelvétel helyes technológiáját. Véget ért a szüret, pin­cékbe kerül a hegy leve, pontosabban hordókba, ce­ment- és fémtartályokba, összesített adataink még nincsenek az idei borter­més mennyiségéről, de ami van, azt hektoliterben szá­mítjuk, méghozzá kereken 90 éve. 1875. január 1-e óta ugyanis egységes az űrmérték Magyarországon. A sok régi magyar űrmér­tékről ma már megközelítőleg nem tudjuk, milyen nagy­ságrendet képviseltek, pe­dig nem érdektelen ismere­tük, hiszen korabeli írások­ban is minduntalan talál­kozunk az akóval, a véká­val, az iccével. Sok lehe- tett-e az a 100 icce bor az asztalon? Kereken 84 liter, egy magyar icce ugyanis 0,848 liter. A magyar akó 54,3 liter, a bécsi akó 56,5 liter, a magyar véka 30,7 liter, az erdélyi véka 23,1 liter, a pesti mérő 93,8 li­ter, a pozsonyi mérő 62,5 liter, a meszely 0,3 liter, a pint 1,4 liter, a német kor­só 0,5 liter, az erdélyi vö­dör pedig 12,4 liter. Az öreg cseber nem affé­le kikopott, csorba, füles edényt jelentett, hanem szintén űrmértéket jelölt; 84,5 liter bor fért bele, míg a kis cseber űrtartalma 42,2 liter volt — A TÚRKEVEI mező- gazdasági gépjavító állomá­son jó munkaszervezéssel az idei terven felül 50 há- ron'tonnás termelőszövet­kezeti és 30 nyolc tonnás vállalati pót-tehergépko­csi javítását végezték el. — AMERIKÁBAN tíz bűntett közül kilencet fér­fiak követnek el. A szak­értők szerint ennek magya­rázata az, hogy a legtöbb bűntett célja a rablás. — Ezt az elméletet alátá­masztja az a tény. hogy a nők által elkövetett bűn­tettek 50 százalékának oka a szerelmi szenvedély. — Másszóval a férfiak haj­lamosabbak a hidegvérrel elkövetett bűntettekre, — míg a nők hamarabb el­vesztik a fejüket. — AZ EGÉSZSÉGÜGYI Minisztérium tájékoztatása szerint az utóbbi hetek szeszélyes időjárása jelen­tősen megnövelte a hüléses megbetegedések számát. — Az Országos Közegészség- ügyi Intézet és a KÖJAL- ok munkatársai az elmúlt hetekben az ország több helyén folytattak szereoló- giai vizsgálatokat és vírus- izolálási kísérletek. Ma­gát a vírust nem lehetett kimutatni, de a betegek vérében a szereoiógiai vizs­gálatok alkalmával talált ellenanyag a B-vírus okoz­ta influenza átvészelésére mutatott. így többek kö­zött kisebb-nagyobb helyi járványok zajlottak le Csongrádban, Szentesen. Makón és hasonló gócokat találtak Debrecenben. Haj­dú, Tolna, Nógrád és So­mogy megyében több he­lyütt, igy Balassagyarma­ton és Kaposvárott is. — A HIBA az ön vetítő­készülékében van. — Ezt mondja a MOKÉP a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Tsz panaszára. Munkatársunk részt vett a 20. sz. Hattyú­dal című keskenyfilm köl­csönzés utáni vetítésen, s nem tapasztalta a kifogásolt zűgó-recsegő hangokat. — AZ EGYESÜLT Ál­lamok egyes városaiban a levegő szennyeződése olyan nagy fokot ért el, hogy forgalmas útvonalakon automatákat állítanak fel, amelyek bizonyos mennyi­ségű oxigént bocsátanak ki, mihelyt a levegő szén­gáz tartalma veszélyes méreteket ölt — AZ UTÓBBI évek­ben országszerte fokozato­san javult a munkaerő- ellátottság. Ezért a műve­lődésügyi miniszter — a Pedagógusok Szakszerveze­tével egyetértésben — rendelkezést adott ki, — amely szerint óvónői, taní­tói és általános iskolai ta­nári munkakörbe újabb képesítés nélküli személye­ket nem szabad alkalmaz­ni. Képesítés nélkülinek tekintik azt, akinek nincs pedagógus — óvónői, taní­tói, tanári — oklevele. Ál­talános Iskolában ugyan­csak képesítés nélkülinek minősül, akinek óvónői oklevele van. — A NAGY AMERIKAI filmgyárak megkezdték a propaganda-kampányt a maguk „Oscar "-jelöltjei mellett. A szabályok ér­telmében a tekintélyes ju­talmat csak olyan film­nek lehet adományozni, — melyet legalább egy hét­tel új év előtt bemutat­tak Los Angeles vrlame- lyik mozijában. Ennek kö­vetkeztében rövidesen be­mutatják Los Angelesben Laurence Olivier „Othel­lo” című filmjét, továbbá a Herb Gardner nagysike­rű vígjátékából készült — „Ezer elown” című fil­met. — A TÖRÖKSZENT­MIKLÓSI Rózsa téri iskola valamennyi tanulója meg­látogatja a múzeum kiállí­tást, mely a szerszámok fejlődését mutatja be. A tanulók részben Iskolai órák alatt, részben úttörő rajfoelalkozások keretében keresik fel a kiállítást, ahol Butyka Béla nyugal­mazott pedagógus szaksze­rű vezetésével tekintik meg a műk emlékeit. — NAGYKÖRŰBEN há­romezerháromszáz nemes nyársuhryt ültettek el társadalmi munkában. — JÖVÖRE megoldódik Besenyszögnek, a megye vízszolgáltatás szempontjá­ból eddig legszegényebb községének vízellátása. — Megkezdték a törpevízmű és a csatromahálózat épí­tését. A vízszolgáltatást hidroglóbusiszai oldják meg. r A Nap kél: 7.19 h-kor, nyugszik: 15.53 h-kor. A Hold kél: 15.36 li­kőr, nyugszik: 6.55 h-kor. IDÖJArASJELENTÉS Várható időjárás: jobbára borult, enyhe, párás idő, többfelé újabb eső. Mérsé­kelt szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 5—10 fok között. — A JÁSZSZENTAND­RÁSI Haladás Tsz KISZ szervezete Guba Béla nép­művelési ügyvezető veze­tésével Méhes György: — Széna, vagy szalma című színdarabjának előadásá­ra készül. A tsz kiszesel szereposztás előtt is felte­szik a kérdést: széna, vagy szalma? Csak az ve­gyen részt a műsor elő­adásában, aki résztvett az őszi betakarítási munká­ban. — ŰJ TERMÉS est Jász­apátiban és Túrkevén. — Szombaton Jászapátiban, vasárnap Túrkevén tartják a bérleti művészeti sorozat keretében a soronlcövetkező Űj termés estet. A műsor­ban fellépnek Soós Zoltán és Baranyi Ferenc írók. Dénes Margit előadóművész. Jász­apátiban Berényi Ferenc, Túrkevén Bokros László festőművészek kiállítását nyitják meg ugyanakkor. — ÍRÓ—OLVASÓ ta­lálkozók. — Pénteken este Jászladányban, szombaton délután Martfűn, este Rá- kócziíalván rendeznek író —olvasó találkozót a könyvbarát bizottságok. A találkozókra Kalmár Györ­gyöt, a Népszabadság mun- lcátársát hívták meg. — A LEGSZEBB cipők. — A Tisza Cipőgyár a martfűi művelődési házban rendezett modell-kiállítás után állandó kiállítást ren­dez be a gyár irodaházában. A kiállításon bemutatják c legszebb martfűi cipőket. — A SZAMOK arról tanúskodnak, hogy öt é alatt a MAVAUT soka' fejlődött. Nőtt a vonalhi lózat, 1961-ben összesen 1 ezer 551 kilométer hoss útvonalon közlekedt. rendszeresen és menetrer szerint a MAVAUT bt szók, 1965 közepétől ma 21841 kilométeres útvonr Ion. 1964-ben 2527 közsé­get érintettek. 1965-be1 pedig 2760 helységet. So’ olyan faluba is betérne! már az autóbuszok, ame­lyek lakóinak még évek­kel ezelőtt 10—15 kilomé­tereket kellett gyalogolni a legközelebbi vasútállomá­sig. Sikerült kiterjeszteni a hálózatot különösen az Al­föld délkeleti részén, Ba­ranya, Zala, Vas megyék­ben, ahol erre már ége­tően szükség volt. — AZ MSZBT MEGYEI elnöksége a mozgalom IV. kongresszusának előkészí­tésére megyei konferen­ciát tart december 9-én. csütörtökön, reggel 9 óra­kor az új pártszékház földszinti előadótermében. — A VÉR mint gyógy­szer címmel dr. Kun Ákos. a szolnoki véradóállomás igazgatója előadást tart szerdán délután 5 órakor a Ságvári művelődési ház­ban. Köszönetnyilvánítás * Mindazoknak, akik felejt­hetetlen férjem HEDA IMRE halála alkalmával részvétük­kel mély fájdalmunkat eny­híteni Igyekeztek. ezúton mond köszönetét a gyászoló család. December 8 Szerda Mária rr RAniÖ• ÍV# MÖZr<Ts Z^HÄZ MOZI: SZOLNOK Vörös Csillag: Szökésben. Tissza: Állatok. MÁV: A tárgyalás. JÁSZBERÉNY Lehel: Egy kis csibész vi­szontagságai­KARCAG Déryné: A tizedes, meg a többiek. MEDOSZ: Mit csinált fel­séged 3—5-ig? KISCJSZALLAS Ady: Jog és ökől- KUNHEGYES Szabadság: Szívfájdalmam Hirosima­KUNSZENTMARTON Körös: A nap és az óra- MEZŐTŐR Béke: A windsori víg nők. Dózsa: Lázadás. Szabadság: Morál 1963. TISZAFÜRED Tisza: A Preludió akció. TOROKSZENTMIKLOS Dózsa: Werner Holt ka­landjai. TÜRKEVE Vörös Csillag: Díszmagyar. SZÍNHÁZ: A Szolnoki Szigligeti Szín­ház délután 3-kor: Nem él­hetek muzsikaszó nélkül, Ci­bakházán este 7-kor: Marica grófnő­A MAGYAR RADIO ES TV SZOLNOKI STÚDIÓJÁNAK MŰSORA a 223 méteres középhullámon naponta 18.00—19.00 éráig Alföldi krónika- — Echós sze­kerek. III. rész- összeállítás. — Ritmus coctail. TELEVÍZIÓ: 17.28: Hírek- 17 35: A Ma­gyar Hirdető műsora- 17-45: Társak nélkül- A ,,nyüt tár­gyalás” vitaindító filmje. — 18-20: Hogyan lehetne több és jobb? Riportfilm. — 18-50: 25 éves a budapesti kórus. Be­szélgetés Adám Jenővel, Fe- rencsik Jánossal. Forral Mik­lóssal és a kórus tagjaival­— 19-20: Esti mese. — .19-30: Tv-híradó- — 19-50: A nők kongresszusa előtt. Jegyzet. — 20- 00: Éjszakára hajnal. Ma­gyar film- — 21-40: Táncrit­musban. A belgrádi Veseli bendzsó együttes játszik- — 21- 55: Tv-híradó — 2. kiadás­Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizott­sága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Varga József Kiadja a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Telefon: Szerkesztőség: 20—93, 23—20, 20—69 Kiadóhivatal: 20—94 Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Szolnok. I. sz. Irodaház Index-szám: 25 068 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták tér» jesztlk. A lap előfizethető bár* mely postahivatalnál és kézbe­sítőnél. Előfizetési dij 1 hónap« ra 12.— Ft. Alkotóműhelyben- — Ope­rettalbum. — A föld kincsei, összeállító* *. - Tervezők- ­Szolnok megyei Nyomdaipari Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom